Bosznia
BOSZNIAI ANTI D’ARTAGNAN: Mindenki egy ellen, egy mindenki ellen
A boszniai választások végleges eredményének november 2-i közzétételét követően a kormányalakítási tárgyalások csak lassan haladtak előre országos szinten. A sajtóban eddig megjelentek alapján a korábbi években meghatározó kormánypárti szerepből a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) ellenzéki pozícióba kényszerülhet Bosznia- Hercegovinában. Ennek megvalósítása érdekében a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) és a Drgana Čović vezette bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) koalíciós tárgyalásokat folytatott. A formálódó együttműködésben szerepet kapnak az SDA-val szembe helyezkedő baloldali multietnikus pártok is.
Sokszínű koalíció lehet
Az előző ciklusban létrejött ötpárti bosznia-hercegovinai központi kormánykoalíciót a végleges eredmény fényében egy sokkal színesebb koalíció válthatja fel. A legnagyobb bosnyák párt kormányból történő kiszorítására törekvő vezető szerb és horvát párt a progresszív-multietnikus pártok alkotta “nyolcak” (osmorka) szövetségével léphet koalícióra.
A komplikált parlamenti matematika szerint szerb részről a Dodik vezette SNSD és az azzal szoros együttműködésben politizáló DEMOS valamint, az Ujedinjena Srpska összesen 8 képviselővel rendelkezik a bosznia-hercegovinai parlament 42 fős alsóházában. Ezzel párhuzamosan a HDZ BiH és horvát szövetségesei 4 képviselői helyet értek el, így a horvát-szerb tandem összesen 12 helyet tudhat magáénak.
A bosnyák SDA ugyanakkor mindössze 9 képviselővel bír, vagyis a három nagy nemzetiségi alapon szerveződő pártszövetség esetleges összefogása sem lenne elegendő a stabil kormánytöbbséghez. Ehhez a jelenleginél egyel többre, 22 mandátumra lenne szükségük.
A választási hajrában az SNSD és a HDZ BiH a nacionalista kampányban az SDA-val szemben pozícionálta magát, így a választók sem néznék jó szemmel, hogy a két nemzeti párt összeáll a legnagyobb vetélytársukkal, bár a Balkánon, azon belül pedig Boszniában semmit sem szabad eleve kizárni. A helyzetre megoldást jelenthet a multietnikus baloldali “nyolcakkal” esetleg létrejövő koalíció, ezek a szervezetek ugyanis 13 képviselő helyet szereztek.
Az így összeeszkábálásra kerülő esetleges együttműködés stabilitása lenne a legnagyobb probléma, mert nem kevesebb, mint 15 lenne benne a koalíciós partnerek száma. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy Dodik és Čović is egy sor kisebb szerb és horvát párt nevében ült le a tárgyalóasztalhoz.
A horvát-szerb & multietnikus erők szövetsége 25 képviselővel bírna a bosznia-hercegovinai országos parlament alsóházában, ami elégséges lenne a “stabil kormányzáshoz”. A kérdés már csak az, hogy meg tudnak-e egyezni az érintett politikai érdekcsoportok a kormányzati pozíciók elosztásában, bár ha van közös ellenfél, akkor minden könnyebb.
Megkezdődött a kiszorítósdi
November 10-én az SNSD-t vezető triumvirátus, Milorad Dodik, Željka Cvijanović és Zoran Tegeltija Mostarba utaztak, hogy a koalíciós tárgyalást folytassanak a horvát Dragan Čovićtyal. A megbeszélésről Dodik a sajtónak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy az SNSD és a HDZ BiH részt akar venni a következő kormányban.
A koalíciós tárgyaláson megállapodtak a politikai tevékenységük jövőbeli szoros koordinációjáról. Majd váratlanul a szerb nemzet Miléje odaszúrt az EU-nak és az őt rendre szankciókkal sújtó angolszász hatalmaknak, amikor kifejtette, hogy a boszniai horvátok és a szerbek jelentik a megoldást a gyors kormányalakításra, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség eddig a boszniai problémák előidézőjeként tekintett rájuk.
Dodik elmondta továbbá, hogy a HDZ BiH és az SNSD között egy hosszabb ideje zavartalanul működő megállapodás van érvényben. Ez alapján csak kevés olyan tárgykör van, amiben nem tudnak megállapodásra jutni. Dodik ezek közül csak Bosznia- Hercegovina NATO tagsággal kapcsolatos törekvéseit emelte ki, ahol a szerb fél elutasító a horvátok által szorgalmazott csatlakozással szemben.
Dodik kijelentette továbbá, hogy a mostani megbeszélésen is a három egyenrangú államalkotó nemzetből és a két entitásból felépülő modell mellett foglaltak állást a tárgyaló felek, vagyis sem a boszniai horvátok, sem az ottani szerbek nem akarják eltéríteni Bosznia- Hercegovinát a ma 27 éve aláírt Daytoni Egyezmény alapján kikövezett útról, bármilyen kátyússá is vált az az utóbbi években.
A bosnyákok a Föderációban is ellenzékbe kényszerülhetnek
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a multietnikus és baloldali bosnyák politikai szervezetek nyolcpárti szövetséget kötöttek a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárttal (Stranka Demokratske Akcije, SDA) szemben. A boszniai sajtóban “nyolcak” (osmorka) elnevezéssel illetett pártszövetség a horvát HDZ BiH-el kezdett szintén tárgyalásokat folytatni annak biztosítása érdekében, hogy a bosnyákokat kiszorítsák a bosnyák-horvát Föderáció kormányából.
A sajtóban eddig megjelentek alapján a HDZ BiH vezetése nyitottnak mutatkozott a nyolcakkal való koalíció tető alá hozására. A horvát párt és a baloldali tömörülés munkacsoportjai már elfogadtak egy közös dokumentumot a következő négyéves kormányzati ciklusban megvalósítani tervezett célokról, vagyis a koalíciós megállapodás előkészítése már igencsak előrehaladott állapotban van.
A bosnyák SDA háza táján hetek óta néma csendben figyelik a boszniai szerb és horvát politikai szervezetek, illetve a baloldali pártok közti alkudozást. Mostanra egyértelművé kellett váljon Bakir Izetbegović számára, hogy az ultranacionalista elemekkel feldúsított konzervatív pártja elszigetelődött a boszniai politikai palettán.
Az ellenzéki szerep ugyanakkor meglehetősen rémisztően hathat a Demokratikus Akciópárt vezetése számára, tekintettel arra, hogy a párt funkcionáriusainak jelentős részét várhatóan fel fogják menteni azokból a vezető közigazgatási pozíciókból, amiket a párttagáguk révén tölthettek be. Kérdéses, hogy az SDA káderek esetleges jövőbeli kiszorítását követően mekkora marad a párt támogatottsága, és egyáltalán képes lesz-e Izetbegović megőrizni a domináns vezető szerepét a pártban.
Késlekednek
Az évtizedek óta lassan őrlő boszniai választási rendszer kerekeit annak ellenére sem sikerült felpörgetni a helyi politika nagyágyúinak, hogy az EU Bizottság a tagjelölti státusz EU Tanács általi újbóli megvizsgálását attól is függővé tette Bosznia- Hercegovina számára, hogy december 31-ig képesek-e felállítani az új kormányt.
Maga Milorad Dodik jegyezte meg a napokban, hogy annyira lassan haladnak a kormányalakításhoz szükséges tárgyalások, hogy szerinte a bosznia-hercegovinai országos kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeće Ministara) csak áprilisban alakul meg. Ezen pedig ismét elúszhat a boszniai politikai szereplők (többsége) által hőn áhított uniós tagjelölti státusz elnyerése.
- Szerbia3 nap telt el azóta
“Sok jó kis helyen”: a praktikus fantomszavazók és a szerbiai nullás házszámok
- Szerbia5 nap telt el azóta
Belgrádban bemutatkozott a titkosrendőrség, miután a feladatok ki lettek osztva
- Szerbia6 nap telt el azóta
Féláron vette meg a Jugoslavija szállodát a szerb pénzügyminiszter köre
- Koszovó1 nap telt el azóta
A koszovói vezetés szerint továbbra is tart Szerbia és Oroszország sötét múltja