Szerbia
ROMÁN OLAJMEZŐK: Nem zárható ki, hogy a románok nacionalizálni akarják az orosz-szerb tulajdonban lévő olajlétesítményeket

A román hatóságok nyomozást indítottak a NIS Petrol temesvári fióktelepének négy alkalmazottja ellen, mert érzékeny információkat szivárogtattak ki a romániai olajlelőhelyekről. A szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészek bejelentették, hogy a nyomozás részeként a rendőrség razziázott a cég bukaresti és temesvári irodájában, valamint házkutatást tartott több alkalmazott otthonában. A szerb olajtársaság cáfolta a vádakat. Szerb részről azt kommunikálják, hogy szó sincs kémkedésről, az ügynek politikai vetülete van, és a Szerbiára nehezedő (nyugati) nyomással hozható összefüggésbe, de az sem zárható ki, hogy a románok nacionalizálni akarják a orosz-szerb tulajdonban lévő romániai olajmezőket.
Kémkedés vagy politikai nyomás
Román médiajelentések szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy a NIS Petrol alkalmazottai eljuttatták Belgrádba és Moszkvába az olajtartalékokkal kapcsolatos érzékeny információkat az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb cégen keresztül.
A román média közben arról számolt be, hogy a NIS Petrol két romániai fiókjában a román állampolgárokon kívül moldovai állampolgárok töltenek be fontos pozíciókat.
A NIS Petrol 2014-ben több helyszínen is olaj és földgáz után kezdett kutatni Temes megyében, a Bánság romániai részén. Szerbia 2008-ban adta el a szerb olajcég többségi részesedését az orosz Gazprom Nyeftynek, így a temesvári és a bukaresti kirendeltség is orosz fennhatóság alá esik.
Az Adevarul román hírportál értesülései szerint a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni román ügyészség (DIICOT) szolgálati titkok megsértésével és Románia ásványkincseiről szerzett minősített adatok jogosulatlan kiszolgáltatásával gyanúsítja a NIS Petrol több alkalmazottját.
A multinacionális vállalat bukaresti és temesvári irodáiban rendezett házkutatásokat követően a DIICOT hétfőn a cég nyolc alkalmazottját állította elő, kihallgatásukat követően pedig négyüket szolgálati titoksértéssel és számítógépes adatok jogosulatlan továbbításával gyanúsította meg.
Az ügyészek szerint a gyanúsítottak a kőolajkitermelést szabályozó törvényt megszegve nem nyilvános információkat továbbítottak Románia ásványkincseiről a multinacionális vállalatcsoport szerbiai központjának.
Naná, hogy cáfolnak
A migrációról rendezett magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozón részt vevő szerb elnök Budapesten azt mondta, hogy a vizsgált személyek között nincs szerb állampolgár, és az esetnek semmi köze sincs Szerbiához.
Aleksandar Vučić újságírói kérdésre válaszolva úgy értékelte, hogy a „kémtörténetnek” nincs köze az energiaháborúhoz, viszont újabb ürügy lesz arra, hogy egyesek ismét fegyelmezni próbálják az engedetlennek tartott Szerbiát. A szerb elnök – szokásához híven” ezúttal is „bújtatott alanyról” beszélt.
Vučić nem zárta ki a NIS „bűnösségét”, de szerinte „ott főleg oroszok vannak”, és biztos abban, hogy nem szerb állampolgárokról van szó.
A Szerbiai Olajtársaság (NIS) közben cáfolta a titoksértés vádját, közleményük szerint ugyanis ők az üzleti életnek azt az alapelvét követik, hogy tevékenységüket a fogadó ország hatályos törvényeinek szigorú betartásával végzik.
A Beta hírügynökséghez eljuttatott közleményük szerint teljes mértékben együttműködik minden illetékes hatósággal annak érdekében, hogy tisztázzanak a cég és az alkalmazottak romániai tevékenységével kapcsolatos „minden aspektust”.
Kapcsolódó cikk
Zorana Mihajlović, szerbia bányászati és energiaügyi miniszter az olajfinomítójáról ismert Pancsovában tett látogatás alkalmával újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy beszélt a NIS igazgatójával, és hozzátette, hogy az olajcégnek kötelessége tiszteletben tartani a törvényeket, ami az egyébként nyugatbarát politikusnak tartott Mihajlović szerint azt jelenti, hogy ha Romániában működnek, akkor a tevékenységüket az ottani törvényekkel összhangban kell folytatniuk.
Szerb szakértői vélemény
Az esettel kapcsolatban a Jelica Putniković a „Balkán energiája” című magazin főszerkesztője az N1 televíziónak – tehát nem egy szerb nemzeti csatornának – úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem kémügy, a botrány kirobbantása mögött inkább geopolitikai okok húzódnak meg.
– A NIS 2011-12 óta van Romániában, bizonyos mennyiségű olajat már találtak, és a kitermelés is megkezdődött, a NIS-nek vannak ott kútjai, amelyek a Gazprom márkanevet használva működnek
– jelentette ki Putniković, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kirobbanását követően a románok egyre hangosabbak lettek a NIS Petrol nacionalizálását illetően. Ezzel összhangban gyakoribbá váltak a különböző ellenőrzések a temesvári és a bukaresti fiókban, és kisebb bírságokat is kiróttak, merthogy ők sem dolgoznak ingyen.
– Aztán elcsendesedett az ügy, most viszont a Moszkva és Kijev közötti újabb politikai fejleményekkel és az Északi Áramlattal kapcsolatos eseményekkel párhuzamosan néhány EU-országban újra megindult a szóbeszéd arról, hogy államosítják az orosz energiavállalatokat
– nyilatkozta Putniković, aki emlékeztetett arra, hogy a NIS az EU- és az amerikai szankciók elkerülése érdekében módosította a tulajdonosi struktúráját, és így nem esik az EU által bevezetett hatodik szankciós csomag hatálya alá (sem).
A főszerkesztő szerint gázügyekben nem csak Németországra nehezedik brüsszeli és washingtoni nyomás, hanem Szerbiára is.
– Mindennapos a nyomás Szerbiára, hogy államosítsa a NIS-t, és hogy vezessen be a szankciókat Oroszország ellen, de akármilyenek is tulajdonosi viszonyok, a NIS kollaterális kárnak számít, és lehet, hogy Románia most ezzel akarja megmutatni, hogy nem oroszbarát politikát folytat
– mondta Putniković, aki különösen érdekesnek tartotta, hogy a nyilatkozata elhangzásáig egyetlen román politikus sem szólalt meg az üggyel kapcsolatban.

Koszovó
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske

A koszovói elnök az európai politikai közösség Chisinauban tartott csúcstalálkozóján kijelentette, hogy Szerbia és a bűnözői struktúrák felelősek az erőszak eszkalációjáért. Vjosa Osmani az előbbi mondatból azt a számára logikus következtetést vonta le, hogy Szerbiának nincs helye sem a moldovai csúcson, sem a nemzetek európai közösségében. A szerbek közben a leposavići Lulzim Hetemi polgármesterről neveztek el egy kecskét.
A szerbiai hatóságok bűnözőkkel barátkoznak?
Osmani a belgrádi Danasnak nyilatkozva azt mondta, hogy az észak-koszovói bűnszervezetek tagjai nemzetközi körözés alatt állnak, és a szerb hatóságok nagyon szoros kapcsolatokat ápolnak velük.
Osmani ehhez kapcsolódóan leszögezte, hogy Szerbia nem tartozik az európai közösséghez, mert Oroszország szatellitje.
– Azért vagyok itt, hogy a partnereim támogatását kérjem ennek a trendnek a leküzdéséhez, és annak a megelőzéséhez, amit ez kivált
– mondta a koszovói elnök, aki segítséget szeretne kérni a hazája északi részében működő bűnözői csoportok elleni harchoz, mert véleménye szerint ezek a csoportok destabilizálják az országot.
Osmani hozzátette, hogy nem tervez találkozót Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és ragaszkodik a megállapodások végrehajtásához.
Az újságírók megkérdezték a csúcstalálkozón szintén részt vevő szerb elnököt is, hogy találkozik-e valakivel a koszovóiak közül, Aleksandar Vučić úgy tett mintha nem tudná, hogy ki képviseli Koszovót a konferencián.
A szerb ellenzéki Danas hírportál ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a résztvevők kilétét előre közölték a szervezők, ráadásul Osmanit, nem sokkal Vučić előtt fogadta Maia Sandu moldovai államfő.
Osmani kikosarazta Vučićot
A szerb elnökben később tudatosulhatott, hogy Koszovót ki képviseli a konferencián, miután Xavier Bethel luxemburgi miniszterelnöknek nem sikerült összehoznia a szerb államfő és a koszovói elnök találkozóját.
– Valószínűleg hallotta már, hogy Xavier Bethel éppen ezt a kérdést vetette fel a beszélgetésünk során. Szeretett volna kapcsolatot teremteni köztünk és a pristinai hatóságok között, de Vjosa Osmani nem akart találkozni velünk
– mondta Vučić, aki szerint Osmani közölte Bethellel, hogy szervezzenek kétoldalú csúcstalálkozót Brüsszelben, arra majd Kurti elmegy és beszélget a szerb elnökkel.
– Én vele szerettem volna beszélni. Mi mindig és mindenkivel beszélni akarunk, mert párbeszédre van szükség
– bizonygatta a jóindulatát a szerb elnök és értetlenkedve tette fel a kérdést, hogy mi a baj a párbeszéddel, mi a baj a kompromisszumokkal?
Rasszizmus vagy állatkínzás?
A koszovói szerbek közben az albánok elleni, egyelőre politikai harcba bevontak egy kecskét is, amelynek a hátára piros festékkel írták fel a leposavići „3%-os polgármester”, Lulzim Hetemi nevét, a vezetéknevét a kecske egyik, a keresztnevét pedig a másik oldalára.
A kecskét a KFOR által őrzött polgármesteri hivatal elé vezeték, ahol jóadag pékárúval látták el, amit az állat jóízűen falatozni kezdett.
A slusszpoén persze az, hogy a kecskére egy menyasszonyi fátylat is tettek, ami elég erős utalás bizonyos zoofil tevékenységre.
Akinek kétségei lennének a fenti állítás felől, annak segít a zenei aláfestés, amely Halid Muslimović Nevjesta (Menyasszony) című dalának egy részlete, ahol éppen az hangzik el, hogy „jön a menyasszony, és olyan szép, mint a királylány”. (Az egész dal itt hallgatható meg.
Az interneten terjedő videóhoz egy kommentelő azt írta, hogy „a szerb rezsim által irányított szélsőségesek a rasszizmus és az állatkínzás csúnya kombinációját mutatták be Észak-Koszovóban”.
Ehhez valaki rögtön csatolta a brit Mirror egyik 2017-es cikkét, amely szerint a beteg britek Szerbiába utaznak, hogy akár 60 fontért kutyákkal szexeljenek az ottani állatbordélyokban. Ennek a részleteit itt most nem fejtenénk ki.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English3 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia4 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben