Connect with us

Magyarország

KÉTSZER SZÁZ: A magyar kormány a jelek szerint újabb jelentős összeget ad a Szerb Köztársaságnak, ezúttal hitel formájában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A magyar kormány újabb hitelt folyósít, a boszniai szerb köztársaságnak
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A boszniai sajtóban futótűzként terjedt a hír, hogy a magyar kormány 110 millió euró, vagyis megközelítőleg 46 milliárd forint összegű hitelt biztosít az EXIM Bankon keresztül a boszniai Szerb Köztársság kormányának a költségvetési hiány kiigazításához. A szerb entitás kormánya az uniós támogatások februári megvonása után újabb jelentős rést vésett az entitás költségvetésébe azzal, hogy az október 2-i boszniai választásokat megelőző kampányidőszakban túlköltekezte magát.

Kihúzták a gödörből

A boszniai szerb entitásban működő „capital.ba” nevű gazdasági hírportál számolt be arról, hogy a magyar kormány 110 millió eurót, helyi pénznemben mintegy 214 millió konvertibilis márkát bocsát hitel formájában a boszniai Szerb Köztársaság kormányának a rendelkezésére. A hitel felhasználásával kapcsolatban a folyó költségvetési évben kialakult tetemes költségvetési hiány kiigazítása és a szerb entitás adósságállományának refinanszírozása szerepel.

A capital.ba információi szerint az októberi választásokat követően megkezdődött koalíciós tárgyalásokat a boszniai Szerb Köztársaság jelenleg ügyvezető minőségben eljáró kormánya nem várhatta be, így a tegnapi napon határozatot hozott a hitel felvételéről. A sietség nehezen magyarázható, mert ugyanaz a Radovan Višković kapott a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjából (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) kormányalakítási megbízást, aki az előző ciklusban is betöltötte a miniszterelnöki posztot.

A politikai szükséghelyzet hiányából fakadóan a legvalószínűbb, hogy a szerb entitás külső adósságállományának egy részét kellett nemvárt gyorsasággal refinanszírozni, hogy elkerüljenek egy csődközeli helyzetet.

A hitel kondíciói kapcsán annyi vált ismertté, hogy a magyar EXIM Bank 5%-os éves kamat fizetése ellenében biztosította az összeget 10 év futamidőre, a hitel visszafizetését egy év múlva kell megkezdeni. A jelenlegi körülmények közepette az 5%-os kamat igencsak kedvezőnek mondható.

Az összeg egy része nem kerül a boszniai szerb kormány számára kifizetésre, hanem a magyar EXIM Bank készen tartja arra az esetre, ha azt a szerb entitás vezetése le akarja hívni a későbbiekben. Az EXIM Bank által így lekötött, de még le nem hívott összegért is 0,5%-os kamatot kell fizetnie a boszniai szerb félnek évente.

Kötvény kötvény hátán

A boszniai szerb entitás adósságállománya kapcsán csak megközelítőleges számokat szoktak közölni az illetékes hatóságok. Eszerint a boszniai Szerb Köztársaság 2022-re tervezett GDP-jének mintegy 44%-a megy az adósságállomány törlesztésére. Az adósság összege mintegy 6,1 milliárd konvertibilis márka, vagyis 3,1 milliárd euró.

A sürgős költségvetésen kívüli forrásra amiatt lehetett szüksége az RS kormányának, mert a 2018-ban a bécsi tőzsdén értékesített ötéves futamidejű kötvényeit 2023-ban kell visszafizetnie. Ez az esedékessé váló tartozás mintegy 1,15 milliárd KM összeget (588 millió euró) jelent, a jelenlegi adósság majd 19%-t teszi ki. A 2022 februárjában a boszniai szerb vezetésével szemben életbe léptetett brit és szankciók mellett az EU is elzárta a pénzcsapot azzal, hogy a brit féllel együttműködve az EU Bizottság leállított minden megkezdett beruházást a szerb entitásban.

Emellett Milorad Dodik pártjának ki kellett üríteni a kasszát az október 2-i boszniai választások miatt, hiszen az SNSD győzelmi esélyei a nyár folyamán még korán sem voltak kőbe vésve. Így az entitási nyugdíj megemelése és a közfoglalkoztatottak bérének növelési is hozzájárult a költségvetésben mostanra tátongó lyuk kialakulásához.

A boszniai Szerb Köztársaság pénzügyminisztere, Zorana Vidović közölte az újabb hitel felvétele kapcsán, hogy annak köszönhetően a következő évben a boszniai Szerb Köztársaságnak nem lesz problémája a külső adósság finanszírozásával, vagyis megfordítva az elmondottakat, lehetséges, hogy a magyar pénz nélkül a szerb entitásnak csődöt kellett volna jelentenie a külső hitelezők felé.

Az egyébként sem rózsás adósságbesorolású boszniai Szerb Köztársaság a Standard and Poor’s skáláján a „B” vagyis a kockázatos befektetési kategóriába tartozik. A helyzet amiatt juthatott idáig, mert az entitás vezetése évek óta nem a gazdaság strukturális problémáival foglalkozik, hanem a kötvénynek kötvény hátán való kibocsátásával pörgeti maga előtt az egyre csak duzzadó adósságlavinát. Emlékezetes húzása volt a Višković-kabinetnek, hogy 2021. áprilisában 300 millió euró összegben adott ki kötvényt egy rendkívüli kormányülést követően, meglehetősen komoly titoktartás mellett mintegy 4,75%-os kamatra a londoni tőzsdén.

A második 100 millió

Nem a most ismertté vált hitel volt az egyetlen jelentősebb tőkeinjekció a magyar kormány részéről a boszniai szerb entitás felé az elmúlt egy éven belül. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milorad Dodik – akkor mégmint a boszniai államelnökség szerb tagja – egy korábbi cikkünkben bemutatott 2021. november 6-i banjalukai találkozón még egy 100 millió euró összegű gazdaságfejlesztési támogatásról egyezett meg.

Az akkor bejelentett támogatást a boszniai szerb entitásban működő agrárvállalkozók továbbá meghatározott tevékenységi körben működő kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe. A projekt lebonyolítására a magyar külügy háttérintézményeként működő CED, mint a kormány egyik exportösztönzésért felelős intézménye lett kijelölve. A támogatások kiosztására a Progressus Alapítvány (Fondacija Progressus) került létrehozásra Banja Lukában.

Médiabeszámolók szerint a Progressus által meghirdetett, november 4-én lejárt pályázatra több mint 800 agrárvállalkozás és vállalkozó jelentkezett. A beérkezett pályázatokat az alapítvány most vizsgálja, és hamarosan átküldi a CED-nek, ami a végső döntést meghozza a kifizetésekről. A boszniai szerb vállalkozók várhatóan februárban köthetnek szerződést a támogatás igénybe vételére.

Fontos megjegyezni, hogy ebben a konstrukcióban a boszniai szerb termelőknek egy listán szereplő magyar termékkörből kellett kiválasztaniuk azokat a mezőgazdasági felszereléseket, amikhez hozzá akarnának jutni a támogatási összegből.

Ezt kellett a pályázatukban megjelölni, és a pénz 30%-nak, mint önerőnek a meglétét kellett bizonyítaniuk. A nyertes pályázók a magyar támogatás összegét nem kapják meg, hanem az leutalásra kerül az alapítványtól a pályázatban megjelölt magyar terméket értékesítő magyarországi vállalkozás részére.

A most befogadott több mint 800 pályázó között a korábban említett 100 millió euróból első körben most 28 millió euró kerül kiosztásra. A fennmaradó összeg további sorsáról nincs hír. Az RS-es gazdáknak meglehetősen sokat kellett várniuk a magyar támogatásra, mert annak a kiosztása a magyar és a boszniai szerb fél közti megállapodástól eltelt egy év során még nem kezdődött meg.

A két összeg hasonlósága és a hiteles információk hiánya miatt a boszniai sajtó munkatársai úgy tapogatóznak a kérdésben, mint a „vak hajnalban”, nem tudják ugyanis eldönteni, hogy ugyanarról a pénzről, vagy egy újabb összeg folyósításáról, illetve készenlétbe helyezéséről van-e szó.

A BALK által megkérdezett boszniai szakemberek, akik nevük mellőzését kérve nyilatkoztak, úgy vélték, hogy ez egy újabb összeg, az előbbi ugyanis klasszikus értelemben vett támogatás volt, a mostani pedig egy kedvező kamatozású hitel, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság kap Magyarországtól a költségvetési hiány finanszírozása és az adósság egy részének refinanszírozására az adósságáról és kezességvállalásáról szóló ottani törvényével összhangban.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Bosznia

Egy bosnyák portál szerint Orbán „lemezt cserélt”, és nem várt kijelentést tett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Egy bosnyák lap szerint
Egy bosnyák lap szerint Orbán lemezt cserélt, és újonnan azt állítja, hogy Oroszország nem nyerhet az Ukrajnával folytatott háborúban (Forrás: Klix)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

A liberális Klix bosnyák portál röviden reagált Orbán Viktor Twitter-bejegyzésére, amelyben a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszország nem győzhet a háborúban, mert az egész nyugati világ Ukrajna mögött sorakozott fel. A Klix át is vette Orbán „madárkás” bejegyzését, amelyben még az olvasható, hogy „Oroszország ugyanakkor nukleáris hatalom, amelyet nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút idézhet elő, ezért tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minél előbb, annál jobb”.

A bosnyák portál álláspontja

A Klix azzal címkézte fel a cikket, hogy „nem várt kijelentésnek” minősítette a magyar miniszterelnök fent idézet bejegyzését.

Bosnyák portál

A bosnyák portál arra a korábbi orbáni álláspontra emlékeztetett, hogy a háború csakis Oroszország győzelmével érhet véget, és hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök eddig azt sugallta, hogy ez elkerülhetetlen, hacsak a NATO-erők nem vonulnak be Ukrajnába, ami viszont egész Európát megsemmisítő atomháborút idézhet elő.

Az írásban a továbbiakban az olvasható, hogy Orbán 13 éve tartó hivatali ideje alatt szoros kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin elnökkel, elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és a széles körű európai tilalom ellenére továbbra is kapja az orosz olajat.

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét (Forrás: Twitter)

A Klix arra is kitért, hogy Orbán a The American Conservative című amerikai kiadványnak nyilatkozva január végén Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és azt „szuggerálta”, hogy Ukrajna olyan háborús övezet, amely nem képes visszatérni a békéhez.

A bosnyák portál megítélése szerint Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket a Kreml következetesen szajkóz, miszerint az ukrajnai konfliktus egy proxy háború Oroszország és a Nyugat között, amit Kijev sértőnek tart, miközben katonák és civilek százezrei halnak meg a Putyin hadseregének visszaszorítása történő kísérletek közben.

A szarajevói hírportál arra is emlékeztetett, hogy Orbán korábbi álláspontja szerint a „Nyugat áll háborúban Oroszországgal, és ez a valóság”, amihez még hozzátette, hogy „minden nap haladunk előre”.

A bosnyák portál úgy fogalmaz, hogy Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt elszigetelődött az Európai Unió vezetői között, miközben ő ezt a pozícióját arra használta fel, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére irányuló európai erőfeszítéseket.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Horvátország

A MOL várhatóan Horvátországban finomítja a Somogyban kitermelt földgázt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Molnán finomítják a somogyi gázt
A CPS Molve telephelye: a horvátországi Molnán finomítják a somogyi gázt (Forrás: YouTube)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte „se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy „a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Migráció

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A királyság bélyegzője
A királyság bélyegzői (Forrás: N1)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját „udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága

Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga „királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.

Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga „harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.

Ez a „haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze „pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi ​​Királyságtól.

Hallottam a harabáról. Azt mondták, hogy egy jó hely, ahol meg lehet szállni, de amikor odamentem, láttam, hogy ez nem igaz, olyan, mint egy dzsungel

– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.

A „hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az „ígéret földjére”.

A harabában az emberek, amikor kifizetik a 3000 eurós összeget, eltölthetnek egy-két, vagy esetleg három napot, amíg a főnökök mindent előkészítenek, és kiküldik az embereket (a migránsokat) a határra
Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak

Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)

– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.

A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.

Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy „a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.

Igen. Ott is vannak embereik, hivatalos személyek, vagy éppen mások. Mindenhol. Szerbiában mindenhol vannak embereik

– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a „főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.

A főnököknek vannak kapcsolataik, nem tudom, hogy pontosan kikkel, de lehet, hogy a magyar rendőrökhöz is van kapcsolatuk, nem tudom pontosan. De meg vannak a módszereik. Minden patronnak (főnöknek) megvan a módszere, hogy mikén jusson át a határon

– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.

Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?

Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.

Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.

Köszönjük az érdeklődést. Jelenleg nem vagyunk elérhetőek, de a lehető leghamarabb válaszolunk

– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.

A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:

Azok, akik meg akarnak érkezni, akik Tetouaniban vannak, azok épségben megérkeznek. Köszönöm.

Vagy így:

Mohammed Tetouani országának, Yusefnek, Shinuinak és Bilalnek, Isten óvjon meg benneteket a szenvedéstől és a gyötrelemtől, minden tisztelet mindenkinek.
A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból

A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)

Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a „világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.

Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a „Horgosi ​​Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, „területi integritását” veszélyeztetik.

Hirtelen történt valami, amit nem értettünk, mert olyan emberek támadtak ránk, akiket nem ismertünk, ránk támadtak, kalasnyikovokkal, és pisztolyokkal lőttek ránk

– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.

Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert „szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.

A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen „királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.

Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.

A Horgosi Királyság művészeti élete

Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.

A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.

A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.

Lady Miro és Daddle megénekelte Tetouaniát, forrás: YouTube. Az indításhoz kattints a videóra!

Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy „üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.

Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!

A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.

Királyság

Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)

A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a „horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló „társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és „oktatófilmek” garmadával „tolják meg” az üzletet.

A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: