Connect with us

Horvátország

CSAK A SZÁJA NAGY: Péhovardos NATO-csúcs Madridban, Milanović viselkedett

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bolond elnok
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Mint erről már mindenki értesült, aki nem egy Greta Thunberg-i barlangban tölti napjait, fincsi gyökereket majszolgatva, Madridban nagyszabású NATO-csúcstalálkozó volt. Ott mondtak, határoztak már mindenfélét, de ami igazán megnevettette – legalábbis a magyarokat -, hogy akár Rejtő Jenő egyik halhatatlan művében, a spanyol fővárosban is 31 náció képviseltette magát: a NATO 30 tagállamának képviselői és az orosz hússaláta. Miután ezt, a polkorrekt népség nagy megbotránkozására, a spanyolok ezt is az étlapra tették. De nem volt bojkott, embargó, mert az orosz saláta bizony elfogyott.

Zoki Bond egészen normális volt

Ami a horvátokat illeti, a kormánynak nagy kő esett le a szívéről, mert – egyes előrejelzésekkel ellentétben – a flambojáns (flamboyance) horvát köztársasági elnök egészen civilizáltan viselkedett a madridi csúcson, sőt mi több: békülékeny húrokat pengetett.

Itt nincsenek olyan titkok, amelyeket a nyilvánosság ne hallhatna. Bosznia-Hercegovina problémáiról beszéltem. Ez elsősorban biztonsági probléma, olyasmi, ami veszélyezteti környezetünk egyensúlyát, és ami legalább félmillió uniós polgárt, a bosznia-hecegovinai horvátokat fenyegeti. Azt szeretném, hogy ez a helyzet megoldódjon. Aki hallotta, hallotta, én nem tehetek ennél sokkal többet

– mondta Milanović, aki már nem fenyegette, hanem üdvözölte Svédország és Finnország csatlakozását, mintha nem is ő mondta volna még alig két hónappal ezelőtt, hogy Finnország és Svédország nem csatlakozhat a NATO-hoz, amíg nem módosítják a bosznia-hercegovinai választási törvényeket.

Ezt hívják „pragmatikus politizálásnak”, bár Milanović hozzáfűzte, hogy nem tudja, miként fog ez végül megvalósulni, de – őszintén szólva – ez nem nagyon tartozik rá.

De azért nem hazudtolta meg teljesen önmagát, kicsit szapulta a kormányt, amikor úgy fogalmazott, hogy nem igazán hiányolná az „udvari bolondokat”, de azért a kormányból igazán valaki jelen lehetett volna a madridi csúcson.

Bond Bondovics véleménye szerint ez nem igazán profi politikusokhoz méltó viselkedés, s ha egy kicsit is szívükön viselik a bosznia-hercegovinai horvátok ügyét, akkor egy erélyesebb – de nem agresszív – fellépéssel sokat el lehetett volna érni.

Nyilatkozata végén még hozzáfűzte, hogy az ukrajnai helyzet azzal fenyeget, hogy tovább szélesedik a konfliktus, ám véleménye szerint a geográfia itt Horvátországnak kedvez.

Változik a narratíva?

Ha már az ukrán háborúnál tartunk, a horvát média eleddig nagyon ügyelt arra, hogy betartsa a nyugati irányvonalat, és szorgalmasan átvett mindent, amit a nyugati hírközlés igyekeztek elhitetni a nézőkkel, megfejelve időként a helyi biztonságpolitikai és katonai szakértők véleményével, amelyek nem nagyon különböztek a washingtoni, londoni vagy berlini meglátásoktól.

A zöld mezőkön legelésző rózsaszín pónik világába azonban meglehetősen durván beletenyerelt Ante Kotromanović volt védelmi miniszter, aki az RTL-nek nyilatkozva azt találta mondani, hogy nem látja azt, hogy Ukrajna miként nyeri meg ezt a háborút.

Az oroszok veszélyesek. Mindannyian hajlamosak voltunk alábecsülni őket. Különösen a nyugati emberek, akik nem ismerik a szláv, vagyis inkább az orosz mentalitást. Az oroszok egész életükben szankciók alatt éltek, a birodalmi Oroszországtól napjainkig. Oroszországban még ma is mintegy 40 millió ember van, akiknek nincs sem WC-je, sem vezetékes vize. Őket a szankciók aligha sújthatják

– vélekedett Kotromanović a kedd esti híradóban. Hogy a volt védelmi miniszter véleménye valóban a horvát tudósítások hangvételének megváltoztatását jelenti-e, vagy sem, az kiderül a következő napokban, de megragadom az alkalmat, hogy mondjak pár dolgot a háborúval kapcsolatban.

Logisztika, egyebek

A II. világháború egyik kiemelkedő amerikai tábornoka, Omar Bradley mondta egy alkalommal, hogy stratégiáról, harcászatról az amatőrök beszélnek, szemben a profikkal, akiket kizárólag a logisztika érdekel.

Meglehetősen kijózanítóan hatott az angol Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének (Royal United Services Institute, RUSI) weboldalán napvilágot látó vélemény, amelynek értelmében a Nyugat, az Egyesült Államokat is beleértve, egyszerűen nem rendelkezik olyan kapacitásokkal, amelyekkel megfelelő gyorsasággal pótolni tudja az ukrán veszteségeket, vagyis nem képes az egyre aggasztóbb lőszerhiány kiküszöübölésére, ami különösen a tüzérségi lőszerek tekintetében jelentkezik.

Roppant érdekes olvasmány, ha valakit érdekel keressen rá, mi csak annyit fűzünk, hozzá, hogy az oroszoknak ilyen gondjuk nincs.

A másik dolog, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, az az állítólagos orosz élőerő-hiánnyal kapcsolatos. A háború elején sokan teljesen értetlenül álltak az előtt – köztük magam is -, hogy az oroszok 200 ezer emberrel vágtak bele az ukrajnai kalandba, és nem hogy nem biztosították a támadó hadműveletekhez szükséges túlerőt, de komoly hátrányban is voltak, egészen 3:1-hez arányban.

Végül pár héttel ezelőtt egy fehérorosz úriember fejtette meg a titok nyitját YouTube csatornáján: az oroszok lényegében kiszámították, hogy céljaikat egy expedíciós haderővel is képesek valósítani. Hogy pontosan milyen volt a haditerv, azt az oroszokon kívül senki sem tudja, de az északi (kiijev, szumi, harkovi) hadművelet orosz szempontból annyiból volt sikeres, hogy lekötötte az ukrán erők számottevő részét, miközben a többiek keleten és délen vitézkedtek.

A második fázis akkor kezdődött, amikor ezek az északon tébláboló egységek visszavonultak, és megjelentek a Donbasszban. Az ekkor kialakuló helyzet – legalábbis a jelzett fehérorosz forrás szerint – teljesen összhangban van az orosz doktrínával, a rendelkezésre álló mintegy százkilencven, ezer-ezer fős orosz taktikai zászlóalj-csoport (Batalion Tactical Group, BTG) a Harkovtól Herszonig terjedő frontvonalon pontosan úgy oszlik meg, ahogy azt a katonai akadémián tanítják Muszkaföldön.

Ahol defenzív állásokat vesznek fel, ott egy BTG esik kb. 20 kilométerre, ahol támadó hadműveleteket folytatnak, ott egy BTG 5, vagy ennél rövidebb arcvonalért felelős. Az elképesztő mennyiségű tüzérségi eszköz mellett ez éppen elegendőnek látszik arra, hogy módszeresen felmorzsolják a velük szemben álló erőket.

Egyszóval: az oroszok éppen annyi erőt állítottak hadrendbe, amennyit szükségesnek találtak, és ezért nem rendelték el a mozgósítást. Tehát, ha valaki kifogyni katonából vagy hadianyagból, azok nem az oroszok lesznek.

Végezetül, szintén a napokban olvastam egy internetes pletykát, hogy annak idején, amikor a szovjetek feláldozták az Aral-tavat a gyapottermelés oltárán, a megtermelt gyapotból állítólag mind egy szálig nitrocellulózt – lőgyapotot állítottak elő. Ha ennek csak a fele igaz, a tartalékokból akkor is még hosszú évekig lehet lövöldözni.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Horvátország

Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Tervezett elavulás, EP-képviselő
Modern társadalmi szlogen a minél nagyobb profit érdekében: "Használd, és dobd el"!
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.

A tervezett elavulás

Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.

Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.

Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Tervezett elavulás, EP-képviselő

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)

Szörnyülködni nyilván egyszerűbb

Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.

Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.

Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást

– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.

Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.

Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.

A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.

A gyártók gyakran használják azt az érvelést, hogy az eszközöket a tervezett elévülés szellemében kell gyártaniuk, mert a fogyasztók új dizájnt, valami modernt keresnek

– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.

Azt viszont nem hiszem el, hogy valaki azért cseréli le a mosógépét, mert az új gép kicsit másképp néz ki

– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.

A horvátoknak (is) az idegeire megy

A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.

Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.

A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.

Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.

Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Horvátország

„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Hajók, Adria
A világ első elektromos konténerhajója (Forrás: YouTube)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.

„Batris hajók” az Adrián

Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.

A terv szerint ezt más beruházások is kísérik az elektromos meghajtású hajókat kiszolgáló infrastruktúrába a közforgalmú kikötőkben

– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.

Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.

Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:

A minisztérium arra emlékeztet, hogy a tengeri tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása, a lakott szigetek elérhetőségének javítása és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésének biztosítása érdekében Horvátország 2022 februárjában aláírta az Európai Bizottsággal a 2021–2026-os időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási- és rezilienciatervről szóló dokumentumot.

A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba

Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.

Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

hajók, Adria

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)

A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.

A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.

Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.

Vannak hajógyáraink, amelyek építhetnek ilyen hajókat, és nem látok okot arra, hogy ne vegyünk részt ebben a munkában

– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.

Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.

A kínaiakat nem lehet kihagyni

Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.

Ha a komp építésének finanszírozása hamarosan megoldódik, két éven belül már hajózhat is

– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Hajók, Adria

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)

Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.

A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.

A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.

A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.

Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.

A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: