Connect with us

Bosznia

DÜHBE GURULT A “JÓ EMBER”: Christian Schmidt főképviselő kiosztotta a boszniai politikai elit tagjait

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

christian schmidt
A cikk meghallgatása

Augusztus 17-én Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője a Goraždében tett látogatása után tartott sajtótájékoztatón tőle nem megszokott kirohanást “mutatott be”. A sajtóban azóta hosszas elemzésnek alá vetett, alig több mint egy perces felvételen a főképviselő dühös hangnemben osztotta ki az intenciót a komplett boszniai politikai elitnek, miközben a sajtó jelenlévő képviselőit is rendre utasította abban a tekintetben, hogy kihez milyen jellegű kérdéseket kellene intézniük.

A “Jó Ember” rossz hangulatban

Christian Schmidt a goraždei polgármesterrel folytatott egyeztetést követően rövid sajtótájékoztatót tervezett. Ekkor nyílt lehetősége az N1 Bosna hírportál tudósítójának arra, hogy az általunk gyakran csak “Jó Embernek” nevezett politikust a választási törvény kapcsán tervezett lépéseiről kérdezze.

Schmidtnek akkor ment fel hirtelen a vérnyomása, amikor az újságíró arra vonatkozó kérdést tette fel neki, hogy a bosznia-hercegovinai parlament megkerülésével életbe lépteti-e a választási törvény módosítását a politikai patthelyzet megoldása érdekében, vagyis él-e a bonni felhatalmazásokkal.

1997. óta az úgynevezett “bonni felhatalmazások” alapján a nemzetközi közösség boszniai főképviselője jogosult rendeleti úton elfogadni olyan jogszabályokat, amelyeket az államalkotó nemzetek közti politikai ellentét miatt a törvényhozás nem tud megtenni.

A korábbi években a főképviselők rendre óvakodtak a komoly politikai beavatkozást jelentő hatáskörök alkalmazásától, tekintettel arra, hogy az muníciót szolgáltatott minden esetben a daytoni békerendszer kritikusainak ahhoz, hogy a nyugat balkáni “csodaországra” akasszák a nem túl hízelgő “nemzetközi protektorátus” jelzőt.

Legutóbb Schmidt elődje, az osztrák Valentin Inzko 2021. augusztusában, leköszönése előtt pár nappal léptette életbe ilyen módon a büntető törvénykönyv módosítását. Akkor ez a lépés a boszniai szerbség körében nagy port kavart, mert a srebrenicai népírtás tagadásának büntethetőségét teremtette meg.

Az azóta is vitatott módosítás eredménye pedig egy majd nyolc hónapos politikai blokád lett, aminek keretében a szerb nemzetiség kollektívan távol maradt a közhivatalok gyakorlásától, blokkolva ezzel a bosznia-hercegovinai állam működést.

Tiszta szemétség

A sajátos hangvételűre sikeredett válaszban a Jó Ember ezúttal érzékelhetően elvesztette a türelmét. Idegesen remegve közölte, “nem azért jöttem ide, hogy karba tett kézzel üljek, hanem azért, hogy Bosznia- Hercegovina érdekében járjak el. Elegem lett a helyi politikusok játszmáiból”. Egy ponton még a “full rubbish”, vagyis a tiszta szemét(ség) kifejezést is használta a boszniai politikai elit teljesítményének plasztikus ábrázolására. A következő videót nézve nem csak arra érdemes figyelni, hogy Schmidt mit mondott, hanem arra is, hogy miként mondta, amit mondott.

A helyzet komolyságának érzékeltetése végett kijelentette azt is, hogy nem lehet addig uniós tagságról álmodozni Boszniában, amíg a választási reform végrehajtására nem képesek az érintek felek, vagy inkább az érintett hármak.

Schmidt ezzel utalt az unió által majd tíz éve meghatározott 14 csatlakozási kritériumra, amelyekből azóta Bosznia- Hercegovina “magasan kvalifikált politikai vezetése” egyet sem tudott keresztül verni a belső ellentétek miatt. A csatlakozási folyamat még a tagjelölti státusz elnyerését megelőzően elakadt, ráadásul idén februárban Ursula van der Leyen az EU Bizottság elnöke jelezte, hogy Bosznia- Hercegovina nem juthat be “surranó pályán” az EU-ba.

A drámai hangvételűre sikerült mostani monológ végén Schmidt még meg is fenyegette a bosnyák-horvát Föderáció vezetését, amikor kijelentette, hogy “amennyiben az október 2-i választást követően nem oldják fel a Föderációban négy éve uralkodó alkotmányos válsághelyzetet, akkor lépéseket ő tesz lépéseket, de annak többen nem fognak örülni”.

Ezt követően többször a homlokáig emelt tenyerével jelezte, hogy képletesen fogalmazva “addig van” a helyi politikai viszonyokkal.

Érdekes, hogy Schmidt nem tájékozódott a “helyi sajátosságokról”, mielőtt elvállalta a főmegbízotti tisztséget, és hogy senki sem tanácsolta neki – miután elkövette ezt a hibát – , hogy mindig legyen a zsebében három marék idegcsillapító, mert bármikor szüksége lehet rá. Ez ugyanis egy olyan hely, ahol könnyen beleragadhat a “politikai pocsolyába”, és akkor még szerencsésnek mondhatja magát, hogy nem az előmocsár nyelte el.

A Der Spiegel hazahívná

A Schmidt által kifejtettek nem csak Boszniában, hanem a főképviselő óhazájában is megdöbbenést váltottak ki.

A mai német politikai kommunikációs stílustól meglehetősen távol álló megnyilvánulási formát legélénkebben az németországi Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közeli Der Spiegel elemezte ki.

Eszerint Schmidt túl messzire merészkedett azzal, hogy nem uralkodott az érzelmein, amikor megnyilvánult a sajtó előtt.

A lap felvetette annak is a lehetőségét, hogy Schmidtet haza kellene hívnia Annalena Baerbock külügyminiszternek, illetve elegánsabb lenne, ha a Jó Ember maga adná be a lemondását, miután lejáratta magát.

A német lap érzékelhetően nincs tisztában a boszniai politikai kommunikációs boszorkánykonyhában uralkodó áldatlan állapotokkal, mikor Schmidten fegyelmezett magatartást kér számon, elég csak a Dodik által képviselt “suttyó színvonalról” készült írásunkat felidéznie az olvasónak.

Legtöbben meglapultak

A Schmidt-monológ értelmezésébe leginkább csak a helyi sajtó mert belebonyolódni, a boszniai politikusok többsége – a korábbi évek gyakorlatával szemben – meglapult a dühödt német láttán.

Érdeminek nem nevezhető észrevételt egyedül Milorad Dodik az államelnökség szerb tagja, és Željko Komšić az államelnökség horvát nemzetiséget megillető posztját bitorló “bosnyák báb” tett.

Dodik a Schmidt kapcsán korábban alkalmazott sablon retorikát vette elő, miszerint a főképviselő illegitim, mert a kinevezését az ENSZ Biztonsági Tanács nem szavazta meg. Majd kifejtette, hogy a boszniai szerbek a boszniai Szerb Köztársaságért, és nem Bosznia- Hercegovináért adták az életüket.

Szerinte a nemzetközi közösség egyes tagjai által manipulált főképviselő egy bosnyák dominancia mentén működtetett, centralizált Boszniát akar létrehozni, amit rá akar erőltetni a szerbségre.

A jelenleg már zajló választási kampányban az “egységes boszniai identitás” gondolatával házaló Komšić sokkal inkább Dodik megnyilvánulására reagált, mint “a Jó Ember” által elmondottakra.

Komšić a helyi népek olvasztótégelyén alapuló ideál unásig ismételt gondolata után azt találta mondani, hogy “voltak azonban olyan szerb nemzetiségű személyek, akik Boszniáért harcoltak és haltak meg a háborúsorán.”

Meg kell jegyezzük, hogy ezek száma azonban nem volt szignifikáns, különben nem úgy alakultak volna az események, ahogy alakultak.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava