Connect with us

Ukrajna

EGY VETERÁN: Az ukrán ellentámadást nem lehet a horvát Viharhoz hasonlítani

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

orosz tamadas
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Ante Kotromanović, volt horvát védelmi miniszter, háborús veterán a Večernji listnek adott interjújában közölte észrevételeit az ukrán háborús helyzettel kapcsolatosan, különös tekintettel a déli ukrán ellentámadásra. Véleménye szerint a mérsékelt kezdeti sikerek után, az ellentámadás kifulladt. Kotromanović szerint ennek oka elsősorban az, hogy a herszoni frontszakaszon az orosz fél nemcsak hogy műszaki előnyt élvez, de emberfölényben is van.

Nem lehet a Viharhoz hasonlítani

Bár sokan analógiákat véltek felfedezni az egykori szerb-horvát és a mostani ukrán-orosz konfliktus között, a volt védelmi miniszter ezt határozottan elvetette. Elmondása szerint a Vihar hadművelet néven ismert 1995-ös horvát offenzíva azért volt rendkívül sikeres, mert előkészítése öt évig tartott, beleértve a csapatok kiképzését is.

Az összehasonlítás ezen felül szerinte azért is sántít, mert a Jugoszláv Néphadsereg, illetve a szerb szeparatisták katonai ereje, harci morálja az évek folyamán egyre csökkent, ami nem mondható el az Ukrajnában harcoló orosz csapatokról, akik mögött egy milliós hadsereg és nemkülönben atomhatalom áll. Nem beszélve arról, hogy a horvátok annakidején 150 ezer emberrel támadtak, négy irányból, szemben az ukránok által összevont, legfeljebb 30 ezer emberrel.

Arra a kérdésre, hogy az ukránok mindennek ellenére elérhetnek-e sikereket, Kotromanović azt válaszolta, hogy ő személy szerint kifejezetten szkeptikus.

Véleménye szerint Ukrajna nem rendelkezik sem elegendő élőerővel, sem fegyverzettel arra, hogy szervezett akcióval győzedelmeskedjen az oroszok felett.

Az ukránok kétségkívül motiváltak, de taktikai és stratégiai szinten nehezen tudnak ellenállni az oroszoknak, akik azon felül, hogy szilárd rendszerrel rendelkeznek, geopolitikai okok miatt sem engedhetik meg maguknak a legkisebb sikertelenséget sem

– mondta a volt horvát védelmi miniszter, aki szerint az oroszok ebben a háborúban a második világháborús taktikát alkalmazzák.

Ennek értelmében megengedik az ellenfélnek, hogy támadjon és elszenvedik a veszteségeket, a végső céljuk az ellenfél kimerítése, harci moráljának letörése, infrastruktúrájának szétverése és élőerejének kifárasztása. Ha, illetve amikor erre sor kerül, meg fog nyílni az út Odessza felé, amelynek elfoglalása katasztrofális következményekkel járna Ukrajnára nézve.

A (nem létező) ukrán esélyekről

Arra a kérdésre, hogy tehetnek-e az ukránok bármit is annak érdekében, hogy visszahódítsák az ország megszállt területeit, Kotromanović igen borúlátóan válaszolt.

Attól tartok, hogy nem tehetnek semmit. Valószínűleg el kell fogadniuk a területvesztést, és békét kell kötniük. Természetesen mindannyian azt szeretnénk, hogy az ukránok sikereket érjenek el, de ennek most nincs reális esélye

– jelentette ki Kotromanović, akinek a véleménye szerint ezt alátámasztja az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, újabb több tízezer orosz katonát fog harcba küldeni, ami arra enged következtetni, hogy el akarja kerülni azokat a nyugati állásfoglalásokat, amelyek a mikro-ütközetekben elszenvedett vereségeket Oroszország vereségének mutatják be.

Mi lesz Európával?

Az egyre súlyosbodó európai helyzettel kapcsolatban Kotromanović annak a véleményének adott hangot, hogy Európa képes lesz ellenállni az orosz fél zsarolásának az energiák terén, ám az energetikai függetlenségét a földgáz többszörösen magasabb árával fogja megfizetni.

Szerinte a kontinens nagyon nehéz időszak előtt áll, és a horvát polgárok csak a télen fogják megérezni a háború közvetlen következményeit.

Putyin célja, hogy a gázszállítás leállításával zsarolja meg Európát, illetve hogy ennek segítségével szítson elégedetlenséget és destabilizálja az EU-t. Legegyszerűbben ő az európai államoktól azt szeretné hallani, hogy Oroszországra vannak utalva, és hogy az oroszellenes nyilatkozatokkal és szankciókkal túllőttek a célon

– mondta Kotromanović, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell, illetve nem lehet arra számítani, hogy az orosz vezetésre a lakosság fog nyomást gyakorolni. Annak ellenére, hogy léteznek ellenzéki erők, az ország lakosságának zöme Putyint támogatja, hatalmát semmi sem ingathatja meg.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Ukrajna

UKRAJNA VÁLASZÚTON: a következő hetekben dőlhet el a háború kimenetele

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A háború Bahmutnál
Úgy tűnik, hogy az ukránok Bahmutnál tovább lassították, vagy talán meg is állították a támadókat (Forrás: YouTube)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Megtorpant a Donyeck megyében kezdett orosz offenzíva, úgy tűnik, az ukránok Bahmutnál tovább lassították, vagy talán meg is állították a támadókat. A háború megnyeréséhez azonban többre lenne szükség, arra, hogy sikeres legyen az ukránok által tervezett, és részben már be is harangozott tavaszi hadjárat, amelynek célja a 2014 óta orosz kézre került ukrajnai területek teljes felszabadítása. A háború kimenetele azonban megjósolhatatlan, az oroszok ugyanis az utóbbi hónapokban komoly erődítési munkálatokat végeztek a térségben, és egyre felkészültebbnek tűnnek az ukrán támadás visszaverésre.

Tűzszünet vagy béke

Sordöntő időszakot él meg Ukrajna, a keleti frontokon zajló eseményektől függ, hogy az egykori szovjet tagköztársaságnak sikerül-e tartósan megőrizni 1991-ben megszerzett függetlenségét.

Ha az oroszok elfoglalják Donyeck megye még ukrán kézen lévő területeit, és mélyebben behatolnak a Donyec-medencével szomszédos másik két megyébe, Herszonba és Zaporizzsjába is, akkor Kijevnek alighanem bele kell nyugodnia az ország jelentős részének elvesztésébe.

Akkor sem győz Ukrajna, ha ugyan az orosz előretörés megáll, ám elakad a talán májusra tervezett ukrán ellentámadás is.

Ebben az esetben ugyanis minden bizonnyal megmerevednek az aktuális harci helyzet által kialakított frontvonalak, s ez csak annyit jelentene, hogy Oroszország elkezdhet felkészülni az orosz-ukrán összecsapás újabb fordulójára.

Háború Bahmutnál

Megmerevedhetnek az aktuális harci helyzet során kialakított frontvonalak (Forrás: YouTube)

A háború nem tavaly februárban kezdődött, hanem 2014-ben, amikor Oroszország – gyakorlatilag puskalövés nélkül – elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krímet, majd komoly katonai segítséget nyújtott az Ukrajna keleti megyéiben fegyvert ragadott szakadár erőknek.

És a háború újabb szakaszában Moszkva nem csak Ukrajna ellen támadna, hanem még inkább megpróbálná megosztani azt az Európát, amely most a várakozásoknál is jóval nagyobb egységben állt ki Ukrajna mellett.

Közben Ukrajnában megmaradna a teljes bizonytalanság: béke hiányában, az új orosz támadásra várva aligha térne haza az a több mint nyolcmillió ukrán állampolgár, aki a több mint egy éve tartó konfliktus kezdete óta hagyta el a hazáját.

Sőt, tovább nőne a távozók száma, hiszen – a hadiállapot esetleges eltörlése esetén – az Ukrajnában ragadt férfiak nagy része alighanem csatlakozni a külföldön élő családtagokhoz.

A győzelem hatása

Ukrajna csak akkor maradhat meg működőképes és valóban szuverén országként, ha komoly győzelemmel ér véget az ellentámadás: ez azt jelentené, hogy az ukránok a Donyec-medence teljes területéről kiszorítják az oroszokat.

Ennek minden bizonnyal komoly következményei lennének Oroszországra nézve is: a Vlagyimir Putyin által fémjelzett orosz vezetés aligha élne túl hosszabb távon egy ekkora kudarcot.

Az oroszok – akiknek nagy része jelenleg is teljes mellszélességgel kiáll az invázió mellett – egyfajta nem hivatalos alkut kötöttek a hatalommal: lemondtak szabadságuk nagy részéről, cserébe arra számítottak, hogy Oroszország újra legyőzhetetlen birodalommá változik.

Egy esetleges ukrán katonai siker viszont bebizonyítaná, hogy a rettenthetetlennek hitt orosz haderő olyan agyaglábú óriás, amelynek valódi erejét a hagyományos háborúban aligha használható atomütőerő adja.

Jelenleg megjósolhatatlan, miként alakul az ukrajnai válság.

A donyec-medencei Bahmutnál – ahol az oroszok már tavaly augusztus óta ostromolják a várost – a jelek szerint elakadt az orosz offenzíva, miközben egyre több dolog utal arra, hogy mélyülnek az ellentétek a hivatalos orosz hadsereg és a Jevgenyij Prigozsin által alapított magánhadsereg, a Wagner Csoport között.

És sorra érkeznek a nyugati fegyverek Ukrajnába: legutóbb arról számolt be a Der Spiegel című német hetilap, hogy megérkezett a harcterekre a Berlin által ígért 18 darab Leopard 2A nehézharckocsi.

A háború Bahmutnál

Nyugati tankok Ukrajnában

Lengyelország és Szlovákia MiG-29-es harci gépeket juttat Kijevnek, és számolatlanul érkeznek a leginkább hiánycikknek számító tüzérségi lőszerek is.

Ukrán források szerint annak ellenére is több tízezer – már alaposan kiképzett – ukrán katona vár az ellentámadás megindítására, hogy valóban megnehezült az ukrán haderő új katonákkal történő felöltése.

Az önkéntesek elfogytak, és számos olyan videó került fel a világhálóra, amelyeken az látszik, hogy az utcákról vagy bárokból szedik össze a hadköteles korú ukrajnai férfiakat.

A morál lehet a döntő

Bár a korszerű nyugati fegyvereknek és a több hónapos kiképzésen átesett ukrán katonáknak köszönhetően alighanem ütőképesebbé válik az ukrán haderő, azt senki sem garantálhatja, hogy egy esetleges ellentámadás során – amikor a védők vesztesége általában kisebb, mint a rohamozóké – sikerül teljes győzelmet elérni.

Az oroszok az utóbbi hónapokban komoly erődítési munkálatokat végeztek a térségben, és egyre felkészültebbnek tűnnek a támadás visszaverésre.

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy milyen lesz a védők morálja. A háború hónapjai során ugyanis az derült ki, hogy az orosz katonák többsége nem harcol „oroszlánként”: a támadók nem érzik magukének a háborút, és sokan inkább rablóhadjáratként, mintsem felszabadító hadműveletként tekintenek ukrajnai jelenlétükre.

Az ukránok ezzel szemben honvédő háborúnak tartják a küzdelmüket, és azt hangsúlyozzák, ha elvesztik a harcot, akkor nem csak az ország önállósága kerül veszélybe, hanem a nemzet túlélése is.

Ugyanakkor az is kérdéses, hogy amennyiben sikerül visszafoglalni az orosz, illetve szakadár kézen lévő keleti területeket – amelyek egy tavalyi „álnépszavazáson” csatlakoztak Oroszországhoz – miképpen sikerülhet reintegrálni azokat a térségeket, ahol olyan polgárok élnek, akik már közel egy évtizede más sem hallanak, mint hogy Ukrajnát nácik uralják, és Oroszország az, amely megmenti az ottélőket a „népirtástól”.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Oroszország

Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak
Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak, mert az szerinte kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja (Forrás: boszniai szerb elnöki honlap)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.

Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.

A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.

Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t

Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”

A szerbek nem hisznek az ilyen bírói testületeknek, amelyeket azért hozták létre, hogy a kis államok népeire ráerőltessék a nemzetközi hatalmak akaratát. Az ilyen bíróságok mindig politikai befolyás alatt tevékenykedtek. Nem szabad azt hinni, hogy ez ma máshogy lenne

– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.

A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.

A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.

Történelmi sérelmek

Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.

Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.

A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.

A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.

Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.

A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.

Mutassák meg, hogy az igazságszolgáltatás mindenkit utolér, nem pedig szelektáltan működik a politikai ellenfelekkel szemben. Ez egy olyan konfliktus, amit a nyugat tovább erőltet. Ez az ICC-döntés tükrözi az általunk már korábban látott helyzetet, miszerint az ilyen döntéseket a nemzetközi bíróságok és intézmények politikai motiváció alapján hozzák meg

– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: