?: Magyarország 10. a boszniai eladási listán, az ?? onnan is szállít fegyvert Ukrajnába – Boszniai fegyvergyártás

A korábbi években a boszniai fegyvergyártók által produkált exportbevétel növekedése nem tört meg 2022-ben sem. A bosnyák-horvát Föderációban 2012-ben indított exporttámogatási program első eredményei mostanra érnek be, aminek értelmében mára 45 országba jut az ottani fegyverekből és lőszerekből, amelyek természetesen feltűnnek a hozzánk legközelebb dúló háborúban, vagyis Ukrajnában is. Tehát a fegyvergyártásban történt technikai lemaradás ilyen szempontból előnyős is lehet, Bosznia pedig profitál a háborúból, mint az ebből a cikkből kiderül.

Ukrajnába is juthat

A boszniai kereskedelmi kamara által évvégén közzétett adatok alapján a 2022-es évben az ország fegyverexportból származó bevétele meghaladta a 140 millió eurót. A legnagyobb fegyver és lőszer vásárló az Egyesület Államok volt a tavalyi esztendőben.

A fegyver és lőszergyártás azon kevés gazdasági ágazat közé sorolható, amely évtizedek óta sikeres a balkáni csodaországban.

Ennek az alapját az képezte, hogy a jugoszláv katonai konfliktus kirobbanása előtti évtizedekben jelentős gyártási kapacitás került kialakításra a mai Bosznia- Hercegovina területén védelmi és stratégia okokból, a titói Jugoszlávia ugyanis a határoktól távolra telepítette a fegyvergyárak túlnyomó többségét.

Az üzemek javarészt már akkor is nehezen megközelíthető, bunkerszerű épületek mélyére került, így a gyártási kapacitás jelentős mértékben átvészelte az 1992 és 1995 közötti háborút.

Az orosz–ukrán konfliktus miatt felélénkült az igény a hagyományos, orosz/szovjet licence alapján gyártott eszközökre, vagyis ezek gyártása ma különösen jövedelmező!

A boszniai lőszergyártás ráadásul amiatt lehet a jövő év nagy nyertese, mert a NATO-szabvány mellett továbbra is nagy mennyiségben képesek orosz űrméretezés szerinti lőszert gyártani, így az USA és Németország innen elégítheti ki jórészt az ukrán hadsereg igényeit.

Az USA által lekötött beszerzések összértéke már 2022-ben is meghaladta a 33 millió eurót. Míg a németek 3,4 millió euróért, a csehek pedig 2,8 millió euróért vásároltak katonai felszerelést a bosnyákoktól. Vélhetően ezeknek a tételeknek a felhasználása is az ukrajnai hadszíntéren fog megtörténni.

A kamarai közlés szerint második helyen a beszerzési érték alapján Szaúd- Arábia végzett 27 millió euróval, míg Törökország 18 millió euróval a harmadik lett a képzeletbeli dobogón. A megkötött szerződések összértéke alapján Magyarország a 10. helyet foglalja el a listán a boszniai fegyvergyártóknak kifizetett 2,5 millió euróval.

A két ország közti feszült politikai helyzet miatt minimum “érdekesnek” minősíthető, hogy Szerbia mintegy 8,5 millió euró összegű boszniai fegyverbeszerzéssel a negyedik legfontosabb exportpiacot jelenti a Drina jobb partján működő fegyvergyártók számára.

A külföldön értékesített termékek 70%-a volt lőszer és maroklőfegyver.

A “faék” egyszerű és olcsó

A bosnyák-horvát Föderáció kormánya 2022-ben exporttámogatási programot indított a fegyvergyártók piacképességének megőrzésére. Ennek az alapját az a felismerés adta, hogy a boszniai hadsereg alapvetően csekély hazai igényei mellett a gyártók elsődlegesen exportra termelnek.

Készül a boszniai “csodafegyver” Novi Travnikban

---

A Föderáció energetikai és ipari minisztériuma tíz éves fejlesztési tervet fogadott el még 2012-ben a fegyvergyártás fejlesztésére. Az első komoly eredmény az exportlehetőségek kiaknázása mellett a boszniai nehézfegyvergyártás újraélesztése volt.

Ennek jegyében született meg a nyitóképen látható H1 önjáró tarack, amihez komoly reményeket fűznek a fejlesztést és a gyártást végző BNT cégnél.

A nehéz tüzérségi monstrum 155 mm-es lövege 40 km távolságban is eltalálja a lakóház méretű célt. Az eszköz tervezése és gyártása teljes egészében Novi Travnikban zajlik a löveget szállító teherautót leszámítva.

A H1 lenne a cég és egyben a boszniai fegyvergyártás egyik legfontosabb exportterméke a jövőben, ami iránt eddig az Egyesült Arab Emirátusok és Pakisztán is érdeklődött potenciális vevőként.

A H1 exportesélyeit amiatt nem szabad alábecsülni, mert a szerkezet faék egyszerűsége mellett az ára kb. 25%-al alatta van a hatékonysága terén vele hasonlóságot mutató, azonban jóval komplikáltabban kezelhető szerbiai Soko vagy Perun nevű típusoknak.