EGY VETERÁN: Az ukrán ellentámadást nem lehet a horvát Viharhoz hasonlítani

A cikk meghallgatása

Ante Kotromanović, volt horvát védelmi miniszter, háborús veterán a Večernji listnek adott interjújában közölte észrevételeit az ukrán háborús helyzettel kapcsolatosan, különös tekintettel a déli ukrán ellentámadásra. Véleménye szerint a mérsékelt kezdeti sikerek után, az ellentámadás kifulladt. Kotromanović szerint ennek oka elsősorban az, hogy a herszoni frontszakaszon az orosz fél nemcsak hogy műszaki előnyt élvez, de emberfölényben is van.

Nem lehet a Viharhoz hasonlítani

Bár sokan analógiákat véltek felfedezni az egykori szerb-horvát és a mostani ukrán-orosz konfliktus között, a volt védelmi miniszter ezt határozottan elvetette. Elmondása szerint a Vihar hadművelet néven ismert 1995-ös horvát offenzíva azért volt rendkívül sikeres, mert előkészítése öt évig tartott, beleértve a csapatok kiképzését is.

Az összehasonlítás ezen felül szerinte azért is sántít, mert a Jugoszláv Néphadsereg, illetve a szerb szeparatisták katonai ereje, harci morálja az évek folyamán egyre csökkent, ami nem mondható el az Ukrajnában harcoló orosz csapatokról, akik mögött egy milliós hadsereg és nemkülönben atomhatalom áll. Nem beszélve arról, hogy a horvátok annakidején 150 ezer emberrel támadtak, négy irányból, szemben az ukránok által összevont, legfeljebb 30 ezer emberrel.

Arra a kérdésre, hogy az ukránok mindennek ellenére elérhetnek-e sikereket, Kotromanović azt válaszolta, hogy ő személy szerint kifejezetten szkeptikus.

Véleménye szerint Ukrajna nem rendelkezik sem elegendő élőerővel, sem fegyverzettel arra, hogy szervezett akcióval győzedelmeskedjen az oroszok felett.

– Az ukránok kétségkívül motiváltak, de taktikai és stratégiai szinten nehezen tudnak ellenállni az oroszoknak, akik azon felül, hogy szilárd rendszerrel rendelkeznek, geopolitikai okok miatt sem engedhetik meg maguknak a legkisebb sikertelenséget sem

– mondta a volt horvát védelmi miniszter, aki szerint az oroszok ebben a háborúban a második világháborús taktikát alkalmazzák.

Ennek értelmében megengedik az ellenfélnek, hogy támadjon és elszenvedik a veszteségeket, a végső céljuk az ellenfél kimerítése, harci moráljának letörése, infrastruktúrájának szétverése és élőerejének kifárasztása. Ha, illetve amikor erre sor kerül, meg fog nyílni az út Odessza felé, amelynek elfoglalása katasztrofális következményekkel járna Ukrajnára nézve.

A (nem létező) ukrán esélyekről

Arra a kérdésre, hogy tehetnek-e az ukránok bármit is annak érdekében, hogy visszahódítsák az ország megszállt területeit, Kotromanović igen borúlátóan válaszolt.

– Attól tartok, hogy nem tehetnek semmit. Valószínűleg el kell fogadniuk a területvesztést, és békét kell kötniük. Természetesen mindannyian azt szeretnénk, hogy az ukránok sikereket érjenek el, de ennek most nincs reális esélye

– jelentette ki Kotromanović, akinek a véleménye szerint ezt alátámasztja az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, újabb több tízezer orosz katonát fog harcba küldeni, ami arra enged következtetni, hogy el akarja kerülni azokat a nyugati állásfoglalásokat, amelyek a mikro-ütközetekben elszenvedett vereségeket Oroszország vereségének mutatják be.

Mi lesz Európával?

Az egyre súlyosbodó európai helyzettel kapcsolatban Kotromanović annak a véleményének adott hangot, hogy Európa képes lesz ellenállni az orosz fél zsarolásának az energiák terén, ám az energetikai függetlenségét a földgáz többszörösen magasabb árával fogja megfizetni.

Szerinte a kontinens nagyon nehéz időszak előtt áll, és a horvát polgárok csak a télen fogják megérezni a háború közvetlen következményeit.

– Putyin célja, hogy a gázszállítás leállításával zsarolja meg Európát, illetve hogy ennek segítségével szítson elégedetlenséget és destabilizálja az EU-t. Legegyszerűbben ő az európai államoktól azt szeretné hallani, hogy Oroszországra vannak utalva, és hogy az oroszellenes nyilatkozatokkal és szankciókkal túllőttek a célon

– mondta Kotromanović, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell, illetve nem lehet arra számítani, hogy az orosz vezetésre a lakosság fog nyomást gyakorolni. Annak ellenére, hogy léteznek ellenzéki erők, az ország lakosságának zöme Putyint támogatja, hatalmát semmi sem ingathatja meg.