ROMÁN OLAJMEZŐK: Nem zárható ki, hogy a románok nacionalizálni akarják az orosz-szerb tulajdonban lévő olajlétesítményeket

A cikk meghallgatása

A román hatóságok nyomozást indítottak a NIS Petrol temesvári fióktelepének négy alkalmazottja ellen, mert érzékeny információkat szivárogtattak ki a romániai olajlelőhelyekről. A szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészek bejelentették, hogy a nyomozás részeként a rendőrség razziázott a cég bukaresti és temesvári irodájában, valamint házkutatást tartott több alkalmazott otthonában. A szerb olajtársaság cáfolta a vádakat. Szerb részről azt kommunikálják, hogy szó sincs kémkedésről, az ügynek politikai vetülete van, és a Szerbiára nehezedő (nyugati) nyomással hozható összefüggésbe, de az sem zárható ki, hogy a románok nacionalizálni akarják a orosz-szerb tulajdonban lévő romániai olajmezőket.

Kémkedés vagy politikai nyomás

Román médiajelentések szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy a NIS Petrol alkalmazottai eljuttatták Belgrádba és Moszkvába az olajtartalékokkal kapcsolatos érzékeny információkat az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb cégen keresztül.

A román média közben arról számolt be, hogy a NIS Petrol két romániai fiókjában a román állampolgárokon kívül moldovai állampolgárok töltenek be fontos pozíciókat.

A NIS Petrol 2014-ben több helyszínen is olaj és földgáz után kezdett kutatni Temes megyében, a Bánság romániai részén. Szerbia 2008-ban adta el a szerb olajcég többségi részesedését az orosz Gazprom Nyeftynek, így a temesvári és a bukaresti kirendeltség is orosz fennhatóság alá esik.

Az Adevarul román hírportál értesülései szerint a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni román ügyészség (DIICOT) szolgálati titkok megsértésével és Románia ásványkincseiről szerzett minősített adatok jogosulatlan kiszolgáltatásával gyanúsítja a NIS Petrol több alkalmazottját.

A multinacionális vállalat bukaresti és temesvári irodáiban rendezett házkutatásokat követően a DIICOT hétfőn a cég nyolc alkalmazottját állította elő, kihallgatásukat követően pedig négyüket szolgálati titoksértéssel és számítógépes adatok jogosulatlan továbbításával gyanúsította meg.

Az ügyészek szerint a gyanúsítottak a kőolajkitermelést szabályozó törvényt megszegve nem nyilvános információkat továbbítottak Románia ásványkincseiről a multinacionális vállalatcsoport szerbiai központjának.

Naná, hogy cáfolnak

A migrációról rendezett magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozón részt vevő szerb elnök Budapesten azt mondta, hogy a vizsgált személyek között nincs szerb állampolgár, és az esetnek semmi köze sincs Szerbiához.

Aleksandar Vučić újságírói kérdésre válaszolva úgy értékelte, hogy a “kémtörténetnek” nincs köze az energiaháborúhoz, viszont újabb ürügy lesz arra, hogy egyesek ismét fegyelmezni próbálják az engedetlennek tartott Szerbiát. A szerb elnök – szokásához híven” ezúttal is “bújtatott alanyról” beszélt.

Vučić nem zárta ki a NIS “bűnösségét”, de szerinte “ott főleg oroszok vannak”, és biztos abban, hogy nem szerb állampolgárokról van szó.

A Szerbiai Olajtársaság (NIS) közben cáfolta a titoksértés vádját, közleményük szerint ugyanis ők az üzleti életnek azt az alapelvét követik, hogy tevékenységüket a fogadó ország hatályos törvényeinek szigorú betartásával végzik.

A Beta hírügynökséghez eljuttatott közleményük szerint teljes mértékben együttműködik minden illetékes hatósággal annak érdekében, hogy tisztázzanak a cég és az alkalmazottak romániai tevékenységével kapcsolatos “minden aspektust”.

Zorana Mihajlović, szerbia bányászati ​​és energiaügyi miniszter az olajfinomítójáról ismert Pancsovában tett látogatás alkalmával újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy beszélt a NIS igazgatójával, és hozzátette, hogy az olajcégnek kötelessége tiszteletben tartani a törvényeket, ami az egyébként Nyugat-barát politikusnak tartott Mihajlović szerint azt jelenti, hogy ha Romániában működnek, akkor a tevékenységüket az ottani törvényekkel összhangban kell folytatniuk.

Szerb szakértői vélemény

Az esettel kapcsolatban a Jelica Putniković a “Balkán energiája” című magazin főszerkesztője az N1 televíziónak – tehát nem egy szerb nemzeti csatornának – úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem kémügy, a botrány kirobbantása mögött inkább geopolitikai okok húzódnak meg.

– A NIS 2011-12 óta van Romániában, bizonyos mennyiségű olajat már találtak, és a kitermelés is megkezdődött, a NIS-nek vannak ott kútjai, amelyek a Gazprom márkanevet használva működnek

– jelentette ki Putniković, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kirobbanását követően a románok egyre hangosabbak lettek a NIS Petrol nacionalizálását illetően. Ezzel összhangban gyakoribbá váltak a különböző ellenőrzések a temesvári és a bukaresti fiókban, és kisebb bírságokat is kiróttak, merthogy ők sem dolgoznak ingyen.

– Aztán elcsendesedett az ügy, most viszont a Moszkva és Kijev közötti újabb politikai fejleményekkel és az Északi Áramlattal kapcsolatos eseményekkel párhuzamosan néhány EU-országban újra megindult a szóbeszéd arról, hogy államosítják az orosz energiavállalatokat

– nyilatkozta Putniković, aki emlékeztetett arra, hogy a NIS az EU- és az amerikai szankciók elkerülése érdekében módosította a tulajdonosi struktúráját, és így nem esik az EU által bevezetett hatodik szankciós csomag hatálya alá (sem).

A főszerkesztő szerint gázügyekben nem csak Németországra nehezedik brüsszeli és washingtoni nyomás, hanem Szerbiára is.

– Mindennapos a nyomás Szerbiára, hogy államosítsa a NIS-t, és hogy vezessen be a szankciókat Oroszország ellen, de akármilyenek is tulajdonosi viszonyok, a NIS kollaterális kárnak számít, és lehet, hogy Románia most ezzel akarja megmutatni, hogy nem oroszbarát politikát folytat

– mondta Putniković, aki különösen érdekesnek tartotta, hogy a nyilatkozata elhangzásáig egyetlen román politikus sem szólalt meg az üggyel kapcsolatban.