Magyarország
MI A KÜLÖNBSÉG? Meloni nyert, de Olasszország nem lesz a következő Magyarország

Giorgia Meloni megnyerte az olaszországi választásokat, de programja alapján Olaszországot nem változtatja következő Magyarországgá. Ezt írja kommentárjában egy berlini székhelyű gazdasági portál, amely Kelet- Európával, a Balkánnal, Eurázsiával és a Közel- Kelettel foglalkozik. A bne IntelliNews kommentátora szerint a jobboldali nacionalista párt, az Olasz Testvérek (FdI) vezetője ugyan győzelmet aratott a legutóbbi olasz választásokon, és ezért egyesek attól tartanak, hogy Olaszország Moszkva felé mozdul el, és egy második Magyarországgá válik, a cikkíró azonban túlzásnak tartja az ilyen félelmeket, és fel is sorolja mindazt, amiben az olasz jobboldali vezető más nézeteket vall, mint a magyar miniszterelnök.
Olaszország vagy Magyarország vezet?
A győztes koalíció 44%-ot szerzett, és egyértelmű felhatalmazást kapott az új kormány megalakításához ebben az Olaszország számára igencsak nehéz időszakban; hiszen a féktelen infláció és a megugró energiaköltségek nehezen leküzdhető kihívások elé állíthatják az új olasz kormányt a következő hónapokban.
Ezért Meloni továbbra is igénybe kívánja venni a Mario Draghi által már megszerzett uniós támogatásokat, amelyek a világjárvány következményeinek enyhítésére kapott segélycsomag részét képezik, legfeljebb megpróbálja „újratárgyalni” a támogatáshoz kötődő feltételeket.
A kommentátor itt megjegyzi, hogy Meloni, ellentétben szövetségeseivel, Salvinivel és Berlusconival, soha nem fejezte ki nyíltan a szimpátiáját a Kreml iránt, és folyamatosan erős Ukrajna-barát álláspontot képviselt, amikor pedig az Ukrajnának szánt fegyverekről volt szó, annak ellenére együtt szavazott Draghi kormányával, hogy ellenzékben ült.
Meloni több alkalommal is hangoztatta, hogy teljes mértékben elkötelezett az ukrán ügy mellett, és elutasította az Oroszország elleni szankciók esetleges enyhítését, mellesleg pedig ígéretet tett arra, hogy Olaszország továbbra is hűséges marad a NATO és az EU iránt.
Idén azonban kemény tél vár Európára, Olaszország pedig – ami az energiaárakat illeti – az egyik leginkább érintett ország, merthogy nem tudja önállóan kielégíteni energiaszükségleteit, ezért a legnagyobb villamosenergia-importőr az Ó-kontinensen, messze a többiek előtt.
A német Burggraben táblázatából az is kiderül, hogy az utóbbi hat évben ebben a tekintetben Magyarország felverekedte magát a második helyre, habár 2015-ben Hollandia, Belgium és Ausztria is rosszabb pozíciókat foglalt el az árambehozatal tekintetében, Horvátország és Görögország pedig ott loholt a magyarok mögött. A többiek azonban csökkentették a külföldi áramigényüket, Magyarország viszont 2021-re – hat év alatt – majdnem megduplázta azt, ami pedig az egy főre eső külföldi áramigényt illeti, még Olaszországot is jócskán megelőzi.
Visszatérve Olaszországhoz, a legnagyobb probléma az, hogy a hatvanmilliós ország számos erőműve földgázzal működik, és az oroszországi import leállása miatt nem valószínű, hogy hamarosan teljes kapacitással képesek lesznek üzemelni.
Meloninak vannak tervei
A Draghi kormányával szemben tanúsított minden ellenszegülés és nyilvános idegenkedés ellenére Meloni az energiapolitika terén „nagyon is összhangban” van a távozó kabinettel.
A cikkíró megjegyzi, hogy az olasz jobboldali politikus programjában külön fejezetet szentel az energiapolitikának, és vállalja a küzdelmet az energiaárakkal kapcsolatos nemzetközi spekuláció ellen, miközben elkötelezi magát a „RepowerEU” program mellett, és teszi ezt annak érdekében, hogy megszüntessék az ország függőségét az orosz gáztól.
Továbbá ígéretet fogalmaz meg arra is, hogy új csővezetéket építenek Észak- Afrika felé, és ezzel megerősítik a „mediterrán folyosót”, Olaszországot pedig „európai energiaközponttá” változtatják, bár itt nem teljesen világos, hogy ez melyik vezetékre vonatkozik.
Ezek az elképzelések azonban összefüggésbe hozhatók azokkal a közelmúltban kötött megállapodásokkal, amelyeket a távozó Draghi a kötött Algériával a gázellátás fokozásáról. Meloni programja a megújuló energiákat csak röviden, általánosságban említi, az új generációs atomerőművek kutatásába történő befektetés ígéretével együtt.
Az 80-as évek végén bekövetkezett csernobili balesetet követően Olaszországban üzemen kívül helyezték az atomerőműveket, az ukrajnai események „fényében” azonban néhány jobb- és baloldali párt egyaránt kinyilvánította, hogy támogatja az új generációs atomerőműveket.
Úgy tűnik, hogy Meloni tisztában van a téma ellentmondásos természetével, és körültekintő álláspontot képvisel az atomerőművekkel kapcsolatban, anélkül, hogy egyértelműen elkötelezné magát a közeljövőben történő megvalósítás mellett.
Olaszország miért nem lesz Magyarország?
A bne IntelliNews az elmondottak alapján nagyrészt megalapozatlannak tekinti azokat a félelmeket, hogy Olaszország a magyar „illiberális demokrácia” által kijelölt „veszélyes úton” halad – vagy ami még rosszabb, a fasiszta diktatúra visszahozására készül.
A portál szerint az olasz politikusokról köztudott, hogy hevesen szónokolnak a választási nagygyűléseken, hogy növeljék a támogatóik számát, de ritkán követik a saját maguk által felvetett bizarr javaslatokat, amikor a kormányzati felelősséggel szembesülnek.
Meloni esetében is ebből a perspektívából kell szemlélni az EU-ellenes háborgásokat, és nem szabad túlbecsülni az Orbán Viktorhoz fűződő barátságát, akivel a jelek szerint kevés közös vonást mutat az LMBT-csoportokkal és a migránsokkal kapcsolatos ellenszenven túl.
A cikkíró szerint Meloni szimpátiája a magyar és a lengyel vezetés iránt megnyilvánulhat abban, hogy uniós szinten kölcsönösen támogatják egymást, ami okozhat némi fejtörést Brüsszelnek, de az olasz jobboldali politikus gazdasági és külpolitikai agendája miatt nem nagyon kell aggódni.
Tekintettel arra, hogy a problémásabb koalíciós partnerek (Salvini és Berlusconi) gyengén szerepeltek a választásokon, ezért korlátozott befolyással rendelkeznek, így nincs túl nagy realitása anmak, hogy Olaszország jelenlegi pozíciója módosul az EU-ban és a NATO-ban, vagy hogy bármilyen változás történik a Kreml irányában.

Szerb Köztársaság
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral

A boszniai szerb elnök is részt vett Recep Tayyip Erdoğan ankarai beiktatásán, és ebből az alkalommal találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amit a Twitteren szorgalmasan dokumentált. A magyar miniszterelnök a Facebookon számolt be a beiktatási ünnepségről, ő viszont nem posztolt fotót arról, hogy összeölelkezett Milorad Dodikkal.
A „békepárti” Erdoğan
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebookon, hogy Magyarországnak és általában is nagyon kellett Erdoğan győzelme, mert ő Orbán megfogalmazása szerint a kihívójával, a „háborúpárti” Kemal Kılıçdaroğluval ellentétben az újraválasztott török elnök „békepárti” politikus.
Ebből már világossá válik, hogy Orbán melyik oldalra szurkolt, és hogy a továbbiakban is változatlanul „jól fejlődnek” a török magyar kapcsolatok.
Akárcsak a magyar-boszniai szerb kapcsolatok, bár erről nem a magyar miniszterelnöktől értesülhettünk, hanem Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől, aki általában a Twitteren közli „magvas” gondolatait.
Most azt írta, hogy mindig szívesen találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit a boszniai Szerb Köztársaság barátjának nevezett, miután Ankarában találkozott vele.

CSALÁDI FOTÓ: A képen látható szőke hölgy nem Dodik felesége (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A Dodik mellett látható „szőkített hölgy” nem a boszniai szerb elnök felesége, hanem Dodik „politikai dalárdájának” lelkes énekese, név szerint Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség 1/3 tagja a szerbek képviseletében.
Orbán az 1/3 taggal az európai közösség moldovai találkozóján is elbeszélgetett, amit viszont már a magyar miniszterelnök dokumentált a Facebookon közzétett videóban.
Orbán a moldovai csúcson Balkán-napot tartott, Cvijanović mellett megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel, valamint a szerb elnökkel és a macedón miniszterelnökkel is. Erről mindről van fotó, de már nem fért ide.
Dodik és a törökök
A boszniai szerb elnöknek nem lehetett ilyen „sűrű napja” Ankarában, legalábbis erre lehet következtetni az internetre kiakasztott fotókból.

Milorad és Mevlüt erősen vigyorognak Ankarában az örökkévalóság kedvéért (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Ezek azt igazolják, hogy Dodik a magyar miniszterelnökön csak Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel futott össze a folyosón, amit a boszniai szerb elnök az interneten találkozóként emlegetett, Çavuşoğlu viszont nem tartotta szükségesnek, hogy a világhálón (Twitter és Facebook) eldicsekedjen a Dodikkal folytatott „folyosói beszélgetésről”.
Milorad Dodik a dodik.net címen található internetes honlappal is erősíti médiajelenlétét, ez olyan, mint ha a magyar miniszterelnöknek lenne egy orban.net vagy orban.hu oldala.
A boszniai szerb elnök ezen is beszámolt ankarai útjáról, és magáról a beiktatási ünnepségről. Az ott készült fotón jól látható, hogy Dodik és Cvijanović egy sorral a magyar miniszterelnök előtt ült.

Ankarában Dodik egy sorral hátrébb kapott helyett, mint Milorad Dodik (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A fotóhoz csatolt bejegyzésben a boszniai szerb elnök gratulált a török államfőnek, ha úgy tetszik, akkor a „török szultánnak”, a hatalom átvétele alkalmából, ami helyesebben mondva a hatalom továbbvitelét jelenti.
A boszniai szerb tévécsatornáknak nyilatkozva (Una, RTRS) Dodik visszalapozott a múltban, és felidézte azokat az időket, amikor a boszniai államelnökség szerb tagjaként találkozott Erdoğannal.
– Szerintem egy komoly elnökről van szó. Természetesen nincsenek illúzióim, de tény, hogy lehetőség van a párbeszédre (tudunk beszélni), és minden partnernek kijár a tisztelet
– mondta az őt meginterjúvoló újságíróknak a boszniai szerb elnök, aki a Twitteren ehhez még hozzátette, hogy a daytoni békemegállapodáshoz nyújtott eddigi határozott támogatás Erdoğan részéről kulcsfontosságú a jó együttműködés folytatásához.
A dodik.net által közölt cikk címe szerint Erdoğan minden partnerét tiszteletben tartja, és a (belső) megállapodást támogatja Bosznia-Hercegovinában, és amint ezt a fenti mondatból láthattuk, mindezt a daytoni szerződés szellemében teszi.
Dodik gyakran hozakodik elő a daytoni szerződésre utaló frázisokkal, amivel magát – függetlenül a szecesszionista törekvésektől – a boszniai békét megalapozó dokumentum védelmezőjeként igyekszik feltüntetni, azokat viszont rendszeresen kiosztja, akik nem követik az ilyen-olyan boszniai békét megteremtő és szavatoló dokumentum általa értelmezett iránymutatását.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól