Iratmegsemmisítés: már a hatalomváltás előtt túlóráznak a papírdarálók

A rendőrség már több állami hivatalban vizsgálódik, beleértve több minisztériumot is

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások után különös módon felértékelődött az iratmegsemmisítő gépek szerepe. Legalábbis erre lehet következtetni az iratmegsemmisítésekből, miután több állami intézményben is nagy mennyiségű dokumentumot semmisíthettek meg a hatalomváltásra készülő országban.

Az egyik legfontosabb helyszín a szerbiai Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap, közismert nevén a PIO-alap belgrádi székháza. Az Insajder beszámolója szerint pénteken a Bűnügyi Rendőrség Igazgatóságának (UKP) munkatársai fekete zsákokat és dobozokat vittek el az épületből, miután feljelentések érkeztek a hivatalos iratok feltételezett megsemmisítéséről.

Fókuszban a Vučić család „büszke barátja

A bejelentések nem valamelyik politikai párttól, hanem magának a nyugdíjbiztosítónak az alkalmazottaitól származnak. Az ASNS szakszervezet feljelentést tett Relja Ognjenović, a PIO-alap igazgatója és egyelőre ismeretlen felelős személyek ellen, hivatali visszaélés, hivatali mulasztás, valamint hivatalos iratok és bizonyítékok megsemmisítésének gyanújával.

Relja Ognjenović neve egyébként nem most került először elő, hiszen a nyugdíjbiztosító igazgatója a Szerb Haladó Párt (SNS) főbizottságának tagja, aki saját magát a Vučić család „büszke barátjának” nevezte, a szerb sajtó pedig Aleksandar Vučić fiának, Danilónak a közeli barátjaként emlegette.

A Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alapnál üdvrivalgás fogadta a rendőr kiérkezését, a videó hihetetlen gyorsasággal terjedt a szerb neten (Forrás: X platform, Bez Cenzure)

Dragan Domazet szakszervezeti vezető szerint a dokumentumok megsemmisítése közvetlenül az október 25-i választások eredményének nyilvánosságra hozatala után kezdődött, és nem néhány feleslegessé vált fénymásolat került a papírdarálóba.

A belgrádi központ harmadik emeletén, a Dr. Aleksandar Kostić utca 9. szám alatti épület egyes, bezárt irodáiban napokon és éjszakákon át működtették az iratmegsemmisítő gépeket.

A szakszervezet attól tart, hogy olyan dokumentumok kerülhettek a gépekbe, amelyek későbbi eljárások során bizonyítékként szolgálhattak volna a jelenlegi vezetés esetleges visszaéléseivel kapcsolatban. A gyanút a rendőrség és az ügyészség vizsgálja, az iratok jogellenes megsemmisítését egyelőre nem állapították meg.

Az irattáros, aki megmentette a fekete zsákokat

A történetnek van egy figyelemre méltó szereplője is: Slobodan Bokić, a nyugdíjbiztosító irattárának vezetője. Dragan Domazet elmondása szerint Bokić több zsáknyi, már feldarabolt dokumentumot különített el, hogy azok ne kerüljenek el az épületből, és a hatóságok megvizsgálhassák a tartalmukat.

A rendőrök pénteken ezeket az anyagokat is átvették. Bokić pedig velük tartott, hogy hivatalos vallomást tegyen arról, mit tapasztalt, és milyen szabályok szerint történhet jogszerűen a dokumentumok megsemmisítése a nyugdíjbiztosítónál.

Relja Ognjenović nyugdíjasokat „táncoltat meg” egy szavazatszerző akció során, a háttérben a főnök képe (Forrás: X platform)

Október 29-én a nyugalmazott katonák szakszervezeti egyesülete követelte Ognjenović lemondását, mert állításuk szerint politikai nyomást gyakorolt az alkalmazottakra, átláthatatlanul gazdálkodott, és részt vett az SNS választási kampányában.

Arról is lehet hallani, hogy igazgatói kinevezését követő időszakban a nyugdíjbiztosító közbeszerzési kiadásai 99 millió euróval haladták meg a korábbi költési trend alapján becsült összeget.

Egy állami intézményben természetesen lehetnek olyan iratok, amelyek megőrzési ideje lejárt, illetve amelyek bizalmas adatait szabályosan meg kell semmisíteni. Az azonban már egészen más kérdés, ha a dokumentumokat a megszokott eljárástól eltérően, zárt ajtók mögött, a választási eredmény megismerését követően kezdik el miszlikbe vágni.

Domazet szerint az anyagok jelentős részét már elszállíthatták, és elképzelhető, hogy azok megsemmisültek.

A rendőrség a szakszervezeti vezető közlése szerint a nyugdíjbiztosító vezetésének és az érintett dolgozóknak a jelenlétében vette át a megmaradt anyagokat. Az átvételről hivatalos igazolás is készült, Ognjenović igazgató azonban nem volt jelen a rendőri intézkedésnél.

A vizsgálat egyik legfontosabb feladata annak megállapítása volt, hogy pontosan milyen iratokat daráltak le a , azok megsemmisítése szabályos volt-e, és ki adott erre utasítást.

A nyugdíjbiztosító szerint nincs itt semmi látnivaló

A PIO-alap vezetése másként látja a történteket. Az intézmény közleményében hangsúlyozta, hogy a dokumentumok és a hulladékpapír kezelésénél szigorú biztonsági és környezetvédelmi előírásokat alkalmaznak.

A nyugdíjbiztosító ugyanis nagy mennyiségben kezel személyes és bizalmas adatokat, amelyek nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe.

Kapcsolódó cikk

Szerbia választás előtt: előbb kiírják, aztán jön a money

A hivatal magyarázata szerint az ilyen anyagokat rendszeresen összegyűjtik, speciális berendezésekkel felaprítják, majd megjelölve és becsomagolva átadják a jogosult szolgáltatónak, amely a továbbiakban „gondját viseli”.

Vagyis a papírdarálók működése önmagában teljesen hétköznapi dolog egy nyugdíjbiztosítóban. A problémát nem is a berendezések létezése, hanem a megsemmisített dokumentumok tartalma, az eljárás módja és az „irodai szecskázás” időzítése jelenti.

A belgrádi felsőbb ügyészség korrupcióellenes részlege már szerdán arra utasította a rendőrséget, hogy a két büntetőfeljelentés alapján gyűjtse össze a szükséges információkat.

Az ügyészség annak tisztázását is kérte, hogy kik vettek részt az iratok megsemmisítésében, milyen dokumentumokról volt szó, milyen okból és kinek az utasítására semmisítették meg őket. A hatóságoknak harminc napon belül kell beszámolniuk az összegyűjtött információkról.

Vučić levelei is előkerültek a nyugdíjbiztosító ügyében

Az ügynek van egy másik, kifejezetten politikai szála is. Az ügyészség ugyanis azt is vizsgáltatja, hogy a nyugdíjbiztosító a Szerb Postán keresztül valóban eljuttatta-e Aleksandar Vučić szerb elnök levelét az ország nyugdíjasaihoz és a „szociális ellátásokat élvező” kedvezményezettekhez.

Ez a kérdés szerepel a szakszervezeti feljelentésben, és a hatóságoknak most ennek körülményeit is tisztázniuk kell. A részletek egyelőre nem ismertek, így azt sem lehet megállapítani, hogy az állítólagos levélküldésnek volt-e bármilyen jogellenes eleme.

2023-ban a nyugdíjemelést egy minden nyugdíjas címére kiküldött, Aleksandar Vučić által aláírt levél kísérte. Vučić most is levelet írt a nyugdíjasoknak.

A vizsgálatnak azonban különös jelentőséget ad, hogy a PIO-alap nem valamelyik párt kampányirodája, hanem az ország nyugdíjbiztosítási rendszerét működtető állami intézmény.

A nyugdíjasoknak szóló elnöki levelek és a választások után feldarabolt dokumentumok között egyelőre nem tártak fel összefüggést, az ügyészség azonban várhatóan mindkét kérdést ki fogja vizsgáltatni.

Újvidéken is zsákokba kerültek a dokumentumok

Nem csak Belgrádban merült fel az iratok megsemmisítésének gyanúja. Az újvidéki alapfokú ügyészséghez több bejelentés is érkezett arról, hogy állami intézményekből és önkormányzati szervektől dokumentumokat szállíthatnak el.

A rendőrség két alkalommal kapott lakossági bejelentést, az ügyészség pedig sürgős intézkedéseket rendelt el a bizonyítékok biztosítására.

Az egyik ügyben több zsáknyi iratot sikerült megtalálni és lefoglani. A 021.rs beszámolója szerint csütörtökön este az újvidéki Báni palota mögött, a Jovan Đorđević utcában, szeméttárolók közelében találtak több zsák feldarabolt papírt.

A Kreni-Promeni mozgalom két aktivistája rendőrt hívott, mert felmerült a gyanú, hogy a zsákokban a tartományi kormányzat hivatalos dokumentációja lehet.

A hatóságok egyelőre nem állapították meg nyilvánosan, hogy az iratok honnan származnak, vagy hogy a megsemmisítésükkör bűncselekmény történt-e. Az azonban már tény, hogy az ügyészség bizonyítékokat foglalt le, és vizsgálja a bejelentéseket.

Az építésügyi minisztériumba is megérkezett a rendőrség

A dokumentumok feltételezett eltüntetése miatt pénteken a szerb építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztériumban is intézkedett a bűnügyi rendőrség.

A tárca maga erősítette meg, hogy a rendőrök a belgrádi Első Alapfokú Ügyészség utasítására jelentek meg az épületben, hogy ellenőrizzék a hivatalos iratok lehetséges megsemmisítéséről szóló értesüléseket.

A szerb bűnügyi rendőrség (UKP) munkatársai megjelentek az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztériumban is. Aleksandra Sofronijević minisztert a beszámolók szerint a kormányülésről hívták ki. Az intézkedés célja egyelőre nem ismert (Forrás: X platform)

A minisztérium közleménye szerint a rendőrök elvégezték a szükséges intézkedéseket, majd távoztak.

A tárca hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal, és ügyvezető minőségben továbbra is ellátja törvényben meghatározott feladatait.

A közleményből ugyanakkor nem derül ki, hogy találtak-e megsemmisített dokumentumokat, illetve hogy a vizsgálat során felmerült-e konkrét bűncselekmény gyanúja.

A minisztériumi ügy így egyelőre ellenőrzés, nem pedig bizonyított iratmegsemmisítés.

A legfőbb ügyész már a titkosszolgálatok miatt is aggódik

A bejelentések súlyát jelzi, hogy Zagorka Dolovac szerb legfőbb ügyész október 29-én általánosan kötelező utasítást adott ki valamennyi főügyész és megbízott főügyész számára.

Az utasítás arra kötelezi az ügyészségeket, hogy sürgősen intézkedjenek a hivatalos iratok esetleges megsemmisítésének megakadályozásáról.

A dokumentum külön megemlíti az állami intézményeket, bankokat, a Biztonsági Információs Ügynökséget (BIA), a Katonai Hírszerző Ügynökséget (VOA), valamint az ország gazdasági, pénzügyi és jogbiztonsága szempontjából jelentős más szervezeteket.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek az intézményeknek a felsorolása nem jelenti azt, hogy bizonyítottan iratokat semmisítettek volna meg bennük, de a megnevezésük azonban valószínűleg nem a véletlen műve.

Az ügyészségi utasítás a nyilvánosságra került értesülések és bejelentések kivizsgálását rendeli el.
Az ügyészeknek szükség esetén a rendőrség segítségét kell kérniük, és haladéktalanul ellenőrizniük kell, hogy felmerül-e a szerb büntető törvénykönyv 328. cikkében meghatározott, hivatalos pecsét vagy hivatalos irat eltulajdonításával, illetve megsemmisítésével kapcsolatos bűncselekmény gyanúja.

Az országos intézkedés már önmagában is jelzi, hogy az ügyészség nem kizárólag a nyugdíjbiztosítóban történtekkel foglalkozik.

A szervezett bűnözés elleni ügyészség (TOK) pénteken szintén arról tájékoztatott, hogy személyi, technikai és elemzőkapacitásait sürgős ellenőrzésekre mozgósította, és utasításokat adott az illetékes állami szerveknek.

A TOK közleménye azonban nem nevezte meg kifejezetten a PIO-alapot vagy a minisztériumi iratmegsemmisítési ügyet, ezért ebből nem következik, hogy ezeket az eljárásokat közvetlenül a szervezett bűnözés elleni ügyészség irányítaná.

Iratmegsemmisítés: mi került a darálóba, és kinek az utasítására?

Az október 25-i választási vereség után Szerbiában nemcsak a politikai vezetés összetétele változhat meg, hanem az állami intézmények működésének és korábbi döntéseinek ellenőrzése is.

Egy hatalomváltás során különösen nagy jelentősége van annak, hogy a távozó vezetés milyen dokumentumokat ad át az utódainak, és azok alapján rekonstruálható-e a korábbi pénzügyi, személyzeti és igazgatási döntések története.

A dokumentumok szabályos selejtezése természetesen nem bűncselekmény. A bizonyítékok szándékos megsemmisítése viszont már az lehet.

A PIO-alapban zajló vizsgálat tétje ezért nem csak annak megállapítása, hogy hány zsáknyi papírt daráltak le.

A rendőrségnek és az ügyészségnek arra kell választ találnia, hogy milyen dokumentumok semmisültek meg, azok milyen ügyekhez kapcsolódtak, kik vettek részt a megsemmisítésükben, és ki adott erre utasítást.

Egyelőre nem tudni, hogy a fekete zsákokban egyszerűen lejárt megőrzési idejű papírok maradványai voltak-e, vagy olyan dokumentumoké, amelyeket valakik különösen fontosnak tartottak eltüntetni.

Az időzítés mindenesetre feltűnő: alighogy véget értek a választások, néhány állami intézményben már nemcsak a távozó vezetés jövője mellett a „dicső múlt” dokumentumai is beszédtémává váltak.