A cikk meghallgatása

Az új kormánykoalíciót alkotó három baloldali párt vezetői hivatalosan is aláírták a koalíciós megállapodást, amely szabályozza/segíti a Szlovén Köztársaság 15. kormányának munkáját. A szlovén parlament szerdán várhatóan 55 szavazattal választja meg miniszterelnöknek Robert Golobot, akit Borut Pahor köztársasági elnök javasolt tegnap a posztra. Az új miniszterelnök ezt követően miniszteri listát terjeszt elő, június 3-ig ugyanis szeretné átvenni a kormányzást.

1 + 2 miniszterelnök egyszerre

A koalíciós megállapodás megerősítette, hogy Robert Golob a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője lesz az új kormányfő, míg a vele koalícióskötésre nyitottnak mutatkozó Tanja Fajon, a Szociáldemokrata Párt (SD) elnöke tölti be a külügyminiszteri posztot. A koalíció harmadik tagjaként a Baloldal (Levica) párt elnöke, Luka Mesec a meglehetősen atipikus, de hangzatos szolidáris jövőért felelős miniszteri pozíciót kapja meg.

A 2022. április 25-én tartott szlovéniai parlementi választást megelőzően a baloldali pártok már jelezték, hogy a Janez Janša Szlovéniai Demokrata Pártja (Slovenska demokratska stranka, SDS) által vezetett jobbközép koalíció helyett “baloldali progresszív tömörülést” akarnak létrehozni.

Az áprilisi választásokon Janša pártja ugyan csak 2,5%-al kapott kevesebb szavazatot a négy évvel korábbi eredményhez képest, de az így elnyert 22,5% kevésnek bizonyult, mert a koalíciós partnerei közül a kereszténydemokrata Nova Slovenija 6,5%-on maradt, míg a nyugdíjasokra építő DeSUS, és az alapító Miro Cerarról elnevezett liberális SMC be sem jutott a törvényhozásba.

A szavazatok összesítését követően egyértelművé vált, hogy a Golob vezette hárompárti koalíciónak 53 képviselővel bőven elegendő többsége lesz kormányalakításhoz a 90 fős törvényhozásban. Az utóbbi napokban a szlovéniai sajtóban rendre jelentek meg arra vonatkozó találgatások, ki melyik tárcát “söpörheti be”. Az mellékelt névsorban szereplő személyek kapcsán már konkréten is elhangozott a leendő kormányfő részéről, hogy melyik területen számít a munkájukra. Hangsúlyozzuk, hogy ez még nem a hivatalos miniszteri lista, de jelentős eltérések nemigen várhatók.

A kormányalakítási tervek kapcsán május közepén tett bejelentésekből az már kiderült, hogy Golob a vele szemben támasztott választói elvárásoknak eleget téve, nem riad vissza attól, hogy eltérjen a korábbiakban alkalmazott strukturális megoldásoktól. Akkor 19 tárcáról és egy tárca nélküli miniszteri pozícióról beszélt a három pártvezető. A kormány három alelnöki posztját Tanja Fajon és Luka Mesec mellett az egészségügyi miniszteri poszt várományosaként a Szabadság Mozgalom soraiból érkező Daniel Bešič Loraden kaphatja.

Itt jegyzendő meg, hogy az új kormányban egyszere három (1 + 2) miniszterelnök is lesz, a kabinet munkáját irányító Golobon kívül ugyanis két volt kormányfő is szerephez jut, Marjan Šarec, a védelmi poszt várományosa, valamint az infrastrukturális fejlesztésekért felelős miniszteri posztra pályázó Alenka Bratušek.

Az új kormányról várhatóan június 3-án szavaz a parlament, így a többi kormánytag kijelölésére még szűk két hetük marad a koalíciós partnereknek.

Fókuszban a jövő

Az alapvetően baloldali, szociális jogok érvényesítése mentén programot hirdető koalíció három területre akarja összpontosítani az erőforrásokat. Ezek a zöld beruházások és a klímavédelem előmozdítása, a digitális társadalmi szolgáltatások fejlesztése, valamint a szociális biztonság.

Utóbbi kapcsán a szlovén egészségügyi rendszer “kerülhet rivaldafénybe”. Az ágazattal kapcsolatos problémák a korábbi években komoly figyelmet kaptak a lakosság körében. Ennek ellenére az elmúlt 15 évben egy kormány sem kísérelte meg az ágazat reformját. Az egészségügy problémáinak kezelésére a Golob-kormány 500 millió eurót szeretne elkölteni a következő 18 hónapban.

Az egészségügyi minisztérium munkájának letisztulását várják a Luka Mesecre testálni tervezett szolidáris jövőért felelős minisztériumtól. A különös megnevezésű tárca a szociális támogatásokkal, gondozással, időskori ellátással kapcsolatos feladatokat fogja majd össze.

Mesec a kormány legfontosabb feladatának a “szolgáltató és szociális állam” funkcióinak megeremtését minősítette.

Igazodás az uniós centrumhoz

A külkapcsolatok építéséért és az európai uniós politikáért felelős Tanja Fajon a megállapodás aláírása kapcsán kijelentette, hogy “Szlovénia visszatér az európai maghoz”, vagyis lényegesen kevesebb hangsúlyt kap a szlovén külpolitikában a magyar és a lengyel kapcsolat, mint korábban.

Fajon kijelentette, hogy az új kormány felállását követően Németország és Franciaország külpolitikai irányvonala lesz Szlovénia számára az irányadó.

Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása kapcsán felmerült a korábbiakban, hogy az új kabinet azt attól teszi függővé, hogy Horvátország végrehajtja-e a két állam közti vitatott területekkel kapcsolatos választott bírósági döntést.

Maga Fajon is tett erre irányuló kijelentést a korábbiakban, azonban most szlovén részről egyértelművé tették, hogy a leendő kormány baráti kapcsolatra törekszik Horvátországgal, és nem teszi függővé a horvát csatlakozást a választottbírósági döntés elfogadásától/végrehajtásától.

A két tárgykört a szlovén kormány külön fogja kezelni, ami azonban azt is jelenti, hogy továbbra is követelik a horvát féltől a választottbírói határozat végrehajtását.

A “prostizás” nem jött be

Szlovéniában kétségtelenül új szelek fújnak, és ez abból is látszik, hogy a szlovén legfelsőbb bíróság megerősítette a volt szlovén miniszterelnökre első fokon kimondott három hónapos felfüggesztett börtönbüntetést, bár Janez Janša majdnem megúszta, a holnapi nappal ugyanis elévült volna az ügye.

A büntetőeljárás 2016 márciusa óta húzódik, amikor Janša egy tweetjében “nyugdíjas prostituáltaknak” nevezte a szlovén állami televízió két újságírónőjét, Eugenija Carlt és Mojca Šetinc Pašeket, az utóbbi jelenleg parlamenti képviselő.

A két újságírónő magánvádas eljárást indított Janša ellen, akit idén februárban bűnösnek találtak a perújítás során. Ahogy az várható is volt, Janša fellebbezett az ítélet ellen, az ügy múlt héten, május 18-án került a Legfelsőbb Bíróság elé, amikor már mindenki tisztában volt a választások eredményével.

Másnap az ügyet Andrej Pavlina bíróra bízták, aki még aznap nyilvános fellebbezési tárgyalást hívott össze, és ezzel megelőzte, hogy Janša az elévülés okán kicsússzon a büntetés alól.