Connect with us

ENSZ

HIÚSÁGI KÉRDÉS: Vučić szerint őt kétszer annyian nézték, mint Zelenszkijt, pedig az ukrán elnök a szupersztár

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szupersztar okicsinysege
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerb államfő azzal dicsekedett, hogy a közgyűlés előtt mondott beszédét az ENSZ hivatalos csatornáján kétszer annyian nézték, mint az ukrán elnök üzenetét. Volodimir Zelenszkij videólinken keresztül tartotta meg beszédét, Aleksandar Vučić pedig őt követően az ülésteremben mondta el nem éppen acélos szózatát, amelynek fő kérdése az volt, hogy a „bújtatott alany„, amelyről már többször írtunk, miért mér kettős mércével, amikor Ukrajna és Szerbia szuverenitásáról és területi integritásáról van szó. A arról nem nyilatkozott, hogy vajon milyen számláló mérte & mutatta ki az általa említett adatokat, amely szerint ő népszerűbb volt, mint ukrán kollégája, de egyébként ez mindegy is, mert ilyen számláló aligha létezik.

Zelenszkij vagy Vučić a szupersztár?

A szerb elnök alá kormánybarát újságírók (Pink televízió & Tanjug hírügynökség) adták a lovat, vagyis – mint mondani szokás – kérdeztek alá.

– Kétszerannyian néztek ezen a csatornán, mint Zelenszkijt, de ez nem sokat jelent. Számunkra, akik mindenütt ott vagyunk, nem muszáj, hogy éppen ezen a csatornán nézzenek bennünket, de hát ő (Zelenszkij) nagy sztár, mi meg kicsik vagyunk. Tetszik, vagy nem tetszik, hogy egy sztár, ez nem is kérdés, ráadásul egy jóval nagyobb ország elnöke, mint a mi hazánk

– jegyezte meg Vučić, aki az is beismerte, hogy a figyelem középpontjában most Zelenszkij áll, de ezért nem biztos, hogy szerencsésnek érzi magát.

A szerb államfő úgy fogalmazott, hogy a világ több országának misszióvezetői odamentek hozzá, hogy gratuláljanak neki, miután távozott a szószékről, és hozzátette, hogy az említett misszióvezetők között voltak a legnagyobb országok képviselői is. Ha tekintetbe vesszük, hogy Oroszország a világ legnagyobb országa, Kína pedig a Föld legnépesebb állama, akkor ez akár igaz is lehet, de most ettől tekintsük el, és koncentráljunk inkább a hiúsági tényezőre.

– A beszédem felkeltette a figyelmet, mert más volt, mint a többieké. Mert valaki, aki kicsi, ki merte mondani az igazságot. Tegnap este megkerestek a világ legfontosabb országainak misszióvezetői, hogy gratuláljanak a beszédemhez

– mondta a szerb elnök, aki azonban nem árulta el, hogy melyik ország képviselői „voltak a tettesek”, nyilván nem akarta kompromitálni őket. Vučić azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem folytatta az öntömjénezést.

– Kijöttek a teremből, hogy megvárjanak a szónoki emelvény mögött, ahová vittek, és azt mondták, hogy az utóbbi 10 évben nem hallottak ilyet, ami a bátorságot és minden mást illett. Pedig én csak azt mondtam, amit gondolok

– jelentett ki Vučić, aki hozzátette, hogy szerinte ez a beszéd „valami jót tett” Szerbiának, és ezt az állítását rögtön meg is indokolta.

– Szenvedélyesen és érvekkel nagyon is alátámasztva védtük meg az álláspontunkat, amivel mindenkinek megmutattuk, hogy nem egy marék zab vagyunk, amelyet lenyelhetnek, mert ők nagyok, mi pedig kicsik vagyunk

– tette hozzá a szerb államfő, aki két centi híján két méter magas, arról nem is beszélve, hogy „őkicsinysége” itt már áttért a királyi többesre, illetve hát csapongott az egyik személyes névbásból a másikba.

Vučić szerint beszéde által „emelkedett” Szerbia tekintélye (ára/értéke), mert megmutatták, hogy Szerbia meg tud küzdeni a pozíciójáért.

Létező vagy nem létező non paper

A szerb elnök beszélt arról a franca-német javaslatról is, amelyet állítólag a német kancellári & francia elnöki megbízott akart átadni neki, és amelyet szerbiai hivatalos körökben a „non paper” kategóriába sorolnak, meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva pedig „nem létezőnek” minősítenek.

– Hát hülye vagyok én, hogy olvastam egy olyan papírt, amelyik nem létezik? Mások is kérdeztek erről. Nem akartam átvenni, mert azt mondták, hogy az én hibám, hogy ez megjelent a nyilvánosság előtt

– mondta az elnök, bár arra nem adott egyértelmű választ, hogy miként utasította el a nem létező papír átvételét, merthogy korábban nem cáfolta a dokumentum létezését, csak nem akart vele foglalkozni, mert „fájt a feje”. A fejfájás persze, még nem zárja ki a non paper létezését, arra azonban valóban nem non papert, hanem fájdalomcsillapítót kell fogyasztani, ajánlani viszont csak annak a gyógyszergyárnak a termékét fogjuk a szerb elnöknek, amelyik megszponzorálja a BALK-ot.

ENSZ

Az oroszok elleni újabb ENSZ-határozatot az összes nyugat-balkáni ország megszavazta

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Oroszország elleni határozatot fogadott el az ENSZ-közgyűlése
Az ENSZ-ben tartott közgyűlési szavazás eredménye (Forrás: Twitter, UN News)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A nyugat-balkáni országok, beleértve Szerbiát és Bosznia- Hercegovinát is, megszavazták azt az ENSZ-határozatot, amely az orosz erők Ukrajnából történő azonnali kivonását követeli. Az ENSZ Közgyűlés egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulója előtt tartotta rendkívüli ülését, ezen 141 ENSZ-tagország szavazott a nem kötelező erejű határozat mellett, hét ország szavazott a határozat ellen (Oroszország, Fehéroroszország, Szíria, Észak- Korea, Mali, Nicaragua, Eritrea), tovább 32 ország pedig tartózkodott, köztük Kína és India, lást a fenti képet!

Szerbia ismét Oroszország ellen szavazott

A szerb magatartást lehet úgy értelmezni, hogy Belgrád Ukrajna mellett szavazott, de egy másik narratíva lehet, hogy Szerbia ismét Oroszország ellen szavazott, aminek belpolitikai következményei is lehetnek.

A lényeget tekintve nincs jelentős eltérés, viszont az ukrán-szerb, de még inkább az orosz-szerb bilaterális kapcsolatokat befolyásolhatja a szerb igen.

Határozat

EREDMÉNYHIRDETÉS: Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el az igazságos és tartós békéről Ukrajnában (Forrás: UN News)

Ukrajna és szövetségesei abban reménykedtek, hogy a határozatot legalább 143 ország támogatja, akárcsak tavaly októberben, amikor az ENSZ Közgyűlése elítélte négy kelet-ukrajnai régió orosz annektálását.

A döntés megerősíti az „elkötelezettséget Ukrajna területi integritása mellett”, és követeli, hogy Oroszország „azonnal, teljesen és feltétel nélkül vonja ki az összes katonai erejét Ukrajna területéről”.

Még nem szavaztak Moszkva mellett

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Szerbia négy közgyűlési határozatot szavazott meg az ENSZ-ben a háborúval kapcsolatban, és csak egyszer tartózkodott.

Szerbia tavaly márciusban kettőt is támogatott, amelyek közül az első elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, a másik pedig arra szólította fel Oroszországot, hogy azonnal fejezze be az Ukrajna elleni háborút.

Határozat az ENSZ-ben

Szerbia tavaly áprilisban megszavazta Oroszország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, októberben pedig annak az elítélését is támogatta, hogy az ENSZ Közgyűlése elítélte négy ukrán régió Oroszország által történt annektálását.

Szerbia novemberben viszont tartózkodott annak a határozatnak a megszavazásától, amely Oroszország felelősségre vonását helyezte kilátásba Ukrajna megtámadásáért, és arra kötelezte Moszkvát, hogy fizessen kártérítést Kijevnek.

Az ENSZ Közgyűlésének eddigi hat határozata közül az áprilisi kapta a legkevesebb szavazatot, amellyel Oroszországot kizárták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – 93 igen szavazat -, valamint a novemberi, amely a Kijevnek fizetendő kártérítésről szólt, ezt 94 ország támogatta.

Bosznia is támogatta

Sven Alkalaj, Bosznia- Hercegovina ENSZ-képviselője is a határozat mellett foglalt állást, aminek Bosznia- Hercegovina esetében is lehetnek belpolitikai következményei.

A szavazás előtt Milorad , a boszniai Szerb Köztársaság elnöke azzal fenyegetődzött, hogy széteshet a bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az ukrajnai háborúhoz történő hozzáállással kapcsolatos nézeteltérések miatt.

Dodik azt kifogásolta, hogy a bosznia-hercegovinai külügyminisztérium az Ukrajna által benyújtott határozati javaslat elfogadására utasította az ország ENSZ-nagykövetét.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmány szerint a háromtagú elnökség felelős az ország külpolitikájáért, és Željka Cvijanović, a testület szerb tagja ellenezte a határozati javaslat megszavazását.

Az ENSZ Közgyűlése a szavazás előtt elutasított két fehérorosz módosítási javaslatot, az egyik annak a követelésnek a törlését sugallta, hogy Oroszország vonja ki erőit Ukrajnából, a másik pedig béketárgyalásokra szólított fel, és megtiltotta volna a külföldi fegyverek szállítását a konfliktussal sújtott övezetbe.

Oroszország közben azokra a károkra igyekzett rámutatni, amelyeket a Nyugat okoz azzal, hogy fegyvereket ömleszt a térségbe, és arra is kitért, hogy a nyugati szankciók miatt fokozódik az éhínség a világban.

Az „eredményhirdetés után” taps tört ki, Dmitrij Kuleba, Ukrajna külügyminisztere pedig kijelentette, hogy a határozatot megszavazó 141 ENSZ-tagállam egyértelművé tette, hogy Oroszországnak le kell állítania az illegális agressziót.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava