Magyarország
AZ ÉVSZÁD RABLÁSA: A horvát elnök és a Nacional szerint a szálak a kormányhoz vezetnek
A horvát sajtó az évszázad rablásának nevezi, ami az utóbbi időben az INÁ-ban játszódott le, miután öt személyt állítottak elő, akik a gyanú szerint mintegy egy milliárd kunával károsították meg a MOL és a horvát állam tulajdonában lévő INA horvát olajipari vállalatot. Az ügyben most először megszólaló Zoran Milanović horvát elnök szerint az INA gázüzletága olyan kifizetőhellyé, vagyis ATM-é vált, amely a kormányhoz kötődő magánszemélyek gazdagodását szolgálta. Valami hasonlót állít a zágrábi Nacional hetilap is, amelynek a megbízhatóságát azonban mindig érdemes mérlegelni, ha nyugodtan szeretnénk aludni.
Szervezett rablás
A Facebookon közzétett bejegyzésében a horvát köztársasági elnök megjegyezte, hogy “majdhogynem valószerűtlenül” hangzik a kormány magyarázata, amely szerint a gyanúsítottak letartóztatása a rendszer működésének bizonyítéka, és nincs koherens magyarázat a teljes menedzsment és a felügyeleti lánc felelősségére, amelyben horvát oldalról kizárólag olyan személyek ülnek, akiket politikai alapon választott és nevezett ki Andrej Plenković kormánya.
– Közvetlenül a ránk váró nehéz őszt megelőzően, amely várhatóan az energia-, a gáz- és a villamosenergia-árak drámai növekedését hozza magával a horvát lakosság és a gazdaság számára, félelemmel és aggodalommal töltött el, amikor megtudtam, hogy az INA-ban olyan üzleti modell működése vált lehetővé, amely a szervezett rablás összes jellemzőjével rendelkezik
– jegyezte meg Milanović, akinek az általunk gyakran használt “becenevétől” most eltekintünk, mert annál jóval súlyosabb a helyzet, hogy ezzel pikírtkedjünk.
Facebook-bejegyzésében a horvát elnök még hozzátette, hogy “mindez akkor történik, amikor a kormány még nem ajánlottak fel intézkedéseket Horvátország társadalmi és gazdasági stabilitásának megőrzésére.
Milanović itt kitért arra is, hogy az elkövetők, akiknek a nevét nem írta le, a saját gazdagodásukra használták fel a hazai kitermelésből származó gázt, amelynek “a nemzeti energiabiztonság erősítését” kellett volna szolgálnia.
A horvát elnök úgy fogalmazott, hogy “ez a nemzetközi energiaválság közepette különösen fontos”, azt viszont nem írta le, hogy esetleg súlyosbító körülménynek számíthat-e. A horvát elnök ezt követően átment populistába.
– Hihetetlen, hogy rezdületlen arccal jelentik be a lakosság, az iskolák, az óvodák, a vállalkozók és mindenki számára a többször áremelést, mint alternatíva nélküli szükségszerűséget, miközben az INA által kitermelt olcsó gázt mindenki orra előtt, minden kérdés nélkül viszonteladóknak engedik át
– méltatlankodott a horvát államfő, aki szerint az eddig nyilvánosan elérhető információknak is elegendőknek kellene lenniük ahhoz, hogy jóval több ember felelősségének a kérdése felmerüljön, mint amennyit őrizetbe vettek. Mellékesen jegyezzük csak meg, hogy öt személyről van szó, de közülük az egyiket, a főbűnösnek számító személy édesapját, akit a zágrábi média “Horvátország leggazdagabb nyugdíjasának” nevez, mert az ő folyószámlájára érkeztek a szédítően nagy összegek – már szabadlábra helyezték.
A horvát elnök szerint a történtek után komolyan górcső alá kellene venni nem csak az INA, hanem az egész energiaszektor irányítási rendszerét, amelyben “láthatóan semmi sem történik a kormány részvétele és tudta nélkül”.
A Nacional most is tudja
Érdekes, hogy valami hasonlót állít a Nacional hetilap/portál is, amely mindig jól értesültnek szeretne tűnni, miközben nem tud leszokni arról, hogy állandóan meg nem nevezett forrásokra hivatkozik. Ugyanakkor az már szinte furcsa, hogy a lap ezúttal nem Magyarországot és nem direkt a MOL-t gyepálja, és (egyelőre csak) az eset mellékszereplőjeként kezeli.
A Nacional ezúttal is meg nem nevezett forrásra hivatkozik, aki a bíróságon is hajlandó megerősíteni az állítását, miszerint a horvát miniszterelnök kérte Fasimon Sándortól, az INA Csoport igazgatósági elnökétől a legfőbb gyanúsított, Damir Škugor kinevezését a gázüzletág kereskedelmi igazgatói pozíciójába, amivel gyakorlatilag helyzetbe hozta, és így lehetővé vált számára egy ilyen méretű bűncselekmény elkövetése.
Az informátor szerint Plenković miniszterelnök ezt az óhaját 2019-ben az akkor még gazdasági miniszteri tisztségét betöltő Tomislav Ćorić gazdasági miniszter által továbbította Fasimonnak, amiről a meg nem nevezett személy szerint az Ina vezetője legalább egy alkalommal beszélt is. Bizonyíték nulla, az állítás legfeljebb csak azért tűnhet hihetőnek, mert Ćorić “jó kapcsolatokat ápolt Budapesttel”, és Szijjártó Péter magyar külgazdaság és külügyminiszter partnere volt az LNG-terminál körüli ügyek nyélbe ütésében.
A horvát hetilap saját állítása szerint nem érte utol Ćorićot, aki végül a Hina hírügynökségnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy amit a Nacional írt, az úgy hazugság, ahogy van, merthogy ő soha életében nem beszélt a miniszterelnökkel a “seftelés vezéralakjának számító” Škugorról.
És természetesen így az is kérdéses, hogy mennyire hihető el a Nacionalnak az a másik információja, miszerint Gabriel Szabó, csoportszintű downstream ügyvezető igazgató egy Zoom-konferencia alkalmával kijelentette, hogy a MOL a horvát kormány kérésére hajtott végre személycseréket az INA vezetésében.
Ezek után már alig merem említeni a Nacional másik cikkét, amelyben a hetilap arról értekezik, hogy “hatalmas méreteket öltött Orbán és Plenković összecsapása, ezért a horvát miniszterelnök személyesen fogja meghiúsítani, hogy az Indotek átvegye az orosz Sberbanktól a Fortenova (volt Agrokor) részvényeinek 43%-át, miután alapos gyanú merült fel, hogy az indotekes Jellinek Dániel csak “paravánként” szolgál annak az áttekinthetetlen magyar tőkének, amely valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel hozható összefüggésbe.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?