Bulgária
LESZ GÁZ: Megnyitották a Görögország és Bulgária közötti interkonnektort
Üzembe helyezték a Bulgária és Görögország közötti 182 kilométer hosszú gáz rendszerösszekötőt (interkonnektort), vagyis rövidítve az IGB-t. A kereskedelmi működés megkezdésére szervezett ünnepségen a két ország vezetőin kívül részt vett az azeri, a macedón és a szerb elnök, a román miniszterelnök, valamint az Európai Bizottság vezetője. Az interkonnektor beüzemelésével lehetővé válik, hogy Bulgária azeri gázzal váltsa ki az orosz gázt. A résztvevők egyike megjegyezte, hogy ez az összekötő rendszer nagyon fontos pillanatban készült el. A szerbiai interkonnektor jövőre tervezett megépítését követően a magyar pozíciók is javulhatnak, bár ebben az esetben eléggé a sor végén áll Magyarország.
Elégséges és olcsó gáz
A bolgár miniszterelnök a Szófiában tartott ünnepségen kijelentette, hogy a görög-bolgár interkonnektor megfizethető gázárat biztosít Bulgária és partnerei számára. Galab Donev úgy fogalmazott, hogy az új gázvezeték elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse az összes bolgár fogyasztó igényeit, azon kívül hogy biztosítja a források és a földgázellátási útvonalak diverzifikálását Bulgária számára.
– Ennek a rendszerösszekötőnek a létezése kevésbé sebezhetővé teszi hazánkat, és ezáltal javítja tárgyalási pozíciónkat
– fogalmazott a bolgár kormányfő, aki rámutatott arra, hogy az IGB Görögország és Bulgária számára nemcsak egy kereskedelmi együttműködési megállapodás, hanem az egymás iránti felelősségvállalás és a szolidaritás bizonyítéka.
Donev szavai szerint az interkonnektorban rejlő lehetőségek még nyilvánvalóbbá válnak azt követően, hogy jövő év végén várhatóan üzembe helyezik az Alexandrúpoli mellett létesülő görög LNG-terminált.
A görög miniszterelnök a rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy az összekötő rendszer lehetővé teszi az azeri gáz Bulgáriába irányuló szállítását, és megakadályozza, hogy Oroszország fojtogató ölelésben tartsa a régiót, és egyúttal növeli Európa energiaellátásának biztonságát. Kiriákosz Micotákisz kijelentette: nagyon örült annak, hogy Ursula von der Leyen hangsúlyozta, mennyire fontos az erős közös európai álláspont az orosz zsarolással szemben.
Az Európai Bizottság vezetője a szófiai ünnepségen megjegyezte, hogy IGB új korszakot jelent Bulgária számára, amely eddig a gáz 80%-át Oroszországtól szerezte be a mostani “szörnyű háború” előtt.
– Európában minden megvan, ami ahhoz kell, hogy megszabaduljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól
– fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint az európai eltökéltség és a közös döntések nélkül az EU széttöredezetté válik. Von der Leyen elmondta, hogy az EU-nak “csökkentenünk kell az energiaköltségeket, miközben meg kell őriznünk az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon”.
Sztevo Pendarovszki macedón államfő azt emelte ki, hogy a rendszerösszekötő nagyon fontos időpontban érkezik a régió és az egész európai kontinens számára, hiszen ez egy új lehetőség a gázellátás diverzifikálására nem csak a Balkánon, hanem egész Délkelet- Európában.
Aleksandar Vučić az ünnepségen arról beszélt, hogy ez egy fontos nap Szerbia számára is, hiszen egy év múlva elkészül a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötő, vagyis megszűnik Szerbia 100%-os függősége az orosz gáztól. A szerb államfő az Instagramon még hozzátette, hogy Szerbia rákapcsolódása erre a rendszerre az egész Nyugat- Balkán infrastruktúrája szempontjából különösen jelentős.
Aki nélkül mindez nem jöhetett volna létre, az nem más, mint İlham Əliyev, aki 2003 óta elnökli hazáját, és aki – hogy a helyzet még érdekesebb legyen – közvetlenül az ukrajnai háború kitörése előtt a Kremlben 43 pontból álló szövetségi nyilatkozatot írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A felek akkor megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti.
İlham Əliyev Szófiában most arról beszélt, hogy Azerbajdzsán új gázmezőket kezd üzemeltetni, és növeli kívánja a kitermelést.
– A projekt nagyon fontos szerepet fog játszani az energiabiztonság biztosításában és az európai gázellátás diverzifikálásában. Az energiabiztonság minden ország nemzetbiztonságának része, ezt bizonyítja a világ jelenlegi helyzete is
– mondta az azeri elnök, aki úgy fogalmazott a Déli Gázfolyosó az egyik legnagyobb infrastrukturális projekt a kontinensen, és megváltoztatta Európa energiatérképét, Azerbajdzsán pedig büszke arra, hogy elindította ezt a folyosót, amely új útvonalon és új forrásból juttatja el a gázt a fogyasztókhoz.
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?