Connect with us

Magyarország

OTP: Magyar hitelből tengeti tovább az életét Montenegró
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A montenegrói kormány csütörtökön megerősítette, hogy 50 millió eurós magyar hitelt vett fel a CKB banktól
A montenegrói pénzügyminiszter nem csak a magyar külügyminiszterrel, hanem az OTP-birodalom vezérével is tárgyalt novemberben
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A montenegrói kormány csütörtökön megerősítette, hogy 50 millió eurós magyar hitelt vett fel a CKB banktól, három nappal azután, hogy egy másik magyar bank, az EXIM, 110 millió eurós kölcsönt adott a boszniai Szerb Köztársaságnak az ottani költségvetési hiány ellensúlyozására. A Dodik-féle boszniai szerb entitás magyar részről történő meghitelezéséről a BALK már december 10-én beszámolt. A magyar OTP 2006 augusztusában 105 millió euróért vásárolta meg a Montenegrói Kereskedelmi Bank (CKB) 100 százalékát, amely akkoriban a balkáni ország legnagyobb bankja volt 44 százalékos piaci részesedéssel és 150 ezer ügyféllel. Azóta a “szorgalmas montenegróiak” jó része “magyar pénztárcában” tartja az euróját.

Magyar kölcsön Montenegrónak is

Aleksandar Damjanović, a podgoricai kormány pénzügyminiszter a magyar hitel “beszerzésével kapcsolatban” úgy nyilatkozott, hogy az ország az OTP bank tulajdonában lévő Montenegrói Kereskedelmi Banktól (Crnogorska Komercijalna Banka, CKB) kapja a pénzt, egy éves türelmi idővel és 7,5 százalékos fix éves kamattal.

– Az idei költségvetés módosítása óta Montenegró összesen 55 millió euró hitelt vett fel, és új hitelről állapodtunk meg a CKB bankkal a következő évi költségvetési tartalék biztosítására

– mondta Damjanović a podgoricai kormány ülésén.

A boszniai Szerb Köztársaság ezek szerint jobban járt, mint Montenegró, mert 110 millió eurót “vágott zsebre”, 5%-os kamatra, és tíz éves futamidőre, vagyis az OTP- CKB hitelhez képest az jóformán “ajándék” volt, tekintettel a rohanó inflációra.

A montenegrói pénzügyminiszter november első felében járt Budapesten, és találkozott Csányi Sándorral, az OTP-csoport vezérigazgatójával, akivel a kétoldalú hitelmegállapodásról tárgyaltak. A BalkanInsight ezt a megbeszélést november 11-re teszi, Damjanović viszont már december 8-án a magyar fővárosban “lébecolt”, merthogy aznap tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel.

Ha jók a BalkanInsight információi, akkor felvetődik a kérdés, hogy Damjanović miért csak három nappal később találkozott Csányival, netalán lassan haladtak a hitel körüli tárgyalások, és megkésve került az ügy jóváhagyásra a magyar “bankbirodalom” feje elé, esetleg Csányinak közben más teendői voltak, vagy netalán csak előszobáztatták a montenegrói minisztert egy kicsit.

Természetes útvonal, vagy mégsem

Visszatérve Damjanović és Szijjártó megbeszélésére, illetve az azt követő sajtótájékoztatóra, azon semmi különös nem hangzott el, a magyar tárcavezető szokásához híven “utálta egy kicsit Brüsszelt”, és támogatásáról biztosította a balkáni barátokat, vendégével például megvitatta a magyar cégek részvételét a montenegrói infrastrukturális projektekben, ami elég sok mindent jelenthet, de nem következik belőle semmi konkrét.

MAGYAR HITEL: Magyar malacuk van

MAGYAR HITEL: Magyar malacuk van

Szijjártó akkor (is) sürgette a “balkáni bővítést”, mert ezáltal jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei, és újabb magyar “külgazdasági sikereket” lehetne elérni, merthogy a magyar kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külföldi terjeszkedését.

A magyar miniszter ezzel kapcsolatban külön megemlítette, hogy Montenegróban egy magyar bank a piacvezető, amelyet ugyan nem nevezett meg, de nem kellett sokáig találgatni, hogy vajon melyik bankról is van szó, mivel a montenegrói pénzügyminiszter a gyengébbek kedvéért a sajtótájékoztatón név szerint emlegette a szóban forgó magyar bankot, arról viszont ő sem beszélt, hogy Magyarország, illetve az OTP meghitelezi Montenegrót, bár lehet, hogy ebben akkor még ő sem lehetett biztos.

– Úgy hiszem, hogy az OTP bank, a montenegrói pénzügyi piacon legerősebb bank, működése jó alap, és jó mutatója az együttműködésünk további lehetőségeinek

– mondta Damjanović, aki ezt követően elegáns átsiklott közlekedési és egyéb infrastrukturális projektekre, vagyis “mandarin nyelven” ugyan sejtetett valamit, de abból túl sok konkrétumot nem lehetett kiérteni, pedig aligha kétséges, hogy a hitelfelvétel szóba került, ha éppenséggel nem az volt az egyik legfőbb téma.

A pongoricai vendég mantrázott egyet arról is, hogy Montenegró számára az európai csatlakozás “természetes útvonal”, ami azonban már akkor sem hatott valami meggyőzően, merthogy az Európai Unió az összes csatlakozási fejezetet megnyitotta ugyan a kis balkáni országgal, de ezen a téren az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zárt le, vagyis némi malíciával jegyezhetjük meg, hogy a csatlakozás ügyében “egyetlen kapavágás” sem történt.

Ami Montenegró uniós csatlakozását illeti, és ami a hitel folyósítása szempontjából sem kedvező előjel, hogy Tanja Fajon szlovén külügyminiszter szerint az Európai Unió felfüggesztheti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval az ottani belpolitikai válság miatt, az országnak ugyanis nincs törvényesen megválasztott kormánya, és az alkotmánybíróság sem működőképes.

Fajon szavaira nem csak azért érdemes figyelni, mert egy volt jugoszláv tagállam külügyminisztere, és ebből kifolyólag jobban érti a balkáni eseményeket, mint mások, hanem azért is, mert külügyminiszterré történt kinevezése előtt az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője volt, így ismeri az európai gondolkodási módot is.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava