A cikk meghallgatása

Csütörtökön este fegyveres összecsapás volt Zombor belterületén, az apatini úton. Szerbiai médiajelentések szerint a lövöldözésben legalább egy migráns súlyosan megsebesült, vannak azonban portálok, amelyek több sebesültről tudnak. Egy szemanú a helyszínen egy férfit látott, aki ott feküdt lőtt sebbel a fején.

Zombor, a migránsváros

A szerbiai migránshelyzetet valamelyest is ismerők számára egyáltalán nem hat a meglepetés erejével, hogy Zomborban lövöldözés tört ki a migránsok között, egyébként is, ami a migránskérdést illetően eljut a sajtóba, az csak az “információs jéghegy csúcsa”, amelynek kilencven százaléka a felszín alatt van.

Nemcsak Szabadka és Horgos, hanem Zombor is tele van migránsokkal, bár a UNHCR decemberi jelentése szerint ötszáz alá apadt a valamikor közkedvelt kirándulóhelynek számító šikarai erdőbe telepített befogadó központ lakóinak a száma.

A december végén közzétett jelentés szerint novemberben mindössze 453 személy tartózkodott a táborban, vagyis az előző hónaphoz, azaz októberhez képes mintegy 40%-kal csökkent az ott lévő migránsok száma.

A negyedéves jelentés szerint tavaly nyáron a befogadókapacitás növelése sem volt elegendő a menekültek (értsd: migránsok) jelentős részének elszállásolására, mivel a táborban és környékén gyakran csaknem ezer ember tartózkodott.

Ezt a BALK részéről is megerősíthetjük, tavaly nyári látogatásunk alkalmával láthattuk, hogy a zombori befogadó központ udvarán a szerbiai menekültügyi hatóságok hatalmas sátrakat állítottak fel, de migránsok laktak az embercsempészek által birtokba vett szomszédos épületekben és a tábort övező erdőben felvert kisebb sátrakban is.

– A legtöbben a tábor környékén, sátrakban szálltak meg, kisebb részük más helyszíneken, elhagyatott épületekben, létesítményekben próbált átmenetileg ingyenes szállást találni

– olvasható a UNHCR-jelentésben, amely többnyire megfelel a valóságnak, bár a számok tekintetében “visszafogottnak tekinthető”.

Ezt nem elmarasztalásnak szántuk, miután állandóan változó folyamatról van szó, és valójában sehol sincs felállítva egy számláló, amely mutatná, hogy hány migráns parkol egy adott pillanatban Zomborban, és hány szabad hely van még.

A létszám gyors csökkenésének több oka is lehet, előfordulhat, hogy “dinamikusabbá vált az illegális határforgalom”, de az is előfordulhat, hogy megtörtént a migránspopuláció kiszervezése a motelekbe és a vadtáborokba, amelyeket a különböző bandák ellenőriznek.

Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy szerbiai tényfeltáró újságírók szerint a zombori befogadó központ az embercsempészet egyik centruma, miután az állítólag ott dolgozó egyik tolmács embercsempész bandát létesített, amelynek a csápjai, megint csak állítólag, a szerbiai belügyminisztérium és rendőrség legfelsőbb köreiig érnek/értek fel.

Egyelőre nehezen megítélhető, hogy a kormányalakítást követően a belügyminisztérium élén bekövetkezett változás miként befolyásolja ezt a helyzetet.

Vajdaság északi részén számtalan vadtábor található régi, elhagyatott épületekben és erdőkben, ahol a migránsok szívesebben tartózkodnak, mint a hivatalos központokban, mert azok viszonylag messze vannak a határtól, így nem lehet gyorsan reagálni, ha a kerítésen rés keletkezik bármilyen okból kifolyólag.

És a “game” is csak úgy játszható, ha az adott időben és az adott helyen ott tartózkodik a szerencsétlen migráns, vagyis személy jelenlét szükségeltetik hozzá.

Ezzel magyarázható a migránsok jelenléte a határmenti Horgoson, a Szabadka környéki erdőkben és magában a városban, valamint végig a határmenti településeken egészen a magyar-román-szerb hármashatárig.

A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, hogy mi történt csütörtökön (január 26-án) este Zomborban.

Vértócsában feküdt

Csütörtökön este tehát fegyveres összecsapás, vagyis lövöldözés volt Zomborban két migránscsoport, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg a városból kivezető apatini út mentén, a Beli Dvor nevet viselő motel közelében, ahol egy vadtábor is van.

A fegyveres összetűzésről hírt adó zombori portál

A BIRN oknyomozó portál korábbi kutatásai szerint a motel a csempészbandák által ellenőrzött helyszínek egyike, ahova a migránsokat kiszervezik. Ilyen hely például a szabadkai ócskapiac közelében lévő “Kod Simketa” nevű motel is, de maradjunk Zombornál.

A Soinfo portál beszámolója szerint a sebesült személy állapota súlyos, a zombori kórház sürgősségi sebészeti osztályára szállították.

– Súlyosan megsérült? Ott mentem el, amikor a rendőrök éppen kiérkeztek, egy férfi feküdt egy vértócsában, lőtt sebbel a fején… Az utca túloldalán egy 30 fős migránscsoport ment a város felé, mintha mi sem történt volna

– írta egy hozzászóló az egyik híroldalon. A már említett Soinfo úgy tudja, hogy két személy is megsebesült, és mindketten a zombori korházban kötöttek ki, az állami televízió pedig három sebesültről adott hírt.

– Az utólag rendelkezésünkre bocsátott információk alapján feltételezhető, hogy nem tűzfegyveres, hanem hidegfegyverekkel történő összetűzésre került sor Afganisztánból és Szíriából érkezett menekültcsoportok között. Fennáll annak a lehetősége, hogy az egyik személynél puska van

– közölte a Soinfo zombori híroldal, azt viszont nem árulta el, hogy honnan származik az információ, amely gyakorlatilag cáfolja a lövöldözés tényét.

Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy “hivatalos részről” némileg kozmetikázták a hírt. Tavaly, amikor Zomborban jártam, a helyiek arról számolta be, hogy az embercsempész bandák “befolyással bírnak” a városvezetésre is, amit ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen információnak tekintek, bár a forrás hitelesnek tűnt.

– A lövöldözést, amely az összetűzés helyszínén történt, egy közeli cég munkása jelentette

– írta még a Soinfo önmagának vagy a hivatalos közlésnek is ellentmondva, de ezzel kapcsolatban sem közölt további információt, annyit viszont még elárult, hogy az esti lövöldözést megelőzően, egy délelőtt végrehajtott akció során mintegy hetven menekültet (migránst) telepítettek ki a város területéről a helyi önkormányzat, a rendőrség és a menekültügyi főbiztosság rendes, vagyis rendszeres akciója során.

Az esetről beszámolt a belgrádi Novosti hírportál is, amely szerint a Šid szomszédságában lévő Adaševci befogadó központba helyezték át a migránsokat.

Ha a sorok között olvasunk, akkor megállapíthatjuk, hogy Zomborban a migránsok begyűjtése a rendőrök és egyéb hatóságok rendszeres feladatának számít, és hogy az így lekapcsolt migránsokat – valamilyen oknál fogva -, már nem viszik vissza egészen a déli határnál lévő Preševóig. Arról nem is beszélve, hogy mi értelme van annak, hogy hetven vagy száz migránst kiemelnek az ezerből, ha – feltételezzük – csak annyi van Zomborban.

Mire kíváncsiak az emberek?

A kormányközeli Novosti, amely már régen “bulvárportállá küzdötte le magát”, mindössze hatvan szavas hírét (amelyben már benne van a tíz szavas cím is) azzal fejelte meg, hogy a migránsok vérengzést/vérontás hajtottak végre Zomborban.

A szerbiai portálok – akár a baráti Novosti, akár az ellenzéki N1 – olvasói két dologra kíváncsiak: először, hogy honnan van a migránsoknak fegyverük, másodszor meg, hogy hol van ilyenkor a rendőrség?

– Ők (a migrásnok) szabadon járkálnak, és fel vannak felfegyverkezve. Mit csinálnak a közben a biztonsági szerbek tagjai?!

– érdeklődött az egyik kedves olvasó a Novostiban.

A CNN partnertelevíziójának számító ellenzéki N1 egyik olvasója a zombori esetettel kapcsolatan rövid azt állapította meg, hogy “a felfegyverzett migráns valójában terrorista”, egy másik pedig azt állapította meg, hogy bárhonnan is jött, bozótvágó kés volt nála.

– Az elől szöktek el, amit most a mi hazánkban tesznek? Nincs rendőrségünk, hadseregünk és határőrségünk? Nem küldhetjük vissza őket oda, ahonnan jöttek? Létezik egyáltalán Szerbia, mint állam?

– kérdezte az egy másik olvasó ellenzéki olvasó, akitől főleg az utolsó kérdés teljesen kézenfekvő, egy mésik pedig gúnyosan úgy vélekedett, hogy “ezek a közel-keleti orvosok és mérnökök a jelek szerint szeretnek lövöldözni”.