Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Az Európai Unió június 24-én mélyütést vitt be a bosznia-hercegovinai politikai vezetésnek azzal, hogy nem adta meg az évek óta áhított tagjelölti státuszt. Az Európai Tanács elutasító határozata megerősítette az Ursula von der Leyen által 2022. februárjában tett kijelentést, miszerint az EU nem könnyíti meg a csatlakozási feltételeket a nyugat-balkáni államok számára. A döntést követően a legfontosabb boszniai politikai szervezetek vezetőit Várhelyi Olivér bővítési politikáért felelős biztos Brüsszelbe invitálta, hogy egyeztessen a három boszniai államalkotó nemzet vezetőivel a lehetséges folytatásról. A bosnyákok ugyan fanyalogtak, de végül csak elmentek a találkozóra, és külön-külön tárgyaltak a bővítési biztossal.

Megvalósult az egység

Az Európai Tanács június végi elutasító határozata komoly felháborodást váltott ki az egyébként is konfliktusokkal terhelt boszniai közéletben. Kellő szarkazmussal kijelenthetjük, hogy az EU az elutasító döntéssel megvalósította a boszniai „nemzeti egységet”, amit a daytoni békeszerződés ratifikálása óta eltelt 26 év alatt nem sikerült tető alá hozni.

A boszniai politikai szervezetek többsége nemzetiségi hovatartozásra tekintet nélkül egységes álláspontot képvisel, amely szerint az uniós tagjelöti státusz Ukrajna és Moldova részére történő megadása visszás felhangokkal bír a csatlakozási folyamatban lényegesen előrébb tartó nyugat-balkáni államokkal szemben.

A tagjelölti státusz elutasítása kapcsán a két legfontosabb álláspontot Milorad Dodik a boszniai államelnökség szerb tagja és Bisera Turković boszniai külügyminiszter fogalmazta meg. Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy Dodik a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel június 1-jén Banja Lukában folytatott találkozón kifejezetten kritikus hangot ütött meg az uniós integráció jövője kapcsán.

A legfontosabb boszniai szerb vezető elmondta, hogy az EU 14 olyan kritériumot határozott meg Bosznia számára, amelyeknek a jelentős részét az ország sajátos társadalmi berendezkedése és a poszt-háborús feszültség miatt nem tudnak teljesíteni. Dodik közvetetten utalt arra, hogy nem járják el a „macedón kólót”, vagyis nem fogja hagyni, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a szerb nemzetiség autonómiáját feláldozzák az évek óta szemük előtt lebegtetett, vagy inkább belógatott uniós csatlakozás reményében.

Egyik korábbi írásunkban beszámoltunk arról is, hogy a boszniai lakosságot elmés megjegyzéseivel rendre maga ellen hangoló Bisera Turković külügyminiszter a brüsszeli alternatív Canossa-járás helyett Katarban tett több napos látogatást. Így a bizonytalan politikai jövővel bíró Šefik Džferović bosnyák államelnökségi tag kísérelte meg meggyőzni a boszniai tagjelöltséget ellenző tagállamok vezetőit.

Turković a brüsszeli döntés meghozatalát követő napon előkerült, és a boszniai sajtószerveknek adott nyilatkozatában közölte mindenki megnyugtatása végett, hogy „komolyabban kell ezekért a célokért dolgozni a jövőben, mert semmi sincs ajándékba. Nem most kell siránkozni!”

A három „napkeleti bölcs”

Miután az unió boszniai megítélésében érzékelhetően komoly károkat okozott a tagjelölti státuszról hozott döntés, Várhelyi biztos igyekezett a boszniai közvélemény jelentős részét lefedő, három legnagyobb politikai szervezet vezetőjével tárgyalóasztalhoz ülni, a bosnyákokban ez ugyan némi ellenérzést váltott ki, de minden fanyalgás ellenére csak elmentek a találkozóra, főleg miután kiderült, hogy nem kell egy asztalhoz leülniük.

Milorad Dodik a boszniai szerbek jelentős része által támogatott Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) elnöke kifejtette, hogy a választási törvény reformja kapcsán kialakult horvát-bosnyák vitában nem akar megnyilvánulni, és kész elfogadni minden megoldást, ami a két másik államalkotó nemzet egyetértésén alapszik.

Az unió által megkövetelt törvényhozási cunami kapcsán Izetbegović álláspontját „alkotmányellenesnek” minősítette. Egyedül a közbeszerzési törvény reformjával összefüggésben nyilatkozott úgy, hogy azt széles körben tudja támogatni a korrupció visszaszorítása érdekében.

A legfőbb bírói és ügyészi tanács (Visoko Sudsko i Tužilačko Vijeće, VSTV) reformja kapcsán is elzárkózó álláspontot képviselt. Szerinte a legfőbb országos illetékességű boszniai bírói testület csak azokat az ügyeket tárgyalhatja, amelyek nemzetközi jellegűek, vagy más tényező miatt országos érintettség merül fel.

A jogászi okfejtés végén a szerbek által egyszerűen csak „Mile” néven emlegetett politikus újfent kihasználta az alkalmat, hogy megkérdőjelezze Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének legitimitását.

Dodik álláspontja ebben a tekintetben sem változott, vagyis továbbra sem ismeri el Schmidt kinevezését jogszerűnek, és kifejezetten ellentmondásosnak minősítette, hogy „egy olyan személy döntsön a boszniai jogszabályok alkotmánnyal összeférhetősége kapcsán, aki maga sem a jogállami elveknek megfelelően tölti be a posztját.”

Bakir Izetbegović befejezte

Az egyeztetést követően Bakir Izetbegović, a legnagyobb boszniai bosnyák párt, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke közölte, hogy elégedett a Várhelyi Olivérrel folytatott beszélgetésen elhangzottakkal. Állítása szerint optimizmusra ad okot, hogy az elmondottak alapján Bosznia- Hercegovina a közeljövőben megkaphatja a tagjelölti státuszt.

Ehhez „mindössze” a választási törvény, a közbeszerzésekről szóló jogszabályok mellett a bíróságok, valamint a legfőbb bírói és ügyészt tanács reformjáról szóló törvény elfogadására lenne szükség, amitől – mint kicsit feljebb láthattuk – a szerbek elzárkóznak.

Izetbegović a saját eredményeként igyekezett beállítani, hogy a választási törvény reformját a felek elvetették a Dragan Čović által kidolgozott formában. Majd kijelentette, hogy a választási törvény módosításáról csak a 2022. október 2-re kiírt boszniai választás megtartását követően hajandó tárgyalni, és csak abban az esetben, ha a választási eredmény alapján valamennyi szinten megalakul a végrehajtó hatalom Bosznia- Hercegovinában.

A tisztán látás végett közöljük, hogy bár Izetbegović követelése nem tűnik első olvasatra abszurdnak, a helyzet azonban ennél lényegesen bonyolultabb a nyugat-balkáni „csodaországban”, mert a horvát-bosnyák entitás élén a négy évvel ezelőtti választás óta ügyvezető kormány van, mivel a pártok nem fogadták el a választási eredményt. Korábban hasonló helyzet volt nyolc évig Szarajevó Kantonban.

A „legfőbb bosnyák” szerint a jövőben sem fog sor kerülni a horvát nemzetiség részről politikai blokádra, mert Čović „az európai értékek képviselőjeként definiálta magát.” Azzal zárta a gondolatot, hogy a Várhelyivel és a Čovićtyal ebben a témában folytatott beszélgetések ideje lejárt, ezt befejezettnek tekinti a maga részéről.

Čović összeomlást vizionál

Dragan Čović a legnagyobb támogatottsággal bíró boszniai horvát párt, a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártjának (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke találkozó után úgy nyilatkozott, hogy „jó hangulatú beszélgetést folytatott a barátaival”, és hogy továbbra is az EU által megfogalmazott 14 kritérium képezte a találkozó központi témáját.

A választási törvény reformját minősítette a boszniai horvátok szempontjából a legjelentősebb kérdésnek. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a „horvátoknak továbbra sincs saját tagjuk az államelnökségben, ehelyett a bosnyák nemzet bír két képviselővel, utalva arra, hogy a bosnyák tag szerepét betöltő Šefik Džferović és a szerb Milorad Dodik mellett harmadik tagként a horvát tag pozícióját a „nemzeti identitástudat” nélküli Željko Komšić tölti be a jelentős bosnyák átszavazásnak (majorizáció) köszönhetően, aki újabban az „egységes boszniai nemzeti identitás” gondolatával házalva akarja maga mellé állítani a nemzetiségi és vallási konfrontációkban megfáradt szavazókat.

A kritikai észrevételek ellenére Čović a bosnyák és a horvát nemzetek tagjai közti megbékélést minősítette a legfontosabb feladatnak a közeljövőben, amiből második olvasatban az is kiérthető, hogy híján vagyunk ennek a megbékélésnek.

Az egyeztetés kapcsán Čović kifejtette, hogy maga a magyar uniós biztos kezdeményezte a három államalkotó nemzet legfőbb politikai szervezeteinek vezetőivel a találkozót. A megbeszélés célja pedig az lett volna, hogy Várhelyi közreműködésével az állaspontok közeledjenek.

Ehelyett Čović kemény kijelentést tett, amikor előadta, hogy „a horvát fél nyitott a választási törvény reformjára, és a parlamentben az általuk támogatott módosítások egy részét el is fogadták, a bosnyákok azonban a status quo fenntartásában érdekeltek, így nem látszik a továbblépés lehetősége, ez az út pedig „az összeomlás felé viszi Bosznia- Hercegovinát”.