Egyház
Miért van szakálluk az ortodox papoknak?

Néha divat a szakáll, néha meg nem divat, az ortodox papok azonban nem követik a divat változásait, ők mindig viselnek „arcszőrzetet”. Ez vonatkozik a szerb ortodox egyház papjaira és szerzeteseire is, ám esetükben sem hóbortól van szó, hanem évszázados hagyományról, amelyet a mai napig nem szegnek meg. A papi szakállviselés hagyományát a szerb egyházi források egészen a Bibliára, és abban is az Ószövetségre vezetik vissza.
Mózes harmadik könyve
A római katolikus papok szinte soha nem viselnek szakállt, amely viszont a keleti egyházai személyek védjegyének számít, olyan „brandnek” amiről nem mondanak le.
Az ortodox egyházak papjai és szerzetesei által viselt „szőrzet” egyházi identitásuk elválaszthatatlan része, amelynek hosszú hagyománya van, a magyarázatát pedig Mózes harmadik könyvében, a Leviticusban találjuk meg, legalábbis a szerb egyházi hagyomány szerint, ha segítségül hívjuk a Zsoltárok könyvét is.
A szerb Biblia-magyarázatok szerint az Úr „személyes” szerepet vállalt az ószövetségi gyülekezet hajlékának felállításában, és megparancsolta Mózesnek, hogy kenje fel az egyház papjának a testvérét, amivel megalapozta a maga egyházát.
– Mózes az Úrnak engedelmeskedve a mirhát bátyja fejére öntötte, amely lefolyt a szállára
– írja egy szerb Biblia-magyarázat, amely megjegyzi, hogy az Újszövetségi Egyház „még mindig emlékszik ezekre a bibliai szavakra”.

Pravoszláv egyház a volt Jugoszláviában, akkor is szakállt viseltek (Forrás: Novi Plamen)
A felavatási/felkenési ceremóniát a Mózes harmadik könyvének harmadik fejezete részletesen leírja, csakhogy az nem tartalmazza, hogy a véres-olajos felkenetés során a mirhaolaj Áronnak a szakállára folyt volna, és igazából erre utalás sem történik.
Ez tehát magyarázatnak kevés ahhoz, hogy az ortodox papok miért viselnek arcszőrzetet.
A Zsoltárok könyve
Viszont azt sem mondhatjuk, hogy a téves az állítás, amely szerint a papi szakállviselést az ortodox egyház a Bibliára vezeti vissza, annyi korrekcióra azonban szükség van, hogy amit keresünk, az nem Mózes harmadik könyvében, hanem a Zsoltárok könyvében található.
Zsoltárok könyve
Az egyetértésről
133 Ének fölmenetelkor. Dávidtól.
Íme, mily jó és mily gyönyörűséges,
amikor a testvérek egységben együtt laknak!
2 Olyan, mint a drága olaj a fejen,
amely aláfolyik a szakállon,
Áron szakállán, és lefolyik köntöse peremére;
3 olyan, mint a Hermón harmatja,
amely leszáll a Sion hegyére.
Csak oda küld áldást az Úr és életet örökre!
Az itt elmondottak alapján magát az ószövetségi egyházalapítást valóban Mózes harmadik könyve írja le, viszont az arcszőrzetre lecsorgó olajra a Zsoltárok könyvének 133-dik éneke utal, amely „Az egyetértésről” címet viseli.
Az általunk használt szerb Biblia-magyarázat szerint a papság léte erősen összefügg a szakállal, főleg, ha ehhez hozzávesszük, hogy ez a szörzet a férfi dísze, a mindennapos borotválkozás pedig valójában a férfi szégyene.
Természetesen erre is van bibliai magyarázat, ami már valóban Mózes harmadik könyvére vezethető vissza.
– Hajatokat ne nyírjátok kerekdedre, szakállad végét ne csúfítsd el
– olvasható Mózes harmadik könyve 19 fejezetének 27-dik bekezdésében.
A szerb ortodox egyház szerint ezt a szokást/törvényt az is indokolja, hogy „a Messiásnak is szakálla volt”, ezért minden papnak szakállat kell viselnie, „művészi” borotválkozás nélkül.
A magyarázat szerint a „modernizmus erős befolyása alatt” egyes egyházak ma már megtűrik soraikban azokat a papokat, akik ha nem hordanak szakállt, de ez nyilván nem vonatkozik a szerb ortodoxra.

Egyház
SZERB KARÁCSONY: A szerb pátriárka most már bemehet Koszovóba

Szerbiai médiajelentések szerint Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök a szerb karácsony előestéjén engedélyezte, hogy a szerb pátriárka felkeresse Koszovót, ahonnan az ottani hatóságok korábban kitiltották, majd meghiúsították a belépését. A pristinai vezetés döntése nagy felháborodást váltott ki Szerbiában, de felemelte ellene a szavát az Egyesült Államok belgrádi nagykövete is.
A pátriárka most már mehet
A Tanjug szerb állami hírügynökség beszámolója szerint a koszovói kormányzat, amelyet Szerbiában csak ideiglenes pristinai intézményrendszernek neveznek, engedélyezte Porfirije szerb pátriárkának, hogy felkeresse Koszovót (szerb szóhasználat szerint Koszovó és Metóhiát).
Ezt a pristinai kormány tette közzé, miután az ügyben állítólag közbenjárt Albin Kurti koszovói miniszterelnöknél Nenad Rašić koszovói visszatelepedési és közösségügyi miniszter, akit Kurti a belgrádi kormány felháborodására (és bosszantására) azt követően emelt be a kormányba, hogy a szerbek a múlt év végén kivonultak a koszovói intézményrendszerből.
Hírfolyamok
A pátriárka hivatala ezt követően közölte, hogy a szerb egyházi vezető programjával és küldetésével összhangban utazik Koszovóba, és a látogatás „nem kötődik semmilyen politikai kontextushoz vagy a politikai élet egyetlen szereplőjéhez sem”.
A mostani egyházi bejelentés szerint Porfirije karácsony napján megtartja az éjféli liturgiát Belgrádban, a vračari Szent Száva templomban, így egyelőre nem tudni, hogy mikor látogat Koszovóba.

Porfirije szerb pátriárka (Forrás: Szerb Ortodox Egyház, SPC)
Porfirijet a koszovói hatóságok korábban december 25-én tiltották ki, amit hivatala szerint Porfirije megdöbbenéssel fogadott, és egyúttal amiatt méltatlankodott amiatt, hogy „Krisztus születésének nagy ünnepe előtt” nem léphet be Koszovóba, és így nem keresheti fel a peći (Paja/Pejë) szerb patriarchátust, amelynek az apátja.
Egy nappal később a szerb egyházfő a tiltás ellenére a merdarei átkelőnél kísérletet tett a belépésre, ám a koszovói határőrök több, mint félórás várakoztatást követően visszafordították: ezt követően szerb tarackok indultak a koszovói határ felé, amit Belgrádban azzal indokoltak, hogy az előző este lövöldözés tört ki a koszovói szerb területeken lévő Zubin Potok térségében.
Nem keressük a közvetlen összefüggéseket az itt említett események között, azt viszont megjegyezzük, hogy ilyen feszült körülmények között minden mindennel összefügg.
A mostani „pristinai engedékenységet” viszont érdemes abban a kontextusban vizsgálni, hogy a kitiltást követően megszólalt Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete is, aki jelezte, hogy Washington sem helyesli a pristinai lépést, és reméli, hogy ilyen helyzetek a jövőben nem fordulnak elő.
A nagykövet a vallásszabadság szempontjából alapvetőnek nevezte, hogy a koszovói szerb közösség találkozhasson a pátriárkával.
A pátriárka karácsonyi üzenete

A szerb pátriárka karácsonyi üzenetet küldött (Forrás: SPC)
Porfirije közben karácsonyi üzenetet adott ki, amelyben felszólított „minden illetékes szereplőt”, hogy „biztosítsa a koszovói és metóhiai szerbek egyetemes emberi jogait és szabadságjogait, ahogyan az az albánoknak és a világban mindenki másnak megadatott”.
Az egyházfő kiemelte, hogy a múlt év közepe óta a szerbek számára „ígéret földjének” tekintett hazában az ősrégi szomszéd „ultimátumokat bocsát ki, provokál, terrort hajt végre, és folyamatosan üldöztetéssel és kegyetlenséggel fenyegeti a megmaradt, védtelen szerbeket”.
Szerinte mindezt bizonyos erős államok „baljós hallgatása kíséri”, vagyis mindez a meg nem nevezett országok hallgatólagos támogatásával történik.
– Azt üzenjük minden testvérünknek, mnden ortodox szerbnek, bárhol is éljen, hogy az egyház mindig velük van, és felszólítja őket, hogy álljanak készen az evangélium meghallgatására és gyakorlására, és ezen keresztül hirdessék a béke és a szeretet örömhírét minden embernek és az egész világnak
– fogalmazott a szerb vallási vezető, aki imádkozni kíván azért, hogy a szeretet, megértés és minden elmét felülmúló karácsonyi jóakarat, valamint a béke uralkodjon el a szerb hívekben, és mindenki másban, akivel megosztják a teret és az időt, akárcsak a világ minden népében.
A szerb pátriárka ezzel kapcsolatban kitért a „testvérgyilkos ukrán-orosz háborúra” is, amelyet két azonos hitben élő nép vív.
– Szomorúan tekintünk a háborús konfliktusokra és áldozatokra, amelyekben különböző szereplők vesznek részt nyilvánosan vagy titokban
– mondta a szerb egyházfő, aki nem nevezete néven a „különböző szereplőket”, és úgy vélte, hogy szörnyűek a „naponta kívülről táplált” ukrán-orosz testvérgyilkos konfliktus következményei, ami miatt a háború kiterjedése minden eddiginél jobban fenyegeti a világot.
Kapcsolódó cikk
SZERB KARÁCSONY: A hagyományok nagy része a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza
Porfirije rámutatott arra is, hogy a testvérgyilkos és pusztító háborúk, amelyek továbbra is halálos áldozatokat követelnek az egész földkerekségen, azt mutatják, hogy az igazi béke nem egyszerűen a fegyveres konfliktusok hiánya, hanem az önfeláldozás eredménye.
A pátriárka azzal zárta karácsonyi üzenetét, amellyel a 2023-as újesztendőt is köszöntötte, hogy minden jót és örömet kívánt az ilyenkor szokásos szerb üdvözlettel, miszerint „Mir Božji – Hristos se rodi!”, vagyis „Isten békéje (legyen veletek) – Krisztus megszületett!”
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt