Európai Parlament
NINCS APELLÁTA: Az EP külügyi bizottsága azt üzente, hogy mindenki ismerje el Koszovót
Az Európai Parlament külügyi bizottsága Szerbia mellett annak az öt uniós tagállamnak is üzent, amely eddig még nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A BALK-on Olaf Scholz belgrádi látogatásával kapcsolatban nemrég jegyeztük meg, hogy Szerbiától folyamatosan a szakadár tartomány/köztársaság elismerését kérik & követelik, miközben ugyanezt senki sem várja el attól az öt uniós tagállamtól, amely 2008-tól a mai napig nem ismerte el a koszovói függetlenséget. Nem sokat kellett rá várni, hogy ez másnak is eszébe jusson. Arra gondolni sem merünk, hogy arrafelé is olvassák a BALK-ot.
Halálos ölelés
Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) elfogadta a Szerbiáról szóló jelentést, amelyben a testület üdvözölte, hogy Szerbia stratégiai célja az EU-tagság megszerzése. A testület a “jutalmazás és fenyítés” elvét használva ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy elmaradt az előrelépés a csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú kérdésekben, amelyek terén inkább visszaesés tapasztalható.
Az EP külügyi bizottság ugyancsak üdvözölte, hogy az április eleji választások után a szerbiai parlament “visszatért a pluralizmushoz”, amiben azonban a BALK részéről nem vagyunk annyira biztosak, a szerb elnök ugyanis húzza-halasztja az új kormány megalakítását, az elnöki esküt is a régi összetételű “népképviseleti szerv” előtt tette le.
Kommentátorok szerint a halogatásnak az a célja, hogy a jelenlegi kormány “ügyvivő státuszára hivatkozva” Szerbia megkerülje az Oroszország elleni szankciók bevezetését, így aligha várható, hogy Belgrádban augusztus előtt feláll az új kabinet.
Ennek másik oka az, hogy a Szerb Haladó Párt a kisebbségek “domesztikálásával” sem igen tud kormányt alakítani, ezért valószínűleg marad a Szerbiai Szocialista Párt “halálos ölelésében”, pedig ha a jelenlegi szerbiai politikai elitben van valaki, aki a kilencvenes években sötétebb alak volt, mint Aleksandar Vučić, az nem más, mint Ivica Dačić, a szocialisták jelenlegi vezetője.
Tehát szép dolog a pluralizmus, csak Szerbiától eléggé idegen fogalom, főleg ha még hozzácsapjuk a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság és a médiapluralizmus erősítését, akkor igencsaak miazmás területre tévedünk.
Hogy a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálása terén történő előrelépésről ne is beszéljünk, pedig hát mindezt elvárja az Európai Parlament külügyi bizottsága eléggé egyöntetű állásfoglalásában, merthogy 50 képviselő megszavazta, és csak öt ellenezte az állásfoglalást három tartózkodás mellett.
“Szankciózzák meg” Oroszországot!
Az AFET egyúttal mélységesen sajnálja, hogy Szerbia nem csatlakozott az Ukrajna elleni orosz inváziót követő uniós szankciókhoz, és felszólítja az “újonnan megválasztott hatóságokat”, hogy sürgősen csatlakozzanak az EU Oroszországgal szembeni határozataihoz. Vagyis az EP külügyi bizottsága is átlát a szitán, és érti annak a szerb mesterkedésnek a lényegét, amiről az előbb beszéltünk.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki a félretájékoztatás egyre nagyfokúbb terjedése miatt Szerbiában, s egyúttal sürgették a szerb hatóságokat és az Európai Bizottságot, hogy lépjenek fel a félretájékoztatás, az orosz propaganda és más hibrid fenyegetések ellen a Nyugat- Balkánon. Más jellegű propagandáról ezúttal nem volt szó.
Vladimír Bilčik szerbiai jelentéstevő elmondta, hogy az áprilisi választások és az orosz agresszió után különösen fontos, hogy az EU-partnerek megértsék, mennyire sürgető az európai úton történő előrelépés.
A szlovák uniós képviselő azt is megjegyezte, hogy Szerbiának többet kellene tennie az EU felé történő határozott elmozdulás érdekében, és beajánlkozott, hogy az Európai Parlament előadójaként együttműködik az új kormánnyal annak érdekében, hogy pozitív változást érjenek el az “európai Szerbia” számára.
Bilčik minden bizonnyal maga is jól tudja, hogy ez többé-kevésbé “fából vaskarika”, és miután ebben a kérdésben évek során nem sikerült eredményeket elérnie, lehet, hogy nem kellene ragaszkodnia a jelentéstevői poszthoz, hadd valljon valaki más is kudarcot.
A koszovói kérdés megkerülése
A szerb “hazafias média” eléggé megkerülte a Koszovóval kapcsolatos AFET-követelést. A jelek szerint az Európai Parlament külügyi bizottsága felbátorodott Olaf Scholz belgrádi látogatásának sikerén vagy sikertelenségén – ez nézőpont kérdése – és követelte a Szerbia és Koszovó közötti “végleges megállapodás” elfogadását, amelynek a legfrissebb állápont szerint “a kölcsönös elismerésen kell” alapulnia.
– Fontosnak tartjuk mind Szerbia, mind Koszovó konstruktív bevonását a kölcsönös elismerésen alapuló, átfogó, jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás elérésébe, amely kulcsfontosságú az előrelépés szempontjából mindkét ország európai útján, és hozzájárul a regionális stabilitáshoz és a jólét megteremtéséhez
– olvasható abban a módosításban, amelyet Bilčik jelentéséhez csatoltak. A bizottság egyúttal arra buzdította azt az öt uniós tagállamot, név szerint Romániát, Szlovákiát, Görögországot, Ciprust és Spanyolországot, amelyek még nem ismerte el Koszovó függetlenségét, hogy tegyék ezt meg.
Az említett országok természetesen nem jól megfontolt politikai okokból, hanem inkább önös céloktól vezérelve tagadták meg a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó elismerését, de ez természetesen nincs benne az EP külügyi bizottságának állásfoglalásában. A spanyolok most is vonakodtak, és követelték, hogy a jelentésből töröljenek minden olyan utalást, ami Koszovó államiságára vonatkozik, a francia és a német jobboldali képviselők pedig ellenezték a vízumkényszer feloldását Koszovó esetében.
A dokumentum szerint az Európai Parlament elégedett azzal, hogy Koszovó csatlakozott minden uniós állásponthoz az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban, az viszont biztosan mindenki számára világos, hogy nem Koszovón fog múlni az ukrajnai háború kimenetele, bár az oroszok gyakran éppen velük példálóznak.
Európa nélkül nem megy
A jelentésre reagált Aleksandar Vučić szerb államfő is, aki a Szerbiában napról napra növekvő euroszkepticizmust is belekeverve “racionális megközelítésre” szólított fel” és feltette a költői kérdést, hogy Szerbia meglehet-e Európa és az ottani befektetések nélkül?
– Én azt hiszem, hogy nem
– mondta Vučić, aki ezután elővette a régi lemezt, hogy Szerbia bizonyos értelemben a nyugat “proxy céltáblája”, és ezért Oroszország helyett rajta verik el a port. Valamiképpen úgy, ahogy Ukrajna a Nyugat “proxy barátja”, amely Amerika helyett vívja a háborút – de ezt már csak mi tesszük hozzá.
– Alacsonyabb szinten, a képességeinkhez mérten kell küzdenünk, és meg kell őriznünk a mi Szerbiánkat
– mantrázta Vučić az unalomig ismert szólamot, szerinte ugyanis ez nem a belgrádi politikai vezetés szeszéje, hanem a szerbiai állampolgárok véleménye. A szerb elnök komolytalannak nevezete azokat a törekvéseket, amelyek által bárki is lebecsüli az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság határozatait.
– De mit tehetünk még, ismerjük el Koszovó függetlenségét?
– tette fel a kérdést a szerb államfő magának és a hallgatóságának, tehát a szerb média közvetítésével az egész országnak, miközben azonban – szokásból és menetrendszerűen – vádaskodott Koszovó irányába, most például azzal, hogy a pristinai (albán) hatóságok meg akarják tisztítani az Ibartól északra eső területeket azoktól a szerbektől, akik úgy vélik, hogy Szerbiában, és nem a “koszovói különleges államban élnek”.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyelőre nem reagált az Európai Parlament külügyi bizottságának döntésére, de aligha hihető, hogy tiltakozni fog az AFET állásfoglalása ellen.
Bosznia
Kudarccal felérő félsiker, az EP külügyi bizottsága nem enyhít a csatlakozási feltételeken
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta az éves jelentését Bosznia-Hercegovináról. A jelentés megállapította, hogy bár a nyugat-balkáni országban pozitív folyamatok is történtek az elmúlt hónapokban, a 2019-ben megállapított 14 csatlakozási kritérium közül továbbra sem sikerült egyet se teljesíteni. Az EP próbál pénzügyi oldalról nyomást gyakorolni a boszniai vezetésre, így döntöttek arról is, hogy az IPA III pénzeszközhöz csak bizonyos feltételek teljesítése után adnak hozzáférést.
Több erőfeszítést várnak
Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta az idei évre vonatkozó jelentést Bosznia-Hercegovina helyzetéről. Ebben a testület megállapította, hogy a tavaly december óta tagjelölti státusszal bíró nyugat-balkáni Csodaországban uralkodó politikai és gazdasági viszonyok érdemben nem javultak.
A jelentést a portugál Paulo Rangel, az Európai Néppárt tagja jegyezte, aki hazájában a Szociáldemokrata Párt (Partido Socialdemócrata , PSD) soraiban politizál.
VERBÁLIS VÁLLVEREGETÉS: Meg kell ragadni a lendületet! Tagjelölt országként le kell győzni a megosztottságot, reformokat kell végrehajtania és el kell utasítania a szecessziót. Az EP kész támogatni Bosznia-Hercegovina európai útját
A portugál jelentéstevő kifejezetten pozitív véleménnyel volt a bosznia-hercegovinai kormány első hat hónapjának eredményéről.
A dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a „tagjelölti státusz megadását és a koalíciós kormány januári felállítását követően Bosznia-Hercegovina most fordulópont előtt áll, ami lehetőséget ad a politikai blokádok és a destabilizációs folyamatok felszámolására, valamint a reformok folytatására, hogy az ország tovább haladjon az uniós integráció útján, amit az állampolgárai támogatnak és ki is érdemeltek. Vannak még kihívások, azonban akadnak pozitív jelek is, így ki kell használni a most tapasztalható lendületet.”
A jelentésben felszólítják Bosznia-Hercegovina állami intézményeit, hogy fokozzák a csatlakozási feltételek teljesítése terén tett eddigi erőfeszítéseiket.
Ennek kapcsán a jelentés két területe emel ki. Ezek a külkapcsolatok és a biztonságpolitikai, amelyek terén az EP elvárja a tagjelölt országtól, hogy a jövőben az uniós kül- és biztonságpolitika irányainak szem előtt tartásával tervezze a saját tevékenységét.
A legkomolyabb problémaként a nemzetiségi alapú megosztottságot emelték ki a dokumentumban. Az EP szerint a boszniai háború lezárását követő 25 évben ezen a téren érdemi előrelépés nem történt. Sőt, a boszniai Szerb Köztárság vezetése kapcsán kifejezett jeleit tapasztalták a szecessziós politikai irányvonal erősödésének.
A mély etnikai megosztottság mellett komoly problémákat állapított meg a jelentés az egyes jogállamisági kritériumok teljesítése terén. Problémás területnek számít emellett a korrupció elleni harc, a média szabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése.
Nem lesz könnyített tagfelvétel
Az EP külügy bizottsága a jelentés kapcsán megerősítette, hogy a jövőben fel akarja gyorsítani a csatlakozási folyamatot Bosznia esetében.
Utalva arra, hogy a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadásakor Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a korábban meghatározott csatlakozási kritériumokat, a külügyi bizottság nem volt rest hangsúlyozni, hogy a jövőbeli tagfelvételnek azonban „az ország saját érdemein kell alapulnia”, ergo az EP illetékes szakbizottsága megerősítette az Ursula von der Leyen által már 2021. vége óta többször említett elhatározást, miszerint az ukrajnai helyzet miatt sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára a csatlakozáshoz.
A most elfogadott jelentés kapcsán felidézték ugyanis, hogy az EP még 2019-ben határozta meg Bosznia-Hercegovina számára azt a 14 kritériumot tartalmazó csomagot, aminek a teljesítése előfeltétele a későbbi csatlakozásnak.
A jelentés vitája során az EP képviselők pozitívan ítélték meg a 2022. októberi boszniai választás eredményének gyors megállapítását és a boszniai koalíciós kormány létrejöttét.
A boszniai belpolitikai szereplőkkel ellentétben az uniós képviselők pozitívnak minősítették Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének beavatkozását a bosnyák-horvát Föderáció kormányának megalakításáért folytatott tárgyalásokba.
Az EP külügyi bizottsága szerint Schmidt ezzel a lépéssel megelőzte, hogy újabb politikai zsákutcába jusson az ország. Emlékezetes, hogy a bosnyák-horvát entitást az előző négy évben végig ügyvezető kabinet irányította, mert a koalíciós tárgyalások teljesen megfeneklettek a választásokat követően.
A boszniai viszonyok brüsszeli megítéléséről azonban sokat elmond, hogy az EP önmagában már azt is pozitív fejleménynek minsítette, hogy az anno Daytonban összeeszkábált boszniai alkotmányban szereplő valamennyi területi egység, vagyis két entitás, 10 kanton és maga az ország egyaránt rendelkezik érvényesen megválasztott és működőképes végrehajtó szervvel.
A vita lezárását követően az EP szakbizottsága 60 támogató szavazattal, 10 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.
Dicséret van, pénz nincs
Az EU külügyi bizottság megállapította, hogy a demokratikus és jogállamisági kritériumok teljesítése az előfeltétele marad annak, hogy Bosznia-Hercegovina hozzáférhessen az IPA III forrásokhoz. Vagyis ennek a pénzügyi eszköznek a lehívásához Boszniának néhány kritériumot teljesítenie kellene a már említett 14 csatlakozási kritérium közül.
A jelentésben feltárt problémák között kiemelték a boszniai szerb politikai elit szecessziós politikai törekvéseit, ami szerintük veszélyezteti az állam egységét. Így újabb uniós pénz juttatását akár az IPA III eszközből, akár más forrásból, csak abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha a boszniai szerb politikusok felhagynak az állam egységét veszélyeztető politikai irányvonal képviseletével.
Az IPA alapból, illetve kevésbé közismert nevén az előcsatlakozási támogatási eszközből a 2014. és 2021. közötti időszakban Bosznia-Hercegovina mintegy 552 millió euró összegre volt jogosult.
Az IPA III program keretében összesen 14 milliárd eurót tervez az EU szétosztani a nyugat-balkáni régióból csatlakozni szándékozó államok között. A projektet azonban az érintett államok csatlakozási hiányosságai, illetve az ukrajnai háború uniós finanszírozása miatt felfüggesztették.
Az EP külügyi bizottsága végül megerősítette, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is támogatja a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének tevékenységét és az EUFOR Althea katonai misszió boszniai jelenlétét.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?