Szerbia
SZERBIA-SVÁJC 2:3 – A nacionalista felhangok most sem maradtak el

Szerbia elveszítette a Svájccal vívott ki-ki meccsett, és nem jutott be a katari labdarúgó világbajnokság egyenes kieséses szakaszába. Megpróbálták, de nem voltak képesek rá, főleg fejben nem, merthogy ezúttal is győztes pozícióból veszítettek, akárcsak Kamerun ellen. A moszkvai és a katari világbajnokságra történt kijutás azt jelzi, hogy ennyire képes a szerb labdarúgó-válogatott, és nem többre, mert továbblépni nem tud, de ez sem kevés, Magyarországnak eddig sem sikerül eljutnia. Az egész történetben a leginkább az a sajnálatos, hogy a szerb-svájci összecsapás ismét politikai konnotációkat kapott, akárcsak Moszkvában.
Koszovó ide is begyűrűzött
A stadion levegője, légköre nacionalizmustól volt terhelt, a svájci albánok provokáltak, miközben a lelátokról a szerb szurkolók azt skandálták, hogy „Koszovó Szerbia szíve”.
Kapcsolódó cikk
A némileg liberális belgrádi Blic médiaistállójához tartozó Sportal viszonylag visszafogottan számolt be arról, hogy a Szerbiával vívott meccs után Granit Xhaka, a svájci válogatott koszovói származású kiválósága miként ünnepelt. Xhaka fordítva öltött magára egy mezt, amelyen a JASHARI 26 felirat volt olvasható. Lásd a hirdetés alatti képen! (Forrás: Sportal, Reuters)

A Sportal megjegyzi, hogy a szerbeket ez a felirat semmi jóra nem emlékezteti, a kezdőképen látható Adem Jashari volt ugyanis a Koszovói Felszabadító Hadsereg (Ushtria Çlirimtare e Kosovës, UÇK) egyik alapítója, akit az „UÇK atyjaként” is emlegetnek a koszovói albánok, és Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása után posztumusz a „Koszovó Hőse” címet adományozták neki.
Ebből könnyen lehet arra következtetni, hogy Xhaka gesztusát a szerbek provokációként értelmezik, miután Svájcban erős koszovói albán közösség él, amely anyagilag is támogatta a szerb elnyomás ellen lázadó koszovói albán fegyveres alakulatot a kilencvenes években.
A svájci válogatott összekötőjének ugyanakkor megvan a maga változata a történtekkel kapcsolatban. A koszovói származású focista ugyanis azt állítja, hogy a mez viselésével „csak” Ardon Jasharinak, az FC Luzern labdarúgójának akart üzenni, akinek mezét viselte.
– Nincs politikai háttere. Ardon a csapatunk tagja, és sok időt töltünk együtt. Mondtam neki, hogy felveszem a mezét. Nem először csinálom ezt
– jelentette ki a meccs után Xhaka. A szerbek gyanúját azonban táplálja, hogy a svájci válogatott oszlopos tagja a moszkvai seregszemlén a szerbeket igencsak irritáló kézmozdulatokat tett az albán sas ábrázolására, az ezzel kapcsolatos kép kicsit lejjebb található.
Szerb reakciók
A szerb sajtó arról ír, hogy Xhaka már a meccs közben is provokálta a szerb játékosokat, a pályán összetűzött a szerb kapussal, Vanja Milinković Savićtyal is, majd ezt követően az „idegek háborúja” a középpályára tevődött át, ahol több incidens is történt.
Egy-két lap arra is kitér, amit a svájci válogatott kapitánya mondott a szerb focisták női felmenőivel kapcsolatban, miközben eléggé félreérthetetlen módon nyúlt a nemi szervéhez. Ezzel kapcsolatban egy videó is megjelent a közösségi portálokon, amelyben az állítólagos kijelentést idézték „szájról olvasás” alapján.
A szerb kormányhoz közeli, erősen nacionalista Novosti a moszkvai eseményekre is utalva egyik cikkének címében jegyezte meg, hogy „Xhaka provokátor volt, és az is maradt”, majd egy másik bejegyzésben arról írt, hogy a svájci válogatott kapitánya „piszkos módon” provokálta a szerb focistákat.
Kapcsolódó cikk
A szintén kormánybarát Informer „szánalmasnak és nyomorúságosnak” minősítette a „szkipetárnak” nevezett svájci játékosnak azt a gesztusát, hogy a JASHARI 26 feliratú mezt viselte a meccs lefújását követően.
A szerb lap brit forrásokat idézve a történtekért a FIFA közbenjárását várja, mert a „politikának semmiképpen sincs helye a futballban, de ezt a svájci válogatott kapitánya sehogy sem akarja megérteni”.
A szerb-svájci összecsapás végkimenetlének azonban van pozitív üzenete is, a szerbek vereségét követően ugyanis az már biztos, hogy a katari világbajnokságon nem találkozik Horvátország és Szerbia, így sikerült elkerülni egy „újabb balkáni háborút”.
Koszovói visszhang
A koszovói albánok közben úgy ünnepeltek, mintha nem is Koszovóban, hanem Svájcban élnének, vagy legalábbis ők lennének a Balkán Svájca. Az összecsapást követően valóságos autós felvonulás volt több koszovói városban, például a fővárosban, Pristinában is. A szirénázó járművekből kihajoló szurkolók albán, – nem tévedés – albán, és nem koszovói zászlókat lengettek, így ünnepelve meg Svájc győzelmét Szerbia felett.
A koszovói albánok azért örültek Svájc győzelmének, mert Granit Xhaka mellett az alpesi ország csapatában játszik a szintén koszovói származású Xherdan Shaqiri is, az előbbi a londoni Arsenal focistája, az utóbbi korábban a Liverpoolban játszott, de átigazolt az amerikai Chicago Fire-be.

A koszovói albánok Xhaka és Shaqiri sikerén túl annak még inkább örültek, hogy a szerbek elveszítették a mérkőzést, és ezzel Szerbia számára befejeződött a világbajnokság, mert hát a szerbek bármilyen kudarca számukra igazi örömünnep.
A svájci válogatott győzelme alkalmából megnyilvánult a koszovói államfő is, aki a Facebookon mindössze annyit üzent, hogy Bravó albánok!, a bejegyzéshez viszont csatolta a két említett koszovói albán focista moszkvai gólöröméről készült két fotót, amely négy évvel ezelőtt olyannyira felháborította a szerbeket, és ezzel állami szintre emelte az uszítást.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szintén a közösségi médián keresztül szólalt meg, ahol annak az örömének adott hangot, hogy Szerbia nem megy tovább, és szintén Xhaka és Shaqiri fotójával gratulált Svájcnak, amivel a tetőfokára is hágott a szerbek és a koszovói albánok közötti undor, a FIFA legyen nekik irgalmas!

Szerbia
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.
Soha nem találkozó párhuzamok
A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.
Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.
Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.
A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.
Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.
Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.
Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.
Pristinában rossz a vétel
A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.
A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.
A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.
A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.
Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.
A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.
Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.
Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.
A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.
Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.
Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt