SZERBIAI PARADOXON: Kell az EU pénze, a csatlakozás már nem annyira

Szerbia a legnagyobb számú “ellendrukkerrel” válna uniós tagországgá, amennyiben a napokban népszavazást tartanának a csatlakozásról – hozta nyilvánosságra a lakosság álláspontját az európai ügyekkel megbízott szerbiai intézet. Az uniós tagságot szorgalmazó civil szervezet nemrégiben elvégzett felmérése rámutat arra, hogy 13 évvel a csatlakozási kérelem átadása után az eddigi legalacsonyabb szintre csökkent az uniós tagságot támogatók száma, ugyanakkor viszont jelentősen javult a lakosok véleménye Szerbia és az Európai Unió kapcsolatáról. A megkérdezettek Magyarországot tartják a második “legbarátságosabb” tagállamnak.

Szerbiai csatlakozás

A szerbiaiak 45 százaléka támogatja a csatlakozást, 43 százalékuk viszont ellenzi. Népszavazás esetén tehát elegendő támogatója lenne a csatlakozásnak, ám a korábbi évek adatainak összevetésével kiderül, hogy a lakosok körében folyamatosan csökken azok száma, akik a tagságra voksolnának. Ugyanakkor nőtt a csatlakozást ellenzők száma.

– A felmérésben a miért? kérdés is szerepelt, ezért az okok is kiderülnek. Az indoklások rámutattak a megosztottság fő okára: a lakosságot nem informálják megfelelően

– mondta az Euronews szerbiai tudósítójának nyilatkozva Naim Leo Beshiri, az intézet igazgatója.

Az elmúlt tíz évben a szerb kormány képviselői mind kevesebbet beszélnek arról, hogy az uniós csatlakozás felé tartva milyen “kedvezményekhez” jutottak a szerbiai emberek. Így arról sem értesültek, hogy milyen befektetések valósultak meg EU-s forrásokból. A felmérésből kiderül ugyanis, hogy a megkérdezettek nem tudják, hogy hol tart Szerbia és az Európai Unió együttműködése, és hogy az embereket leginkább a politikusok ellenséges megszólalásai tántorítják el az uniós tagságtól.

– A támogatás visszaesésének másik fő oka a kimerültség

– tette hozzá az igazgató, aki szerint ez nem csak Szerbiára vonatkozik.

– A csatlakozási folyamat hosszú és kimerítő, és ez más országoknál is oda vezetett, hogy a tagság elnyerése előtt megcsappant a támogatók száma

– mondta Beshiri.

A lakosság alultájékozottságát Jelica Minić, a Szerbiai Európai Mozgalom elnöke is kiemelte. Szerinte a lakosok csak annyit tudnak, hogy az EU a kereskedelem, a befektetések és a segélyek terén is meghatározó Szerbia számára, arról viszont nincsenek információik, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban.

A mozgalom elnöke szerint azonban a tájékozottság hiánya nem csak a szerb félen múlik, hanem az Európai Unión is, a “csatlakozási vágy” csökkenése ugyanis az egész régióban tapasztalható, kivéve talán Montenegrót.

Magasabb életszínvonalat!

A csatlakozás támogatottsága mellett az intézet vizsgálta azt is, hogy a lakosok szerint mekkora haszna származott Szerbiának abból, hogy együttműködik az unióval. Ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli: Szerbia profitált a csatlakozási folyamatból.

– Az ország külkereskedelmi forgalmának 60,2 százalékát az uniós tagországokkal valósítja meg, évente 1,4 milliárd eurós befektetésre kerül sor és 200 millió euró vissza nem térítendő támogatás érkezik az EU-ból Szerbiába

– sorolta az adatokat Naim Leo Beshiri. A csatlakozás elősegítésén dolgozó intézet igazgatója hozzátette: az uniós tagsággal a világ legnagyobb belső piaca nyílna meg Szerbia számára 500 millió fogyasztóval és 30 millió vállalattal.

A felmérés szerint a szerbiai lakosok tudatában vannak annak, hogy az uniós tagországokban jelentősen magasabb az életszínvonal, mint Szerbiában. Tudják azt is, hogy az egészségügyi és oktatási intézmények jobban felszereltek, és minőségi ellátást biztosítanak.

– A tagországokban jelentkező munkaerőhiány miatt a legtöbb szerbiai családnak van olyan hozzátartozója, rokona vagy ismerőse, aki az EU területén él és dolgozik, másrészt pedig az itthon maradók közül sokan uniós nagyvállalatok által alapított cégekben dolgoznak. Az emberek tehát tapasztalatból tudják, hogy a csatlakozás emelné az életszínvonalat Szerbiában

– mondta a felmérésre hivatkozva az igazgató.

Uniós barátok és ellenségek

Az elemzés legérdekesebb kérdése azt vizsgálta, hogy a lakosok melyik uniós tagországot tartják Szerbia legnagyobb ellenségének, és melyiket a legnagyobb barátjának.

A megkérdezettek 24 százaléka a tagországok közül Görögországot tartja Szerbia “legjobb barátjának”. Magyarország a második helyre került a válaszok alapján. Az előző évekhez képest jelentősen megnövekedett azok aránya, akik a tagországok közül Magyarországot vélik Szerbia igazi barátjának: a lakosok 16 százaléka voksolt így.

Ezzel Magyarország megelőzte a korábbi években előkelő helyet elfoglaló Németországot és Franciaországot, amelyek az aktuális felmérés szerint harmadik és negyedik helyre csúsztak vissza a szerbek számára legszimpatikusabb tagállamok listáján. Az ötödik helyet idén Spanyolország szerezte meg.

A dolog pikantériája abban nyilvánul meg, hogy a németek Horvátország és az Egyesült Királyság mögött harmadikként szerepelnek a “legellenségesebb” tagállamok listáján is.

– Németország mindkét listán előkelő helyet foglal el. Ez a kettőség azért fordulhat elő, mert a szerbek tapasztalatból tudják, hogy ott magas az életszínvonal, és tisztában vannak azzal is, hogy Németország különböző területeken támogatja Szerbiát. Másrészről viszont ellenségesnek vélik a németek zsarolásra alapuló politikáját, elsősorban Koszovó ügyében

– vonta le következtetést a felmérés eredményeiből Naim Leo Beshiri.

Szerbia a 2020-ban elfogadott új csatlakozási metodológia életbe lépését követően csak egyetlen fejezetet nyitott meg, azt is 2021-ben. Így joggal érezhetik az emberek úgy, hogy az ország parkolópályára került a szerb vezetők által oly sokszor emlegetett “európai úton”, amellyel szemben egy másik narratíva is egyre szembetűnőbb: az orosz-ukrán konfliktus kitörését követő külpolitikai krízis során ugyanis a szerb állami vezetők éppoly harsányan hirdetik az uniós csatlakozás jelentőségét, mint amennyire “ápolják” az évszádos orosz-szerb barátságot.