Connect with us

Szerbia

FÉLIDŐS MINISZTERELNÖK: Ismét Ana Brnabić alakíthat kormányt Szerbiában

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

ana brnabic
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök eldöntötte, hogy ki legyen hetedik ának a miniszterelnöke. Aleksandar Vučić a nemzethez intézett sokadik beszédében közölte, hogy ismét Ana Brnabićot bízta meg a kabinet összeállításával, de ezzel kapcsolatban “szavatossági időt” is szabott, ráadásul az összeállításba is belekotnyeleskedett.

Félidős miniszterelnök

A délelőtti bejelentés során a szerb államfő úgy fogalmazott, hogy “bonyolult és összetett” konzultációk után hozta meg a döntést. Hozzátette hogy három jelölt közül választott, akik ezentúl mind a kormány fontos tagjai lesznek.

A legnagyobb kormánypárt nem kívánt dönteni arról, hogy Ana Brnabić vagy Miloš Vučević legyen a miniszterelnök, ezért leültünk tárgyalni, és abban állapodtunk meg, hogy Ana Brnabićot javaslom miniszterelnöknek, és ezt a döntést eljuttatom a képviselőháznak

– jelentette be a szerb államfő, aki egyúttal azt is elárulta, hogy Brnabić nem tölti ki a négyéves megbízatási időszakot.

Ana nem lesz négy évig miniszterelnök, nem a kormány mandátuma lesz rövidebb, 2024-ben változás történik a kormány élén, nagyon fontos azonban, hogy (most) ő maradjon a miniszterelnök, hogy folytathassuk, és sürgősen dolgozhassunk az őszre és a télen várható problémák megoldásán

– tette hozzá a szerb elnök, aki szerint Brnabić tapasztalt politikus, aki iránt megvan a bizalma, és büszke rá, hogy olyan munkatársai vannak, mint a jelenlegi & új miniszterelnök. Azt viszont nem közölte, hogy 2024-ben ki váltja Brnabićot: az elnöki ígéreteknek Szerbiában egyébként sincs túl nagy értékük.

Miloš Vučević újvidéki polgármesterrel, a Szerb Haladó Párt egyik alelnökével kapcsolatban megjegyezte, hogy fontos szerepet kap az új kormányban, amelyben miniszterelnök-helyettesi posztot is betölt. Az egyelőre nem derült ki, hogy Vučević melyik tárcát söpri be.

A harmadik miniszterelnök-jelölt a szocialista Ivica Dačić volt, aki a szerb elnök szerint “még jelentősebb” szerepet és posztot kap a szerbiai állami apparátusban, mint eddig, ami bizonyítja, hogy megvan a “bele vetett bizalom”.

Ivica Dačić miniszterelnök-helyettes lesz, s ő kordinálja majd a biztonsági szolgálatok munkáját, ami azt jelzi, hogy a szocialisták jócskán megkérték a “stabil kormányzáshoz” való hozzájárulásuk árát.

A szerepek leosztása

A szerepek leosztásáról túl sok konkrétum még nem derült ki. Korábban azt írtuk, hogy Dačić a külügyminiszteri posztra szeretett volna visszatérni, ahonnan két évvel ezelőtt sikerült kibuktatni, részben rossz angol nyelvtudása, részben “tenyérbemászó” stílusa miatt.

A szerb elnök állítólag a védelmi miniszteri posztot ajánlotta fel a “lerázhatatlan” Dačićnak, de a Szerbiai Szocialista Párt vezetője, megint csak állítólag, ezt nem kívánta elfogadni, ezért kérdés, hogy a szocialista politikus a szolgálatok koordinálása mellé kap-e tárcát, vagy ez önmagában egy tárca lesz. Dačić mindenesetre már nyilvánosan “hálát rebegett” Vučićnak a lehetőségért. Az sem nem derült ki, hogy mi lesz Aleksandar Vulin jelenlegi belügyminiszterrel, aki nem is olyan régen a külügyminiszteri teendőket bitorolva tette a szépet Moszkvában.

Dačić visszatérése és Vučević bevonása a kormányba azt jelzi, hogy erősödik az “orosz kurzus”, ha visszakapja Dačić a külügyminiszteri posztot, ha nem, a szocialista vezető ugyanis Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő nagy barátja, Vučević pedig igazi Putyin-fan.

Marad a kormányban Siniša Mali eddigi pénzügyminiszter is, aki szintén miniszterelnök-helyettes lesz, és valószínűleg megőrzi a pénzügyminiszteri tisztséget, mivel Vučić szerint Mali Európa egyik legjobb pénzügyminisztere.

Ebből is látszik, hogy Mali a szerb elnök bizalmi embere, korábban együtt gyepálták Dragan Đilas szerb ellenzéki politikust és üzletembert, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetőjét állítólagos titkos külföldi számlái miatt. Ez az ügy azóta úgy elült, mintha soha nem lett volna.

A szerb elnök a kormány összetételével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy sok a változás, vagyis sok az “új vér”, amit akár úgy is felfoghatunk, hogy vérátömlesztésen esik át a szerb kormány, bár a fentiekből nem ez derül ki. Lesznek ugyan új és régi arcok, de vérátömlesztésről szó sincs.

Kontaktlencse akció »

Szerbia

CIRKUSZ: Majdnem meglincselték a szerb elnököt a szkupstinában

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Leárulózták a szerb elnököt a parlamentben
Leárulózták a szerb elnököt a parlamentben (Forrás: Twitter)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Teljes káosz volt a szerbiai parlamentben, amikor a délutáni vita során az erősen jobboldali parlamenti képviselők az emelvényen ülő szerb elnök felé indultak. Az őrség gyorsan beavatkozott, így Aleksandar Vučićnak nem esett bántódása. Az incidenst azok az ellenzéki pártok idézték elő, amelyek a napokban jelezték, hogy “nemzeti frontot” hoznak létre Koszovó megtartása érdekében, most azonban a szerb elnökre támadtak, akivel néhány perccel korábban arról kezdtek licitálni, hogy ki a nagyobb áruló. Már itt megjegyzendő, hogy a dulakodást megelőzően a szerb elnök beszéde során többször is sértegette a neki beszólogató ellenzéki képviselőket, így aztán a szerbiai parlament Koszovóról szóló rendkívüli ülése mindenhez hasonlított, kivéve a civilizált emberek közötti párbeszédhez nem.

A nacionalista ellenzék akcióban

A szerbiai parlamentben délután (február 2-án) rövid időre lehetetlenné vált a munka, miután dulakodássá fajult a szerbiai nacionalista ellenzék és az ország elnöke közötti szóváltás.

A szájkarate során az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS) és a Vuk Jeremić vezette Néppárt képviselői felálltak, és a szerb elnök felé indultak, amire a Szerb Haladó Párt képviselői is felugráltak, így ez a jelenet végül dulakodássá fajult, és majdnem tettlegességhez vezetett.

A szerb parlament kormánypárti elnöke, Vladimir Orlić az incidens előidézésével Miloš Jovanovićot, az Új Szerbiai Demokrata Párt vezetőjét vádolta meg. Rajta kívül az incidens előidézésében tevékenyen részt vett Borislav Novaković (Néppárt) és Boško Obradović, a Dveri vezetője is. Orlić többször felszólította a Néppárt, az Új DSS, A Dveri és a Zavetnici képviselőit, hogy menjenek vissza a helyükre, miközben a Szerb Haladó Párt képviselőit nem figyelmeztette.

Dulakodás a szerb parlamentben, ahol az elnök és az ellenzék arról licitált, hogy ki a nagyobb áruló

A parlamenti cirkusz közepette Vučić meg-meg szólította a koszovói szerbek képviselőit, akik részt vettek az ülésen, valamint a tévénőzőket, vagyis az ország lakosságát, és azt üzente nekik, hogy az ellenzékiek szemmel láthatóan nem törődnek Koszovóval, és csak az ő megbuktatására törekszik, miközben az ellenzéki képviselők árulásról szóló szlogeneket kiabálták.

Az ellenzékiek transzparenseket is mutogattak, amelyeken az volt olvasható, hogy “Nem az ultimátumra!”, “Áruló”, “Árulás”, “Vučić! Elárultad Koszovót!”, és egyúttal a francia-német rendezési terv elutasítását követelték.

Mindeközben Vučić többször is tolvajoknak, bűnözőknek és huligánoknak nevezte a nacionalista pártok képviselőit, akik a fent leírt módon demonstráltak, és kész szerencsének nevezte, hogy “nem ilyenek vezetik Szerbiát”.

A szerb elnök azonban egyáltalán nem tekinthető kizárólag csak áldozatnak, mert beszéde során egyaránt becsmérelte a baloldali és az erősen jobboldali ellenzéket, amitől az utóbbiaknak elborult az agyuk, amihez általában nem túl sok kell.

Boško Obradovićtól például nem állt távol a fizikai konfrontáció gondolata, három évvel ezelőtt a Dveri vezetője a maszkviselés kapcsán akaszkodott össze Zlatibor Lončar egészségügyi miniszterrel a képviselőház bejáratánál, mint az a kapcsolódó cikkből kiderül.

Ki az áruló, és ki nem?

A hangulat a parlamentben akkor vált igazán feszültté, amikor az ellenzéki képviselők felpattantak, és azt kiáltozták Vučić felé, hogy “Áruló! Áruló!”, “Nem adjuk Koszovót!”, amivel megakasztották a szerb elnök beszédét.

Ti adtátok el Koszovót! Mi megvédjük Koszovót a hozzátok hasonlóktól! Szégyeljétek magatokat

– vetette vissza nekik a pulpitusról a szerb elnök, belebonyolódva a politikai licitációba arról, hogy ki a nagyobb áruló Szerbiában, ő vagy a nacionalista ellenzék.

Vučić felrótta az ellenzéknek, hogy leginkább a volt szerb elnök, Vojislav Koštunica nevének említésekor tapsoltak, a volt jobboldali politikus képességeihez képest túl sokáig vezette a volt Jugoszláviát és Szerbiát a 2000-es években.

Önök beszélnek nekem, akik annak idején 1800 albán terroristát engedtek ki a börtönből

– vetette oda a Koštunica-féle párt “jogutódjának” a szerb elnök, miközben ezt a kijelentést kormányoldalról hosszan tartó zúgó taps fogadta, amely közben azért megjegyezte, hogy azok között volt Albin Kurti jelenlegi koszovói miniszterelnök is.

Kurtit, akit a brit közszolgálati , a “sosem részrehajló” BBC, a koszovói Che Guevarának nevezett, a niši (szerb) bíróság 2000-ben pedig 15 év börtönbüntetésre ítélt.

A vád terrorizmus volt, a súlyos ítéletet pedig Szerbia NATO-bombázást követően mondták ki, nyilvánvalóan bosszúból szabták ilyen hosszúra.

A képviselők akkor azt kezdték skandálni “Koszovó Szerbia szíve!”, és fütyültek, amivel megakadályozták, hogy Vučić folytassa a beszédét, miközben ő is folyamatosan visszaszólogatott a pulpitusról.

A dulakodás végül akkor robbant ki, amikor Vučić elkezdte olvasni azoknak a “szerb hősöknek a nevét”, akik az utóbbi időben sebesültek meg a koszovói albánok támadásainak következtében.

A szerbiai liberális ellenzéki sajtó nemrégiben arról cikkezett, hogy a szerb államfő a Szerb Haladó Párt ülésein becsmérli és megalázza a munkatársait, ebből most ízelítőt kaptak az ellenzékiek is, a kételkedők pedig egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy elhiggyék, amit az ellenzéki hírportálok erről írtak.

De mi van a francia-német tervben?

A francia-német tervről sokkal többet nem tudtunk meg, pedig az ellenzék azzal követeléssel érkezett a szerb parlament ülésére, hogy követelje a francia-német javaslat közzétételét, ebből azonban nem lett semmi, nem csak a képviselőházi incidens, hanem a hajlandóság hiánya miatt sem.

A szerb elnök beszédét mondja a parlamentben

A szerb elnök beszédét mondja a parlamentben: Nekem az a feladatom, hogy megvédjem az ország gyermekeit, az ország jövőjét, és a továbbiakban is ezt fogom tenni (Forrás: szerb elnöki Twitter)

Miután az ellenzék ezt már napok óta követeli, Vučić felkészülhetett a válasszal, így beszéde elején azt mondta a nyugati javaslat (francia-német terv) kapcsán, hogy “lesz elegendő idő a döntések meghozására”, de a terv egészét nem hozhatja nyilvánosságra, csak azt mondja el, ami Szerbia számára a “legrosszabb”.

Itt felsorolta, hogy nem tudják megakadályozni a Koszovó tagságát az Európa Tanácsban és a NATO-ban, és azt sem tudják meggátolni, hogy Koszovó az Európai Unió tagja legyen.

Hozzátette, hogy ha választania kell a hatalmon maradás és Koszovó ENSZ-tagsága között, akkor “tudja, hogy mit kell tennie”, mert fel sem merülhet a kérdés, hogy “Vučić vagy Szerbia, mert Vučić Szerbia oldalán áll”.

Ezt már igencsak teátrálisan harsogta, majd még teátrálisabban hozzátette, hogy számára “az alkotmány szentírás, a kapituláció, vagyis hogy megadja magát, viszont nem opció”.

A beszéd során a szerb államfő kitért a Moszkvához fűződő kapcsolatára is, és emlékeztet arra, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, tiszteli Putyin elnököt, de számára egyetlen ország létezik, amelyet szolgál, az pedig Szerbia.

Nekem beszélnek! Vlagyimir Putyin azt sem tudja, hogy Önök kicsodák. Nekem adományozta Alekszandr Nyevszkij-rendet, nem Önöknek. Azért kaptam, mert független országként tiszteljük egymást

– fordult a képviselőkhöz “dagadó mellel” Vučić, aki szerint közte és az ellenzék között az a különbség, hogy neki csak egy hazája van, eltérően egyes ellenzéki képviselőktől, aki közül név szerint Miloš Jovanovićot, az Új DSS vezetőjét említette, neki ugyanis állítólag francia útlevele is lapul a zsebében.

A belgrádi Pink Televízió tudósításából az is kiderült, hogy ebben az áldatlan helyzetben hol állnak a vajdasági magyarok, a parlamenti tudósítás végén ugyanis elhangzott, hogy Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti csoportjának vezetője felszólalásában azt mondta, hogy a VMSZ tagjai az elnöki jelentés elfogadására szavaznak. Úgy látszik, hogy egy kicsit a miénk is ez a cirkusz.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene
MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene. A még szélsőségesebbek azt mondják, hogy nem adhatják nekik azt, ami úgyis az övéké (Forrás: Twitter)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 6 perc

A ZSO a Szerb Községek Közösségének a rövidítése (Zajednice srpskih opština, ZSO), amelynek a létrehozásán most az amerikaiak dolgoznak. A két amerikai balkáni megbízott ugyan biztosította a koszovói (albán) vezetést arról, hogy semmi semmi olyasmi sem fog történni, ami a koszovói alkotmányba ütközne, korábban azonban azt is Pristina tudtára adták, hogy a szerb többségű községek közösségének létre kell jönnie, és mint ezt a szerb média szereti hangsúlyozni: Kurtival, vagy Kurti nélkül, illetve ahogy az amerikaiak fogalmaztak, alternatív partnerekkel. Kurti viszont nem kíván lemondani!

ZSO must have

A Szerb Községek Közösségének létrehozása nem opcionális, mert azt egy jogilag kötelező érvényű megállapodás (Brüsszeli Szerződés) tartalmazza, amelyet a koszovói parlament is megerősített, és ezért sürgősen végre kell hajtani

– jelentette ki január utolsó napján Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete a témában folytatott pristinai találkozót követően.

A Kossev koszovói szerb hírportál beszámolója szerint a pristinai nagykövet arról is beszélt, hogy az érintett országok nem dönthetik el, hogy melyik jogilag kötelező érvényű megállapodást hajtják végre, és melyiket nem.

Ezért elvárjuk, hogy eleget tegyenek a jogilag kötelező erejű kötelezettségüknek, és megalakítsák a Szerbiai Községek Közösségét

– tette hozzá Hovenier, és rámutatott arra, hogy határozott meggyőződése szerint ez Koszovó érdeke is.

A nagykövet megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, miszerint a koszovói (albán) kormány állítása szerint nem készültek listák azokról a koszovói szerbről, akiket letartóztatnak vagy vád alá helyeznek az északi szerb területeken emelt barikádokon történő feltűnésük miatt, miközben azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot tiszteletben kell tartani, ezért az erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és nem tolerálható.

A mi értelmezésünk szerint a koszovói kormány nem fogja bűncselekménynek tekinteni a barikádokon történt tiltakozásokat, és senki ellen sem indítanak büntetőeljárást sem a tiltakozás, sem az ottani jelenlét miatt, de ha bárki fegyverrel állt ki a barikádokra, és rálőtt a rendőrökre, vagy sokkbombát használt, az már bűncselekmény
Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

– értelmezte a történteket az amerikai nagykövet, majd az újságírókkal folytatott beszélgetés végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szerint “Koszovó északi része (is) Koszovó része”, vagyis magyarra fordítva, nem Szerbiáé, mint ahogy azt a koszovói szerbek és a belgrádi vezetés szeretné hinni.

Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a pristinai médiának, hogy az Egyesült Államok nem támogat “egyetlen olyan megállapodást sem, amely sérti Koszovó alkotmányát”, vagy amely “veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét és többnemzetiségű jellegét.

Mint az amerikai nagykövetség “madárkás” közleményéből kiderül, Hovenier megismételte azt az álláspontot amelyre korábbi közös cikkében a térséggel foglalkozó két amerikai külügyi vezető, Derek Chollet és Gabriel Escobar is rámutatott, hogy amerikai részről határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás létrehozását jelentené.

Kurti és az etnikai diverzitás elmélete

Ez természetesen egybevág a koszovói miniszterelnök álláspontjával, de ez nem jelenti azt, hogy a ZSO kérdésében nincs nézeteltérés az Egyesült Államok és a jelenlegi pristinai vezetés, mindenekelőtt pedig Albin Kurti között.

Hovenier minderről tehát azt követően beszélt, hogy a pristinai amerikai nagykövetség szervezésében megbeszélést tartottak a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáról, amelyre a koszovói miniszterelnök szerint őt nem hívták meg.

Lehet, hogy azért, mert egyre kevésbé kíváncsiak véleményére, vagy esetleg azért, mert mindenki kívülről fújja, hogy mi Albin Kurti álláspontja.

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik: Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a viszonyokat szerződéssel rendezzük

A koszovó miniszterelnök néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a nyugati támogatás csökkentésének lehetősége is felmerülhet, ha Koszovó “nem lesz konstruktív” a Szerbiával folytatott tárgyalások során, amit a tudtára is adtak.

Kurti azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Szerbiai Községek Közösségének létrehozását, és ezen az álláspontján mindaddig nem kíván változtatni, amíg a ZSO “monoetnikus” vagyis egynemzetiségű lesz, egy ilyen követelés valóra váltásának azonban igen kicsi a valószínűsége még akkor is, ha ezt az elképzelést az amerikaiak is a “magukévá tették”.

A ZSO létrehozása azonban abban az esetben is elfogadhatatlan Kurti számára, ha az a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötése nélkül, a kölcsönös elismerés hiányában történne meg, tehát kifogás van kisezer.

A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy hazájának nincs “sürgősen szüksége” egy olyan szervezetre, mint a ZSO, szerinte ennél sokkal inkább a Szerbiával történő kölcsönös elismerésre van szükség, ezért arra kellene leginkább törekedni.

Ez gyakorlatilag egy ultimátum a részéről, amely szerint Koszovó, illetve ő személyesen, csak akkor egyezik bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába, ha Szerbia formálisan is elismeri Koszovót, bár a ZSO létrejötte “de facto” azt jelentené, még akkor is, ha ez “de jure” nem történne meg.

A másik amerikai nagykövet is aktívkodott

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

A koszovói Szerb Községek Közösségek létrehozásával kapcsolatban az Egyesült Államok szerbiai nagykövete is aktívkodott, és 13 perces interjút adott a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak.

A fő téma – az Oroszország elleni szankciók mellett – természetesen a ZSO létrehozása volt, amit Christopher Hill szerint meg kell tenni, ez a pristinai kormány számára “jogi kötelezettség”.

Az a nyilatkozat, amit Chollet és Escobar tett, nem csak az ő álláspontjuk, az az amerikai politikai álláspont, és azt végre kell hajtani

– “keménykedett” Hill, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerb közösségek évszázadok óta élnek Koszovóban, és a szerbeknek joguk van tudni, hogy milyen jövő vár rájuk.

Úgy gondolom, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása a helyes lépés ezen az úton, és minden érintettnek, nekünk is, csakúgy, mint az európaiaknak, biztosítaniuk kell, hogy az ezzel kapcsolatos megállapodásokat megfelelően hajtsák végre

– nyilatkozta Hill, aki szerint csökkenteni kell a feszültségeket, hogy a beindulhasson a “normalitás folyamata”.

Túl sok feszültség volt már, túl sok a , és azt hiszem, fontos lenne megértenünk, hogy minden dolgot meg kell oldanunk, ráadásul ezek egy részét sokkal korábban kellett volna megoldanunk, beleértve ebbe a ZSO-t is

– mondta az amerikai nagykövet, aki az ukrajnai háborúra kitérve arra az álláspontra a helyezkedett, hogy a rendkívül jó felszereltségű német Leopardok és az amerikai Abrams tankok, valamint a brit Challengerek pontosan azok, amelyekre az ukránoknak most szükségük van a csatatéren.

A háború szörnyű dolog, láttam már közelről. Semmi jó nincs benne. Szeretnénk már látni a végét, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk az ukrán barátaink megsegítésével

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki hangoztatta, hogy mindaddig segítséget nyújtanak az ukránokat, amíg arra szükségük lesz.

Hill ugyanakkor megértést tanúsított Belgrád irányában, amiért nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, véleménye szerint az továbbra is Szerbián múlik, hogy ezt megteszi-e, vagy sem.

A szerb külügyminiszter és az imareggeli

Az amerikai gőzhenger beindulását jelzi, hogy a két amerikai nagykövet mellett egyre többet halaltnak magukról a balkáni térséggel foglalkozó amerikai diplomaták is, miután az Egyesült Államok az utóbbi egy-két évben szinte teljes személycserét hajtott végre ezen a téren, lecserélték a belgrádi és a pristinai nagykövetet, és más közvetítők kezébe adták a koszovói és a szerbiai ügyeket.

A tavalyi évre összeálló új gárda mára már belendült, és elég nagy elszántságot mutat az egyébként “erős külső nyomás nélkül megoldhatatlan” válság rendezésével kapcsolatban.

Az ukrajnai háború ugyan “új dimenziót” adott a koszovói rendezésnek, de amennyire súlyosbította, annyira megkönnyítette is, miután Szerbia orosz szemszögből a fókuszból a periférikus mezőbe, vagy talán még azon is túlra került, miután Moszkvát egyre inkább leköti, ami Ukrajnában és Ukrajna körül történik.

Meglepő, vagy éppen nem meglepő módon, Ivica Dačić, aki, más szerbiai vezetőkhöz hasonlóan, jól ért a köpönyegforgatáshoz, egyre inkább elfordult Moszkvától, és Szergej Lavrov unszolása ellenére nem Oroszországba, hanem az Egyesült Államokba látogatott, természetesen budapesti kiruccanását követően.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

A szerb külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban részt vesz a mára már hagyományossá vált imareggelin, amelyet 1953 óta tartanak minden február első csütörtökén, és amelyen azóta minden amerikai elnök megjelent.

Dačićot nyilván nem fogadja Joe Biden, viszont a külügyminisztériumba bemegy, hogy a fentebb már említette Derek Chollettel és Gabriel Escobarral tárgyaljon, és találkozik az amerikai politikai élet más képviselőivel is. Ima előtt, vagy ima után, teljesen mindegy, az oroszoknak ez sem így, sem úgy nem fog tetszeni.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Horvátország

Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Zoran Milanović megint olyat mondott, ami a “politikai Nyugaton” kiverte a biztosítékot, és amit csak Moszkvában szeretnek hallani, Ukrajnában viszont egyáltalán nem. Az igencsak “zokibondos” kijelentése, miszerint “Koszovót a Nyugat elrabolta Szerbiától”, a “Krím félsziget pedig soha többé nem lesz Ukrajna része”, Milanović nyilatkozatainak újabb díszítő eleme, ami leginkább azokat dühíti, akik abból indulnak ki, hogy az élet vagy a háború egy sakkjátszma, amelyben csak fehér és fekete figurák vannak. Ugyanakkor a nyughatatlan Zoki Bond üzenetei már régen nem Koszovónak és Szerbiának, vagy Ukrajnának és Oroszországnak szólnak, hanem a horvát közvéleménynek, ezen nyilatkozatok által teszi ugyanis magát észrevehetővé, miután az elnöki felhatalmazások nem túl nagy mozgásteret biztosítanak számára.

Zoki Bond ismét akcióban

Az általunk gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök ismét akcióba lépett, vagy ahogy a cikk címében fogalmaztunk, megint kiverte a biztosítékot.

Milanović a korábban földrengés, a kilencvenes években pedig háború sújtotta Petrinyában (horvátul Petrinja) szónokolt a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján, és tette közkincsé, sőt a szájhagyomány által terjedő “horvát & világörökség részévé” a két inkriminált mondatot, illetve gondolatfoszlányt.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész elszakítása Szerbiától
A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot

A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot (Forrás: Nova TV)

– fogalmazott a horvát elnök, és hozzáfűzte, hogy valójában nem a kérdéséről beszél, hanem arról a koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az “bűncselekmény”.

Aligha lehet félreérteni a célzást, az bizonyára a “politikai Nyugat” vezető országának, a Egyesült Államoknak szólt, amelynek a koszovói megbízottjai éppen a napokban vetették papírra, illetve a számítógépek képernyőjére, hogy Koszovó “legközelebbi barátjának és szövetségesekének” tekintik magukat.

Koszovót elszakították Szerbiától, elismertük Koszovót, elismertük. Kiállok Koszovó mögött, kiállok. De amikor ez egyszer megtörtént annak az országnak az akarata ellenére, amelyhez Koszovó tartozott, az pedig Szerbia és Jugoszlávia, amely számunkra nem volt baráti ország, és az igazat szólva nem is érdekeltek bennünket, csak idő kérdése volt azonban, hogy Oroszország, vagy valamelyik harmadik állam nem teszi meg ugyanezt, és most ez történik

– jelentette ki a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a horvátok nem gyűlölték annyira a szerbeket, mint amennyire “ezek ott fönt gyűlölik az oroszokat”.

Zoki Bond jövőlátásáról is tanúbizonyságot tett, mivel megjósolta, hogy “a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Köztem és az oroszok között óriási árok/szakadék van, de látom, hogy mi történik, hogy a gyűlölet, és az őrült emóciók Európát és a Nyugatot olyan problémák elé állítják, amelyekkel képtelenek leszünk megküzdeni. Az oroszok szempontjából ez erkölcstelen, de amennyire erkölcstelen, ez esetükben annyira létfontosságú érdek is

– magyarázta a horvát elnök, hogy mekkora különbségek vannak közte és az oroszok között – és hogy szerinte mi az oroszok érdeke.

Akik a történelem jó oldalára “estek”

Horvátországban azzal reklámozzák az Argeta tyúkpástétomot, hogy a kenyér jó oldala (dobra strana kruha). Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostanában azt kezdte hirdetni magáról, hogy ő pedig “a történelem jó oldala”, amiből következik, hogy akik nem úgy gondolják, mint ő, azokat szépen felcímkézik.

Ebben az olvasatban az élet, a politika és a háború valóban olyan mint egy sakkjátszma, amelyen a fehér oldalon álló huszárok Argeta tyúkpástétommal kent kenyeret esznek, a rossz oldalon állók pedig az ukrajnai sárban dagonyáznak.

Nem az a fontos, hogy én mit gondolok, hanem az, hogy mit gondolnak azok, akik bizalmat szavaztak neki (Milanovićnak). Amennyire én tudom, Koszovó független ország, amelyet Horvátország elismert mintegy 15 évvel ezelőtt, azt hiszem, hogy ez a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) kormányzásának idején történt

– mondta Plenki (Plenx), aki ezáltal némileg fényezte a horvát kormánypártot, majd megjegyezte, hogy az elnöki álláspont nem esik egybe a horvát külpolitika törekvéseivel, de egyúttal azt is megmutatta, hogy melyik oldalon osztják a pástétomos kenyeret.

A politikai körvélemény normális reakciója annak az álláspontoknak a lehető legkemény elítélése lenne, amelyek közvetlen kárt okoznak a horvát külpolitika pozícióinak. Nem lehetsz egyszerre itt is, meg ott is: hanem szolidaritást vállalsz az áldozattal, és elítéled a agresszort

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, kijelölve a jó oldal helyét a sakktáblán.

A Horvát Demokratikus Közösség is reagált Zoki Bond nyilatkozatára, és megjegyezte, hogy “amikor Putyin védelméről van szó, akkor Milanovićnak nem okoz gondot, hogy szégyent hozzon magára, és vitába szálljon a szövetségeseivel”.

A HDZ közleménye szerint ebben a “kicsik” továbbra is szó nélkül követik őt. A “kicsik” szó minden bizonnyal a “káriesz kicsinyeire” történő utalás.

A “káriesz egyik kicsinye” is elítélte a horvát elnököt

A horvát miniszterelnök két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a Most (Híd) képviselőjét, Nikola Grmoját és a hozzá hasonlókat, mondjuk Peđa Grbin szociáldemokrata vezetőt, akit a HDZ közleménye most néven is nevez, a kormányban csak a “káriesz kicsinyeiként” emlegetik.

Plenković akkor Grbint is, és Grmoját is egy kalap alá vette Milanović államfővel, akivel együtt ők sem állnak a történelem jó oldalán.

A jelek szerint azonban Grmoja az uzsonnaszünetig javítani akart a bizonyítványán, ezért ő is elítélte a horvát elnököt.

Gyújtó hangú nyilatkozataival bizonyos módon beleavatkozik ebbe a konfliktusba, amelyben az Orosz Föderáció a kijelentéseit saját propagandacéljaira használja fel. Indítsa (reset) újra magát!
Nikola Grmoja is elítélte, hogy a horvát elnök kiverte a biztosítékot

Nikola Grmoja, a káriesz egyik kicsinye (Forrás: Nova TV, screenshot)

– üzente a “történelem jó oldala felé kacsingatva” Zoki Bondnak az ellenzéki Grmoja.

Miután a horvát elnök részéről nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilatkozata kiverete a biztosítékot, ezért a horvát Szociáldemokrata Párt álláspontja már korábbról ismert.

Peđa Grbin, a legnagyobb horvát ellenzéki párt vezetője, aki szintén a “káriesz társaság tagja”, tíz nappal ezelőtt (január 22-án) úgy írta le Milanović Ukrajna iránti politikáját, hogy az államfő szerint Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél.

Ehhez hozzátette, hogy a szociáldemokraták vezetőjeként semmi okát sem látják annak, hogy miért ne támogatnák Milanovićot a horvát elnöki poszt újbóli megszerzésében.

A legújabb közvéleménykutatásokból arra lehet következtetni, hogy Milanović taktikája bevált, a nevét sokszor emlegetik a történelem rossz és jó oldalán, és ami még ennél is fontosabb, gyakran kezdődnek vele a horvát televíziók híradói.

A zágrábi Nova Televízió egy héttel ezelőtt tette közzé a “cro-barométer” néven ismert közvéleménykutatását, amely szerint – nyilván a gyakori szereplésnek is köszönhetően -, a horvát elnök igencsak jó pozíciókból mehetne neki a következő elnökválasztásnak, ha azokat most tartanák, a pozitív kedveltségi listát ugyanis vezeti, a legkevésbé szimpatikus öt politikus közé pedig be sem került.

Kit szeretnek a horvátok, és kit nem?

A zágrábi Nova TV által készített “cro-barométer” felső sorában az öt leginkább kedvelt horvát politikus látható, ezen Zoki Bond az első helyet foglalja el.

Az alsó sorban az öt legkevésbé kedvelt horvátországi politikus van, megjegyzendő, hogy ezen a listán az első helyet Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője “bitorolja”, messze leszakadva tőle a “horvát mezőny”, amelyben Milanović nem szerepel: sem dobogós, sem listás nem lett.

Kiverte a biztosítékot, a horvát elnök és a többiek

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: