Connect with us

Európai Parlament

NINCS APELLÁTA: Az EP külügyi bizottsága azt üzente, hogy mindenki ismerje el Koszovót

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Az AFET Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Az Európai Parlament külügyi bizottsága Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A BALK-on Olaf Scholz belgrádi látogatásával kapcsolatban nemrég jegyeztük meg, hogy Szerbiától folyamatosan a szakadár tartomány/köztársaság elismerését kérik & követelik, miközben ugyanezt senki sem várja el attól az öt uniós tagállamtól, amely 2008-tól a mai napig nem ismerte el a koszovói függetlenséget. Nem sokat kellett rá várni, hogy ez másnak is eszébe jusson. Arra gondolni sem merünk, hogy arrafelé is olvassák a BALK-ot.

Halálos ölelés

Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) elfogadta a Szerbiáról szóló jelentést, amelyben a testület üdvözölte, hogy Szerbia stratégiai célja az EU-tagság megszerzése. A testület a „jutalmazás és fenyítés” elvét használva ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy elmaradt az előrelépés a csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben, amelyek terén inkább visszaesés tapasztalható.


Az EP külügyi bizottság ugyancsak üdvözölte, hogy az április eleji választások után a szerbiai parlament „visszatért a pluralizmushoz”, amiben azonban a BALK részéről nem vagyunk annyira biztosak, a szerb elnök ugyanis húzza-halasztja az új kormány megalakítását, az elnöki esküt is a régi összetételű „népképviseleti szerv” előtt tette le.

Kommentátorok szerint a halogatásnak az a célja, hogy a jelenlegi kormány „ügyvivő státuszára hivatkozva” Szerbia megkerülje az Oroszország elleni szankciók bevezetését, így aligha várható, hogy Belgrádban augusztus előtt feláll az új kabinet.

Ennek másik oka az, hogy a Szerb Haladó Párt a kisebbségek „domesztikálásával” sem igen tud kormányt alakítani, ezért valószínűleg marad a Szerbiai Szocialista Párt „halálos ölelésében”, pedig ha a jelenlegi szerbiai politikai elitben van valaki, aki a kilencvenes években sötétebb alak volt, mint Aleksandar Vučić, az nem más, mint Ivica Dačić, a szocialisták jelenlegi vezetője.

Tehát szép dolog a pluralizmus, csak Szerbiától eléggé idegen fogalom, főleg ha még hozzácsapjuk a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság és a médiapluralizmus erősítését, akkor igencsaak miazmás területre tévedünk.

Hogy a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása terén történő előrelépésről ne is beszéljünk, pedig hát mindezt elvárja az Európai Parlament külügyi bizottsága eléggé egyöntetű állásfoglalásában, merthogy 50 képviselő megszavazta, és csak öt ellenezte az állásfoglalást három tartózkodás mellett.

„Szankciózzák meg” Oroszországot!

Az AFET egyúttal mélységesen sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozott az Ukrajna elleni orosz inváziót követő uniós szankciókhoz, és felszólítja az „újonnan megválasztott hatóságokat”, hogy sürgősen csatlakozzanak az EU Oroszországgal szembeni határozataihoz. Vagyis az EP külügyi bizottsága is átlát a szitán, és érti annak a szerb mesterkedésnek a lényegét, amiről az előbb beszéltünk.

A képviselők aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás egyre nagyfokúbb terjedése miatt Szerbiában, s egyúttal sürgették a szerb hatóságokat és az Európai Bizottságot, hogy lépjenek fel a félretájékoztatás, az orosz propaganda és más hibrid fenyegetések ellen a Nyugat- Balkánon. Más jellegű propagandáról ezúttal nem volt szó.

Vladimír Bilčik szerbiai jelentéstevő elmondta, hogy az áprilisi választások és az orosz agresszió után különösen fontos, hogy az EU-partnerek megértsék, mennyire sürgető az európai úton történő előrelépés.

A szlovák uniós képviselő azt is megjegyezte, hogy Szerbiának többet kellene tennie az EU felé történő határozott elmozdulás érdekében, és beajánlkozott, hogy az Európai Parlament előadójaként együttműködik az új kormánnyal annak érdekében, hogy pozitív változást érjenek el az „európai Szerbia” számára.

Bilčik minden bizonnyal maga is jól tudja, hogy ez többé-kevésbé „fából vaskarika”, és miután ebben a kérdésben évek során nem sikerült eredményeket elérnie, lehet, hogy nem kellene ragaszkodnia a jelentéstevői poszthoz, hadd valljon valaki más is kudarcot.

A koszovói kérdés megkerülése

A szerb „hazafias média” eléggé megkerülte a Koszovóval kapcsolatos AFET-követelést. A jelek szerint az Európai Parlament külügyi bizottsága felbátorodott Olaf Scholz belgrádi látogatásának sikerén vagy sikertelenségén – ez nézőpont kérdése – és követelte a Szerbia és Koszovó közötti „végleges megállapodás” elfogadását, amelynek a legfrissebb állápont szerint „a kölcsönös elismerésen kell” alapulnia.

– Fontosnak tartjuk mind Szerbia, mind Koszovó konstruktív bevonását a kölcsönös elismerésen alapuló, átfogó, jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás elérésébe, amely kulcsfontosságú az előrelépés szempontjából mindkét ország európai útján, és hozzájárul a regionális stabilitáshoz és a jólét megteremtéséhez

– olvasható abban a módosításban, amelyet Bilčik jelentéséhez csatoltak. A bizottság egyúttal arra buzdította azt az öt uniós tagállamot, név szerint Romániát, Szlovákiát, Görögországot, Ciprust és Spanyolországot, amelyek még nem ismerte el Koszovó függetlenségét, hogy tegyék ezt meg.

Az említett országok természetesen nem jól megfontolt politikai okokból, hanem inkább önös céloktól vezérelve tagadták meg a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó elismerését, de ez természetesen nincs benne az EP külügyi bizottságának állásfoglalásában. A spanyolok most is vonakodtak, és követelték, hogy a jelentésből töröljenek minden olyan utalást, ami Koszovó államiságára vonatkozik, a francia és a német jobboldali képviselők pedig ellenezték a vízumkényszer feloldását Koszovó esetében.

A dokumentum szerint az Európai Parlament elégedett azzal, hogy Koszovó csatlakozott minden uniós állásponthoz az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban, az viszont biztosan mindenki számára világos, hogy nem Koszovón fog múlni az ukrajnai háború kimenetele, bár az oroszok gyakran éppen velük példálóznak.

Európa nélkül nem megy

A jelentésre reagált Aleksandar Vučić szerb államfő is, aki a Szerbiában napról napra növekvő euroszkepticizmust is belekeverve „racionális megközelítésre” szólított fel” és feltette a költői kérdést, hogy Szerbia meglehet-e Európa és az ottani befektetések nélkül?

– Én azt hiszem, hogy nem

– mondta Vučić, aki ezután elővette a régi lemezt, hogy Szerbia bizonyos értelemben a nyugat „proxy céltáblája”, és ezért Oroszország helyett rajta verik el a port. Valamiképpen úgy, ahogy Ukrajna a Nyugat „proxy barátja”, amely Amerika helyett vívja a háborút – de ezt már csak mi tesszük hozzá.

– Alacsonyabb szinten, a képességeinkhez mérten kell küzdenünk, és meg kell őriznünk a mi Szerbiánkat

– mantrázta Vučić az unalomig ismert szólamot, szerinte ugyanis ez nem a belgrádi politikai vezetés szeszéje, hanem a szerbiai állampolgárok véleménye. A szerb elnök komolytalannak nevezete azokat a törekvéseket, amelyek által bárki is lebecsüli az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság határozatait.

– De mit tehetünk még, ismerjük el Koszovó függetlenségét?

– tette fel a kérdést a szerb államfő magának és a hallgatóságának, tehát a szerb média közvetítésével az egész országnak, miközben azonban – szokásból és menetrendszerűen – vádaskodott Koszovó irányába, most például azzal, hogy a pristinai (albán) hatóságok meg akarják tisztítani az Ibartól északra eső területeket azoktól a szerbektől, akik úgy vélik, hogy Szerbiában, és nem a „koszovói különleges államban élnek”.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyelőre nem reagált az Európai Parlament külügyi bizottságának döntésére, de aligha hihető, hogy tiltakozni fog az AFET állásfoglalása ellen.

BALK Játékok

Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!

Játékok betöltése…

A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Kurti párizsi látogatása során Koszovó elismerése mellett Szíriával és Ukrajnával is foglalkozott, és ezzel kapcsolatban is tanácsokat osztott. Kiemelte, hogy a háború utáni újjáépítési folyamat során az érintett államoknak nem szabad a demokráciát a fejlődésért cserébe feladniuk, hanem mindkettőt meg kell őrizniük
Koszovó5 nap telt el azóta

Kurti máris feleltetné a szerbiai diákokat: Koszovó elismerése az első lecke
Kurti fújja a maga nótáját, máris követeli Koszovó elismerését, amit a győztes Egyetemista lista már korábban elutasított

Mateo Marinović a 2026. november 9-én tartott megemlékezésen hídugrást hajtott végre 10:16-kor a mostari Öreg hídeól (Stari Most) - szirénaszó mellett, taps nélkül. (Forrás: FENA/N1/Oslobođenje)
Bosznia7 nap telt el azóta

Horvát-bosnyák (v)iszonyok: végnélküli játékok Mostarban
Mostar 33 évvel a Stari Most lerombolása után is megosztott, konfliktus konfliktust követ

Aleksandar Vučić volt szerb elnököt és Marko Parezanović BIA-tisztségviselőt tanúként idéznék be a Darko Šarić elleni pénzmosási perben. Az ügyben emlegetett más magas rangú tisztségviselőket – például Nebojša Stefanovićot – ugyanakkor nem hívták be tanúskodni
Szerbia6 nap telt el azóta

Vučić egyelőre csak tanú a Šarić-ügyben – lesz-e belőle vádlott?
Egy drogbáró pénzmosási pere, mentek-e drogkereskedelemből származó pénzek a Szerb Haladó Pártnak?

Ukrán valóság a széljárta mezőn, Ładna Kobieta fotója a BALK-hoz igazítva
B A Balkanac3 nap telt el azóta

Egy szép mosolyt kérünk! (de lehet sírós is) 🔞
A harkivi fotóiskola groteszk világa, tabudöntő alkotók és háborús képek – Kragujevácon is

Szerb fogolytáborok voltak Vajdaságban is. A képen bégatárnok (Begejci) fogvatartottak láthatók 1991. novemberebén. A fényképet a hágai törvényszék dokumentumai között is felhasználták (Forrás: CPI / ICTY)
Horvátország4 nap telt el azóta

Isten malmai lassan őrölnek: 35 év után megítélték az első kártérítést a szerb fogolytáborok egyik áldozatának
Szerb fogolytáborok: 35 év után fizetni kell, Belgrádban az államkasszát féltik

Az Antalfalvai Televízió szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a községben 349 szavazó adta le a voksát ebből 212 szavazatot a „Magyar Összefogás” kapott, szemben a Vajdasági Magyar Újrakezdésre leadott 133 szavazattal
Vajdaság5 nap telt el azóta

Pásztor elásná a csatabárdot, Fremond kávézna, Góli keresi a sapkáját
Véget értek a kampányok, a VMSZ felsőbb vezetése nem ellenségeket szeretne látni, hanem együttműködést a tündi-bündi ellenzékkel

Az Alta Banka egyik fiókja elég kihaltnak tűnik (Forrás: The Moscow Times)
Szerbia4 nap telt el azóta

Hamis 500 eurósok a trezorban(?), valódi orosz betétesek pácban
Egyelőre nem biztos, hogy léteztek hamis 500 eurósok, az viszont biztos, hogy orosz betétesek ezerszám jutottak bajba

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap