DOLGOZNAK RAJTA: A balkáni államok földgáz ellátása nem diverzifikált

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Gazprom, orosz gázexportőr vállalat bejelentette, hogy leállítja a Bulgárián keresztüli tranzit szállítást, ha a bolgár gázipari vállalat megcsapolja az országon áthaladó gázt. Az orosz fél jelezte, hogy a Bulgáriába irányuló export megszüntetésének elsődleges oka az volt, hogy a bolgár fél nem vállalta a vételár rubelben történő fizetését. Az orosz fél a háborús cselekményekhez kötődő nemzetközi szankciók bevezetésének hatására döntött április 1-jén az orosz valutában történő teljesítés követelése mellett.

Balkáni Áramlat

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök az orosz döntés kapcsán közölte, hogy felülvizsgálják a Gazprommal megkötött szerződéseket, de egyelőre nem vezetnek be korlátozásokat a lakossági és ipari fogyasztók számára a gázellátás terén, a tranzitot Szerbia felé pedig továbbra is biztosítják.

Alekszandr Nikolov bolgár energetikai miniszter ezzel párhuzamosan úgy nyilatkozott, hogy „Bulgária nem Oroszország, így nem fog azzal kapcsolatban problémát okozni a szomszédos államoknak, hogy továbbítja-e nekik a tranzitszerződés alapján várt gázt”, vagyis a bolgár fél a jelenlegi tervei szerint eleget tesz a tranzitból eredő kötelezettségeinek.

Utóbbi Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából is kiemelten fontos, mert Magyarország 2021. január 1. óta a gáz jelentős részét nem Ukrajnán, hanem a Török Áramlat és a Balkán-félszigeten kiépített Balkáni Áramlat vezetéken, tehát Szerbián keresztül kapja.

Lengyelország, Bulgária, Románia

A lengyel kormány közben jelezte, hogy meg tudják oldani más forrásból a szükséges gáz beszerzését. Ez annak köszönhető, hogy Lengyelország két évtizede törekszik a források diverzifikálására.

Mostanra valamennyi vele szomszédos állammal összekapcsolta a vezetékrendszerét. Ennek eredményeként a lengyel kormány döntést hozott arról, hogy az orosz szén behozatalára április 16-án bevezetett tilalmat kiterjeszti az orosz exportból származó fölgázra és kőolajtermékekre is. Vagyis a lengyelek semmilyen energia hordozót nem importálnak Oroszországból.

Lengyelország, Dánia és a balti államok a földgázszükségletüket elsősorban az északi-tengeri kitermelésben érintett országokkal együttműködve tudják kielégíteni. Ezen a téren Norvégia szerepe lehet döntő, mivel a norvég kitermelés fokozásával lehet a felmerülő lengyel igényeket fedezni.

Európa északi államaival ellentétben a balkáni államok földgáz ellátása nem diverzifikált. A régió földgáz igényének 80%-át a Gazprom elégíti ki, így Bulgária helyzete lényegesen nehezebb, mint Lengyelországé, mert a földgázszükségletének 85%-át eddig orosz forrásból elégítette ki.

A görög-bolgár gázhálózat összekötéséhez szükséges interkonnektor-állomás kereskedelmi forgalomba való bekapcsolását 2022. július 1-re tervezi a Bolgartransgaz. Ez teszi majd lehetővé a Görögországon keresztül érkező, főként azeri gáz betáplálását a bolgár vezetékbe a transz-anatóliai gázvezetékből.

Bulgária gázellátása szempontjából megoldást jelenthet a Románián keresztül érkező gáz is, mert a két ország között létezik vezetékes összeköttetés.

Az orosz gázexport esetleges balkáni leállítása vagy további csökkentése miatt Románia válhat kiemelt szereplővé. Erre nem elsősorban a kitermelési kapacitásai és a fekete-tengeri tartaléka miatt lehet szükség, hanem a tranzit szerepe okán, mert Bulgárián keresztül Szerbiába és Boszniába is eljuthat a román vezetékből a gáz.

Ursula von der Leyen az Európai Unió bizottságának elnöke kijelentette, hogy a szerződéses teljesítés felmondása miatt a továbbiakban az EU-tagállamok nem tekinthetik a Gazpromot megbízható szerződéses partnernek.

Majd közölte, hogy az unió tagállamai koordináltan meg fogják oldani minden egyes tagállam igényeinek kielégítését. Van der Leyen mindössze az árról nem beszélt. A lengyel kormány már jelezte, hogy az orosz gáztól való függetlenedés előre meg nem határozható összegű áremelkedéssel jár.