Olvasási idő: 2 perc

 
Hamarosan új személyi igazolványokat vezetnek be Horvátországban, amelyeken továbbra is feltüntetik a tulajdonos nemét, a horvát jogrend azonban nem ismeri a harmadik nem fogalmát, így a személyi igazolványa alapján csak férfi lehet valaki, vagy nő, az X nemű meghatározás nem létezik. A horvát külügyminiszter nem tart brüsszeli szankcióktól, mivel ezzel kapcsolatban ugyan létezik uniós ajánlás, a döntés azonban tagállami hatáskörbe tartozik.

Kiszivárgott

Körülbelül 10 nap múlva új személyi igazolványok kerülnek forgalomba Horvátországban. Ezek már TB-kártyaként is szolgálnak, tartalmazzák az ujjlenyomatot és a digitális aláírást – viszont nem ismerik a harmadik nem fogalmát.

Ezzel kapcsolatban ugyan létezik uniós irányelv, amely kívánatosnak tartja a harmadik nem feltüntetését a személyi igazolványokon, Horvátország azonban úgy döntött, hogy saját jogrendjére támaszkodik, és nem tartja magát az uniós ajánláshoz.

– közölte Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter a zágrábi Nova TV-vel, amivel megerősítette az ezzel kapcsolatban kiszivárogtatott hír valódiságát.

A horvát tárcavezető hozzátette, hogy a témáról a külügy- és a belügyminisztérium szakszokgálata valóban egyeztetett, de az meglepte, hogy az ügyről újságírók is értesültek.

Grlić Radman megjegyezte, hogy ebben a kérdésben egységes álláspontot képviselnek Davor Božinović belügyminiszterrel, miszerint az új személyi igazolványokon nincs szükség a harmadik nem feltüntetésére.

– mond még a horvát külügyminiszter, aki régóta van a pályán, így látott már egyesmást.

Az EU ajánlja

A liberális Nova TV megjegyezte, hogy az európai irányelv szerint a személyi igazolványoknak nem feltétlenül kell tartalmazniuk a tulajdonos nemét, viszont ha erre van lehetőség, akkor fontos engedélyezni a harmadik nem feltüntetését.

A riportert az érdekelte, hogy uniós részről vezethetnek-e be esetleg szankciókat Horvátországgal szemben.

– szögezte le a horvát külügyminiszter.

A horvát Trans AID egyesület szerint azonban szökség lenne a harmadik nem elismerésére.

– mondta Nina Čolović a TransAid egyesület képviseletében.

A Nova TV ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Németországban, Izlandon és Máltán már van lehetőség arra, hogy X-szel jelöljék azokat, akik sem nőnek, sem férfinak nem érzik magukat, és a harmadik nem jelölését hamarosan bevezeti az Egyesült Államok is.

Olvasási idő: 4 perc

 
A hagyományosan konzervatív nyugat-balkáni országok egy részében a homoszexuálisok hétköznapjait kedvezően érintő törvénymódosításokat hajtottak végre, a legtovább Montenegróban jutottak, ám a hétköznapokban még így is gyakoriak a melegeket és leszbikusokat érintő megalázó beszólások és támadások. Ahogy például a hét végi horvátországi Pride-felvonulást is megzavarták az erőszakos ellentüntetők.

Horvát visszalépés

2011 óta először támadták meg Zágrábban a Pride résztvevőit: a homoszexualitás „reklámjának” tartott melegfelvonulást elutasító ellentüntetők a múlt szombati Pride ideje alatt, majd az esti órákban is több olyan embert leköpdöstek, illetve megvertek, akik szivárványos zászlóval mutatkoztak a horvát fővárosban. A rendőrök több támadót őrizetbe vettek, a horvátországi LMBT-közöség képviselői pedig két parlamenti képviselőt, Nikola Grmoját és Božo Petrovot vádolták azzal, hogy ők bátorították erőszakra az ellentüntetőket.

A fizikai erőszak után így ki is tört a Magyarországon is jól ismert verbális csata. Az érintett képviselők közölték, bíróságokhoz fordulnak a szerintük hamis vádak miatt, Petrov azt hangsúlyozta egész életében elutasította az erőszak minden formáját.

– védekezett Petrov, majd ő is összemosta a homoszexualitást és a pedofíliát:
– magyarázta a független képviselőket tömörítő Most (Híd) frakció politikusa.

Függetlenül attól, hogy Petrov és Grmoja korábbi nyilatkozatai mennyire járultak hozzá a hét végi erőszakhoz, az egyértelmű, hogy a viszonylag liberális horvát LMBT-politikát a társadalom jelentős része elutasítja.

Az EU-hoz 2013-ban csatlakozott volt jugoszláv tagköztársaságban például a csatlakozás évében tartott népszavazáson elutasították a melegházasságok törvényesítését, így az azonos nemű párok csak élettársként élhetnek együtt. A törvények értelmében gyermeket sem fogadhatnak örökbe, viszont az alkotmánybíróság 2019-es határozata alapján lehetővé vált, hogy nevelőszülők legyenek.

Szerb látszatpolitizálás

Szerbiában is vegyes a kép, a helyi melegközösség 2017-ben fellélegzett, amikor az országban – először a történelemben – a leszbikusságát nyíltan felvállaló Ana Brnabićot tette meg miniszterelnöknek a társadalmi progresszivitástól egyébként igencsak távol álló államfő, Aleksandar Vučić.

A gyökeres változásokat illető várakozások azonban hamar elhaltak. Bár az új kormányfő eleinte azt hangsúlyozta, hogy a szerbeknek együtt kell feszegetniük a határokat, hamar kiderült, hogy Brnabić teljesen lojális főnökéhez, és hatalmát nem arra használja, hogy egyebek mellett bővítse a helyi homoszexuálisok jogait.

A miniszterelnök együtt él partnerével, Milica Đurđićtyal – aki tavaly egy fiúgyermeknek adott életet – ám a pár nem házasodhat össze, hiszen az alkotmány egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg a házasság fogalmát.

A kormányfőt annak ellenére sokan bírálják azért, hogy olyan jogokat élvez, ami nem illeti meg a szerbiai melegek többségét, hogy ha éppen megrendezik Belgrádban a Pride-ot, mindig részt vesz a felvonuláson.

Amikor egy újságíró számon kérte tőle, miért nem tesz többet az LMBT-közösség érdekében, így válaszolt:

Úgy tűnik, Szerbiában Brnabić miniszterelnöksége ellenére is erősödik a társadalmi konzervatizmus, ezt mutatja, hogy tavaly a koronavírus-járvány, idén pedig a biztonsági kockázatok miatt mondták le a belgrádi melegfelvonulást.

Az aggodalom aligha alaptalan, Belgrádban 2010-ben – miután 2001 után először rendeztek Pride-ot – zavargásokba torkollott a felvonulás: az ellentüntetők üvegekkel, téglákkal és Molotov-koktélokkal támadtak, a rendőrök pedig végül könnygázzal és gumilövedékekkel válaszoltak.

Áttörés Montenegróban és Észak-Macedóniában

Montenegróban a 2019-es próbálkozás kudarca után egy évvel később a Nyugat-Balkánon elsőként törvényben engedélyezték az azonos nemű párok hivatalos élettársi kapcsolatát.

Az ortodox egyház által elutasított szabályozás szerint az azonos nemű párok – leszámítva az örökbefogadást – ugyanolyan jogokat élveznek, mint a heteroszexuális házastársak.

– mondta az akkor hivatalban lévő miniszterelnök, Duško Marković.

Míg Montenegróban már megszokottá vált a minden évben megrendezett Pride, a kétmillió lakosú Észak-Macedóniában idén csak a második melegfelvonulást tartották meg Szkopjéban.

Az első 2019-ben volt, tavaly a koronavírus-járvány miatt lemondták a rendezvényt, idén pedig a „Falon túl” volt a fő szlogen arra utalva, hogy a helyi LMBT-közösség ki akar törni az elszigeteltségből és nem csak otthon akarja vállalni másságát. A menethez az államfő, Sztevo Pendarovszki is csatlakozott, és Zágrábbal ellentétben végig békésen zajlott le a többezres résztvevős rendezvény.

Boszniai kísérlet

– mondta az egyik legfontosabb szarajevói dzsámi, a Ferhadija imámja még tavaly, amikor a Covid-19-pandémia miatt a szervezők lemondták az először 2019-ben megrendezett szarajevói Pride-felvonulás megismétlését. A járványhelyzet miatt az idén is csak kisebb rendezvényeket tartanak, pedig a 2019-ben készített felmérések szerint a fővárosi melegfelvonulás kisebbé tette a társadalmi szakadékokat.

Bár a boszniaiak többsége továbbra is elutasítja, hogy egyenlő jogokat adjanak az LMBT-közösség tagjainak, a tavalyelőtti Pride után Szarajevóban látványosan csökkent az elutasítottság: a fővárosiaknak már a többsége, 52 százaléka támogatta hasonló rendezvények megtartását.

Vidéken, ahol nem volt Pride, semmi sem változott, 86 százalékos volt a felvonulás előtt és utáni elutasítási arány. A szarajevói melegközösség képviselői szerint a 2019-es felvonulás lehetővé tette, hogy párbeszéd alakuljon ki a többségi társdalom és az LMBT-közösség között, s így csökkent az intolerancia mértéke is.

Olvasási idő: 3 perc

 
A zágrábi menetelők azzal a jelszóval indultak neki a város utcáinak, hogy “Mindörökké Pride”, és ennek hangos dobolással adtak nyomatékot. Közben a “magyarizáció” berúgta az ajtót Horvátországban, a Most egyik képviselője a napokban már jelezte, hogy hasonló törvényt szeretnének elfogadtatni a száborban, mint amilyen a magyar parlamentben született. Például azért, hogy kevesebb legyen az olyan csodabogár, mint a fenti férfiból lett hölgy, akinek a baritonjától, hegyek omolhatnak össze.

Micsoda nő ez a férfi,

avagy a szexualitás kérdése utolérte a politikát Horvátországban is, vagy éppen fordítva, a politika piszkált bele a nemi identitásba.

Ez jellemezte az idei “zágrábi büszkeségmenetet”, a felvonuláson ugyanis nem csak az ellenzék, hanem a kormány is képviseltette magát a szerb származású Boris Milošević miniszterelnök-helyettes személyében.

Mielőtt bárki is azt gondolja, hogy Milošević kétszeresen kisebbségi, szögezzük le azonnal, hogy a politikus nős, és egy gyermek apja.

–  mondta Milošević a Nova TV-nek.

Baloldali politikusból jóval több volt a Zagreb Pride-on. Tomislav Tomašević újonnan megválasztott zágrábi polgármester két kézzel kapaszkodott egy hatalmas szivárványszínű zászlóba, majd miután elengedte a lepedőnyi lobogót, rögtön nekiment a Most egyik képviselőjének, aki magyar mintára pedofil törvényt tervez.

– fejtegette Tomašević, akinek ez az első “büszkeség-felvonulása” azt követően, hogy néhány hónappal ezelőtt megszerezte a polgármesteri posztot, bár saját bevallása szerint civilben minden felvonuláson részt vett.

A Szociáldemokrata Párt vezetője, Peđa Grbin ügyvéd ugyan, de most megpróbálta magát a történészi szerepkörben.

– mondta a legnagyobb horvát baloldali párt vezetője.

Az ellenzék és a kormány képviselőiben, valamint a felvonulókban volt valami közös: mindannyian csak oltási igazolvánnyal, vagy annak valamelyik alternatívájával csatlakozhattak a menethez. Kezdetben – amíg laza volt a fegyelem – mások is besurranhatnak, ezért nem biztos, hogy teljesen covid-free volt a hacacáré.

A “magyarizáció”

A politikai hacacáréról a Pride és a Most résztvevői közösen gondoskodtak. A Most két politikusa jelezte, hogy beperlik a Pride-ot, mert őket tették felelőssé a felvonulás résztvevői elleni támadásokért.

A Zagreb Pride közölte: tíz év óta először fordult elő, hogy az LMBTIQ közösség felvonulásán “homofób fasiszta erőszak” tört ki, a város számos részén sértegetések hangzottak el, és gyújtogatások történtek, amivel kapcsolatban név szerint megemlítették Nikola Grmoját és Božo Petrovot, a Most két tartóoszlopát.

A rendőrség szerint a legsúlyosabb támadás 22 óra 30 perc körül történt, amikor több “homofób személy” arcul csapott egy 21 éves “homoszexuális fiatal férfit”, majd kitekerte a kezéből a szivárványos zászlót, amelyet aztán fel is gyújtott, de nem ez volt az egyetlen ilyen eset.

– olvasható a “Zagreb Pride” közleményében.

Nikola Grmoja ugyanakkor megjegyezte, hogy a “professzionális emberjogi aktivisták” egy szóval sem védelmezték az ő emberi jogait és méltóságát, pedig még soha nem kapott annyi sértést, mint azt követően, hogy felvetette a gyerekek korai “szexualizálása” körüli problémákat, valamint az LGBT-propaganda és a pedofília visszaszorítását a horvát társadalomban.

Grmoja hozzátette, hogy nem csak őt, hanem a családtagjait is verbális atrocitások érik, vagyis lassan Horvátországban is elszabadul a politikai pokol, hiába szeretne Grmolja, és netalán más is, nyílt és civilizált vitát, erre már késő: a “homofób szellem” kiszabadult a palackból, ezért a másik oldalon könnyen megy a fasisztázás. Vagy fordítva.