Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Oroszország

PUTYIN VILÁGA: A rothadó Nyugat, a civilizációmentő Kelet

putyin dugin
PUTYIN ÚTJA: Oda-vissza Oroszország (Kép: illusztráció, Twitter)

Olvasási idő: 4 perc

Ha valaki az televízió műsorát nézi, és rendszeresen hallgatja a moszkvai vezetők nyilatkozatait, egy kicsit úgy érezheti magát, mint 35-40 évvel ezelőtt, amikor még létezett a nagy kommunista birodalom, a Szovjetunió. A Nyugat már akkor is hanyatlott – akkor a tévékben bemutatott képsorok szerint másból sem állt az élet, mint a feketék és egyéb tüntetők veréséből – a különbség csak annyi, hogy míg fél évszázaddal ezelőtt a kommunista ideológia felsőbbrendűségét hirdették Moszkvában, most Vlagyimir Putyin orosz államfő a énység, és a konzervatív értékek védelmezőjének szerepét osztotta magára. Egy rossz hír: Putyinék most ugyanúgy területrabló háborút folytatnak Ukrajnában, mint ahogyan a Szovjetunió is igyekezett minden bekebelezhető területet elfoglalni magának, s az ideológiai máz csak a valódi szándékok elkendőzését szolgálja.

Elveszett szuverenitás, új erőközpontok

A Putyin által elképzelt világ meglehetősen egyszerű. Az diktálni akar, százszázalékos befolyás alatt nyög, ám a rendszer már nem működik olajozottan, mert a nyugati országokban kiéleződnek a belső konfliktusok, és emiatt az USA fokozatosan elveszti domináns szerepét a nemzetközi porondon. Ezzel párhuzamosan felemelkedőben vannak az új erőközpontok – Putyin leginkább Oroszországra gondol, de persze azt is elismeri, hogy Kína is feljövőben van – és ezek az „egészséges” politikát folytató államok előbb-utóbb leelőzik a , a genderőrület és az LMBT-propaganda áldozatává vált liberális Nyugatot.

A liberalizmus halála mellett Putyin másik alapvető tézise az, hogy csak az erős és szuverén államoknak van jövőjük.



A Nyugaton sokan azt hiszik, hogy dominanciájuk állandó. De tudniuk kell, semmi sem örök. Oroszország erős és szuverén nemzetként lép be az új korszakba. Ki fogjuk használni az adódó lehetőségeket és még erősebbek leszünk. Teljesen egyértelmű, hogy az új világrend szabályait az erős szuverén államok szabják majd meg. A többiek jog nélküli gyarmatokká válnak

ázta Putyin egy közelmúltban elmondott szentpétervári beszédében. A jövőben – legalábbis Putyin szerint – véget ér a “globális aranymilliárd” uralma, a kifejezéssel az orosz elnök arra utalt, hogy a világ közel nyolcmilliárdos népessége két részre oszlik: a kizsákmányoló kevesekre és a kizsákmányolt sokakra.

Bár Putyin jövő időben beszélt az adódó lehetőségek kihasználásáról, az utóbbi években már többször is ugrott, amikor lehetősége volt egy kis területszerzésre. 2008-ban Grúziától vették el az oroszok Abháziát és Dél-Oszétiát – ez a két terület hamarosan hivatalosan is csatlakozni fog Oroszországhoz, 2014-ben a Krímet csatolták el, s február 24-én megindult az Ukrajna nagy részének, több mint felének bekebelezését célzó „különleges katonai művelet”.

Putyin Raszputyinja

A putyini világrend ideológiai alapjának megteremtésében meghatározó szerepet játszik Alekszandr Dugin, akit sokan Putyin Raszputyinjaként emlegetnek. A , aki szerint Oroszország hamarosan a Balkánon is új lendülettel jelenik majd meg, a jó és a rossz párharcának tekinti a „Szent Oroszország” és a Nyugat küzdelmét. Szerinte attól függ a Lélek sorsa, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta Dugin egy közösségi oldalon megjelent posztban.



Míg Putyin világának egyik fontos támasza az orosz ortodox egyház – amelynek élén jelenleg is egy kipróbált ex-KGB-s, Kirill áll – ez nem akadályozza meg a pályafutását ugyancsak a szovjetnél kezdő, majd az orosz titkosszolgálatnál folytató államfőt abban, hogy közben ne támaszkodjon az egyházat évtizedeken át üldöző Szovjetunió iránti növekvő nosztalgiára.

A Szovjetunió szétesése volt a huszadik század legnagyobb geopolitikai katasztrófája

– mondta többször is Putyin, s nyilatkozataiból is kihámozható, ő is úgy véli – sok történésszel egyetemben – hogy a 15 tagköztársaságból álló egykori államszövetség tulajdonképpen az első világháborúban, az 1917-es bolsevik forradalom miatt széthullott cári Orosz birodalom jogörököse volt.

Nagy Péter reinkarnációja

Ahogy pedig most Oroszország az egykori Szovjetunió jogutódja, Putyin szerint egyértelműen joga van arra, hogy amit lehet, visszagyűjtsön Oroszországnak a volt birodalom területeiből. Hogy mennyire így gondolja, azt néhány hete el is árulta.

Nagy Péter cár 21 éven át vívta a nagy északi háborút. Úgy tűnhetett, háborúban állt Svédországgal és végül elvett tőlük valamit. De semmit sem vett el, csak visszafoglalta azt, ami Oroszországé volt. Most a mi feladatunk az, hogy visszavegyünk, ami Oroszországé és erősítsük az államot

– mondta egy Nagy Péter cár életét bemutató kiállításon megjelent államfő.

A meglehetősen eklektikus putyini világkép egyik fontos eleme a fasizmus ellen aratott győzelem folyamatos, és a történelmi tényeknek egyre kevésbé megfelelő emlegetése. Miközben már-már úgy tűnhet az orosz politikusok nyilatkozataiból, hogy a Szovjetunió egyedül harcolt a nácizmus ellen – nem divat beszélni a Moszkvát segítő Lend-Lease programról sem – folyamatosan nő a második világháborús győző, Joszif Sztálin egykori szovjet diktátor népszerűsége. S hogy miért nézi el, sőt támogatja a Kreml a konzervatív és keresztény értékek védelmével aligha vádolható Sztálin népszerűségének növekedését a mostani rezsim? Leginkább azért, mert a második világháborúban aratott győzelem óta a szovjet, majd az orosz állam nem nagyon tudott olyan jelentős eredményt felmutatni, amelyre hivatkozva ismét bizonyítani lehetne az orosz társadalom mindekori nagyszerűségét.



Nácizás ezerrel

A második világháborús győzelmet és a fasizmus elleni harcot már igencsak túltolják Moszkvában: mindenki náci és fasiszta, aki nem támogatja az Ukrajna – az ottani fasiszták – elleni háborút, s nácik azok a külföldiek is, akik szerint az 1939-es -szovjet meg nem támadási egyezmény és annak Kelet-Európát felosztó titkos záradéka hozzájárult a második világháború kitöréséhez.

A nácizás annak ellenére folyik, hogy Ukrajnában ugyan vannak újfasiszták – ahogy sok más országban – ám a parlamentbe sem jutott be szélsőjobboldali párt, s a zsidó származású államfőről, Volodimir Zelenszkijről is nehéz elhinni, hogy lelkes náci lenne. Már csak azért sem, mert az orosz anyanyelvű elnök volt az, aki 2014-ben nyílt levélben tiltakozott az orosz nyelv használatát korlátozó új ukrán törvények életbe léptetése miatt.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: