A koszovói albán vezetés és a belgrádi kormány közötti üzengetésnek van egy harmadik szereplője, amely/aki a koszovói szerb területeken graffitikkel közli az álláspontját. Az „ismeretlen erő” cirill betűs üzeneteket fest a koszovói szerb területek központjának számító Kosovska Mitrovicában a házfalakra és a járdákra ellenállásra buzdítva.

Ezek az üzenetek sokkal radikálisabb tartalmakat hordoznak, mint amilyeneket a belgrádi vezetők, vagy a koszovói szerbek megfogalmaznak, és egyúttal azt is sugallják, hogy létezik egy „Északi Brigád” nevű szervezet, amely azzal nyugtatgatja a koszovói szerbeket, hogy „ne aggódjanak, mert ők ott vannak”. Majd megjelent egy újabb graffiti, amely szerint november 21-ét követően mindenkinek kötelessége az ellenállás. Aligha zárható ki, hogy a graffitik az egyik oldal számára szolgálnak meta-felületként, így tehát mégsincs harmadik szereplő, csak skizofrénia van.

Az első szlogen

A „Kosovo je Srbija”, vagyis a „Koszovó Szerbia része” felirat már olyannyira megszokottá vált, hogy súlyos tartalma ellenére a szerb folklór részének lehet tekinteni. Ez az állítás benne van a szerbiai alkotmányban, amelyre a szerb államfő felesküdött. Ennek megfelelően egy idézetről van szó, amelyet a graffitizők népszerűsítenek, kifejezve, hogy az alkotmány a „szívükből szól”.

A rendszámtáblák körüli válság fokozta a graffitizési hajlamot, és ahogy a válság napról napra mélyült, úgy váltak az üzenetek egyre konkrétabbá.

Az első szlogen az volt, hogy „Nema predaje, KM ostaje!”, ami körülbelül annyit jelentett, hogy „nem adjuk meg magunkat, és maradnak a Kososka Mitrovica, vagyis a KM „felségjelű” táblák, amelyeket Szerbiában „lehet beszerezni”

Ez a szlogen Aleksandar Vučić szerb elnöktől származik, aki egy sajtótájékoztatón ezzel a mondattal üzente meg a koszovói (albán) vezetésnek, hogy szerb részről nem kívánnak változtatni az eddigi gyakorlaton, amely szerint a koszovói szerbek eddig Szerbiában regisztrálták az autókat.

Az üzenet önmagában nem haladta volna meg a szerbiai szlogenek megszokott szintjét, mint például az említett „Koszovó Szerbia része” rigmus, aminek szerb részről – nyilván a NATO-jelenlét miatt – nem kezdtek érvényt szerezni. A „Nema predaje, KM ostaje!” is csak egy üres frázis maradt volna, ha néhány szerb tulajdonban lévő autó titokzatos körülmények közepette nem ég ki a koszovói északi területen, miután a tulajdonosok a koszovói kormány elvárásainak megfelelően átregisztrálták a járművüket, amivel képletesen szólva elismerték Koszovó államiságát.

Aki a szerb elnök által kiadott jelszótól eltérő módon viselkedett, az megadta magát, így már nem tartozhat a belgrádi zászló alá, és bűnhődnie kellett. Biztosra vehetjük, hogy a gyújtogatások elkövetői sohasem kerülnek rendőrkézre, mivel rendőr sincs arrafelé azt követően, hogy az ottani szerb rendőrök levetették az egyenruhát, így még tovább mélyült az amúgy is ex lex állapot.

A második graffiti, és az új generáció

Az utóbbi hónapokban más graffitik is megjelentek Kosovska Mitrovica utcáin, miután egyre nagyobb a bizonytalanság. A koszovói szerbek Belgrádtól várnak megnyugtató üzeneteket, de azok rendre elmaradnak, illetve nem a világ számára látható és értelmezhető módon kommunikálják őket, így nem is jutnak el azonnal mindenkihez, és mindenki tudatához.

Az üzenetek továbbadásának egyik módja kétségtelenül a graffiti lett, amelynek szerzői elvben ismeretlenek, nem tetten érhetők, illetve szerb részről senki sem akarja tetten érni őket, mert hogy ez egy kommunikációs csatorna, a használó kilétéről pedig a bevezetőben már szóltunk, és még alább is beszélünk róla.

A következő graffitire ezért tekinthetünk akár úgy is, hogy azzal a „költő” a koszovói szerbekben keletkezett bizonytalanságot szeretnék csillapítani, miután az újonnan felbukkanó Északi Brigád nevében azt üzeni, hogy „senki se aggódjon, mert ők ott vannak”, vagyis szerbül „Ne brinite, tu smo – Severna Brigada”.

Ennek az üzenetnek van több „alfaja” is, az egyik a „ne aggódjatok, mi várunk”, a másik pedig az eredeti „bővített változata”, miszerrint „ne aggódjatok, itt vagyunk, (és) várunk”.

Az Északi Brigád megemlítésével az ismeretlen „felfestő falfestő” nem csak a szerbeket biztosította arról, hogy az egyelőre titokzatos „brigád” velük, illetve a népével van, hanem a koszovói albán vezetés felé is jelezni kívánta, hogy a fenyegetés nem szűnt meg.

A homályt csak fokozza, hogy ennek a graffitinek a megjelenésével szinte egyidőben a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy az északi szerb területeken „megjelent egy fiatal generáció, amely nem akarja tovább tűrni a terrort”.

Nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket az a félelmetes összefüggés a szerb elnöki nyilatkozat, és a Danas napilapnak/hírportálnak küldött fenyegetés egyik mondata között. A Charlie Hebdo ellen elkövetett merénylethez hasonló támadással fenyegetődző személy ugyanis azt írta, hogy az árnyékból elő fog lépni „a szerb nacionalisták új generációja”.

A Danas megvádolta a szerb elnököt, hogy ő áll a fenyegető e-mail mögött, és nem léteznek “új szélsőjobboldali orgyilkos-öngyilkos generációk”, amelyek végrehajtanák a “szerb Charlie Hebdo” feletti halálos ítéletet, merthogy csak “jó öreg jobboldali és szélsőjobboldali nemzedék létezik, amely bármire képes”.

Vajon egy és ugyanaz-e a koszovói szerb területeken feltűnűnő „fiatal generáció” és „a szerb nacionalisták új generációja„, de lehet, hogy a kérdés helyeseben inkább úgy hangzik, hogy az „új generációk” víziója mindkét esetben egy és ugyanazon személy fejében született-e meg?

Ellenállást hirdetnek

A feszültséget tovább fokozza a napokban megjelent legújabb graffiti, amely szerint november 21-ét követően mindenkinek kötelessége az ellenállás minden egyes lépésnél, azért 21-től, mert a koszovói hatóságok azt követően kezdik pénzbírsággal „jutalmazni” az átregisztrációt elutasító koszovói szerb autósokat.

Az ellenállásra felszólító feliratot is a titokzatos „Északi Brigád” írta alá fehér festékkel a fehér falon. Nem azért, mert nem akarta láttatni, hanem azért, mert a felirat három sora így adja ki a szerb piros-kék-fehér trikolor színeit. Ugyanis egy a zászló!