Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

BUJUMBURÁTÓL BRATUNACIG: Egyre több Afrika távoli részéről érkező migráns reked Bosznia-Hercegovinában

bumbura bratunac 1
A MÁR-MÁR MITIKUS BUJUMBURA: Jelentősen megnőtt a Burundiból érkezők száma (Forrás: googlemaps)

Olvasási idő: 3 perc

Az elmúlt két napban jelentős számú afrikai migráns érkezett a -boszniai Bratunac városába, amely a boszniai Köztársasághoz tartozik, miután Bosznia esetében végig a szerb entitással határos. A település lakossága komoly aggodalommal fogadta a Drinán illegális módon átkelő idegeneket. A regionális politika mély elemzésébe bonyolódó szakemberek között felmerült az az elképzelés is, hogy Szerbia nyomásgyakorlási módszerként „mulasztja el” a migránsok Drinán való átjutását megakadályozni.

Szerbiából jöttek

A Bratunacban felgyülemlett migránsok kapcsán a helyi hatóságok mindössze annyit tudtak kideríteni, hogy a majd 200 fős csoport Szerbiából, a Drinán való átkeléssel érkezett Bosznia-Hercegovinába. Az illegális határátlépést végrehajtókat a helyi rendőri szervek igazoltatták, jobban mondva erre irányuló kísérletet tettek, mert a migránsok döntő többsége nem mutatott fel semmilyen azonosításra alkalmas okmányt.

A migránsok jelentős része alultáplált és kifáradt a hosszú utazás miatt. A bratunaci önkormányzat jelezte a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának, hogy nem áll módjában tartós jelleggel ellátást és szállást biztosítani a csoport tagjainak.



A helyi illetékesek attól is tartanak, hogy a napokban újabb csoport érkezhet a kisvárosba, ami akár fel is tüzelheti a külföldiekkel egyébként sem túl modoros helyieket. A szerdai napon a boszniai szerb hatóságok 98 migránst regisztráltak a település autó pályaudvarán, akik közül 25 fő Tuzlába, 73 pedig Szarajevóba váltott jegyet.

A döntő többségük burundi, kongói vagy guineai állampolgárnak vallotta magát.

Aleksandar szerb államfő pont a burundi állampolgárságú migránsok számának ugrásszerű növekedése miatt került az uniós szervek célkeresztjébe, és tett arra vonatkozó kijelentést, hogy a fokozódó afrikai eredetű miatt felül fogja a belgrádi kormányzat vizsgálni a Burundinak adott vízummentességet.

A -balkáni regionális viszonyok elemzésében mélyre szántó gondolatokat rendre megfogalmazó elemzők addig merészkedtek, hogy a szerbiai hatóságok két legyet ütnek egy csapásra azzal, hogy az egyébként is feszült belpolitikai hangulattal küszködő Bosznia-Hercegovinába juttatják az afrikai csoportokat, és ezáltal rövid úton megszabadulnak az illegálisan érkezőktől.

A medencéjében uralkodó migrációs viszonyokat jól példázza, hogy alig pár órával az említett 98 afrikai migráns távozását követően újabb csoport indiai állampolgárságú migráns jelent meg a város pályaudvarán, akik szintén illegálisan lépték át a határt Szerbia felől.

A Vöröskereszt és az önkéntesek állnak helyt

A helyi hatóságok együttműködési készségét jól mutatja, hogy a településen uralkodó viszonyokról kizárólag a buszállomás vezetője, Zoran Spajić volt hajlandó nyilatkozni. Ez alapján a migránsok békés magatartást tanúsítottak, azonban sokukon érzékelhető volt, hogy alultápláltak és kimerültek. A legnagyobb problémát a maguk mögött hagyott hulladékhegyek és a helyi lakosságban felkorbácsolódott indulatok jelentették.



A boszniai menekültügyi hatóságok már évek óta nem tudnak érdemben megbirkózni az oroszágra csapódó migrációs hullámmal. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint körülbelül 5000 illegális migráns tartózkodik boszniai befogadó központokban. Ennél lényegesen nagyobb számban azonban azok a személyek, akik az idegenrendészeti eljárástól tartva a Tuzla, vagy Bihać körüli hegyekben húzzák meg magukat.

A migránsok helyzete kifejezetten rossz Bosznia-Hercegovinában, így igyekeznek minél előbb elhagyni a nyugat-balkáni Csodaországot. A helyi lakosság agresszív magatartása mellett a zord téli időjárás, az erdőben élő ragadozók és a majd egymillió taposóakna is azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek a mielőbbi továbbhaladásra ösztökéli a migránsokat.

A határőrség és az idegenrendészeti hatóság jóformán csak az általuk működtetett befogadóközpontokban nyújt ellátást az ide érkezőknek. A munka dandárját a Vöröskereszt Nemzetközi Szervezete és más önkéntes csoportok végzik.

A bratunaci esetben sem történt ez másképp, mert a Vöröskereszt szakembereinek városba való érkezését követően a helyi autóbuszsofőrök vállaltak önkéntes munkát a migránsok támogatására. Ők osztják szét a menekültek között az ivóvizet, konzervet és ruhaneműt. A betegeknek a helyi háziorvos biztosított alkalmi ellátást és gyógyszert. A buszsofőrök megszervezték a településre érkező migránsok tuzlai vagy szarajevói szállítását olyan buszokkal, amelyeket csak az ő szállításukra használnak, megelőzve ezzel a helyiekkel való konfrontációt.

Továbbmennének

A helyi sajtónak nyilatkozó migránsok közül senki sem kapott ihletet ahhoz, hogy a festői Drina kanyonban kezdjen új életet.

A legtöbben Németországba akarnak eljutni. Azonban a megerősített horvátországi határőrizeti viszonyok és a Száva által képezett természetes határ komoly akadályt állít ez elé.

A helyi lakosok megnyugtatása végett a bratunaci rendőrség növelte a közterületi jelenlétet, a biztonsági minisztérium pedig arra vonatkozó tájékoztatást tett közzé, hogy a migrációs nyomás az idei évben lényegesen kisebb a Drina bratunaci szakaszán, mint a korábbi év ugyanezen időszakában.



Ezt azzal igyekeztek alátámasztani, hogy az előző év első hat hónapjában kétszerannyi illegális határátlépést regisztráltak Szerbia felől, mint idén. A boszniai valóság azonban inkább arra enged következtetni, hogy az embercsempészek játszák ki hatékonyabban a hatóságokat.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: