Connect with us

Szerbia

POKOLI TERV: A szerbek visszaregisztráltak a koszovói parlamentbe, avagy a szerb politika csimborasszója

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

srpska lista kepviselok
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A koszovói szerbek visszamentek a parlamentbe, bár nem ugyanazok, akik kivonultak, hanem azok, akik a helyükbe léptek. A belgrádi kormányhoz hű Szerb Lista nevet viselő bábpárt kilenc tagja bement a pristinai parlamentbe, és letette a hivatali esküt, majd elhagyta az épületet azzal a kimondott szándékkal, hogy oda soha többé nem tér vissza. A Szerb Lista tagjai november 7-én testületileg lemondtak a mandátumukról a „nagy kivonulás”, vagyis a koszovói intézményrendszer bojkottjának keretében, amivel Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnöknek akartak borsot törni az orra alá a rendszámtáblák cseréjével kapcsolatos intézkedése miatt.

Csimborasszó

A szerb és a koszovói szerb kormánybarát média beszámolói szerint a Szerb Lista tagjai azért vették át lemondott társaik madátumát, hogy megakadályozzák a koszovói (albán) miniszterelnök „veszélyesen szerbellenes tervét”, hogy lojális kvázi szerbek támogatással nekilásson a koszovói alkotmány módosításához, és ezáltal a szerb népnek garantált alkotmányos jogok eltörléséhez.

A kilenc új képviselő szerint, ha nem vették volna vissza a mandátumokat, akkor fennállt volna a szerb önkormányzatok felszámolásának veszélye, a szerb hivatalos nyelvként történő eltörlése, a szerb kolostorok és az egyéb egyházi földek elkobzása, valamint a koszovói hadsereg létrehozása.

Az új szerb képviselők kiemelték, hogy nem kívánnak aktívan részt venni a parlament munkájában, lépésük tisztán technikai jellegű, és továbbra is érvényben marad az a döntés, hogy a szerbek kivonulásukkal bojkottálják a koszovi intézményeket az átaluk lakott északi területeken.

Mindebből az derül ki, hogy az új képviselők azért „regisztráltak” hogy senki se üljön be a helyükre a Szerb Listával szemben álló koszovói szerb ellenzéki pártokból, vagyis az Albin Kurtival és a nemzet érdekekkel történő előhozakodás a szerbek közötti belső harc ügyetlen leplezése.

– A mai lépés egyetlen célja annak a megakadályozása, hogy a szerbeknek szánt mandátumok Kurti és kollaboránsai kezébe kerüljenek, akik semmi jót nem akarnak a koszovói (és metóhiai) szerb népnek

– magyarázta a Szerb Lista tagja, aki mostantól kezdve úgy csinál, mintha képviselő lenne, de egyébként semmi köze ahhoz, amire felesküdött.

Csak a jó szerb a szerb

Petar Petković, a hivatalosan a szerb kormány, valójában azonban az elnöki hivatal alá tartozó belgrádi koszovói iroda vezetője minden kétséget eloszlatott afelől, hogy a színjátékot Belgrádból „vezényelték le”.

– Minden marad úgy, ahogy volt, a szerbek november 5-i kiállásukkal világosan és egyértelműen kimondták, hogy addig nincs visszatérés a koszovói intézményrendszerbe, amíg a pristinai kormány nem vonja vissza a gépkocsik jogellenes átregisztrálásáról szóló rendeletét, és amíg nem alakul meg a Szerb Községek Közössége

– közölte Petković, aki szerint a „képviselői visszatérésre” azért volt szükség, mert Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök bosszúból „pokoli tervet” készített elő a Koszovóban élő szerb nép ellen.

A koszovói szerbekkel foglalkozó belgrádi irodavezető szerint a „pokoli terv” abból állt, hogy Kurti olyan szerbekkel töltené fel az egyébként szerbeknek járó parlamenti helyeket, akik a pristinai kormányt és személyesen őt támogatják, nem pedig Belgrádot és a szerb népet.

Ebből pedig az derül ki, hogy belgrádi kormányzati vélemény szerint a szerb néphez csak az tartozik, aki szerb kormányt és személyesen Aleksandar Vučićot támogatja & szolgálja. Petković szerint ha Kurti „pokoli terve megvalósul, akkor olyan koszovói szerb politikusok jutnának be az ottani parlamentbe, akiknek a pártjai a statisztikai hibahatár szintjén teljesítettek a választásokon.

A mostani koszovói szerb-szerb komédiából egyértelműen kiderül, hogy ki tartja kötőféken a koszovói szerbeket, és hogy a belgrádi vezetés nem csak a koszovói albánok ellen harcol, hanem azon szerbek ellen is, akik nem tartoznak Aleksandar táborába, vagyis nem csak az albánok számítanak ellenségnek, hanem a „rossz szerbek” is.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home ” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava