Szlovénia
AZ ILLIBERÁLIS KORMÁNYZÁS VÉGE: Totális fordulat Szlovéniában, máris megerősítették a Janšára kimondott 3 hónapos felfüggesztettet
Az új kormánykoalíciót alkotó három baloldali párt vezetői hivatalosan is aláírták a koalíciós megállapodást, amely szabályozza/segíti a Szlovén Köztársaság 15. kormányának munkáját. A szlovén parlament szerdán várhatóan 55 szavazattal választja meg miniszterelnöknek Robert Golobot, akit Borut Pahor köztársasági elnök javasolt tegnap a posztra. Az új miniszterelnök ezt követően miniszteri listát terjeszt elő, június 3-ig ugyanis szeretné átvenni a kormányzást.
1 + 2 miniszterelnök egyszerre
A koalíciós megállapodás megerősítette, hogy Robert Golob a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője lesz az új kormányfő, míg a vele koalícióskötésre nyitottnak mutatkozó Tanja Fajon, a Szociáldemokrata Párt (SD) elnöke tölti be a külügyminiszteri posztot. A koalíció harmadik tagjaként a Baloldal (Levica) párt elnöke, Luka Mesec a meglehetősen atipikus, de hangzatos szolidáris jövőért felelős miniszteri pozíciót kapja meg.
A 2022. április 25-én tartott szlovéniai parlementi választást megelőzően a baloldali pártok már jelezték, hogy a Janez Janša Szlovéniai Demokrata Pártja (Slovenska demokratska stranka, SDS) által vezetett jobbközép koalíció helyett “baloldali progresszív tömörülést” akarnak létrehozni.
Az áprilisi választásokon Janša pártja ugyan csak 2,5%-al kapott kevesebb szavazatot a négy évvel korábbi eredményhez képest, de az így elnyert 22,5% kevésnek bizonyult, mert a koalíciós partnerei közül a kereszténydemokrata Nova Slovenija 6,5%-on maradt, míg a nyugdíjasokra építő DeSUS, és az alapító Miro Cerarról elnevezett liberális SMC be sem jutott a törvényhozásba.
A szavazatok összesítését követően egyértelművé vált, hogy a Golob vezette hárompárti koalíciónak 53 képviselővel bőven elegendő többsége lesz kormányalakításhoz a 90 fős törvényhozásban. Az utóbbi napokban a szlovéniai sajtóban rendre jelentek meg arra vonatkozó találgatások, ki melyik tárcát “söpörheti be”. Az mellékelt névsorban szereplő személyek kapcsán már konkréten is elhangozott a leendő kormányfő részéről, hogy melyik területen számít a munkájukra. Hangsúlyozzuk, hogy ez még nem a hivatalos miniszteri lista, de jelentős eltérések nemigen várhatók.
Miniszteri posztra esélyesek
Bojan Kumer – klímavédelmi és energetikai miniszter,
Luka Mesec – szolidáris jövőért felelős miniszter,
Tanja Fajon – külügyminiszter,
Tatjana Bobnar – belügyminiszter,
Marjan Šarec – védelmi minisztérium,
Daniel Bešič Loraden – egészségügyi miniszter,
Igor Papič – felsőoktatás, tudományos és innovációs ügyekért felelős miniszter,
Klemen Boštjančič – pénzügyminiszter.
Alenka Bratušek – infrastrukturális fejlesztésekért felelős miniszter
A kormányalakítási tervek kapcsán május közepén tett bejelentésekből az már kiderült, hogy Golob a vele szemben támasztott választói elvárásoknak eleget téve, nem riad vissza attól, hogy eltérjen a korábbiakban alkalmazott strukturális megoldásoktól. Akkor 19 tárcáról és egy tárca nélküli miniszteri pozícióról beszélt a három pártvezető. A kormány három alelnöki posztját Tanja Fajon és Luka Mesec mellett az egészségügyi miniszteri poszt várományosaként a Szabadság Mozgalom soraiból érkező Daniel Bešič Loraden kaphatja.
Itt jegyzendő meg, hogy az új kormányban egyszere három (1 + 2) miniszterelnök is lesz, a kabinet munkáját irányító Golobon kívül ugyanis két volt kormányfő is szerephez jut, Marjan Šarec, a védelmi poszt várományosa, valamint az infrastrukturális fejlesztésekért felelős miniszteri posztra pályázó Alenka Bratušek.
Az új kormányról várhatóan június 3-án szavaz a parlament, így a többi kormánytag kijelölésére még szűk két hetük marad a koalíciós partnereknek.
Fókuszban a jövő
Az alapvetően baloldali, szociális jogok érvényesítése mentén programot hirdető koalíció három területre akarja összpontosítani az erőforrásokat. Ezek a zöld beruházások és a klímavédelem előmozdítása, a digitális társadalmi szolgáltatások fejlesztése, valamint a szociális biztonság.
Utóbbi kapcsán a szlovén egészségügyi rendszer “kerülhet rivaldafénybe”. Az ágazattal kapcsolatos problémák a korábbi években komoly figyelmet kaptak a lakosság körében. Ennek ellenére az elmúlt 15 évben egy kormány sem kísérelte meg az ágazat reformját. Az egészségügy problémáinak kezelésére a Golob-kormány 500 millió eurót szeretne elkölteni a következő 18 hónapban.
Az egészségügyi minisztérium munkájának letisztulását várják a Luka Mesecre testálni tervezett szolidáris jövőért felelős minisztériumtól. A különös megnevezésű tárca a szociális támogatásokkal, gondozással, időskori ellátással kapcsolatos feladatokat fogja majd össze.
Mesec a kormány legfontosabb feladatának a “szolgáltató és szociális állam” funkcióinak megeremtését minősítette.
Igazodás az uniós centrumhoz
A külkapcsolatok építéséért és az európai uniós politikáért felelős Tanja Fajon a megállapodás aláírása kapcsán kijelentette, hogy “Szlovénia visszatér az európai maghoz”, vagyis lényegesen kevesebb hangsúlyt kap a szlovén külpolitikában a magyar és a lengyel kapcsolat, mint korábban.
Fajon kijelentette, hogy az új kormány felállását követően Németország és Franciaország külpolitikai irányvonala lesz Szlovénia számára az irányadó.
Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása kapcsán felmerült a korábbiakban, hogy az új kabinet azt attól teszi függővé, hogy Horvátország végrehajtja-e a két állam közti vitatott területekkel kapcsolatos választott bírósági döntést.
Maga Fajon is tett erre irányuló kijelentést a korábbiakban, azonban most szlovén részről egyértelművé tették, hogy a leendő kormány baráti kapcsolatra törekszik Horvátországgal, és nem teszi függővé a horvát csatlakozást a választottbírósági döntés elfogadásától/végrehajtásától.
A két tárgykört a szlovén kormány külön fogja kezelni, ami azonban azt is jelenti, hogy továbbra is követelik a horvát féltől a választottbírói határozat végrehajtását.
A “prostizás” nem jött be
Szlovéniában kétségtelenül új szelek fújnak, és ez abból is látszik, hogy a szlovén legfelsőbb bíróság megerősítette a volt szlovén miniszterelnökre első fokon kimondott három hónapos felfüggesztett börtönbüntetést, bár Janez Janša majdnem megúszta, a holnapi nappal ugyanis elévült volna az ügye.
A büntetőeljárás 2016 márciusa óta húzódik, amikor Janša egy tweetjében “nyugdíjas prostituáltaknak” nevezte a szlovén állami televízió két újságírónőjét, Eugenija Carlt és Mojca Šetinc Pašeket, az utóbbi jelenleg parlamenti képviselő.
A két újságírónő magánvádas eljárást indított Janša ellen, akit idén februárban bűnösnek találtak a perújítás során. Ahogy az várható is volt, Janša fellebbezett az ítélet ellen, az ügy múlt héten, május 18-án került a Legfelsőbb Bíróság elé, amikor már mindenki tisztában volt a választások eredményével.
Másnap az ügyet Andrej Pavlina bíróra bízták, aki még aznap nyilvános fellebbezési tárgyalást hívott össze, és ezzel megelőzte, hogy Janša az elévülés okán kicsússzon a büntetés alól.
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is