Serbian Economy Minister Rade Basta, whose name became well-known in Serbia for his support of sanctions against Russia, has hinted at the creation of a new political party. Currently a member of the Socialist Party of Serbia under the leadership of Ivica Dačić, Basta caused a stir recently by advocating for the introduction of sanctions against Russia. This even prompted a response from Moscow, but he was not expelled from the government, though almost all members of the cabinet expressed their disapproval, some out of duty, others out of conviction.

„Even the grandmother dreams of what she desires”

According to reports in the Belgrade media, Rade Basta is not ruling out the possibility of creating a new political organization, and will inform the public in due course if he decides to take this step. The Economy Minister also stated that if he decides to go ahead with the plan, the movement will be named „Serbia’s European Path” (Evropski put Srbije).

Basta envisions that the as-yet-non-existent Serbia’s European Path will participate at all levels in the elections if he follows through with his „threat” to create the new party.

He also revealed to the heavily opposition-oriented and often criticized Serbian news portal, Nova, that his proposal for the introduction of sanctions against Russia was met with almost universally negative responses and opposing views from his ministerial colleagues.

– said Basta, who is currently the only minister within the Serbian government supporting the sanctions against Russia, but that may not be the case for long.

A szerb gazdasági miniszter arra emlékeztetett, hogy a kilencvenes években a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókra szavazott Julij Voroncov, aki akkortájt az oroszok ENSZ-nagykövete volt, Voroncov balról az első (Forrás: Facebook, Rade Basta)

It should be noted that the Minister of Economy urged for the introduction of sanctions on social media, a call which was also endorsed by Đorđe Milićević, the Minister without Portfolio who is a prominent member of the Serbian Socialist Party.

This could suggest that there are dissonant voices within the two left-wing parties – the Unified Serbia and the Serbian Socialist Party – and perhaps even generational tensions, as both parties are led by relics from the 1990s, socialist Ivica Dačić and „unified” Dragan Marković Palma.

When asked if he considers his public stance in favor of sanctions against Russia a brave move, the minister responded that „courage is sometimes madness, but he is not afraid to make sacrifices for his own people.”

However, he rejected speculation that his proposal was a sham and that the Serbian government, including President Aleksandar Vučić, was behind it, quoting a Serbian proverb in a somewhat cryptic manner: „Even the grandmother dreams of what she desires.”

The unleashed minister – New political party on the horizon

Following the posting of the post on Russia sanctions and the related statements, there was a government meeting, and even the „almighty Serbian president” made reference to Basta’s statement.

During one of his excruciatingly dull media appearances, Vučić urged Basta to focus on the economy rather than engaging in politics through social media.

Rade Basta hétfőn (március 27-én) fogadta hivatalában Volodimir Tolkacsot, Ukrajna belgrádi nagykövetét (Forrás: Facebook, Rade Basta)

They did not replace him, because removing Basta, who is „heading towards the European Union” – putting the phrase in quotes is correct – would have given the political West another opportunity for attack. Therefore, the news is that the „unleashed minister” remained in his position.

As for the political scene in Serbia, the demand for Basta’s removal from the ministerial post was loudest from the so-called Socialist Movement, whose sole purpose is to nurture the political career of Aleksandar Vulin, the „universal minister.”

After previously being an indelible figure on Serbian television – who had started to overshadow President Vučić’s „media glory” – Vulin was removed from the media spotlight when he was appointed head of Serbia’s civilian intelligence agency, the BIA.

It’s a shame, because with his pro-Russian stance and „national clowning,” he often entertained the Serbian public and caused outrage among other Balkan and European leaders who were shocked to see Serbia not following the loudly declared path towards the EU, but rather towards the „Serbian world.”

However, Vulin has found a way to get involved in politics again, even after his appointment to the head of the BIA resulted in his media appearances being revoked. Although he resigned as leader of his movement and even froze his membership in the party, it is suspected that the idea to remove Basta came from him, and his „frozen movement” serves as a mouthpiece to trumpet his political nightmares.

So for now, Rade Basta remains in the government, but it is almost certain that his „expulsion” is only a matter of time, as the prospect of forming a new party brings his removal from the government within reach, especially if it actually happens.

It is not unlikely that the „unleashed minister” will be asked to return when he qualifies with his new party in the upcoming – presumably early – parliamentary elections to enter the government.

Szlovénia is szeretne lőszereket gyártani, ám szlovén szakértők szerint a szlovén lőszergyártás megteremtéséig vezető út hosszú, és tele van akadályokkal: a cél elérése akár évtizedekig is tarthat, miután a szlovén állam az utóbbi időben elhanyagolta ezt az iparágat. A ljubljanai Delo több cikket is szentelt a kérdésnek. A tekintélyes szlovén lapnak nyilatkozó szakértők azt mondták: „legitim az a vágy”, hogy Szlovénia saját termeléssel járuljon hozzá az Ukrajnában felhasználásra kerülő közös európai projekthez, amelynek értéke négy milliárd euró, viszont arra is figyelmeztettek, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani.

Etikai kérdések

Még mielőtt Robert Golob szlovén miniszterelnök Brüsszelben kijelentette, hogy Szlovénia is bekapcsolódna a nagy európai lőszergyártásba, a szlovén védelmi minisztérium felkérte a gazdasági társaságokat, hogy vegyenek részt a projektben.

Ezzel kapcsolatban a Delo több kérdése is feltett, a ljubljanai lapot az érdekelte leginkább, hogy van-e lehetőség termelési gyors helyreállítására, van-e elegendő, megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakember és vállalkozás Szlovéniában, és hogy a jelenlegi törvényi szabályozás engedi-e a lőszergyártást, és a lőszerekkel történő kereskedést Szlovénia számára.

Az ukrán háború vitathatatlanul a második világháború utáni Európa legvéresebb, legbrutálisabb és legszomorúbb fegyveres konfliktusa.

A ljubljanai lap megjegyzi, hogy etikai szempontból az elmúlt egy évben már mindenki mélyen síkos területre tévedt, ahol már semmi sem tűnik meglepőnek, ami a hideg, számítható és cinikus hozzáállást illeti az összecsapásban érintett emberi áldozatokkal kapcsolatban, miközben Szlovéniának – Ukrajna nyugati szövetségeseként – mindent meg kell tennie a végleges győzelem érdekében a orosz agresszorral szemben.

Ezt a gondolatmenetet követve nagyon gyorsan eljutunk egy másik, etikai értelemben vitatható, de logikus kérdéshez, hogy ez a háború mekkora kárt okoz Európának, és milyen hasznot jelenthet Szlovéniának.

Üzleti kérdések

Szlovénia az élelmiszeradományokon és a különböző berendezéseken kívül, mint például az áramfejlesztők, konkrét fegyveres segítséget is nyújtott Ukrajnának: M-55S tankokat, páncélozott járműveket és tarackokat küldött háborúba sodródott országba, amivel jelentős részt vállalt az ukrán tűzerő növeléséből.

Bár abszolút számokban Szlovénia adománya meglehetősen kicsi, Kijevben tisztában vannak azzal, hogy a hadsereg méretéhez és védelmi költségvetéséhez képest Szlovénia a „nagyobb donorok” közé tartozik, és ezt értékelik is.

Miután az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek a legtöbb uniós tagállam katonai raktárait szinte teljesen kiürítették, a brüsszeli EU-csúcs résztvevői csütörtökön közös lőszerbeszerzéséről és gyártásról tárgyaltak.

Ezzel kapcsolatban Robert Golob szlovén miniszterelnök azt mondta, hogy érdemes lenne az egyre növekvő védelmi kiadásokat helyi szinten, a tagállamokon belül elkölteni, amihez hozzátette, hogy Szlovéniának vannak tervei és konkrét ötletei a gyártási folyamatba történő bekapcsolódásra.

Az ukrán fegyveres erők kilenc teljesen újonnan felszerelt brigáddal várják, hogy a téli időszak után a talaj felszáradjon, és gyorsabb mozgást biztosítson a tankok számára a nagyszabású offenzíva megindításához, mindeközben az EU elsődleges feladata lesz, hogy egy év alatt egymillió lövedéket szállítson Ukrajnának.

További kérdések

Blaž Mihelič, lőszerszakértő szerint a szlovén lőszergyártással kapcsolatos ötlet csak szerényebb célok esetében valósítható meg, és nem nagy kaliberű lőszerek szlovéniai gyártásának esetében.

A Delo megkeresésére Mihelič a kérdésekre kérdésekkel válaszolt.

– tette fel a maga kérdéseit a szlovén lőszerszakértő.

Mihelič megjegyezte azt is, hogy miután Szlovéniának nincs olyan állami vállalata, amely a magasabb stratégiai célok érdekében megengedhetné magának az eleve veszteséges gyártást, kinek fizetnek, és mennyit, hogy fedezze a lőszer előállításával kapcsolatos veszteségeket?

A minisztérium és a vállalkozók

A ljubljanai lap szerint az Európai Bizottság különösen fontosnak tartja Ukrajna folyamatos lőszerszállítását, hogy az ország megvédhesse területi integritását és függetlenségét, a cél pedig az, hogy egymillió 155 milliméteres lövedék kerüljön előállításra, ennek a költségei körülbelül 4 milliárd euróra rúgnak.

Ezért a szlovén védelmi minisztérium logisztikai igazgatósága a közelmúltban nyilvános felhívást tett közzé, amelyben felkérte a vállalkozásokat, amelyek védelmi területen tevékenykednek, hogy legkésőbb március 30-ig küldjenek írásbeli tájékoztatást a fejlesztési és termelési képességekről, főleg ha érdeklődnek a gyalogsági, ágyú- és aknavetőlőszerek, vagy az ezekhez szükséges alkatrészek szlovéniai gyártásának bevezetése iránt.

Miután a határidő a héten lejárt, áprilisban szakmai találkozót szerveznek minden érdeklődő számára, amelyen javaslatokat és konkrét megoldásokat dolgoznak ki a termelési folyamatok beindításához.

Bár Szlovénia maga nem gyárt lőszert, Miloš Milosavljević, a ljubljanai Valhalla Turrets mérnöki vállalkozás képviselője úgy véli, hogy megfelelő politikai akarat esetén az országnak elegendő szakembere és vállalkozása van, amely rendelkezik a szükséges tudással és tapasztalattal, így viszonylag gyorsan be tudnák indítani a minőségi lőszerek hatékony gyártását.

Milosavljević és munkatársai távirányítású fegyverrendszereket terveznek és fejlesztenek a legnagyobb európai fegyvergyártók számára, mint például a német Rheinmetall, amely a mostanában sokat emlegetett Leopard harckocsikat is gyártja.

A szlovén helyzetről szerzett ismeretei és a nagy ügyfelekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján Milosavljević azt állítja, hogy Szlovénia teljesen feleslegesen okoz kárt magának azzal, hogy alábecsüli saját képességeit.

Stanislav Grubar, a Bos Grubar vállalat képviseletében, amely lőszergyártó és lőszercsomagoló gyártósorokat készít, megjegyezte, hogy a lőszergyártás tekintetében nincs probléma a szlovénok tudásával.

Cégét – amely bevételének mintegy 30 százalékát fegyveripari berendezések gyártásából szerzi, és amely 20 embert foglalkoztat -, nem tájékoztatták ugyan a közös lőszergyártási terv részleteiről, de készek mindent megtenni azért, hogy bekapcsolódjanak a projektbe, ha az országnak szüksége van rájuk.

Vannak ütőkártyák & szerb kapcsolatok

A szlovén védelmi ipar alapját a kiváló tudáson kívül, a kiváló acél adja, amelyet hagyományosan a volt Jugoszlávia tagállamai, Oroszország és a nyugat-európai országok vásárolnak/vásároltak.

Szerbia, amelynek erősen fejlett védelmi ipara van, fontos vásárlója a szlovén acélipari termékeknek.

155 milliméteres lövedékek a szerbiai Yugoimport egyik gyárában (Forrás: YouTube, screenshot)

Miloš Vučević szerb védelmi miniszter nemrégiben Szlovéniában tett látogatása alkalmával igyekezett garanciákat kapni a folyamatos ellátásra a szlovén beszállítóktól egy olyan időszakban, amikor a lőszer iránti kereslet Európa-szerte rohamosan növekszik, és senkit sem érdekelnek az árak.

A hagyományosan jó kapcsolatokra támaszkodva ésszerű lehet, hogy Szlovénia megpróbálja a szerb partnerekkel együtt ösztönözni a saját termelését.

A Delo szerint Szerbia a nagy uniós és amerikai nyomás miatt ugyan nem képes lőszereket szállítani Oroszországba, de előbb vagy utóbb megtalálja az utat azokhoz az ügyfelekhez, amelyek a Szerbiában előállított lövedékeket Ukrajnába juttatják.

Ahogy a szerb gyártók az oroszbarát politika ellenére, vagy éppen amiatt nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnába, de a szlovén Milosavljević és Grubar sem adhatja el termékeit ukrán vevőknek, részben a fent idézet 77. cikkely miatt.

– jelentette ki Milosavljević, aki szerint már több potenciális ukrán vevőt is vissza kellett utasítania.

Az Izop-K vállalatot képviselő Marjan Molek, akárcsak Milosavljević és Grubar, azt viszont érzékelik, hogy az ukrajnai háború kitörését követően rendkívül megnőtt az érdeklődés a fegyverek iránt.

– mondta Molek, aki a töltények legnagyobb részét az Egyesült Államokba exportálja, a beszerzéseket pedig a volt Jugoszlávia országaiból hajtja végre.

Természetesen minden exportügyletét a misztérium hagyja jóvá, amelynek fontolóra kell vennie a védelmi törvény 77. cikkelyét, ez – mint már fent láthattuk – kimondja, hogy „a kereskedelmi engedélyt elutasítják, ha az fegyveres összecsapásokat ösztönözne vagy lehetővé tenné azokat abban az országban, amely a katonai fegyverek vagy felszerelések végső felhasználója”.

Molek és Milosavljević viszont egyetértenek abban, hogy a megoldást erre a dilemmára a törvény módosítása jelentené, ami lehetővé tenné az értékesítést egy adott országban.

Miután – ezt már mi tesszük hozzá – az ukrajnai háború gyors befejezésére aligha van lehetőség, és minden logika szerint, ez egyetlen fegyvergyártónak sem érdeke.