Bosznia
ANYUKA MEGLÁTOGAT: A boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben, a külügyminiszter Katarban
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter közel-keleti körúton vett részt. A mindig alkalomhoz illően öltöző Bisera Turković mostani katari látogatása során is igyekezett megfelelni a vendéglátók vallási elvárásainak. Meglepő viszont, hogy miközben a horvát és a szlovén diplomácia kezét-lábát törte Bosznia-Hercegovina tagjelölti tagságáért, Turković meg sem jelent meg Brüsszelben.
Külügyminiszterek gyöngye
2022. június 21. és 23. között Brüsszelben tartott uniós tárgyalásokon eldőlt, hogy Bosznia-Hercegovina belátható időn belül nem lesz az EU tagja. Az Európai Bizottság megerősítette a több napos konferencián részt vevő Šefik Džaferovićnak, a boszniai államelnökség bosnyák tagjának, hogy a tagjelölti státusz elnyeréséhez megállapított 14 kritérium teljesítése nélkül nem érdemes újra a tárgyaló asztalhoz ülniük.
A boszniai sajtó munkatársai hideg tárgyilagossággal közölték az uniós döntéshozók álláspontját, majd a hazai főbűnös keresése közben ráeszméltek, hogy az évek óta komoly katari és török orientációval vádolt Bisera Turković külügyminiszter a brüsszeli diplomáciai adok-kapok alatt végig a Perzsa-öbölben töltötte az időt.
Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter a régi motorosok közé tartozik a boszniai politikai életben. Elég csak arra gondolni, hogy már 1994 és 1996 között Budapesten töltött be nagyköveti pozíciót. A legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akció Pártjának (Savez Demokratske Akcije, SDA) oszlopos tagja. A kormányzati és a pártján belüli funkciója okán Bosznia-Hercegovina egyik legbefolyásosabb szereplőjének tartják, aki szoros baráti kapcsolatot ápol Bakir Izetbegovićtyal, az SDA elnökével.
A legtöbb boszniai politikai elemző szerint Turković komoly pártirányítás mellett/alatt végzi miniszteri feladatait. Emiatt volt meglepő sokak számára, hogy az SDA által a korábbi években minden létező fórumon célként hangoztatott uniós tagjelölti státusz elnyerése érdekében meg sem jelent meg Brüsszelben. Sőt, ezzel ellentétes irányt vett, és a Perzsa-öbölben folytatott diplomáciai körutat.
Anyuka meglátogat
Turković a Közel-Keletre tett látogatását azzal magyarázta, hogy „nem volt oka Brüsszelbe utazni, mert bármilyen döntés is születik ott, az nem a boszniai diplomáciai erőfeszítéseknek lesz köszönhető.”
Turković ezzel a kijelentésével elismerte, hogy az EU Bizottság és Tanács döntésére a boszniai diplomácia érdemi hatással nem volt, az persze, más kérdés, hogy a miniszterasszony időszakosan emlékeztethette volna a Miniszterek Tanácsában helyet foglaló kollégáit, hogy a Josep Borrell által unásig emlegetett 14 kritérium közül párat legalább a látszat kedvéért be lehetett volna húzni a jobb brüsszeli tárgyalási pozíció érdekében.
Így Brüsszel helyett Turković a számára kiemelten kedves Katarba utazott a Második Dohai Gazdasági Fórumra. Érdemes megjegyezni, hogy a boszniai külügyminisztert a korábbi években nem véletlenül vonták többször kérdőre a katari kapcsolatai miatt, mert csak az elmúlt hat hónapban a mostani utazásával együtt négy alkalommal érkezett az öböl menti emírségbe. A helyszínválasztásnak családi oka is lehetett, mert az ottani boszniai nagykövetségen dolgozik Turković Ali nevű fia.
A Turković tevékenysége kapcsán meglehetősen jól értesült Slobodna Bosna napilap a boszniai külügyminisztériumi forrására hivatkozva közölte a miniszterasszonnyal szemben kritikát megfogalmazó írásában, hogy a „boszniai külügyminisztérium a korábbi években nem tett érdemi lépéseket a tagjelölti státusz elnyerésére, és az tagjelölti státusz moldáv és ukrán fél általi elnyerése a boszniai diplomácia kudarcának minősíthető, mivel két olyan állam előzi meg ezen a téren, amivel az EU korábban érdemben nem is számolt.”
A bosznia-hercegovinai külügyminiszter jó szokásához híven a tagjelölti státusz megadásának elmaradásáért a június 23-án adott nyilatkozatában a szerb szecessziós törekvéseket és a boszniai szerb pártok által 2021. augusztusa és 2022. márciusa között folytatott politikai blokádot jelölte meg, amiért a boszniai szerb politikai elitet minősítette felelősnek.
Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina előbb vagy utóbb az unió tagállama lesz, és az EU nem fordult el Boszniától. A magvas gondolat végén a miniszterasszony még megjegyezte, hogy „semmi sincs ajándékba, a jövőben komolyabban kell ezért a célért mindenkinek dolgozni, és nem most kell siránkozni!”
Kimentették
A brüsszeli eseményektől való távolmaradást jóindulattal értelmezők azzal mentik fel a boszniai külügyek legfőbb motorját, hogy az EU állam- és kormányfői formációban ülésező tanácsa tárgyalta a nyugat-balkáni államok helyzetét, így célszerűbb volt az államfői testületben helyet foglaló SDA tagot, Šefik Džaferovićot Brüsszelbe utaztatni.
Már uniós tag
Sejo Sexon, a Zabranjeno pušenje (Tilos a dohányzás) szarajevói punk rock banda tagja arra hívta fel a figyelmet az egyik boszniai tv-csatornán, hogy a 25 évvel ezelőtt zajlott háború idején az országnak 4,2 millió lakosa volt, ma 2,8 millióan vannak. A többiek külföldön dolgoznak. Bosznia-Hercegovina így csatlakozik az Európai Unióhoz.
Más értelmezések alapján Bisera Turković az SDA külügyi tevékenységének alapembere, akit a pártelnök Bakir Izetbegović azért tart, hogy a számára fontosabb közel-keleti és török kapcsolatok megerősítésére „koncentráljon”, miután június elejére egyértelművé vált, hogy az EU Bizottság továbbra sem enged a 14 kritérium teljesítéséből a tagjelölti státusz elnyeréséért.
Az októberre kiírt boszniai választások miatt releváns szempont lehetett Bakir Izetbegović számára, hogy Bisera Turkovićra számíthatnak a következő boszniai kormányban külügyminiszterként. Ezzel szemben Šefik Džaferović politikai jövője bizonytalan, őt sokan már most is „politikai ikebanaként” tartják számon, miután helyette az Államelnökségben bosnyákokat megillető székért maga Izetbegović „vezír” száll ringbe októberben.
Így Džaferović alkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy a brüsszeli utazása során kemény kritikát fogalmazzon meg az uniós bürokratákkal szemben, mint a következő ciklusban nagy eséllyel uniós ügyekkel is foglalkozó Turković.
Ursula von der Leyen már 2022. februárjában jelezte a boszniai politikai vezetésnek, hogy nincs „surranó pálya”, vagyis nem enged a 14-ből, vagyis a 14 kritériumból. Akkor az október 2-re kiírt boszniai választások megtartásához szükséges 6 millió euró összeget nem volt képes a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) előteremteni, és az uniótól akarta megszerezni a szükséges összeget, bár Turković ezen a téren sem jeleskedett.
Az Európai Bizottság a 2021-es országjelentésben is elmarasztalta a tagjelölti státuszról szélesebb körben elérhető támogatások miatt álmodozó országot. Összességében június 1-jén már evidencia lehetett az uniós döntéshozatalról reális képpel bíró boszniai szereplőknek, hogy a tagjelölti státuszt az ukrán-moldáv szerelvényre csatlakozva sem lehet megszerezni, így nem gurulnak csengő eurók sem az országba.
Ezért Šefik Džaferovićra hárult a hálátlan szerep, hogy felhívja a háborús helyzet miatt az ukrán-moldáv tengely javára kialakult pozitív diszkriminációra a brüsszeli vezetők figyelmét. A rutinos bosnyák politikus jó pártkatonaként tette is a dolgát, és nyilatkozatában kifejtette, hogy Bosznia-Hercegovina által a korábbi években elért eredményeket nagyobb mértékben kellett volna figyelembe venni, majd megjegyezte, hogy „formai elemeket kérnek számon Bosznián, nem pedig tartalmi, érdemi jellegű dolgokat.”
Utóbbi kijelentés kapcsán lehetne vitába bocsátkozni Šefik Džaferovićtyal arról, hogy a jogállamiság, a stabil költségvetés, az igazságszolgálatás működése és a korrupció felszámolása formai tényező-e, ettől függetlenül a mondandója lényege az volt, hogy ezek a jelenségek Ukrajna és Moldávia esetében is fennállnak, több közülük a boszniai szintet is meghaladó mértékben.
Dominóhatás
Egyes vélemények szerint a tagjelölti státusz megadásának elmaradása Bosznia-Hercegovina esetében azért járhat lényegesen komolyabb következményekkel, mint más nyugat-balkáni államok esetében, mert
- a boszniai politikai vetetés eddig óvatosan kezelte a Nyitott Balkán kezdeményezést, mert abban a legnagyobb gazdasággal és lakossággal bíró szereplő Szerbia lenne, amellyel meglehetősen visszás még ma is Bosznia viszonyrendszere, amiért nem csak a szerb vezetők marasztalhatók el, hanem a boszniai diplomáciai is,
- Bosznia-Hercegovina valószínűleg a régió leginstabilabb állama a nemzetiségi viszonyai, gazdasági és demográfiai helyzete mellett a jelentős külföldi befolyás miatt is.
Így az uniós törekvések háttérbe szorulásával és az Open Balkan formációtól való távolmaradással várható, hogy megerősödik a török, orosz szerepvállalás és felértékelődnek az Öböl-országok, vagyis tovább erősödik azoknak az államoknak a Boszniára kifejtette hatása, amelyeknek a háttérbe szorítása érdekében az EU komoly és költséges lépéseket tett a korábbi években. Egyébként meg kit érdekel az Európai Unió, ha nem nyomja a pénzt.
Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
Bosznia
A boszniai rendőri szervek 52 kg kokaint foglaltak le egy rajtaütés során
A boszniai rendőri szervek eddigi második legnagyobb kokainfogása banános ládák mélyéről került elő Szarajevóban, ez elég szokványos szállítási módszer a Latin-Amerikából érkező drog esetében. Fél éven belül ez már a második 50 kilogramm feletti kokain szállítmány, amit a boszniai hatóságok lefoglaltak. Az illegális árú fekete piaci értékel elérheti a 300.000 eurót.
Banánra vártak, kokaint kaptak
A boszniai rendőri szervek eddig nem szolgáltattak részleteket az idén január végén végrehajtott „Kruna” (magyarul korona) fedőnevű akcióról, amivel a drogkereskedelem elleni akciókat szokták felcímkézni.
A rajtaütés amiatt kapott kiemelt figyelmet a kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos elfogásokkal egyébként is gyakran foglalkozó boszniai sajtóban, mert a kiszivárgott információk alapján a lefoglalt 52 kilogramm, első osztályú kokain mennyisége rekord közeli volt.
Az Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség állig felfegyverzett tagjai (Forrás: SIPA)
Az akció kapcsán arra derült fény, hogy abban az áfacsalásokkal és csempészettel foglalkozó Közvetett adózásért felelős igazgatóság (Uprava za indirektno oporezivanje, UIO) mellett a boszniai Hírszerző és Biztonsági Ügynökség (Obaveštajna i Sigurnosna Agencija, OSA), valamint a fegyveres bűnelkövetők elfogását végző Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (Državna Agencija za Istragu i Zaštitu, SIPA) vett részt.
Az eset kapcsán az érintett állami szervek nem adtak részletes tájékoztatást, vélhetően a nemzetközi partnerek kérésére. Ennek ellenére annyi kiderült, hogy ezúttal nem a hatóságok voltak éberek, mert hogy a szállítmányt kicsomagoló cég maga jelezte a hatóságok felé, hogy banánra várt, és kokaint kapott.
A lefoglalt illegális szállítmányról mostanáig kizárólag arra derült fény, hogy több mint 52 kg tömegű, első osztályú kokaint rejtettek banán tárolására szolgáló ládákba, a bennük elhelyezett gyümölcsök alá.
A latin amerikai gyümölcsök importját végző kereskedelmi cég telephelye Szarajevóban van, a kokain pedig vélhetően Ecuadorból érkezett a banánnal együtt, egyes értesülések szerint ezúttal Horvátország érintésével, a fiumei (Rijeka) kikötőn keresztül.
A helyi oknyomozó újságírók még keresik a megfejtést arra vonatkozóan, hogy a csempészek miért a „Z-1” és a „D&G Prince” feliratokat tüntették fel a kokaint rejtő csomagolásokon, ezeknek nyilván van valamilyen üzenetük, amit csak a beavatottak ismernek.
Az ügy kapcsán – vélhetően a nyomozás érdekei miatt – az sem vált ismertté, hogy a rajtaütés során hány személyt vettek őrizetbe, illetve volt-e köztük külföldi állampolgár.
Egyes szarajevói médiaértesülések szerint senkit sem tartóztattak le, ezért a kollégák arra a következtetésre jutottak, hogy a szállítmány csak úgy betévedt Bosznia-Hercegovinába, és nem az ottani piacra szánták.
Erre utal a Közvetett adózásért felelős igazgatóság rövid közleménye is, amelyből mindössze annyi derült ki, hogy a lefoglalt kokaint a csempészek nem Boszniában akarták értékesíteni, és ennek érdekében tovább kívánták szállítani más országok felé.
A pontos végcélt azonban az UIO munkatársai sem nevezték meg.
A legnagyobb fogás tavaly volt
Bosznia-Hercegovina már a kilencvenes évek második fele óta fontos részét képezi a latin amerikai államokból és Délkelet-Ázsiából nyugat-európai célországokba irányuló kábítószer-tranzit útvonalnak. A boszniai hatóságok rendre foglalnak le 10-20 kg tömegű keménydrog szállítmányokat.
A sajtóban most ismertetett Kruna akció legújabb felvonása során lefoglalt mennyiséget a tavaly augusztusban, a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Dobojban elkobzott tétel haladta meg. Akkor a nyomozók 73 kilogramm kokaint vettek zár alá.
A rekordnak számító kokainfogásról akkor is csak minimális információt osztottak meg az illetékesek a sajtóval. A tavaly augusztusban elkobzott kokain kolumbiai eredetű volt, amit cukor és üdítőital szállítmányba rejtve juttattak be Bosznia-Hercegovinába.
Az egy év alatt lefoglalt kábítószer mennyisége kapcsán Bosznia-Hercegovinában nincs az egész országra kiterjedő statisztikai adat, mert a boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma a lefoglalt kábítószer mennyiségét nem hozza nyilvánosságra. Így csak a bosnyák-horvát országrész kapcsán állnak rendelkezésre adatok.
Ott a tavalyi évben 321 kilogrammnyi, kábító hatású tiltólistás anyag került lefoglalásra.
A boszniai rendőri szervek szakemberei egyetértenek abban, hogy a csekély hazai fizetőképes kereslet miatt a kokain és ópium származékok rendre az Európai Unióba való bejuttatás céljával érkeznek Boszniába.
A csempészek a montenegrói és albániai kikötőkből a zöldhatáron át juttatják el a tiltott szereket a nyugat-balkáni csodaországba, ahonnan kisebb mennyiségekre osztva kísérelik meg annak tovább szállítását az EU tagállamokba.
A célországokban pedig már a bosnyák, albán és török diaszpóra végzi el a tiltott szerek fekete piaci értékesítését.
Bosznia
Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket
Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.
Az amerikaiak kritizálták Dodikot
A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.
A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.
Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.
Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.
Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.
Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.
Dodik meghúzta a vörös vonalat
Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.
– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.
Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)
Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.
Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.
A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.
Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.
Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.
Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.
Dodik amerikai szabályozást vezetne be
Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”
Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.
Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.
Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.
- AI7 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
- Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- B A Balkanac6 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
- Ukrajna4 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki