Connect with us

Albánia

FORDULT: Bulgária visszavonta a vétót, a francia elnök üdvözli a döntést

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
Olvasási idő: 2 perc

A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Az EU soros elnökséget betöltő Franciaország a héten azt javasolta, hogy Bulgária és Észak-Macedónia a csatlakozási tárgyalások keretében rendezze a kétoldalú vitákat, a bolgárok azonban ezt is elutasították. A fordulat azután következett be, hogy sikertelenül zárult az EU-Nyugat-Balkán csúcs, amelyet követően Kiril Petkov bolgár miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ő köteles a parlamenttől kapott felhatalmazások alapján eljárni.

A bolgár parlament

A jelek szerint a bolgár parlament engedett az erős nemzetközi nyomásnak, és pénteki ülésén a vétó visszavonása mellett döntött, de feltételül szabta, hogy Szkopje alkotmányosan garantálja az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait.

A határozat 170 igen szavazattal, 37 ellenében és 21 tartózkodás mellett került elfogadásra

Megjött Godot

Még mindig Godot-ra vársz? Nem, hozzászoktunk ehhez a színjátékhoz, és minden eddiginél jobban elkötelezettek vagyunk országaink és régiónk modernizálásának előmozdítása mellett, megingathatatlan európai szellemben – írta a Twitteren Edi Rama albán miniszterelnök a brüsszeli EU-Nyugat-Balkán csúcson „elért kudarcot” követően.


– jelentette be Atanasz Atanaszov, a bolgár parlament alelnöke.

Bulgária 2020 óta követelte, hogy Észak-Macedónia ismerje a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint alkotmányos nyilvánítsa kisebbségneka bolgárokat, és vessen véget a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédnek”.

A pénteki döntés feltételei közé tartozik az is, hogy kompromisszumként nem várhatják el Bulgáriától, hogy hivatalos nyelvnek tekintse a macedónt. Pontos dátumot ugyan nem jelöltek meg a feltétel életbe léptetésére, de a bolgár parlament döntése jelentősen felgyorsíthatja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.

Az Európai Unió korábban azt tűzte ki célul, hogy egyszerre kezdi meg az csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, így Albánia is a bolgár vétő szenvedő alanya volt.

Francia siker

A bolgár vétó visszavonására reagálva Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy a bolgár lépés lehetőséget ad az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésére.

Az Európai Unió üdvözli a bolgár parlament döntését, hogy Szófia visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót, s ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy az EU rövid időn belül megnyissa az európai utat a két ország előtt

– jelentette ki Emmanuel Macron, az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Franciaország elnöke Brüsszelben.

Macron, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: az EU Tanácsának francia elnöksége „már a következő órákban” azon fog dolgozni, hogy mihamarabb uniós szintű megállapodás születhessen a két ország európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről.

A brüsszeli csúcs előtt megnövekedett a nyomás Bulgáriára, a franciák mellett Várhelyi Olivér bővítési biztos, Olaf Scholz német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök is megpróbálta jobb belátásra bírni a bolgárokat, Edi Rama albán miniszterelnök pedig minden sajtómegnyilvánulása során „tüzelt” Bulgáriára.

Rama úgy fogalmazott, hogy szégyen egy NATO-tagállamra, hogy két másik országot tart túszul. Az albán miniszterelnök kijelentésére a bolgár külügyminisztérium szinte azonnal reagált.

Az ilyen alacsony nyelvi regiszterben megfogalmazott gonosz célzások már nem igazolhatók a jellemvonásokkal és az európai kommunikációs készségek hiányával. Elvárjuk az albán miniszterelnöktől, hogy kifejezési eszközeit olyan nyelven formálja meg, amely megfelel egy EU-tagjelölt ország politikusának

– közölte a bolgár külügyminisztérium, amely megjegyezte, hogy Bulgária mindig is azon uniós tagállam közé tartozott, amelyek támogatják az albán nép európai törekvéseit. A parlamenti döntést követően ez már igaz a jelenlegi helyzetre is. Elég sokat – mintegy két évet – kellett tipródni rajta.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: