Connect with us

Magyarország

KÉTSZER SZÁZ: A magyar kormány a jelek szerint újabb jelentős összeget ad a Szerb Köztársaságnak, ezúttal hitel formájában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A magyar kormány újabb hitelt folyósít, a boszniai szerb köztársaságnak
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

A boszniai sajtóban futótűzként terjedt a hír, hogy a magyar kormány 110 millió euró, vagyis megközelítőleg 46 milliárd forint összegű hitelt biztosít az EXIM Bankon keresztül a boszniai Szerb Köztársság kormányának a költségvetési hiány kiigazításához. A szerb entitás kormánya az uniós támogatások februári megvonása után újabb jelentős rést vésett az entitás költségvetésébe azzal, hogy az október 2-i boszniai választásokat megelőző kampányidőszakban túlköltekezte magát.

Kihúzták a gödörből

A boszniai szerb entitásban működő “capital.ba” nevű gazdasági hírportál számolt be arról, hogy a magyar kormány 110 millió eurót, helyi pénznemben mintegy 214 millió konvertibilis márkát bocsát hitel formájában a boszniai Szerb Köztársaság kormányának a rendelkezésére. A hitel felhasználásával kapcsolatban a folyó költségvetési évben kialakult tetemes költségvetési hiány kiigazítása és a szerb entitás adósságállományának refinanszírozása szerepel.

A capital.ba információi szerint az októberi választásokat követően megkezdődött koalíciós tárgyalásokat a boszniai Szerb Köztársaság jelenleg ügyvezető minőségben eljáró kormánya nem várhatta be, így a tegnapi napon határozatot hozott a hitel felvételéről. A sietség nehezen magyarázható, mert ugyanaz a Radovan Višković kapott a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjából (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) kormányalakítási megbízást, aki az előző ciklusban is betöltötte a miniszterelnöki posztot.

A politikai szükséghelyzet hiányából fakadóan a legvalószínűbb, hogy a szerb entitás külső adósságállományának egy részét kellett nemvárt gyorsasággal refinanszírozni, hogy elkerüljenek egy csődközeli helyzetet.

A hitel kondíciói kapcsán annyi vált ismertté, hogy a magyar EXIM Bank 5%-os éves kamat fizetése ellenében biztosította az összeget 10 év futamidőre, a hitel visszafizetését egy év múlva kell megkezdeni. A jelenlegi körülmények közepette az 5%-os kamat igencsak kedvezőnek mondható.

Az összeg egy része nem kerül a boszniai szerb kormány számára kifizetésre, hanem a magyar EXIM Bank készen tartja arra az esetre, ha azt a szerb entitás vezetése le akarja hívni a későbbiekben. Az EXIM Bank által így lekötött, de még le nem hívott összegért is 0,5%-os kamatot kell fizetnie a boszniai szerb félnek évente.

Kötvény kötvény hátán

A boszniai szerb entitás adósságállománya kapcsán csak megközelítőleges számokat szoktak közölni az illetékes hatóságok. Eszerint a boszniai Szerb Köztársaság 2022-re tervezett GDP-jének mintegy 44%-a megy az adósságállomány törlesztésére. Az adósság összege mintegy 6,1 milliárd konvertibilis márka, vagyis 3,1 milliárd euró.

A sürgős költségvetésen kívüli forrásra amiatt lehetett szüksége az RS kormányának, mert a 2018-ban a bécsi tőzsdén értékesített ötéves futamidejű kötvényeit 2023-ban kell visszafizetnie. Ez az esedékessé váló tartozás mintegy 1,15 milliárd KM összeget (588 millió euró) jelent, a jelenlegi adósság majd 19%-t teszi ki. A 2022 februárjában a boszniai szerb vezetésével szemben életbe léptetett brit és amerikai szankciók mellett az EU is elzárta a pénzcsapot azzal, hogy a brit féllel együttműködve az EU Bizottság leállított minden megkezdett beruházást a szerb entitásban.

Emellett Milorad Dodik pártjának ki kellett üríteni a kasszát az október 2-i boszniai választások miatt, hiszen az SNSD győzelmi esélyei a nyár folyamán még korán sem voltak kőbe vésve. Így az entitási nyugdíj megemelése és a közfoglalkoztatottak bérének növelési is hozzájárult a költségvetésben mostanra tátongó lyuk kialakulásához.

A boszniai Szerb Köztársaság pénzügyminisztere, Zorana Vidović közölte az újabb hitel felvétele kapcsán, hogy annak köszönhetően a következő évben a boszniai Szerb Köztársaságnak nem lesz problémája a külső adósság finanszírozásával, vagyis megfordítva az elmondottakat, lehetséges, hogy a magyar pénz nélkül a szerb entitásnak csődöt kellett volna jelentenie a külső hitelezők felé.

Az egyébként sem rózsás adósságbesorolású boszniai Szerb Köztársaság a Standard and Poor’s skáláján a “B” vagyis a kockázatos befektetési kategóriába tartozik. A helyzet amiatt juthatott idáig, mert az entitás vezetése évek óta nem a gazdaság strukturális problémáival foglalkozik, hanem a kötvénynek kötvény hátán való kibocsátásával pörgeti maga előtt az egyre csak duzzadó adósságlavinát. Emlékezetes húzása volt a Višković-kabinetnek, hogy 2021. áprilisában 300 millió euró összegben adott ki kötvényt egy rendkívüli kormányülést követően, meglehetősen komoly titoktartás mellett mintegy 4,75%-os kamatra a londoni tőzsdén.

A második 100 millió

Nem a most ismertté vált hitel volt az egyetlen jelentősebb tőkeinjekció a magyar kormány részéről a boszniai szerb entitás felé az elmúlt egy éven belül. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milorad Dodik – akkor mégmint a boszniai államelnökség szerb tagja – egy korábbi cikkünkben bemutatott 2021. november 6-i banjalukai találkozón még egy 100 millió euró összegű gazdaságfejlesztési támogatásról egyezett meg.

Az akkor bejelentett támogatást a boszniai szerb entitásban működő agrárvállalkozók továbbá meghatározott tevékenységi körben működő kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe. A projekt lebonyolítására a magyar külügy háttérintézményeként működő CED, mint a kormány egyik exportösztönzésért felelős intézménye lett kijelölve. A támogatások kiosztására a Progressus Alapítvány (Fondacija Progressus) került létrehozásra Banja Lukában.

Médiabeszámolók szerint a Progressus által meghirdetett, november 4-én lejárt pályázatra több mint 800 agrárvállalkozás és vállalkozó jelentkezett. A beérkezett pályázatokat az alapítvány most vizsgálja, és hamarosan átküldi a CED-nek, ami a végső döntést meghozza a kifizetésekről. A boszniai szerb vállalkozók várhatóan februárban köthetnek szerződést a támogatás igénybe vételére.

Fontos megjegyezni, hogy ebben a konstrukcióban a boszniai szerb termelőknek egy listán szereplő magyar termékkörből kellett kiválasztaniuk azokat a mezőgazdasági felszereléseket, amikhez hozzá akarnának jutni a támogatási összegből.

Ezt kellett a pályázatukban megjelölni, és a pénz 30%-nak, mint önerőnek a meglétét kellett bizonyítaniuk. A nyertes pályázók a magyar támogatás összegét nem kapják meg, hanem az leutalásra kerül az alapítványtól a pályázatban megjelölt magyar terméket értékesítő magyarországi vállalkozás részére.

A most befogadott több mint 800 pályázó között a korábban említett 100 millió euróból első körben most 28 millió euró kerül kiosztásra. A fennmaradó összeg további sorsáról nincs hír. Az RS-es gazdáknak meglehetősen sokat kellett várniuk a magyar támogatásra, mert annak a kiosztása a magyar és a boszniai szerb fél közti megállapodástól eltelt egy év során még nem kezdődött meg.

A két összeg hasonlósága és a hiteles információk hiánya miatt a boszniai sajtó munkatársai úgy tapogatóznak a kérdésben, mint a “vak hajnalban”, nem tudják ugyanis eldönteni, hogy ugyanarról a pénzről, vagy egy újabb összeg folyósításáról, illetve készenlétbe helyezéséről van-e szó.

A BALK által megkérdezett boszniai szakemberek, akik nevük mellőzését kérve nyilatkoztak, úgy vélték, hogy ez egy újabb összeg, az előbbi ugyanis klasszikus értelemben vett támogatás volt, a mostani pedig egy kedvező kamatozású hitel, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság kap Magyarországtól a költségvetési hiány finanszírozása és az adósság egy részének refinanszírozására az adósságáról és kezességvállalásáról szóló ottani törvényével összhangban.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

migráns afgán
A magyar kerítés a szerb oldalról Rábé közelében (Fotó: BALK)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.

Már tízszer próbálkozott

Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.

– De nem adom fel!

– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.

Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.

Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.

A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.

A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.

concertina

A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”

A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.

Elveszik a migránsok telefonját

A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.

– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat

– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.

A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.

maria marga

Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)

Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.

Dzsungel a határ mentén

Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.

A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.

A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.

A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.

– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom

– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.

Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.

Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.

A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.

– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez

– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.

Szerb rendőrök és migránsok

Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.

migráns afgán

A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)

Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.

Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.

– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek

– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.

A Frontex számol

A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.

Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.

hataror utca

Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)

Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.

Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.

– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.

A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.

Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?

Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.

(A Courrier des Balkans nyomán)

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava