Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Az AFET Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét
Az AFET Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét
Az Európai Parlament külügyi bizottsága Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét

Európai Parlament

NINCS APELLÁTA: Az EP külügyi bizottsága azt üzente, hogy mindenki ismerje el Koszovót

Olvasási idő: 5 perc

Az Európai Parlament külügyi bizottsága Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A BALK-on Olaf Scholz belgrádi látogatásával kapcsolatban nemrég jegyeztük meg, hogy Szerbiától folyamatosan a szakadár tartomány/köztársaság elismerését kérik & követelik, miközben ugyanezt senki sem várja el attól az öt uniós tagállamtól, amely 2008-tól a mai napig nem ismerte el a koszovói függetlenséget. Nem sokat kellett rá várni, hogy ez másnak is eszébe jusson. Arra gondolni sem merünk, hogy arrafelé is olvassák a BALK-ot.

Halálos ölelés

Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) elfogadta a Szerbiáról szóló jelentést, amelyben a testület üdvözölte, hogy Szerbia stratégiai célja az EU-tagság megszerzése. A testület a “jutalmazás és fenyítés” elvét használva ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy elmaradt az előrelépés a csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben, amelyek terén inkább visszaesés tapasztalható.

Az EP külügyi bizottság ugyancsak üdvözölte, hogy az április eleji választások után a szerbiai parlament “visszatért a pluralizmushoz”, amiben azonban a BALK részéről nem vagyunk annyira biztosak, a szerb elnök ugyanis húzza-halasztja az új kormány megalakítását, az elnöki esküt is a régi összetételű “népképviseleti szerv” előtt tette le.


Kommentátorok szerint a halogatásnak az a célja, hogy a jelenlegi kormány “ügyvivő státuszára hivatkozva” Szerbia megkerülje az Oroszország elleni szankciók bevezetését, így aligha várható, hogy Belgrádban augusztus előtt feláll az új kabinet.

Ennek másik oka az, hogy a Szerb Haladó Párt a kisebbségek “domesztikálásával” sem igen tud kormányt alakítani, ezért valószínűleg marad a Szerbiai Szocialista Párt “halálos ölelésében”, pedig ha a jelenlegi szerbiai politikai elitben van valaki, aki a kilencvenes években sötétebb alak volt, mint Aleksandar Vučić, az nem más, mint Ivica Dačić, a szocialisták jelenlegi vezetője.

Tehát szép dolog a pluralizmus, csak Szerbiától eléggé idegen fogalom, főleg ha még hozzácsapjuk a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság és a médiapluralizmus erősítését, akkor igencsaak miazmás területre tévedünk.

Hogy a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása terén történő előrelépésről ne is beszéljünk, pedig hát mindezt elvárja az Európai Parlament külügyi bizottsága eléggé egyöntetű állásfoglalásában, merthogy 50 képviselő megszavazta, és csak öt ellenezte az állásfoglalást három tartózkodás mellett.

“Szankciózzák meg” Oroszországot!

Az AFET egyúttal mélységesen sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozott az Ukrajna elleni orosz inváziót követő uniós szankciókhoz, és felszólítja az “újonnan megválasztott hatóságokat”, hogy sürgősen csatlakozzanak az EU Oroszországgal szembeni határozataihoz. Vagyis az EP külügyi bizottsága is átlát a szitán, és érti annak a szerb mesterkedésnek a lényegét, amiről az előbb beszéltünk.

A képviselők aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás egyre nagyfokúbb terjedése miatt Szerbiában, s egyúttal sürgették a szerb hatóságokat és az Európai Bizottságot, hogy lépjenek fel a félretájékoztatás, az orosz propaganda és más hibrid fenyegetések ellen a Nyugat-Balkánon. Más jellegű propagandáról ezúttal nem volt szó.



Vladimír Bilčik szerbiai jelentéstevő elmondta, hogy az áprilisi választások és az orosz agresszió után különösen fontos, hogy az EU-partnerek megértsék, mennyire sürgető az európai úton történő előrelépés.

A szlovák uniós képviselő azt is megjegyezte, hogy Szerbiának többet kellene tennie az EU felé történő határozott elmozdulás érdekében, és beajánlkozott, hogy az Európai Parlament előadójaként együttműködik az új kormánnyal annak érdekében, hogy pozitív változást érjenek el az “európai Szerbia” számára.

Bilčik minden bizonnyal maga is jól tudja, hogy ez többé-kevésbé “fából vaskarika”, és miután ebben a kérdésben évek során nem sikerült eredményeket elérnie, lehet, hogy nem kellene ragaszkodnia a jelentéstevői poszthoz, hadd valljon valaki más is kudarcot.

A koszovói kérdés megkerülése

A szerb “hazafias média” eléggé megkerülte a Koszovóval kapcsolatos AFET-követelést. A jelek szerint az Európai Parlament külügyi bizottsága felbátorodott Olaf Scholz belgrádi látogatásának sikerén vagy sikertelenségén – ez nézőpont kérdése – és követelte a Szerbia és Koszovó közötti “végleges megállapodás” elfogadását, amelynek a legfrissebb állápont szerint “a kölcsönös elismerésen kell” alapulnia.

Fontosnak tartjuk mind Szerbia, mind Koszovó konstruktív bevonását a kölcsönös elismerésen alapuló, átfogó, jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás elérésébe, amely kulcsfontosságú az előrelépés szempontjából mindkét ország európai útján, és hozzájárul a regionális stabilitáshoz és a jólét megteremtéséhez

– olvasható abban a módosításban, amelyet Bilčik jelentéséhez csatoltak. A bizottság egyúttal arra buzdította azt az öt uniós tagállamot, név szerint Romániát, Szlovákiát, Görögországot, Ciprust és Spanyolországot, amelyek még nem ismerte el Koszovó függetlenségét, hogy tegyék ezt meg.



Az említett országok természetesen nem jól megfontolt politikai okokból, hanem inkább önös céloktól vezérelve tagadták meg a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó elismerését, de ez természetesen nincs benne az EP külügyi bizottságának állásfoglalásában. A spanyolok most is vonakodtak, és követelték, hogy a jelentésből töröljenek minden olyan utalást, ami Koszovó államiságára vonatkozik, a francia és a német jobboldali képviselők pedig ellenezték a vízumkényszer feloldását Koszovó esetében.

A dokumentum szerint az Európai Parlament elégedett azzal, hogy Koszovó csatlakozott minden uniós állásponthoz az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban, az viszont biztosan mindenki számára világos, hogy nem Koszovón fog múlni az ukrajnai háború kimenetele, bár az oroszok gyakran éppen velük példálóznak.

Európa nélkül nem megy

A jelentésre reagált Aleksandar Vučić szerb államfő is, aki a Szerbiában napról napra növekvő euroszkepticizmust is belekeverve “racionális megközelítésre” szólított fel” és feltette a költői kérdést, hogy Szerbia meglehet-e Európa és az ottani befektetések nélkül?

Én azt hiszem, hogy nem

– mondta Vučić, aki ezután elővette a régi lemezt, hogy Szerbia bizonyos értelemben a nyugat “proxy céltáblája”, és ezért Oroszország helyett rajta verik el a port. Valamiképpen úgy, ahogy Ukrajna a Nyugat “proxy barátja”, amely Amerika helyett vívja a háborút – de ezt már csak mi tesszük hozzá.

Alacsonyabb szinten, a képességeinkhez mérten kell küzdenünk, és meg kell őriznünk a mi Szerbiánkat

– mantrázta Vučić az unalomig ismert szólamot, szerinte ugyanis ez nem a belgrádi politikai vezetés szeszéje, hanem a szerbiai állampolgárok véleménye. A szerb elnök komolytalannak nevezete azokat a törekvéseket, amelyek által bárki is lebecsüli az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság határozatait.

De mit tehetünk még, ismerjük el Koszovó függetlenségét?

– tette fel a kérdést a szerb államfő magának és a hallgatóságának, tehát a szerb média közvetítésével az egész országnak, miközben azonban – szokásból és menetrendszerűen – vádaskodott Koszovó irányába, most például azzal, hogy a pristinai (albán) hatóságok meg akarják tisztítani az Ibartól északra eső területeket azoktól a szerbektől, akik úgy vélik, hogy Szerbiában, és nem a “koszovói különleges államban élnek”.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyelőre nem reagált az Európai Parlament külügyi bizottságának döntésére, de aligha hihető, hogy tiltakozni fog az AFET állásfoglalása ellen.


UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…

Követés

Értesítések

Napi hírlevél





Naptár

2022. június
h K s c p s v
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Követés

Napi hírlevél


Kilenc cikk

UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…




Cikkek
Bezár