FELTÉTELEST KAPOTT: Az Európai Bizottság feltételesen javaslatot tett Bosznia-Hercegovina tagjelöltségére

Az Európai Bizottság elfogadta az ajánlást Bosznia- Hercegovina uniós tagjelölti státuszának feltételek melletti megadásáról. A végső szót decemberben az Állam és Kormányfők Tanácsa, azaz az Európai Tanács mondja ki, a Bizottság által most meghatározott nyolc feltétel alapján azonban nagy eséllyel kijelenthető, hogy továbbra is komoly távolságban van az EU-tagság Bosznia- Hercegovina számára. A döntésre már reagált Milorad Dodik, boszniai szerb politikus, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe, konkrétan és történetesen az, hogy meg kell szüntetni a főképviselői funkciót.

Porhintés a szembe

Idén júniusban az EU Bizottság javaslata alapján az Állam és Kormányfők Tanácsa elfogadta Ukrajna és Moldávia tagjelölti státuszának megadását. Több nyugat-balkáni állammal egyetemben Bosznia- Hercegovina is elesett a tagjelölti státusztól, annak ellenére, hogy évek óta komolyan hangoztatja a boszniai politikai elit az uniós integrációs törekvéseit.

Minden kétségen felül áll, hogy az EU vezetése geopolitikai okok miatt biztosította a két említett kelet-európai országnak a nyugati orientáció ígéretével kecsegtető tagjelöltséget. Tény azonban az is, hogy az albán, macedón és boszniai politikai vezetés a korábbi években komoly belső és külső feszültséget vállat fel azért, hogy ugyanezt a státuszt megszerezze.

A legtöbb szakértő ugyanakkor egyetértett abban, hogy az EU a tagjelöltség nyugat-balkáni államoktól történő visszatartásával – plasztikusan fogalmazva – lábon lőtte magát, mert a Brüsszelből nézve nehezen besúlyozható elvi, ideológiai és vallási vitákkal terhelt régió lakói komoly pofonként élték meg az uniós vezetők kihátrálását a folyamatból.

A nyár folyamán a boszniai választási kampány megmutatta, hogy az EU hátralépését követően a boszniai szerb kormány tagjai rendszeresen Moszkvába kezdtek utazni, míg a legnagyobb bosnyák pártként működő Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vezetése a fényességes török portával erősítette a kapcsolatait.

Az EU vezetése így kénytelen volt legalább a “gesztuspolitizálás” szintjén rendezni a számára negatív irányba induló folyamatot, és megállítani a régiós pozícióvesztést.

Az EU Bizottság áthidaló megoldásként elfogadott egy évközi jelentést a boszniai helyzetről, amiben nyolc feltételhez kötötte, hogy a tagjelöltség megadásáról a Tanács decemberben szavazhasson.

Csökkenő számú feltételek

A Bizottság az alábbi nyolc feltételt határozta meg a boszniai vezetés számára:

• a Legfőbb Bírói és Ügyészi Testület (Visko Sudsko i Tužilačko Viječe, VSTV) működésére vonatkozó törvény uniós jognak megfelelő módosítása,
• a boszniai bíróságok működésére vonatkozó, uniós joggal összhangban álló törvény megalkotása,
• a közhivatalok betöltéséhez kötődő összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazó törvény elfogadása,
• a korrupció és a szervezetbűnözés elleni harc terén érdemi lépések megtétele,
• működőképes menekültügyi rendszer létrehozása, a migrációs és határrendészeti tevékenység színvonalának javítása,
• kínzás és embertelen bánásmód elleni nemzetközileg szabályozott megelőző mechanizmusnak való megfelelés,
• a szólás- és médiaszabadság biztosítása, az újságírók és médiában dolgozók hatékony védelme,
• az uniós joggal való harmonizáció, valamint az uniós vívmányok átvételére vonatkozó nemzeti program elfogadása.

A Tanács decemberben szavazhat

Bár szám szerint az Európai Bizottság tizennégyről nyolcra csökkentette a Bosznia- Hercegovinával szemben támasztott feltételeket, a tagjelölti státusz azonban nem került érdemben közelebb a nyugat-balkáni “Csodaországhoz”.

A Bizottság továbbra is megkövetel olyan feltételeket, amelyek teljesítése széles körű politikai összhangot feltételezne.

A fenti nyolc elem közül a bíróságok újraszabályozása, és a Legfelsőbb Bírói és Ügyészi Tanács működésének uniós jogharmonizációja a korábbi években rendre megrekedt a politikai oldalak közti tárgyalások szintjén.

Az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása pedig a jelenlegi politikai szereplők nagyrészének biztosan nem áll az érdekében, mert tömegesen fordul elő, hogy egy politikai szereplő három-négy közhivatalt tölt be egyidejűleg, aminek a támogatására a rokonai között osztja szét a pozícióihoz kötődő munkahelyeket.

Fontos emellett megjegyezni, hogy a brüsszeli bizottság a korábbi tizennégy feltétel közül hatot nem tekint továbbra sem teljesítettnek, így azok számonkérését “átütemezte”, nem pedig elengedte.

Ez azt jelenti, hogy a most közzé tett nyolcas lista azokat az elemi feltételeket tartalmazza, amelyek ahhoz kellenek, hogy Bosznia egyáltalán megkapja a tagjelölti státuszt.

A jogállamisági kritériumok és az olyan alapvető emberi jogi követelmények, mint az egyenlő választhatóság érvényesülése majd a csatlakozási kérelem benyújtása előtt kerül számonkérésre.

A Bizottság valószínűleg abban bízik, hogy a fenti nyolc feltétel teljesítésével járó összepolitikai hacacáré vagy fejlődési pályára állítja a boszniai politikai folyamatokat, vagy akkora alkotmányos káoszhoz vezet, amikor már nem az EU tagság elnyerése, hanem az államiság megőrzése lesz a legfontosabb kérdés Bosznia- Hercegovinában.