Connect with us

Bosznia

ANYUKA MEGLÁTOGAT: A boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben, a külügyminiszter Katarban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter közel-keleti körúton vett részt. A mindig alkalomhoz illően öltöző Bisera Turković mostani katari látogatása során is igyekezett megfelelni a vendéglátók vallási elvárásainak. Meglepő viszont, hogy miközben a horvát és a szlovén diplomácia kezét-lábát törte Bosznia- Hercegovina tagjelölti tagságáért, Turković meg sem jelent meg Brüsszelben.

Külügyminiszterek gyöngye

2022. június 21. és 23. között Brüsszelben tartott uniós tárgyalásokon eldőlt, hogy Bosznia- Hercegovina belátható időn belül nem lesz az EU tagja. Az Európai Bizottság megerősítette a több napos konferencián részt vevő Šefik Džaferovićnak, a boszniai államelnökség bosnyák tagjának, hogy a tagjelölti státusz elnyeréséhez megállapított 14 kritérium teljesítése nélkül nem érdemes újra a tárgyaló asztalhoz ülniük.

A boszniai sajtó munkatársai hideg tárgyilagossággal közölték az uniós döntéshozók álláspontját, majd a hazai főbűnös keresése közben ráeszméltek, hogy az évek óta komoly katari és török orientációval vádolt Bisera Turković külügyminiszter a brüsszeli diplomáciai adok-kapok alatt végig a Perzsa-öbölben töltötte az időt.

Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter a régi motorosok közé tartozik a boszniai politikai életben. Elég csak arra gondolni, hogy már 1994 és 1996 között Budapesten töltött be nagyköveti pozíciót. A legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akció Pártjának (Savez Demokratske Akcije, SDA) oszlopos tagja. A kormányzati és a pártján belüli funkciója okán Bosznia- Hercegovina egyik legbefolyásosabb szereplőjének tartják, aki szoros baráti kapcsolatot ápol Bakir Izetbegovićtyal, az SDA elnökével.

A legtöbb boszniai politikai elemző szerint Turković komoly pártirányítás mellett/alatt végzi miniszteri feladatait. Emiatt volt meglepő sokak számára, hogy az SDA által a korábbi években minden létező fórumon célként hangoztatott uniós tagjelölti státusz elnyerése érdekében meg sem jelent meg Brüsszelben. Sőt, ezzel ellentétes irányt vett, és a Perzsa-öbölben folytatott diplomáciai körutat.

Anyuka meglátogat

Turković a Közel- Keletre tett látogatását azzal magyarázta, hogy “nem volt oka Brüsszelbe utazni, mert bármilyen döntés is születik ott, az nem a boszniai diplomáciai erőfeszítéseknek lesz köszönhető.”

Turković ezzel a kijelentésével elismerte, hogy az EU Bizottság és Tanács döntésére a boszniai diplomácia érdemi hatással nem volt, az persze, más kérdés, hogy a miniszterasszony időszakosan emlékeztethette volna a Miniszterek Tanácsában helyet foglaló kollégáit, hogy a Josep Borrell által unásig emlegetett 14 kritérium közül párat legalább a látszat kedvéért be lehetett volna húzni a jobb brüsszeli tárgyalási pozíció érdekében.

Így Brüsszel helyett Turković a számára kiemelten kedves Katarba utazott a Második Dohai Gazdasági Fórumra. Érdemes megjegyezni, hogy a boszniai külügyminisztert a korábbi években nem véletlenül vonták többször kérdőre a katari kapcsolatai miatt, mert csak az elmúlt hat hónapban a mostani utazásával együtt négy alkalommal érkezett az öböl menti emírségbe. A helyszínválasztásnak családi oka is lehetett, mert az ottani boszniai nagykövetségen dolgozik Turković Ali nevű fia.

A Turković tevékenysége kapcsán meglehetősen jól értesült Slobodna Bosna napilap a boszniai külügyminisztériumi forrására hivatkozva közölte a miniszterasszonnyal szemben kritikát megfogalmazó írásában, hogy a “boszniai külügyminisztérium a korábbi években nem tett érdemi lépéseket a tagjelölti státusz elnyerésére, és az tagjelölti státusz moldáv és ukrán fél általi elnyerése a boszniai diplomácia kudarcának minősíthető, mivel két olyan állam előzi meg ezen a téren, amivel az EU korábban érdemben nem is számolt.”

A bosznia-hercegovinai külügyminiszter jó szokásához híven a tagjelölti státusz megadásának elmaradásáért a június 23-án adott nyilatkozatában a szerb szecessziós törekvéseket és a boszniai szerb pártok által 2021. augusztusa és 2022. márciusa között folytatott politikai blokádot jelölte meg, amiért a boszniai szerb politikai elitet minősítette felelősnek.

Kijelentette, hogy Bosznia- Hercegovina előbb vagy utóbb az unió tagállama lesz, és az EU nem fordult el Boszniától. A magvas gondolat végén a miniszterasszony még megjegyezte, hogy “semmi sincs ajándékba, a jövőben komolyabban kell ezért a célért mindenkinek dolgozni, és nem most kell siránkozni!”

Kimentették

A brüsszeli eseményektől való távolmaradást jóindulattal értelmezők azzal mentik fel a boszniai külügyek legfőbb motorját, hogy az EU állam- és kormányfői formációban ülésező tanácsa tárgyalta a nyugat-balkáni államok helyzetét, így célszerűbb volt az államfői testületben helyet foglaló SDA tagot, Šefik Džaferovićot Brüsszelbe utaztatni.


Már uniós tag

Sejo Sexon, a Zabranjeno pušenje (Tilos a dohányzás) szarajevói punk rock banda tagja arra hívta fel a figyelmet az egyik boszniai tv-csatornán, hogy a 25 évvel ezelőtt zajlott háború idején az országnak 4,2 millió lakosa volt, ma 2,8 millióan vannak. A többiek külföldön dolgoznak. Bosznia- Hercegovina így csatlakozik az Európai Unióhoz.


Más értelmezések alapján Bisera Turković az SDA külügyi tevékenységének alapembere, akit a pártelnök Bakir Izetbegović azért tart, hogy a számára fontosabb közel-keleti és török kapcsolatok megerősítésére “koncentráljon”, miután június elejére egyértelművé vált, hogy az EU Bizottság továbbra sem enged a 14 kritérium teljesítéséből a tagjelölti státusz elnyeréséért.

Az októberre kiírt boszniai választások miatt releváns szempont lehetett Bakir Izetbegović számára, hogy Bisera Turkovićra számíthatnak a következő boszniai kormányban külügyminiszterként. Ezzel szemben Šefik Džaferović politikai jövője bizonytalan, őt sokan már most is “politikai ikebanaként” tartják számon, miután helyette az Államelnökségben bosnyákokat megillető székért maga Izetbegović “vezír” száll ringbe októberben.

Így Džaferović alkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy a brüsszeli utazása során kemény kritikát fogalmazzon meg az uniós bürokratákkal szemben, mint a következő ciklusban nagy eséllyel uniós ügyekkel is foglalkozó Turković.

Ursula von der Leyen már 2022. februárjában jelezte a boszniai politikai vezetésnek, hogy nincs “surranó pálya”, vagyis nem enged a 14-ből, vagyis a 14 kritériumból. Akkor az október 2-re kiírt boszniai választások megtartásához szükséges 6 millió euró összeget nem volt képes a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) előteremteni, és az uniótól akarta megszerezni a szükséges összeget, bár Turković ezen a téren sem jeleskedett.

Az Európai Bizottság a 2021-es országjelentésben is elmarasztalta a tagjelölti státuszról szélesebb körben elérhető támogatások miatt álmodozó országot. Összességében június 1-jén már evidencia lehetett az uniós döntéshozatalról reális képpel bíró boszniai szereplőknek, hogy a tagjelölti státuszt az ukrán-moldáv szerelvényre csatlakozva sem lehet megszerezni, így nem gurulnak csengő eurók sem az országba.

Ezért Šefik Džaferovićra hárult a hálátlan szerep, hogy felhívja a háborús helyzet miatt az ukrán-moldáv tengely javára kialakult pozitív diszkriminációra a brüsszeli vezetők figyelmét. A rutinos bosnyák politikus jó pártkatonaként tette is a dolgát, és nyilatkozatában kifejtette, hogy Bosznia- Hercegovina által a korábbi években elért eredményeket nagyobb mértékben kellett volna figyelembe venni, majd megjegyezte, hogy “formai elemeket kérnek számon Bosznián, nem pedig tartalmi, érdemi jellegű dolgokat.”

Utóbbi kijelentés kapcsán lehetne vitába bocsátkozni Šefik Džaferovićtyal arról, hogy a jogállamiság, a stabil költségvetés, az igazságszolgálatás működése és a korrupció felszámolása formai tényező-e, ettől függetlenül a mondandója lényege az volt, hogy ezek a jelenségek Ukrajna és Moldávia esetében is fennállnak, több közülük a boszniai szintet is meghaladó mértékben.

Dominóhatás

Egyes vélemények szerint a tagjelölti státusz megadásának elmaradása Bosznia- Hercegovina esetében azért járhat lényegesen komolyabb következményekkel, mint más nyugat-balkáni államok esetében, mert

  • a boszniai politikai vetetés eddig óvatosan kezelte a Nyitott Balkán kezdeményezést, mert abban a legnagyobb gazdasággal és lakossággal bíró szereplő Szerbia lenne, amellyel meglehetősen visszás még ma is Bosznia viszonyrendszere, amiért nem csak a szerb vezetők marasztalhatók el, hanem a boszniai diplomáciai is,
  • Bosznia- Hercegovina valószínűleg a régió leginstabilabb állama a nemzetiségi viszonyai, gazdasági és demográfiai helyzete mellett a jelentős külföldi befolyás miatt is.

Így az uniós törekvések háttérbe szorulásával és az Open Balkan formációtól való távolmaradással várható, hogy megerősödik a török, orosz szerepvállalás és felértékelődnek az Öböl-országok, vagyis tovább erősödik azoknak az államoknak a Boszniára kifejtette hatása, amelyeknek a háttérbe szorítása érdekében az EU komoly és költséges lépéseket tett a korábbi években. Egyébként meg kit érdekel az Európai Unió, ha nem nyomja a pénzt.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava