NÉMET-NÉMET PÁRHUZAM: Mivel érvelhetnek a szerbek a németekkel szemben?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai sajtó még mindig Olaf Scholz német kancellár belgrádi látogatását elemzi, kitérve a szerb elnök „hősies magatartására”, főleg Koszovót illetően. A belgrádi kormánypárti hírportálok és televíziók annak a „bűvkörében élnek”, hogy Aleksandar Vučić milyen bátran állt ki Szerbia területi integritása mellett. Ennek lehettünk szemtanúi vasérnap a Prva TV reggeli műsorát figyelve, amelyben az egyik szakértő azt is megmonda, hogy mivel kell a németekkel szemben érvelni.

Az olcsó orosz gáz német érdek

A visszafogottan hazafias tévécsatorna két újságírót hívott be, az egyik, Aleksandar Apostolovski, a nagy, de nem mindig fényes múltú Politika napilap kommentátora volt, aki mélyelemzésbe fogott a szerb-német viszonyt illetően, amiben nagy teret kapott Koszovó elismerése, illetve el nem ismerése. Apostolovski nem egészen értette, hogy Németország mivel akarja sarokba szorítani Szerbiát, amikor nem a két ország közötti gazdasági együttműködés leépítését, hanem éppenséggel annak további bővítését tervezi.

– Ha elővesszük a logikát, és félretesszük a saját szenvedélyességünket, akkor felvetődhet a kérdés, hogy kinek felel meg leginkább az olcsó (orosz) gáz, természetesen a német befektetőknek, akik jelenleg hetvenhétezer embert alkalmaznak Szerbiában, és a két politikus szerint ezt a számot százezerre szeretnék növelni

– mondta Apsotolovski Scholz és Vučić találkozójára utalva. Szerinte mind ebből az derül ki, hogy „nincs dráma”, Vučić ugyanis csak hivatkozott a szerbiai nemzetbiztonsági tanács döntésére, miszerint Szerbia tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét, akárcsak saját területi integritását, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy Koszovót továbbra is saját területének tekinti.

Kelet- és Nyugat- Németország

A Politika kommentátora nem volt ellenséges Németországgal szemben, csak „a helyzetnek megfelelően hazafias”. Szerinte Szerbiának van egy utolsó ütőkártyája Németországgal szemben, amiről úgy vélte, hogy „teljesen racionális”.

– Nyugat- Németország soha nem ismerte el Kelet- Németországot, az alkotmányában is az állt, hogy Kelet- Németország a Német Szövetségi Köztársaság része, tehát Szerbiának még van mozgástere ebben a diplomáciai játékban

– fejtette ki Apostolovski, aki szerint Németország és az Egyesült Államok nincs azonos állásponton annak megítélésében, hogy ki jusson nagyobb szerephez a Balkánon, de ez már egy másik kérdés.

A nyugat- és kelet-német hasonlat, és az Német Szövetségi Köztársaság alkotmányának felemlegetése azért fontos, mert Szerbia sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és mert Szerbia alkotmánya azt tartalmazza, hogy Koszovó Szerbia része, amire a szerb elnök nemrégiben fel is esküdött a parlamentben.

Közhelyszámba megy, hogy minden hasonlat sántít egy kicsit, viszont a német-német párhuzam előkerülése a Koszovó elismerésére vonatkozó német sürgetéssel kapcsolatban jól jelzi, hogy milyen irányban halad a szerb közgondolkodás, vagyis jobban szólva, milyen irányt vehet a szerb politikai élet tematizálása, elvégre a belgrádi Politika – amelyet Apostolovski képviselt – ma is befolyásos napilap Szerbiában.