Connect with us

Kommentár

ANTIHÍR, VAGY MÉGSEM? Katonai alkalmazottakat vádolnak szervezett bűnözéssel Szerbiában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni szolgálatával együttműködve 10 gyanúsítottal szemben indított eljárást, közülük kilencet őrizetbe is vett. Az ügyészségi közlemény szerint egy részük a szerb hadsereg, azaz a honvédelmi minisztérium magas beosztású/rangú tagja.

Az antihír

A hivatalos közlemény szerint az előállított személyek közül négyen tartoznak a honvédelmi minisztériumhoz, öten pedig a velük együttműködő cégek felelős vezetői.

A szóban forgó személyek a honvédelmi minisztérium egyik alkalmazottjának vezetésével anyagi haszonszerzés céljából bűnözői csoportot hoztak létre, hogy megcsapolják a szerbiai költségvetést.

Az őrizetbe vett polgári személyeket és védelmi minisztériumi alkalmazottakat hivatali visszaéléssel és felelős személy által elkövetett visszaélés bűncselekményével gyanúsítják.

A közleményben az olvasható, hogy a meg nem nevezett személyek számos szerződést kötöttek a szerb védelmi minisztérium és a hadsereg szükségleteihez kapcsolódó különféle beruházásokkal kapcsolatban.

A gyanú szerint az érintetettek a közbeszerzési törvény szabályait megszegve több milliós vagyoni előnyre tettek szert, amit nyilván dinárban kell érteni.

Ezt azzal érték el, hogy a védelmi minisztérium parancsnoki és intézményi szükségleteit kielégítő beruházási és fenntartási szerződésekbe valótlan adatokat vittek be, azaz az elvégzett munkák tényleges (piaci) árát jelentősen meghaladó árakat írt be.

Mégsem antihír

Aki eljutott eddig az olvasásban, az rögtön megtudja, hogy miért nem antihír az antihír – merthogy annak ellenére nem az, hogy semmilyen konkrétumot nem tudunk meg belőle, és élünk a gyanúperrel, hogy nem is igen fogunk megtudni az elkövetkezőkben sem a tartalmát illetően.

Ez a hír valójában a pillanatnak szól a maga semmitmondó jellege révén.

Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű. Az egyik az Oroszország elleni szankciók kérdése, ez ugye február 24-e előtt nem volt, a másik pedig Koszovó függetlenségének ügye, ez viszont június 10-e előtt nem létezett, aznap közölte ugyanis Olaf Scholz német kancellár Belgrád kellős közepén, hogy Szerbia és Koszovó uniós csatlakozásához kölcsönös elismerésre van szükség.

Június 10-e előtt az volt a feltétel, hogy sikeresen fejeződjenek be a Szerbia és Koszovó között uniós közvetítésével folyó tárgyalások, ami implicite nem jelentette a kölcsönös elismerést, a szerbek értelmezésében végképp nem, a koszovói vezetés persze, ugyanakkor a sikeren eleve Koszovó függetlenségének elismerését érti, most és mindörökké.

Ezt az álláspontot tette most magáévá Németország, ahova a koszovói albánok ma is csak vízummal utazhatnak, de ez más kérdés.

A szerbek tehát most két pótfeladatot kaptak, természetesen a jogállamiság körüli problémák tisztázása, a médiahelyzet rendezése és a korrupció megoldása mellé.

Aleksandar Vučić szerb elnök éppen ma nyilatkozta el magát, hogy Szerbia az év végéig új csatlakozási fejezetet szeretne megnyitni az Európai Unióval, ezért gyorsan tenni kellett valamit, így közleményt adtak ki, amely szerint két nappal a Balkán-csúcs után máris megkezdték a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolását.

A jogállamiság és a médiahelyzet terén is lehet előrelépés, országos frekvenciát kaphat netalántán Mészáros Lőrinc Szerbiában, és máris kozmetikáztak egy kicsit, jó vastag púderrel fedték el a valóságot.

Aztán még az is előfordulhat, hogy az év végéig Veliki Trnovacban ikszedik nekifutásra végül csak sikerül érvényes szavazást tartani, és hosszas vajúdás után megalakul az új szerbiai parlament, még mielőtt leesik az első hó.

Ezekután már kecsegtet némi remény az új csatlakozási fejezet megnyitása előtt, ha az év második felében az oroszok befejezik az ukrajnai különleges agymenést, a koszovói albánok pedig csatlakoznak az Egyesült Államokhoz, akkor olyanok lesznek, mint Alabama, így a függetlenségi kérdés is lekerül terítékről.

A szerbek tehát most nagyon előrelátók voltak a fenti semmitmondó közlemény kiadásával, így ugyanis ország és világ láthatja, hogy rajtuk nem múlik: már két nappal a brüsszeli csúcs után megkezdték a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolását.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava