A cikk meghallgatása

A boszniai sajtóban futótűzként terjedt a hír, hogy a magyar kormány 110 millió euró, vagyis megközelítőleg 46 milliárd forint összegű hitelt biztosít az EXIM Bankon keresztül a boszniai Szerb Köztársság kormányának a költségvetési hiány kiigazításához. A szerb entitás kormánya az uniós támogatások februári megvonása után újabb jelentős rést vésett az entitás költségvetésébe azzal, hogy az október 2-i boszniai választásokat megelőző kampányidőszakban túlköltekezte magát.

Kihúzták a gödörből

A boszniai szerb entitásban működő “capital.ba” nevű gazdasági hírportál számolt be arról, hogy a magyar kormány 110 millió eurót, helyi pénznemben mintegy 214 millió konvertibilis márkát bocsát hitel formájában a boszniai Szerb Köztársaság kormányának a rendelkezésére. A hitel felhasználásával kapcsolatban a folyó költségvetési évben kialakult tetemes költségvetési hiány kiigazítása és a szerb entitás adósságállományának refinanszírozása szerepel.

A capital.ba információi szerint az októberi választásokat követően megkezdődött koalíciós tárgyalásokat a boszniai Szerb Köztársaság jelenleg ügyvezető minőségben eljáró kormánya nem várhatta be, így a tegnapi napon határozatot hozott a hitel felvételéről. A sietség nehezen magyarázható, mert ugyanaz a Radovan Višković kapott a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjából (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) kormányalakítási megbízást, aki az előző ciklusban is betöltötte a miniszterelnöki posztot.

A politikai szükséghelyzet hiányából fakadóan a legvalószínűbb, hogy a szerb entitás külső adósságállományának egy részét kellett nemvárt gyorsasággal refinanszírozni, hogy elkerüljenek egy csődközeli helyzetet.

A hitel kondíciói kapcsán annyi vált ismertté, hogy a magyar EXIM Bank 5%-os éves kamat fizetése ellenében biztosította az összeget 10 év futamidőre, a hitel visszafizetését egy év múlva kell megkezdeni. A jelenlegi körülmények közepette az 5%-os kamat igencsak kedvezőnek mondható.

Az összeg egy része nem kerül a boszniai szerb kormány számára kifizetésre, hanem a magyar EXIM Bank készen tartja arra az esetre, ha azt a szerb entitás vezetése le akarja hívni a későbbiekben. Az EXIM Bank által így lekötött, de még le nem hívott összegért is 0,5%-os kamatot kell fizetnie a boszniai szerb félnek évente.

Kötvény kötvény hátán

A boszniai szerb entitás adósságállománya kapcsán csak megközelítőleges számokat szoktak közölni az illetékes hatóságok. Eszerint a boszniai Szerb Köztársaság 2022-re tervezett GDP-jének mintegy 44%-a megy az adósságállomány törlesztésére. Az adósság összege mintegy 6,1 milliárd konvertibilis márka, vagyis 3,1 milliárd euró.

A sürgős költségvetésen kívüli forrásra amiatt lehetett szüksége az RS kormányának, mert a 2018-ban a bécsi tőzsdén értékesített ötéves futamidejű kötvényeit 2023-ban kell visszafizetnie. Ez az esedékessé váló tartozás mintegy 1,15 milliárd KM összeget (588 millió euró) jelent, a jelenlegi adósság majd 19%-t teszi ki. A 2022 februárjában a boszniai szerb vezetésével szemben életbe léptetett brit és amerikai szankciók mellett az EU is elzárta a pénzcsapot azzal, hogy a brit féllel együttműködve az EU Bizottság leállított minden megkezdett beruházást a szerb entitásban.

Emellett Milorad Dodik pártjának ki kellett üríteni a kasszát az október 2-i boszniai választások miatt, hiszen az SNSD győzelmi esélyei a nyár folyamán még korán sem voltak kőbe vésve. Így az entitási nyugdíj megemelése és a közfoglalkoztatottak bérének növelési is hozzájárult a költségvetésben mostanra tátongó lyuk kialakulásához.

A boszniai Szerb Köztársaság pénzügyminisztere, Zorana Vidović közölte az újabb hitel felvétele kapcsán, hogy annak köszönhetően a következő évben a boszniai Szerb Köztársaságnak nem lesz problémája a külső adósság finanszírozásával, vagyis megfordítva az elmondottakat, lehetséges, hogy a magyar pénz nélkül a szerb entitásnak csődöt kellett volna jelentenie a külső hitelezők felé.

Az egyébként sem rózsás adósságbesorolású boszniai Szerb Köztársaság a Standard and Poor’s skáláján a “B” vagyis a kockázatos befektetési kategóriába tartozik. A helyzet amiatt juthatott idáig, mert az entitás vezetése évek óta nem a gazdaság strukturális problémáival foglalkozik, hanem a kötvénynek kötvény hátán való kibocsátásával pörgeti maga előtt az egyre csak duzzadó adósságlavinát. Emlékezetes húzása volt a Višković-kabinetnek, hogy 2021. áprilisában 300 millió euró összegben adott ki kötvényt egy rendkívüli kormányülést követően, meglehetősen komoly titoktartás mellett mintegy 4,75%-os kamatra a londoni tőzsdén.

A második 100 millió

Nem a most ismertté vált hitel volt az egyetlen jelentősebb tőkeinjekció a magyar kormány részéről a boszniai szerb entitás felé az elmúlt egy éven belül. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milorad Dodik – akkor mégmint a boszniai államelnökség szerb tagja – egy korábbi cikkünkben bemutatott 2021. november 6-i banjalukai találkozón még egy 100 millió euró összegű gazdaságfejlesztési támogatásról egyezett meg.

Forrás: miniszterelnok.hu

Az akkor bejelentett támogatást a boszniai szerb entitásban működő agrárvállalkozók továbbá meghatározott tevékenységi körben működő kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe. A projekt lebonyolítására a magyar külügy háttérintézményeként működő CED, mint a kormány egyik exportösztönzésért felelős intézménye lett kijelölve. A támogatások kiosztására a Progressus Alapítvány (Fondacija Progressus) került létrehozásra Banja Lukában.

Médiabeszámolók szerint a Progressus által meghirdetett, november 4-én lejárt pályázatra több mint 800 agrárvállalkozás és vállalkozó jelentkezett. A beérkezett pályázatokat az alapítvány most vizsgálja, és hamarosan átküldi a CED-nek, ami a végső döntést meghozza a kifizetésekről. A boszniai szerb vállalkozók várhatóan februárban köthetnek szerződést a támogatás igénybe vételére.

Fontos megjegyezni, hogy ebben a konstrukcióban a boszniai szerb termelőknek egy listán szereplő magyar termékkörből kellett kiválasztaniuk azokat a mezőgazdasági felszereléseket, amikhez hozzá akarnának jutni a támogatási összegből.

Ezt kellett a pályázatukban megjelölni, és a pénz 30%-nak, mint önerőnek a meglétét kellett bizonyítaniuk. A nyertes pályázók a magyar támogatás összegét nem kapják meg, hanem az leutalásra kerül az alapítványtól a pályázatban megjelölt magyar terméket értékesítő magyarországi vállalkozás részére.

A most befogadott több mint 800 pályázó között a korábban említett 100 millió euróból első körben most 28 millió euró kerül kiosztásra. A fennmaradó összeg további sorsáról nincs hír. Az RS-es gazdáknak meglehetősen sokat kellett várniuk a magyar támogatásra, mert annak a kiosztása a magyar és a boszniai szerb fél közti megállapodástól eltelt egy év során még nem kezdődött meg.

A két összeg hasonlósága és a hiteles információk hiánya miatt a boszniai sajtó munkatársai úgy tapogatóznak a kérdésben, mint a “vak hajnalban”, nem tudják ugyanis eldönteni, hogy ugyanarról a pénzről, vagy egy újabb összeg folyósításáról, illetve készenlétbe helyezéséről van-e szó.

A BALK által megkérdezett boszniai szakemberek, akik nevük mellőzését kérve nyilatkoztak, úgy vélték, hogy ez egy újabb összeg, az előbbi ugyanis klasszikus értelemben vett támogatás volt, a mostani pedig egy kedvező kamatozású hitel, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság kap Magyarországtól a költségvetési hiány finanszírozása és az adósság egy részének refinanszírozására az adósságáról és kezességvállalásáról szóló ottani törvényével összhangban.