DEMOKRÁCIA VAGY SZENTSÉGTÖRÉS? Az EuroPride hatása Szerbia jövőjére

Szerbiában többen is nyilatkoztak az EuroPride-dal kapcsolatban a második vonalba tartozó politikusok közül, és természetesen boldog-boldogtalan véleményezi a történteket a közösségi médiában. A vélemények alapján az a kicsit meglepő kép alakul ki, hogy a baloldal nem nagyon reagált a fordulatra, amely lehetővé tette a “színes” sétát, a jobboldal pedig értetlenül áll a történtek előtt.

Nem értik

A szerbiai jobboldali térfélen nem igen értik, hogy mi történt, és hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrségi tiltás ellenére a belgrádi EuroPride felvonulást mégis megtartották.

Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vulin belügyminiszter ugyan azt állította, hogy nem engedélyezték a “színes sétát”, hanem csak átkísérték a résztvevőket az esti & éjszakai bulinak otthont adó tašmajdani arénához, ehhez képest igencsak sok rendőrt vetettek be, mintegy ötezerkétszázat.

A rendőrök ráadásul rendre a Pride ellenes erőkkel csaptak össze, amelyek általában a belgrádi Atukomanda, vagyis a stadionok térségéből érkeztek, így lehettek akár a Crvena Zvezda, akár a Partizan szurkolói, amit nem lehetett megállapítani, mert klubjelképek nem voltak náluk, legfeljebb ikonok másolatai.

Az összecsapások végül azt eredményezték, bogy 10 rendőr könnyebben megsérült, és 64 személyt előállítottak, de ez “félidei eredmény”, a végső számok ennél lehetnek némileg nagyobbak.

Ezek után nem csoda, hogy a szélsőjobbon erősen háborognak, miközben a II. Erzsébet temetésére induló Ana Brnabić tekintélye megnövekedett nyugati politikai körökben, bár arról még korai lenne beszélni, hogy ő lenne az, aki potenciális vezetőként előbújik Aleksandar Vučić árnyékából.

– Ez nem csak egy meleg felvonulás, hanem egy klasszikus megszállás melletti és egy keresztényellenes agenda: a keresztény szimbólumok meggyalázása, a vallási érzelmek megsértése, valamint a kommunista ötágú csillag, az EU-diktatúra, és a NATO Oroszország elleni háborújának támogatása… A melegfelvonulás csak előfutára Szerbia teljes NATO-megszállásának!

– írta a Twitteren Boško Obradović az erősen jobboldali Dveri vezetője, miközben Marijan Rističević, a Népi Parasztpárt vezetője teleszórta profilját a Pride-dal kapcsolatos bejegyzésekkel.

Rističević az egyikben megrótta az amerikai nagykövetet a felvonuláson való részvétele miatt, szerinte ugyanis Christopher Hill “egy (szerbiai) bírósági döntés lábbal tiprását szorgalmazza, illegális összejövetelen vesz részt, és valószínűleg arra gondol, hogy ez a jogállamiság.”

A baloldali térfélen nem volt túl nagy a lelkesedés, a vezető ellenzéki Szabadság és Igazság Pártja nemigen élte bele magát az EuroPride támogatásába, csak a párt alelnöke, a román nemzetiségű Marinika Tepić nyilvánult meg a kérdésben.

Tepić korábban úgy nyilatkozott, hogy a melegfelvonulás betiltásával az állam “meghátrált a huligánok előtt”, és lehetővé tette Vulin belügyminiszter számára, hogy hamis egyenruhában parádézzon, ez a második jóslat be is jött, a belügyminiszter ugyanis “magántervezésű” egyenruhában láttatta magát a Pride-felvonulás előtti órákban.

Az ellenzéki párt alelnöke & parlamenti vezetője néhány órával a melegfelvonulás előtt még közzétett két fényképet a világhálón, amelyen egy szivárványos zászlót a nyakába kötő nő társaságában látható, azzal a megjegyzéssel, hogy “mindenkinek egyenlő jogokat” kell élvezniük.

A Demokrata Párt négy fotót tett fel az internetre a Pride-ról, amelyhez mindössze annyit fűzött, hogy “amíg nem tudunk mindannyian szabadon sétálni, addig senki sem szabad! Addig mi nem adjuk fel!”. Jól hangzik ez a szólam, de túl sokat nem mond.

Mindebből az következik, hogy a hagyományosan, mondjuk úgy, konzervatív szerbiai társadalomban, bizonyos kérdésekben a baloldal is konzervatív jelleget ölt, miközben a jobboldal a koszovói kérdés folyamatos szinten tartásával a számára jólismert nemzeti, már-már nacionalista terepre viszi a politikai közbeszédet. Ehhez kitűnően asszisztál a szerbiai kormánypárti sajtó, amely szinte észre sem vette, hogy volt melegfelvonulás Belgrádban.

Az európai jövő

A belgrádi Blic hírportál emiatt könnyebben talált a “színes felvonuláson” külföldi politikusokat, vagy politikához kötődő személyeket, mint hazai felvonulókat. A hazaiak közül két félig-meddig levitézlett politikust tudtak felvonultatni, Nenad Čanakot a Vajdasági Szociáldemokrata Ligából és a Čedomir Jovanovićot a Liberális Demokratra Pártból, “kormánmyoldalról” pedig Milica Đurđić, a másságát nyíltan vállaló Ama Brnabić élettársa tűnt fel.

Kint volt viszont – mint már a fentiekből kiderült – az amerikai nagykövet több kollégája társaságában.

– Büszkék vagyunk arra, hogy diplomatatársaimmal együtt sétálhatunk a sokszínűségért, a befogadásért és az összes állampolgár jogainak tiszteletben tartásáért

– írta a Twitteren közzétette gratulációjában Christopher Hill, aki szerint a sikeresen megtartott belgrádi EuroPride megerősíti Szerbia európai jövőjét.

Megjelent a felvonuláson az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, a részrehajlással könnyen meggyanúsítható szlovák Vladimír Bilčík is, aki nem csak vonult, hanem fel is szólalt, félig angolul, félig pedig szerbül beszélt, és ígéretet tett arra, hogy a Szerbiáról szóló következő jelentésébe bekerülnek az EuroPride-dal kapcsolatos események.

Így lesz mindebből méltán/méltatlanul történelem, egyesek legnagyobb örömére, mások legnagyobb bánatára. A teljesség kedvéért itt már csak arról kellene megemlékezni, hogy Bilčík eláztatta finom öltönyét, amelyen érdekes módon nem szerb és nem LMBT-, hanem ukrán kokárda díszelgett.