Connect with us

Horvátország

CSAK A SZÁJA NAGY: Péhovardos NATO-csúcs Madridban, Milanović viselkedett

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Mint erről már mindenki értesült, aki nem egy Greta Thunberg-i barlangban tölti napjait, fincsi gyökereket majszolgatva, Madridban nagyszabású NATO-csúcstalálkozó volt. Ott mondtak, határoztak már mindenfélét, de ami igazán megnevettette – legalábbis a magyarokat -, hogy akár Rejtő Jenő egyik halhatatlan művében, a spanyol fővárosban is 31 náció képviseltette magát: a NATO 30 tagállamának képviselői és az orosz hússaláta. Miután ezt, a polkorrekt népség nagy megbotránkozására, a spanyolok ezt is az étlapra tették. De nem volt bojkott, embargó, mert az orosz saláta bizony elfogyott.

Zoki Bond egészen normális volt

Ami a horvátokat illeti, a kormánynak nagy kő esett le a szívéről, mert – egyes előrejelzésekkel ellentétben – a flambojáns (flamboyance) horvát köztársasági elnök egészen civilizáltan viselkedett a madridi csúcson, sőt mi több: békülékeny húrokat pengetett.

– Itt nincsenek olyan titkok, amelyeket a nyilvánosság ne hallhatna. Bosznia- Hercegovina problémáiról beszéltem. Ez elsősorban biztonsági probléma, olyasmi, ami veszélyezteti környezetünk egyensúlyát, és ami legalább félmillió uniós polgárt, a bosznia-hecegovinai horvátokat fenyegeti. Azt szeretném, hogy ez a helyzet megoldódjon. Aki hallotta, hallotta, én nem tehetek ennél sokkal többet

– mondta Milanović, aki már nem fenyegette, hanem üdvözölte Svédország és Finnország csatlakozását, mintha nem is ő mondta volna még alig két hónappal ezelőtt, hogy Finnország és Svédország nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg nem módosítják a bosznia-hercegovinai választási törvényeket.

Ezt hívják “pragmatikus politizálásnak”, bár Milanović hozzáfűzte, hogy nem tudja, miként fog ez végül megvalósulni, de – őszintén szólva – ez nem nagyon tartozik rá.

De azért nem hazudtolta meg teljesen önmagát, kicsit szapulta a kormányt, amikor úgy fogalmazott, hogy nem igazán hiányolná az “udvari bolondokat”, de azért a kormányból igazán valaki jelen lehetett volna a madridi csúcson.

Bond Bondovics véleménye szerint ez nem igazán profi politikusokhoz méltó viselkedés, s ha egy kicsit is szívükön viselik a bosznia-hercegovinai horvátok ügyét, akkor egy erélyesebb – de nem agresszív – fellépéssel sokat el lehetett volna érni.

Nyilatkozata végén még hozzáfűzte, hogy az ukrajnai helyzet azzal fenyeget, hogy tovább szélesedik a konfliktus, ám véleménye szerint a geográfia itt Horvátországnak kedvez.

Változik a narratíva?

Ha már az ukrán háborúnál tartunk, a horvát média eleddig nagyon ügyelt arra, hogy betartsa a nyugati irányvonalat, és szorgalmasan átvett mindent, amit a nyugati hírközlés igyekeztek elhitetni a nézőkkel, megfejelve időként a helyi biztonságpolitikai és katonai szakértők véleményével, amelyek nem nagyon különböztek a washingtoni, londoni vagy berlini meglátásoktól.

A zöld mezőkön legelésző rózsaszín pónik világába azonban meglehetősen durván beletenyerelt Ante Kotromanović volt védelmi miniszter, aki az RTL-nek nyilatkozva azt találta mondani, hogy nem látja azt, hogy Ukrajna miként nyeri meg ezt a háborút.

– Az oroszok veszélyesek. Mindannyian hajlamosak voltunk alábecsülni őket. Különösen a nyugati emberek, akik nem ismerik a szláv, vagyis inkább az orosz mentalitást. Az oroszok egész életükben szankciók alatt éltek, a birodalmi Oroszországtól napjainkig. Oroszországban még ma is mintegy 40 millió ember van, akiknek nincs sem WC-je, sem vezetékes vize. Őket a szankciók aligha sújthatják

– vélekedett Kotromanović a kedd esti híradóban. Hogy a volt védelmi miniszter véleménye valóban a horvát tudósítások hangvételének megváltoztatását jelenti-e, vagy sem, az kiderül a következő napokban, de megragadom az alkalmat, hogy mondjak pár dolgot a háborúval kapcsolatban.

Logisztika, egyebek

A II. világháború egyik kiemelkedő amerikai tábornoka, Omar Bradley mondta egy alkalommal, hogy stratégiáról, harcászatról az amatőrök beszélnek, szemben a profikkal, akiket kizárólag a logisztika érdekel.

Meglehetősen kijózanítóan hatott az angol Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének (Royal United Services Institute, RUSI) weboldalán napvilágot látó vélemény, amelynek értelmében a Nyugat, az Egyesült Államokat is beleértve, egyszerűen nem rendelkezik olyan kapacitásokkal, amelyekkel megfelelő gyorsasággal pótolni tudja az ukrán veszteségeket, vagyis nem képes az egyre aggasztóbb lőszerhiány kiküszöübölésére, ami különösen a tüzérségi lőszerek tekintetében jelentkezik.

Roppant érdekes olvasmány, ha valakit érdekel keressen rá, mi csak annyit fűzünk, hozzá, hogy az oroszoknak ilyen gondjuk nincs.

A másik dolog, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, az az állítólagos orosz élőerő-hiánnyal kapcsolatos. A háború elején sokan teljesen értetlenül álltak az előtt – köztük magam is -, hogy az oroszok 200 ezer emberrel vágtak bele az ukrajnai kalandba, és nem hogy nem biztosították a támadó hadműveletekhez szükséges túlerőt, de komoly hátrányban is voltak, egészen 3:1-hez arányban.

Végül pár héttel ezelőtt egy fehérorosz úriember fejtette meg a titok nyitját YouTube csatornáján: az oroszok lényegében kiszámították, hogy céljaikat egy expedíciós haderővel is képesek valósítani. Hogy pontosan milyen volt a haditerv, azt az oroszokon kívül senki sem tudja, de az északi (kiijev, szumi, harkovi) hadművelet orosz szempontból annyiból volt sikeres, hogy lekötötte az ukrán erők számottevő részét, miközben a többiek keleten és délen vitézkedtek.

A második fázis akkor kezdődött, amikor ezek az északon tébláboló egységek visszavonultak, és megjelentek a Donbasszban. Az ekkor kialakuló helyzet – legalábbis a jelzett fehérorosz forrás szerint – teljesen összhangban van az orosz doktrínával, a rendelkezésre álló mintegy százkilencven, ezer-ezer fős orosz taktikai zászlóalj-csoport (Batalion Tactical Group, BTG) a Harkovtól Herszonig terjedő frontvonalon pontosan úgy oszlik meg, ahogy azt a katonai akadémián tanítják Muszkaföldön.

Ahol defenzív állásokat vesznek fel, ott egy BTG esik kb. 20 kilométerre, ahol támadó hadműveleteket folytatnak, ott egy BTG 5, vagy ennél rövidebb arcvonalért felelős. Az elképesztő mennyiségű tüzérségi eszköz mellett ez éppen elegendőnek látszik arra, hogy módszeresen felmorzsolják a velük szemben álló erőket.

Egyszóval: az oroszok éppen annyi erőt állítottak hadrendbe, amennyit szükségesnek találtak, és ezért nem rendelték el a mozgósítást. Tehát, ha valaki kifogyni katonából vagy hadianyagból, azok nem az oroszok lesznek.

Végezetül, szintén a napokban olvastam egy internetes pletykát, hogy annak idején, amikor a szovjetek feláldozták az Aral-tavat a gyapottermelés oltárán, a megtermelt gyapotból állítólag mind egy szálig nitrocellulózt – lőgyapotot állítottak elő. Ha ennek csak a fele igaz, a tartalékokból akkor is még hosszú évekig lehet lövöldözni.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia3 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava