LMBT
DEMOKRÁCIA VAGY SZENTSÉGTÖRÉS? Az EuroPride hatása Szerbia jövőjére

Szerbiában többen is nyilatkoztak az EuroPride-dal kapcsolatban a második vonalba tartozó politikusok közül, és természetesen boldog-boldogtalan véleményezi a történteket a közösségi médiában. A vélemények alapján az a kicsit meglepő kép alakul ki, hogy a baloldal nem nagyon reagált a fordulatra, amely lehetővé tette a “színes” sétát, a jobboldal pedig értetlenül áll a történtek előtt.
Nem értik
A szerbiai jobboldali térfélen nem igen értik, hogy mi történt, és hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrségi tiltás ellenére a belgrádi EuroPride felvonulást mégis megtartották.
Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vulin belügyminiszter ugyan azt állította, hogy nem engedélyezték a “színes sétát”, hanem csak átkísérték a résztvevőket az esti & éjszakai bulinak otthont adó tašmajdani arénához, ehhez képest igencsak sok rendőrt vetettek be, mintegy ötezerkétszázat.
A rendőrök ráadásul rendre a Pride ellenes erőkkel csaptak össze, amelyek általában a belgrádi Atukomanda, vagyis a stadionok térségéből érkeztek, így lehettek akár a Crvena Zvezda, akár a Partizan szurkolói, amit nem lehetett megállapítani, mert klubjelképek nem voltak náluk, legfeljebb ikonok másolatai.
Az összecsapások végül azt eredményezték, bogy 10 rendőr könnyebben megsérült, és 64 személyt előállítottak, de ez “félidei eredmény”, a végső számok ennél lehetnek némileg nagyobbak.
Ezek után nem csoda, hogy a szélsőjobbon erősen háborognak, miközben a II. Erzsébet temetésére induló Ana Brnabić tekintélye megnövekedett nyugati politikai körökben, bár arról még korai lenne beszélni, hogy ő lenne az, aki potenciális vezetőként előbújik Aleksandar Vučić árnyékából.
– írta a Twitteren Boško Obradović az erősen jobboldali Dveri vezetője, miközben Marijan Rističević, a Népi Parasztpárt vezetője teleszórta profilját a Pride-dal kapcsolatos bejegyzésekkel.
Rističević az egyikben megrótta az amerikai nagykövetet a felvonuláson való részvétele miatt, szerinte ugyanis Christopher Hill “egy (szerbiai) bírósági döntés lábbal tiprását szorgalmazza, illegális összejövetelen vesz részt, és valószínűleg arra gondol, hogy ez a jogállamiság.”
A baloldali térfélen nem volt túl nagy a lelkesedés, a vezető ellenzéki Szabadság és Igazság Pártja nemigen élte bele magát az EuroPride támogatásába, csak a párt alelnöke, a román nemzetiségű Marinika Tepić nyilvánult meg a kérdésben.
Tepić korábban úgy nyilatkozott, hogy a melegfelvonulás betiltásával az állam “meghátrált a huligánok előtt”, és lehetővé tette Vulin belügyminiszter számára, hogy hamis egyenruhában parádézzon, ez a második jóslat be is jött, a belügyminiszter ugyanis “magántervezésű” egyenruhában láttatta magát a Pride-felvonulás előtti órákban.
Az ellenzéki párt alelnöke & parlamenti vezetője néhány órával a melegfelvonulás előtt még közzétett két fényképet a világhálón, amelyen egy szivárványos zászlót a nyakába kötő nő társaságában látható, azzal a megjegyzéssel, hogy “mindenkinek egyenlő jogokat” kell élvezniük.
A Demokrata Párt négy fotót tett fel az internetre a Pride-ról, amelyhez mindössze annyit fűzött, hogy “amíg nem tudunk mindannyian szabadon sétálni, addig senki sem szabad! Addig mi nem adjuk fel!”. Jól hangzik ez a szólam, de túl sokat nem mond.
Mindebből az következik, hogy a hagyományosan, mondjuk úgy, konzervatív szerbiai társadalomban, bizonyos kérdésekben a baloldal is konzervatív jelleget ölt, miközben a jobboldal a koszovói kérdés folyamatos szinten tartásával a számára jólismert nemzeti, már-már nacionalista terepre viszi a politikai közbeszédet. Ehhez kitűnően asszisztál a szerbiai kormánypárti sajtó, amely szinte észre sem vette, hogy volt melegfelvonulás Belgrádban.
Az európai jövő
A belgrádi Blic hírportál emiatt könnyebben talált a “színes felvonuláson” külföldi politikusokat, vagy politikához kötődő személyeket, mint hazai felvonulókat. A hazaiak közül két félig-meddig levitézlett politikust tudtak felvonultatni, Nenad Čanakot a Vajdasági Szociáldemokrata Ligából és a Čedomir Jovanovićot a Liberális Demokratra Pártból, “kormánmyoldalról” pedig Milica Đurđić, a másságát nyíltan vállaló Ama Brnabić élettársa tűnt fel.
Kint volt viszont – mint már a fentiekből kiderült – az amerikai nagykövet több kollégája társaságában.
– írta a Twitteren közzétette gratulációjában Christopher Hill, aki szerint a sikeresen megtartott belgrádi EuroPride megerősíti Szerbia európai jövőjét.
Megjelent a felvonuláson az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, a részrehajlással könnyen meggyanúsítható szlovák Vladimír Bilčík is, aki nem csak vonult, hanem fel is szólalt, félig angolul, félig pedig szerbül beszélt, és ígéretet tett arra, hogy a Szerbiáról szóló következő jelentésébe bekerülnek az EuroPride-dal kapcsolatos események.
Így lesz mindebből méltán/méltatlanul történelem, egyesek legnagyobb örömére, mások legnagyobb bánatára. A teljesség kedvéért itt már csak arról kellene megemlékezni, hogy Bilčík eláztatta finom öltönyét, amelyen érdekes módon nem szerb és nem LMBT-, hanem ukrán kokárda díszelgett.
Európai Unió
HARMADIK NEM: Az új horvát személyik szerint férfi lehet valaki, vagy nő, nincs harmadik lehetőség

Hamarosan új személyi igazolványokat vezetnek be Horvátországban, amelyeken továbbra is feltüntetik a tulajdonos nemét, a horvát jogrend azonban nem ismeri a harmadik nem fogalmát, így a személyi igazolványa alapján csak férfi lehet valaki, vagy nő, az X nemű meghatározás nem létezik. A horvát külügyminiszter nem tart brüsszeli szankcióktól, mivel ezzel kapcsolatban ugyan létezik uniós ajánlás, a döntés azonban tagállami hatáskörbe tartozik.
Kiszivárgott
Körülbelül 10 nap múlva új személyi igazolványok kerülnek forgalomba Horvátországban. Ezek már TB-kártyaként is szolgálnak, tartalmazzák az ujjlenyomatot és a digitális aláírást – viszont nem ismerik a harmadik nem fogalmát.
Ezzel kapcsolatban ugyan létezik uniós irányelv, amely kívánatosnak tartja a harmadik nem feltüntetését a személyi igazolványokon, Horvátország azonban úgy döntött, hogy saját jogrendjére támaszkodik, és nem tartja magát az uniós ajánláshoz.
A horvát tárcavezető hozzátette, hogy a témáról a külügy- és a belügyminisztérium szakszokgálata valóban egyeztetett, de az meglepte, hogy az ügyről újságírók is értesültek.
Grlić Radman megjegyezte, hogy ebben a kérdésben egységes álláspontot képviselnek Davor Božinović belügyminiszterrel, miszerint az új személyi igazolványokon nincs szükség a harmadik nem feltüntetésére.
Az EU ajánlja
A liberális Nova TV megjegyezte, hogy az európai irányelv szerint a személyi igazolványoknak nem feltétlenül kell tartalmazniuk a tulajdonos nemét, viszont ha erre van lehetőség, akkor fontos engedélyezni a harmadik nem feltüntetését.
A riportert az érdekelte, hogy uniós részről vezethetnek-e be esetleg szankciókat Horvátországgal szemben.
– szögezte le a horvát külügyminiszter.
A horvát Trans AID egyesület szerint azonban szökség lenne a harmadik nem elismerésére.
A Nova TV ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Németországban, Izlandon és Máltán már van lehetőség arra, hogy X-szel jelöljék azokat, akik sem nőnek, sem férfinak nem érzik magukat, és a harmadik nem jelölését hamarosan bevezeti az Egyesült Államok is.
Balkán
TOLERANCIA ÉS INTOLERENCIA: Melegjogok a Balkánon – fontolva haladnak, és néha visszalépnek

A hagyományosan konzervatív nyugat-balkáni országok egy részében a homoszexuálisok hétköznapjait kedvezően érintő törvénymódosításokat hajtottak végre, a legtovább Montenegróban jutottak, ám a hétköznapokban még így is gyakoriak a melegeket és leszbikusokat érintő megalázó beszólások és támadások. Ahogy például a hét végi horvátországi Pride-felvonulást is megzavarták az erőszakos ellentüntetők.
Horvát visszalépés
2011 óta először támadták meg Zágrábban a Pride résztvevőit: a homoszexualitás „reklámjának” tartott melegfelvonulást elutasító ellentüntetők a múlt szombati Pride ideje alatt, majd az esti órákban is több olyan embert leköpdöstek, illetve megvertek, akik szivárványos zászlóval mutatkoztak a horvát fővárosban. A rendőrök több támadót őrizetbe vettek, a horvátországi LMBT-közöség képviselői pedig két parlamenti képviselőt, Nikola Grmoját és Božo Petrovot vádolták azzal, hogy ők bátorították erőszakra az ellentüntetőket.
A fizikai erőszak után így ki is tört a Magyarországon is jól ismert verbális csata. Az érintett képviselők közölték, bíróságokhoz fordulnak a szerintük hamis vádak miatt, Petrov azt hangsúlyozta egész életében elutasította az erőszak minden formáját.
Függetlenül attól, hogy Petrov és Grmoja korábbi nyilatkozatai mennyire járultak hozzá a hét végi erőszakhoz, az egyértelmű, hogy a viszonylag liberális horvát LMBT-politikát a társadalom jelentős része elutasítja.
Az EU-hoz 2013-ban csatlakozott volt jugoszláv tagköztársaságban például a csatlakozás évében tartott népszavazáson elutasították a melegházasságok törvényesítését, így az azonos nemű párok csak élettársként élhetnek együtt. A törvények értelmében gyermeket sem fogadhatnak örökbe, viszont az alkotmánybíróság 2019-es határozata alapján lehetővé vált, hogy nevelőszülők legyenek.
Szerb látszatpolitizálás
Szerbiában is vegyes a kép, a helyi melegközösség 2017-ben fellélegzett, amikor az országban – először a történelemben – a leszbikusságát nyíltan felvállaló Ana Brnabićot tette meg miniszterelnöknek a társadalmi progresszivitástól egyébként igencsak távol álló államfő, Aleksandar Vučić.
A gyökeres változásokat illető várakozások azonban hamar elhaltak. Bár az új kormányfő eleinte azt hangsúlyozta, hogy a szerbeknek együtt kell feszegetniük a határokat, hamar kiderült, hogy Brnabić teljesen lojális főnökéhez, és hatalmát nem arra használja, hogy egyebek mellett bővítse a helyi homoszexuálisok jogait.
A miniszterelnök együtt él partnerével, Milica Đurđićtyal – aki tavaly egy fiúgyermeknek adott életet – ám a pár nem házasodhat össze, hiszen az alkotmány egy férfi és egy nő szövetségeként határozza meg a házasság fogalmát.
A kormányfőt annak ellenére sokan bírálják azért, hogy olyan jogokat élvez, ami nem illeti meg a szerbiai melegek többségét, hogy ha éppen megrendezik Belgrádban a Pride-ot, mindig részt vesz a felvonuláson.
Amikor egy újságíró számon kérte tőle, miért nem tesz többet az LMBT-közösség érdekében, így válaszolt:
Az aggodalom aligha alaptalan, Belgrádban 2010-ben – miután 2001 után először rendeztek Pride-ot – zavargásokba torkollott a felvonulás: az ellentüntetők üvegekkel, téglákkal és Molotov-koktélokkal támadtak, a rendőrök pedig végül könnygázzal és gumilövedékekkel válaszoltak.
Áttörés Montenegróban és Észak-Macedóniában
Montenegróban a 2019-es próbálkozás kudarca után egy évvel később a Nyugat-Balkánon elsőként törvényben engedélyezték az azonos nemű párok hivatalos élettársi kapcsolatát.
Az ortodox egyház által elutasított szabályozás szerint az azonos nemű párok – leszámítva az örökbefogadást – ugyanolyan jogokat élveznek, mint a heteroszexuális házastársak.
Míg Montenegróban már megszokottá vált a minden évben megrendezett Pride, a kétmillió lakosú Észak-Macedóniában idén csak a második melegfelvonulást tartották meg Szkopjéban.
Az első 2019-ben volt, tavaly a koronavírus-járvány miatt lemondták a rendezvényt, idén pedig a „Falon túl” volt a fő szlogen arra utalva, hogy a helyi LMBT-közösség ki akar törni az elszigeteltségből és nem csak otthon akarja vállalni másságát. A menethez az államfő, Sztevo Pendarovszki is csatlakozott, és Zágrábbal ellentétben végig békésen zajlott le a többezres résztvevős rendezvény.
Boszniai kísérlet
Bár a boszniaiak többsége továbbra is elutasítja, hogy egyenlő jogokat adjanak az LMBT-közösség tagjainak, a tavalyelőtti Pride után Szarajevóban látványosan csökkent az elutasítottság: a fővárosiaknak már a többsége, 52 százaléka támogatta hasonló rendezvények megtartását.
Vidéken, ahol nem volt Pride, semmi sem változott, 86 százalékos volt a felvonulás előtt és utáni elutasítási arány. A szarajevói melegközösség képviselői szerint a 2019-es felvonulás lehetővé tette, hogy párbeszéd alakuljon ki a többségi társdalom és az LMBT-közösség között, s így csökkent az intolerancia mértéke is.
Horvátország
MINDÖRÖKKÉ MENETELÉS: Huszadik alkalommal vonultak fel a szivárványosok Zágrábban, miközben a “magyarizáció” berúgta az ajtót

A zágrábi menetelők azzal a jelszóval indultak neki a város utcáinak, hogy “Mindörökké Pride”, és ennek hangos dobolással adtak nyomatékot. Közben a “magyarizáció” berúgta az ajtót Horvátországban, a Most egyik képviselője a napokban már jelezte, hogy hasonló törvényt szeretnének elfogadtatni a száborban, mint amilyen a magyar parlamentben született. Például azért, hogy kevesebb legyen az olyan csodabogár, mint a fenti férfiból lett hölgy, akinek a baritonjától, hegyek omolhatnak össze.
Micsoda nő ez a férfi,
avagy a szexualitás kérdése utolérte a politikát Horvátországban is, vagy éppen fordítva, a politika piszkált bele a nemi identitásba.
Ez jellemezte az idei “zágrábi büszkeségmenetet”, a felvonuláson ugyanis nem csak az ellenzék, hanem a kormány is képviseltette magát a szerb származású Boris Milošević miniszterelnök-helyettes személyében.
Mielőtt bárki is azt gondolja, hogy Milošević kétszeresen kisebbségi, szögezzük le azonnal, hogy a politikus nős, és egy gyermek apja.
Baloldali politikusból jóval több volt a Zagreb Pride-on. Tomislav Tomašević újonnan megválasztott zágrábi polgármester két kézzel kapaszkodott egy hatalmas szivárványszínű zászlóba, majd miután elengedte a lepedőnyi lobogót, rögtön nekiment a Most egyik képviselőjének, aki magyar mintára pedofil törvényt tervez.
A Szociáldemokrata Párt vezetője, Peđa Grbin ügyvéd ugyan, de most megpróbálta magát a történészi szerepkörben.
Az ellenzék és a kormány képviselőiben, valamint a felvonulókban volt valami közös: mindannyian csak oltási igazolvánnyal, vagy annak valamelyik alternatívájával csatlakozhattak a menethez. Kezdetben – amíg laza volt a fegyelem – mások is besurranhatnak, ezért nem biztos, hogy teljesen covid-free volt a hacacáré.
A “magyarizáció”
A politikai hacacáréról a Pride és a Most résztvevői közösen gondoskodtak. A Most két politikusa jelezte, hogy beperlik a Pride-ot, mert őket tették felelőssé a felvonulás résztvevői elleni támadásokért.
A Zagreb Pride közölte: tíz év óta először fordult elő, hogy az LMBTIQ közösség felvonulásán “homofób fasiszta erőszak” tört ki, a város számos részén sértegetések hangzottak el, és gyújtogatások történtek, amivel kapcsolatban név szerint megemlítették Nikola Grmoját és Božo Petrovot, a Most két tartóoszlopát.
A rendőrség szerint a legsúlyosabb támadás 22 óra 30 perc körül történt, amikor több “homofób személy” arcul csapott egy 21 éves “homoszexuális fiatal férfit”, majd kitekerte a kezéből a szivárványos zászlót, amelyet aztán fel is gyújtott, de nem ez volt az egyetlen ilyen eset.
Nikola Grmoja ugyanakkor megjegyezte, hogy a “professzionális emberjogi aktivisták” egy szóval sem védelmezték az ő emberi jogait és méltóságát, pedig még soha nem kapott annyi sértést, mint azt követően, hogy felvetette a gyerekek korai “szexualizálása” körüli problémákat, valamint az LGBT-propaganda és a pedofília visszaszorítását a horvát társadalomban.
Grmoja hozzátette, hogy nem csak őt, hanem a családtagjait is verbális atrocitások érik, vagyis lassan Horvátországban is elszabadul a politikai pokol, hiába szeretne Grmolja, és netalán más is, nyílt és civilizált vitát, erre már késő: a “homofób szellem” kiszabadult a palackból, ezért a másik oldalon könnyen megy a fasisztázás. Vagy fordítva.
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország4 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország3 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Albánia3 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Szerbiában nincs röghöz kötés, a fiatal orvosok külföldre mennek
-
Szlovénia5 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le