Connect with us

Magyarország

OTP: Magyar hitelből tengeti tovább az életét Montenegró

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A montenegrói kormány csütörtökön megerősítette, hogy 50 millió eurós magyar hitelt vett fel a CKB banktól
A montenegrói pénzügyminiszter nem csak a magyar külügyminiszterrel, hanem az OTP-birodalom vezérével is tárgyalt novemberben
i.trackmytarget
Olvasási idő: 3 perc

A montenegrói kormány csütörtökön megerősítette, hogy 50 millió eurós magyar hitelt vett fel a CKB banktól, három nappal azután, hogy egy másik magyar bank, az EXIM, 110 millió eurós kölcsönt adott a boszniai Szerb Köztársaságnak az ottani költségvetési hiány ellensúlyozására. A Dodik-féle boszniai szerb entitás magyar részről történő meghitelezéséről a BALK már december 10-én beszámolt. A magyar OTP 2006 augusztusában 105 millió euróért vásárolta meg a Montenegrói Kereskedelmi Bank (CKB) 100 százalékát, amely akkoriban a balkáni ország legnagyobb bankja volt 44 százalékos piaci részesedéssel és 150 ezer ügyféllel. Azóta a “szorgalmas montenegróiak” jó része “magyar pénztárcában” tartja az euróját.

Magyar kölcsön Montenegrónak is

Aleksandar Damjanović, a podgoricai kormány pénzügyminiszter a magyar hitel “beszerzésével kapcsolatban” úgy nyilatkozott, hogy az ország az OTP bank tulajdonában lévő Montenegrói Kereskedelmi Banktól (Crnogorska Komercijalna Banka, CKB) kapja a pénzt, egy éves türelmi idővel és 7,5 százalékos fix éves kamattal.

Az idei költségvetés módosítása óta Montenegró összesen 55 millió euró hitelt vett fel, és új hitelről állapodtunk meg a CKB bankkal a következő évi költségvetési tartalék biztosítására

– mondta Damjanović a podgoricai kormány ülésén.

A boszniai Szerb Köztársaság ezek szerint jobban járt, mint Montenegró, mert 110 millió eurót “vágott zsebre”, 5%-os kamatra, és tíz éves futamidőre, vagyis az OTP-CKB hitelhez képest az jóformán “ajándék” volt, tekintettel a rohanó inflációra.

A montenegrói pénzügyminiszter november első felében járt Budapesten, és találkozott Csányi Sándorral, az OTP-csoport vezérigazgatójával, akivel a kétoldalú hitelmegállapodásról tárgyaltak. A BalkanInsight ezt a megbeszélést november 11-re teszi, Damjanović viszont már december 8-án a magyar fővárosban “lébecolt”, merthogy aznap tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel.

Ha jók a BalkanInsight információi, akkor felvetődik a kérdés, hogy Damjanović miért csak három nappal később találkozott Csányival, netalán lassan haladtak a hitel körüli tárgyalások, és megkésve került az ügy jóváhagyásra a magyar “bankbirodalom” feje elé, esetleg Csányinak közben más teendői voltak, vagy netalán csak előszobáztatták a montenegrói minisztert egy kicsit.

Természetes útvonal, vagy mégsem

Visszatérve Damjanović és Szijjártó megbeszélésére, illetve az azt követő sajtótájékoztatóra, azon semmi különös nem hangzott el, a magyar tárcavezető szokásához híven “utálta egy kicsit Brüsszelt”, és támogatásáról biztosította a balkáni barátokat, vendégével például megvitatta a magyar cégek részvételét a montenegrói infrastrukturális projektekben, ami elég sok mindent jelenthet, de nem következik belőle semmi konkrét.

MAGYAR HITEL: Magyar malacuk van

MAGYAR HITEL: Magyar malacuk van

Szijjártó akkor (is) sürgette a “balkáni bővítést”, mert ezáltal jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei, és újabb magyar “külgazdasági sikereket” lehetne elérni, merthogy a magyar kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külföldi terjeszkedését.

A magyar miniszter ezzel kapcsolatban külön megemlítette, hogy Montenegróban egy magyar bank a piacvezető, amelyet ugyan nem nevezett meg, de nem kellett sokáig találgatni, hogy vajon melyik bankról is van szó, mivel a montenegrói pénzügyminiszter a gyengébbek kedvéért a sajtótájékoztatón név szerint emlegette a szóban forgó magyar bankot, arról viszont ő sem beszélt, hogy Magyarország, illetve az OTP meghitelezi Montenegrót, bár lehet, hogy ebben akkor még ő sem lehetett biztos.

Úgy hiszem, hogy az OTP bank, a montenegrói pénzügyi piacon legerősebb bank, működése jó alap, és jó mutatója az együttműködésünk további lehetőségeinek

– mondta Damjanović, aki ezt követően elegáns átsiklott közlekedési és egyéb infrastrukturális projektekre, vagyis “mandarin nyelven” ugyan sejtetett valamit, de abból túl sok konkrétumot nem lehetett kiérteni, pedig aligha kétséges, hogy a hitelfelvétel szóba került, ha éppenséggel nem az volt az egyik legfőbb téma.

A pongoricai vendég mantrázott egyet arról is, hogy Montenegró számára az európai csatlakozás “természetes útvonal”, ami azonban már akkor sem hatott valami meggyőzően, merthogy az Európai Unió az összes csatlakozási fejezetet megnyitotta ugyan a kis balkáni országgal, de ezen a téren az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zárt le, vagyis némi malíciával jegyezhetjük meg, hogy a csatlakozás ügyében “egyetlen kapavágás” sem történt.

Ami Montenegró csatlakozását illeti, és ami a hitel folyósítása szempontjából sem kedvező előjel, hogy Tanja Fajon szlovén külügyminiszter szerint az Európai Unió felfüggesztheti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval az ottani belpolitikai válság miatt, az országnak ugyanis nincs törvényesen megválasztott kormánya, és az alkotmánybíróság sem működőképes.

Fajon szavaira nem csak azért érdemes figyelni, mert egy volt jugoszláv tagállam külügyminisztere, és ebből kifolyólag jobban érti a balkáni eseményeket, mint mások, hanem azért is, mert külügyminiszterré történt kinevezése előtt az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője volt, így ismeri az európai gondolkodási módot is.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Szerbia

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése
Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése (Forrás: Transparency International)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A Transparency International legújabb indexe alapján az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb kormány legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.

A megállíthatatlan korrupció

A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)

Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.

A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.

A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.

A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.

Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített

A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-Balkán, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.

A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.

Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-Hercegovina, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.

Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.

Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.

Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.

Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.

Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.

Szerbia most másra koncentrál

Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.

A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.

Ma viszont mondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem még deklaratív szinten sem élvez prioritást. Szerbiának négy éve stratégiája sincs a korrupció ellen, és a kormány új programjába sem került bele

– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.

Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.

A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik

Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.

Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.

A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.

A teljes lista

Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.

A Transparency International listájának első fele
A Transparency International listájának második fele

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aranyban úszva
Meanwhile in Žagubica... Az aranyos bejelentésekkel kapcsolatban másféle reakciók is megjelentek a közösségi médiában, voltak akik reménykedni kezdtek, hogy Isten letekint Szerbiára (Forrás: Twitter)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Szerbiában leginkább olyankor találják a legtöbb aranyat, amikor válság van. A szerb elnök a nemzethez intézett hétfői szózatának végén jelentette be, hogy újabb nagy aranylelőhelyre bukkantak, azt viszont nem árulta el, hogy hol. Ez már a második ilyen bejelentés, Vučić körülbelül egy hónappal ezelőtt jelezte először, hogy aranyat találtak egy “szegény településen az ország délkeleti részén”, akkor azt jósolta, hogy a meg nem nevezett körzet felvirágzása várható.

Aranyos

A Nedeljnik című hetilap mostanában azt írta, hogy a szerencsés nyertes Žagubica, amely az ország kevésbé déli, inkább keleti részén van, nem messze Majdanpektől, ahol a kínai székhelyű Zijin Mining multinacionális bányászati ​​vállalat turkál, furkál és robbantgat arany után kutatva, ami önmagában is megérne egy misét.

Aranyat találtak

Körülbelül egy hónappal az első elnöki bejelentését követően a szintén a Szerbiában turkáló-furkáló kanadai Dundee Precious Metals Inc. (DPM) hivatalosan közölte, hogy egy Žagubica környéki lelőhelyen aranyat és rezet találtak az ott vett jóminőségű mintákban.

Az aranyat körülbelül ötszáz méteres mélységben találták, tehát odáig kellene leásni, hogy felszínre hozzák.

Nagy izgalommal jelenthetjük be, hogy a Čoka Rakita telephelyen nemrégiben befejezett fúrás kivételes eredményeket hozott. A környezetet nem károsító, kiterjedt fúrást több irányban végeztük el

– jelentette be szerb beszámolók szerint David Rae, a DPM elnök-vezérigazgatója.

Miután a fúrásokat 2022 negyedik negyedévében végezték, ezért a lelőhely feltérképezése még folyamatban van, de a legnagyobb kanadai független befektetési bank, a Canaccord Genuity abban bízik, hogy a Dundee Precious Metalsnak sikerül befektetőket találni a szerbiai “aranymező” feltárásához.

Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter a múlt héten megerősítette a hírt, bár ő némileg visszafogottabban nyilatkozott.

Meg kell jegyezni, hogy a projekt kutatási fázisban van, ezért szükséges ezeket a jó eredményeket új bizonyítékokkal megerősíteni, és ezt követően készülhet el a jelentés, amely tartalmazza a forrásokat és a tartalékok nagyságát

– hűtötte le a kedélyeket a miniszter, aki arra emlékeztetett, hogy a mostani lelőhely növeli a közelben korábban végzett fúrások eredményét, amelyek kanadai források szerint eddig még nem keltették fel a befektetők érdeklődését.

Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese közben a belgrádi Politikának nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem tudja, hogy mire gondolt Vučić elnök, merthogy Szerbián 30 helyszínen folyik a kutatás arany után, ami legalább harminc alkalmat kínálhat hasonló bejelentés megtételére.

Azt sem nagyon lehet tudni, hogy mennyi aranyat rejt a föld Szerbiában, mert már harminc éve nem mérték fel a tartalékok nagyságát, az akkori becslések szerint körülbelül 500 tonnára tehető a tartalék, ami cirka 30 milliárd dollárnak felel meg.

A második bejelentés

A szerb elnök a nyugati közvetítőkkel folytatott kalandjairól beszámolva a sok kellemetlen hírt követően azzal vigasztalta meg hétfőn az ország népét, hogy újabb lelőhelyről kapott értesítést, amiről rajta kívül egyelőre csak egyetlen személy tud.

A bejelentés nem csak azért furcsa, mert a szerb elnök ezzel igyekezett ellensúlyozni a nyugati fenyegetéseket, hanem azért is, mert nem ő az első, aki nehéz helyzetben “aranyos álmokat szövöget”.

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és elnöke arra emlékeztetett, hogy Slobodan Milošević idejében, a NATO beavatkozása után, amikor a pénzügyi helyzet nagyon rossz volt, már egyszer előkerültek hasonló történetek, aztán felrobbantottak egy dombot, amely a legendák szerint kincset rejtett.

Akkor az egyik király aranyát keresték, most új lokációt találtak, amelyekről csak Vučić elnök és még egy ember tud

– jelentette ki Biserko, aki szerb és horvát lapbeszámolók szerint ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezek a történetek válságos időkben kerülnek elő, amikor külső nyomás nehezedik az országra, illetve annak vezetőjére, ezért az ilyen bejelentés – úgy tűnik – kezd bevett szokássá válni Szerbiában.

A történetnek az a célja, hogy mozgósítsa az embereket, a szerb médiatér pedig annyira mérgezett, hogy bármit el lehet adni

– jegyezte meg a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság vezetője, aki szerint a rossz gazdasági helyzet mellett azért került ismét elő ez a téma, mert a Nyugat szankciókkal fenyegeti Szerbiát, ha az nem fogadja el a Koszovóval kapcsolatos tervet.

Melléklet

Ennek a történetnek van magyar vonatkozása is, a második világháború során ugyanis Radnóti Miklós több verse is a cikk első felében említett Žagubica felett íródott, valahol a hegyekben.

Magyar arany: Radnóti bori notesze

A fenti kép a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítási anyagából származik, és az alábbi is.

Magyar arany: Radnóti Miklós Levél a hitveshez című verse

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Horvátország

ZOKI BOND A SZOMSZÉDBAN: Milanović tavalyelőtt még bohócnak nevezte Orbánt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Zoran Milanović (Zoki Bond) és Novák Katalin
POMPA: A magyar köztársasági elnök fogadta a horvát köztársasági elnököt (Forrás: Instagram, Novák Katalin)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Mint ezt a magyar média jobbára az MTI jelentését közölve hírül adta, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, Budapestre látogatott, ahol a Sándor-palotában Novák Katalin magyar elnök fogadta. Ez annyiban tartozik a BALK-ra, hogy ismertesse az olvasókkal azokat a részleteket, amelyek a magyarországi hírekből kimaradtak. Merthogy a horvát elnök korábban ambivalens kijelentéseket tett Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatban. Amire mi még emlékszünk, mivel nálunk az írás megmarad, máshol meg a szó elszáll.

Olajbogyó a vodka-martiniban

Aki emlékszik James Bond kedvenc italára, amelyet mindig keverve, és nem összerázva kér, az tudja, hogy a martini a kánon szerint a száraz olasz ürmösbor mellett gint tartalmaz, és két dolog kerülhet bele: vagy pici savanyított gyöngyhagyma, vagy olajbogyó, mindkettő elegáns szurkapiszkára tűzve, hogy ne kelljen kézzel kihalászni az italból.

Ahogy “romlásnak indult a nyugati világ”, Amerikában feltalálták a vodka-martinit, nem is sejtve, hogy egykor milyen stílusos lesz. Mert Zoki Bondhoz egyértelműen a vodka-martini illik jobban, olajbogyóval. A vodka itt az oroszokat jelképezi, míg az olajbogyó a mediterrán kultúrát, amelynek Horvátország is az egyik leágazása.

Zoki Bond és Novák Katalin

KÉZ A KÉZBEN: Zoki Bond és Novák Katalin

Zoki Bond szépeket mondott a magyar köztársaságielnök-asszonynak. Azzal kezdte, hogy Magyarország Horvátország jó szomszédja. A történelem folyamán voltak kisebb nézeteltérések, de Magyarország soha nem támadta meg Horvátországot, inkább segítette, ha segítségre volt szüksége, mint legutóbb a horvát-szerb háborúban.

Hogy a ma divatos szófordulattal éljünk, Antall József annakidején úgy határozott, hogy a történelem “jó oldalára” áll, és – valószínűleg Graham Greene Havannai emberünk című regényétől inspirálva – több részletben tízezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt küldött Horvátországnak Rakéta porszívónak álcázva.

Milanović szerint a magyar segítség részarányosan a legnagyobb volt.

A horvát elnök az INA-MOL sztorit egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy itt nincs semmilyen új fejlemény, nincs miről beszélni. Viszont annál inkább volt mit mondania a kisebbségvédelemről, különösen az időszerű ukrán-magyar disputára való tekintettel.

Az N1-es televíziónak nyilatkozva, a horvát elnök felhívta a figyelmet a dicső horvát múltra, amikor az újdonsült ország háborúban állt, miután egy nála erősebb ellenség támadta meg.

Nem volt fegyverünk, senki sem segített nekünk, általában a sorsunkra hagytak bennünket, magas kritériumokat szabtak, és embargót alkalmaztak. A legmagasabb szintű kisebbségvédelmi normákat vezettük be, és a kezdeti szerencsétlen események után az emberek elkezdtek visszatérni Horvátországba, és elkezdték követelni kisebbségi jogaikat. Horvátország ezeket maradéktalanul megadta

– nyilatkozta Milanović, alias Zoki Bond, aki ugyan beismerte, hogy ezt néha kicsit a nemzetközi közösség nyomására tették.

Évekkel később, amikor miniszterelnök voltam, Vukovárban, ahol szörnyű bűntettek és atrocitások történtek, a horvátországi szerbek jogot kaptak arra, hogy nyelvüket és írásukat használják, mert több mint 30 százalékban voltak képviselve a lakosság körében. Sokak számára ez vörös posztó volt, mint egy bikaviadalon. Ám a törvényt elfogadták a parlamentben, így küzdöttem a betartatásáért. Ha ilyen helyzetben a horvátok be tudták tartani a kisebbségvédelmi szabályokat, nem értem, hol vannak a problémák a kárpátaljai régióban, ahol 150 000 magyar él, és miért hallgat erről az EU. Vagy lehet, hogy ez amit mondok, szintén oroszbarát álláspont?

– kérdezte a horvát elnök. És ez lenne az olajbogyó vagy a savanyított gyöngyhagyma a vodka-martiniban.

Horvátországban élő, egykori vajdasági magyarként tanúsíthatom, nekünk soha nem volt bajunk a horvát kormánnyal, állami szervekkel, sőt a szomszédjainkkal sem nagyon.

Az ukránok nagyon bután csinálják, az EU nemkülönben, mert itt nem arról van szó, amit a magyar sajtóban idézett Mykola Siruk katonai elemző mondott, hogy “Orbán Viktor magyar miniszterelnök aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért”. Siruk szerint senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy “tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul”.

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

De öntsünk tiszta martinit a pohárba! Itt inkább arról van szó, hogy a magyarok ne tanuljanak meg magyarul, hanem legyenek “jó ukránok”, mint a többiek. A kisebbségi ember a környezet nyelvét még akkor is megtanulja, ha ezt nem ambicionálja különösképpen, ezt persze azok nem értik, felfogni sem tudják, akik soha nem éltek kisebbségben.

Mondjuk, én gyermekkoromban, az utcán, játék közben tanultam meg szerbül, illetve huszonévvel később, kemény másfél éves munkával horvátul (azóta már nem csak a zágrábi nyelvjárást sajátítottam el, de a cérnai, szlavóniai tájszólást is).

A baj mindig az anyanyelvvel van, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar iskola, magyar pap. Az ukránok jelenleg a magyarokkal és az oroszokkal problémáznak, de ebből egyenesen következik, hogy esetleg később az ukrajnai lengyel, román, stb. kisebbségek sem számíthatnak semmi jóra. De ne legyen így!

Mint ezt éppen a horvát példán láthattuk, a haza védelmének semmi köze sincs a kisebbségi jogok betartásához, még akkor sem, ha az ellenség, azaz a szerbek kisebbségi jogairól van szó, bár ezt időnként Horvátországban is elfelejtik, lásd a legfrissebb vukovári példát, miután mindig lesznek “hazafias fiúk”, akik gondoskodnak arról, hogy a kisebbségek ne érezzék jól magukat.

Pár szó a “proxy” háborúról

Milanović ugyanakkor pedzegette, hogy ellenzi Magyarország brüsszeli egzercíroztatását.

Amennyiben az EU tovább akar lépni, el kell fogadnia a meglévő különbségeket. Ez hamarosan meg fog történni egy Magyarországnál nagyobb tagállamban is, amelyet már nem lehet vertikálisan kezelni, mint Magyarországot. Jelenleg ezt nagyon komoly problémának tartom

– jelentette ki Milanović, és példának a lengyeleket hozta fel, akik ugyan miatt most “jó fiúkká” váltak, de véleménye szerint nem kell sokat várni arra, hogy ismét napirendre kerüljenek.

Végül a sokat támadott, Lavrov orosz külügyminiszter által viszont nyilvános dicséretben részesített nyilatkozatáról is szólt pár szót.

Amikor azt mondom, hogy ez egy proxy háború, vagyis egy közvetítő útján vívott háború, amelyben az egyetlen valódi áldozat Ukrajna, akkor nem teszek mást, csak a jelenlegi ukrán védelmi miniszter szavait idézem, aki azt mondta, hogy a NATO ukrán vérrel harcol Oroszország ellen. De ezt senki sem akarja meghallani

– mondta Milanović, majd Zoki Bondként hozzátette:

Nem engedem meg, hogy kiskutyává váljunk egy olyan falkában, amely csak megy és ugat.
Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt

Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt (Forrás: MTI, Screenshot)

A horvát elnök a cikk keletkezésének időpontjában éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel vacsorázott, holnap-holnapután talán erről is megtudunk majd valami érdemlegeset, miután ők ketten leginkább evés közben szeretnek beszélgetni, valahol Magyarországon, vagy éppen a “Pokoli szigeteken”, amiről a sajtót nemigen tájékoztatják, pedig érdekelne bennünket, hogy a martinit savanyított gyöngyhagymával vagy olajbogyóval szolgálták-e fel nekik.

De nem volt mindig ekkora a barátság.

Zoki Bond, az “igazság bajnokaként”, 2021 nyarán azt mondta, hogy Magyarországot ma (2021-ben) a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele, majd a mostanában az Európai Parlament által is gyakran elővett Várhelyit emlegetve megjegyezte, hogy az Európai Bizottságba “mindenféle silány kishal kerül”.

Az az állam, ahonnan az említett biztos érkezik, ma egyáltalán kezdhetne-e tárgyalásokat az uniós tagságáról? Nos, nem engednék őket a brüsszeli repülőtérre sem

– mondta akkor a magát “karakteres elnökként” meghatározó Zoki Bond, aki tőlünk “lehengerlő stílusa miatt” kapta ezt a nevet. Egyszer azonban a horvát államfő megfogadta, hogy ezentúl “ügyel arra, amit mond”.

Nem sokkal később azonban úgy fogalmazott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség egykori bosnyák tagja “a mudzsahedinek hosztesze volt” Zenicában, majd egy kanyarral kitért a magyar miniszterelnökre is.

Ezek az emberek zavart elméjűek, egyeseket személyesen is ismerek, egyesek közülük rosszindulatúak, de nem lehet összehasonlítani őket… végsősoron itt van Orbán. Ki az az Orbán? Orbán egy harcos? Egy gyilkos? Orbán számomra egy bohóc… OK? He-he… Mit mondjak, erről beszélek öt éve: Orbán, Tuđman, Mladić…

Kellemes hétvégét kívánunk! És csirió!

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: