Szerbia
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején

Csütörtökön este fegyveres összecsapás volt Zombor belterületén, az apatini úton. Szerbiai médiajelentések szerint a lövöldözésben legalább egy migráns súlyosan megsebesült, vannak azonban portálok, amelyek több sebesültről tudnak. Egy szemanú a helyszínen egy férfit látott, aki ott feküdt lőtt sebbel a fején.
Zombor, a migránsváros
A szerbiai migránshelyzetet valamelyest is ismerők számára egyáltalán nem hat a meglepetés erejével, hogy Zomborban lövöldözés tört ki a migránsok között, egyébként is, ami a migránskérdést illetően eljut a sajtóba, az csak az „információs jéghegy csúcsa”, amelynek kilencven százaléka a felszín alatt van.
Nemcsak Szabadka és Horgos, hanem Zombor is tele van migránsokkal, bár a UNHCR decemberi jelentése szerint ötszáz alá apadt a valamikor közkedvelt kirándulóhelynek számító šikarai erdőbe telepített befogadó központ lakóinak a száma.
A december végén közzétett jelentés szerint novemberben mindössze 453 személy tartózkodott a táborban, vagyis az előző hónaphoz, azaz októberhez képes mintegy 40%-kal csökkent az ott lévő migránsok száma.
A negyedéves jelentés szerint tavaly nyáron a befogadókapacitás növelése sem volt elegendő a menekültek (értsd: migránsok) jelentős részének elszállásolására, mivel a táborban és környékén gyakran csaknem ezer ember tartózkodott.
Ezt a BALK részéről is megerősíthetjük, tavaly nyári látogatásunk alkalmával láthattuk, hogy a zombori befogadó központ udvarán a szerbiai menekültügyi hatóságok hatalmas sátrakat állítottak fel, de migránsok laktak az embercsempészek által birtokba vett szomszédos épületekben és a tábort övező erdőben felvert kisebb sátrakban is.
– olvasható a UNHCR-jelentésben, amely többnyire megfelel a valóságnak, bár a számok tekintetében „visszafogottnak tekinthető”.
Ezt nem elmarasztalásnak szántuk, miután állandóan változó folyamatról van szó, és valójában sehol sincs felállítva egy számláló, amely mutatná, hogy hány migráns parkol egy adott pillanatban Zomborban, és hány szabad hely van még.
Mi az a „game”?
Gyakran emlegetjük a migrációval kapcsolatban a „game” fogalmát. Mit is jelent ez? Egyrészt kereseti lehetőséget a szegényebb migránsok számára, másrészt pedig a pénzesebb migránsok bejutását Magyarországra.
Amikor azt látjuk a televízióban, hogy „milyen otrombák a migránsok a magyar határon, mert már megint magyar rendőrökre támadtak”, stb., akkor annak vagyunk a szemtanúi, hogy a migránsok éppen a magyar rendőrök kijátszásán fáradoznak.
A „game” lényege ugyanis, hogy lefizetett migránsok „tobzódnak” a kerítés bizonyos pontján vagy pontjain, amivel elvonják a magyar rendőrök fegyelmét a drótakadály más szakaszairól. Vagyis a szegényebb migránsok pénzt kapnak azért, hogy a magyar kerítésnél “játszák az eszüket”, így reménykedhetnek abban, hogy egyszer sikerül megkeresniük a “nagy nyugati utazás” árát.
Tehát öt-hat migráns lefoglalja le a magyar rendőröket, hogy a határ másik szakaszán ötven-hatvan migráns zavartalanul juthasson be Magyarországra.
Azt halljuk, hogy a migránsok egyre erőszakosabbá válnak, amit igazából azért tesznek, hogy a rendőrök erősítést hívjanak, így viszont egy újabb határszakasz marad őrizetlenül, ahol más migránsok könnyen átjuthatnak.
A létszám gyors csökkenésének több oka is lehet, előfordulhat, hogy „dinamikusabbá vált az illegális határforgalom”, de az is előfordulhat, hogy megtörtént a migránspopuláció kiszervezése a motelekbe és a vadtáborokba, amelyeket a különböző bandák ellenőriznek.
Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy szerbiai tényfeltáró újságírók szerint a zombori befogadó központ az embercsempészet egyik centruma, miután az állítólag ott dolgozó egyik tolmács embercsempész bandát létesített, amelynek a csápjai, megint csak állítólag, a szerbiai belügyminisztérium és rendőrség legfelsőbb köreiig érnek/értek fel.
Egyelőre nehezen megítélhető, hogy a kormányalakítást követően a belügyminisztérium élén bekövetkezett változás miként befolyásolja ezt a helyzetet.
Vajdaság északi részén számtalan vadtábor található régi, elhagyatott épületekben és erdőkben, ahol a migránsok szívesebben tartózkodnak, mint a hivatalos központokban, mert azok viszonylag messze vannak a határtól, így nem lehet gyorsan reagálni, ha a kerítésen rés keletkezik bármilyen okból kifolyólag.
És a „game” is csak úgy játszható, ha az adott időben és az adott helyen ott tartózkodik a szerencsétlen migráns, vagyis személy jelenlét szükségeltetik hozzá.
Ezzel magyarázható a migránsok jelenléte a határmenti Horgoson, a Szabadka környéki erdőkben és magában a városban, valamint végig a határmenti településeken egészen a magyar-román-szerb hármashatárig.
A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, hogy mi történt csütörtökön (január 26-án) este Zomborban.
Vértócsában feküdt
Csütörtökön este tehát fegyveres összecsapás, vagyis lövöldözés volt Zomborban két migránscsoport, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg a városból kivezető apatini út mentén, a Beli Dvor nevet viselő motel közelében, ahol egy vadtábor is van.

A fegyveres összetűzésről hírt adó zombori portál
A BIRN oknyomozó portál korábbi kutatásai szerint a motel a csempészbandák által ellenőrzött helyszínek egyike, ahova a migránsokat kiszervezik. Ilyen hely például a szabadkai ócskapiac közelében lévő „Kod Simketa” nevű motel is, de maradjunk Zombornál.
A Soinfo portál beszámolója szerint a sebesült személy állapota súlyos, a zombori kórház sürgősségi sebészeti osztályára szállították.
– írta egy hozzászóló az egyik híroldalon. A már említett Soinfo úgy tudja, hogy két személy is megsebesült, és mindketten a zombori korházban kötöttek ki, az állami televízió pedig három sebesültről adott hírt.
– közölte a Soinfo zombori híroldal, azt viszont nem árulta el, hogy honnan származik az információ, amely gyakorlatilag cáfolja a lövöldözés tényét.
Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy „hivatalos részről” némileg kozmetikázták a hírt. Tavaly, amikor Zomborban jártam, a helyiek arról számolta be, hogy az embercsempész bandák „befolyással bírnak” a városvezetésre is, amit ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen információnak tekintek, bár a forrás hitelesnek tűnt.
– írta még a Soinfo önmagának vagy a hivatalos közlésnek is ellentmondva, de ezzel kapcsolatban sem közölt további információt, annyit viszont még elárult, hogy az esti lövöldözést megelőzően, egy délelőtt végrehajtott akció során mintegy hetven menekültet (migránst) telepítettek ki a város területéről a helyi önkormányzat, a rendőrség és a menekültügyi főbiztosság rendes, vagyis rendszeres akciója során.
Az esetről beszámolt a belgrádi Novosti hírportál is, amely szerint a Šid szomszédságában lévő Adaševci befogadó központba helyezték át a migránsokat.
Ha a sorok között olvasunk, akkor megállapíthatjuk, hogy Zomborban a migránsok begyűjtése a rendőrök és egyéb hatóságok rendszeres feladatának számít, és hogy az így lekapcsolt migránsokat – valamilyen oknál fogva -, már nem viszik vissza egészen a déli határnál lévő Preševóig. Arról nem is beszélve, hogy mi értelme van annak, hogy hetven vagy száz migránst kiemelnek az ezerből, ha – feltételezzük – csak annyi van Zomborban.
Mire kíváncsiak az emberek?
A kormányközeli Novosti, amely már régen „bulvárportállá küzdötte le magát”, mindössze hatvan szavas hírét (amelyben már benne van a tíz szavas cím is) azzal fejelte meg, hogy a migránsok vérengzést/vérontás hajtottak végre Zomborban.
A szerbiai portálok – akár a baráti Novosti, akár az ellenzéki N1 – olvasói két dologra kíváncsiak: először, hogy honnan van a migránsoknak fegyverük, másodszor meg, hogy hol van ilyenkor a rendőrség?
– érdeklődött az egyik kedves olvasó a Novostiban.
A CNN partnertelevíziójának számító ellenzéki N1 egyik olvasója a zombori esetettel kapcsolatan rövid azt állapította meg, hogy „a felfegyverzett migráns valójában terrorista”, egy másik pedig azt állapította meg, hogy bárhonnan is jött, bozótvágó kés volt nála.
– kérdezte az egy másik olvasó ellenzéki olvasó, akitől főleg az utolsó kérdés teljesen kézenfekvő, egy mésik pedig gúnyosan úgy vélekedett, hogy „ezek a közel-keleti orvosok és mérnökök a jelek szerint szeretnek lövöldözni”.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
-
Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
-
Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában