Szlovénia
ÚJ PROGRAM: Szlovénia elfordul a Visegrádi Négyektől és megakadályozhatja Horvátország schengeni csatlakozását

Ljubljanában közzétették az új szlovén kormány prioritásait, amelyek jelentős irányváltást jelentenek az előző szlovén kormány politikájához képest külpolitikai téren is. Ezeket a prioritások a koalíciós megállapodásba is belefoglalták, amely meghatározza a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda), a szociáldemokraták (SD) és a Baloldal (Levica) által létrehozott új kormány irányvonalát és tevékenységét. A változások külpolitikai téren érintik a Visegrádi Négyeket, ezáltal Magyarországot is.
A koalíciós megállapodás szövegét a kormányt vezető Szabadság Mozgalom juttatta el szombaton a STA szlovén hírügynökséghez, a szlovén sajtó ennek alapján számolt be a ljubljanai kormány terveiről.
A formálódó koalíció számos pénzügyi- és gazdasági intézkedést tervez, például a személyi jövedelemadóval és a költségvetési szabályozással kapcsolatban. Az új kabinet a társadalmi párbeszédhez való visszatérést is bevette programjába a gazdasági és szociális tanácson belül, de szerepel a dokumentumban a minimálbér növelése, és az árak szabályozása, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében.
A leendő koalíció pártjai már összehangolták, de még nem véglegesítették a megállapodás egészségügyi részét, amely lehetővé tenné a kannabisz gyógyászati célú felhasználását, és mindez egészen más stílusú kormányzást jelent.
A koalíciós megállapodás alapján a leendő szlovén kormány jelentős változtatást tervez a külpolitikában is, ami érinti a közvetlen szomszédságot is. Az eddigi kurzussal való szakítást annyira fontosnak tartották, hogy a koalíciós szerződésbe is belefoglalták az elfordulást az eddigi külpolitikai irányvonaltól, így az előző kormánnyal ellentétben ezentúl nem tekintik prioritásnak a visegrádi csoport országaival való kapcsolatok erősítését.
Az új szlovén kormány támogatja az Európai Unió fejlesztési orientációját és a „zöld jövő” erősítését, valamint az ambiciózusabb és hatékonyabb közös uniós kül- és biztonságpolitikát.
A szlovén külügyeket a következő időszakban Tanja Fajon, a szociáldemokraták eddigi EP-képviselője vezeti majd, aki már a kormány beiktatása előtt vihart kavart, a koalíciós megállapodás megkötése után ugyanis kijelentette, hogy mielőbb meg kell újítani a schengeni övezetet, mert „világos és átlátható” szabályozásra van szükség.
Hozzátette, hogy támogatja Horvátország mielőbbi schengeni csatlakozását, de az említett szabályok között kell szerepelnie egy választottbírósági határozat végrehajtásának, amely a Horvátország és Szlovénia közötti határra vonatkozik.
A két ország vitájában eljáró választottbíróság körüli botrány miatt a horvát parlament korábban egyhangúlag és visszavonhatatlanul elállt a két ország közötti határral kapcsolatos döntés végrehajtásától, mert Szlovénia képviselője a horvátok szerint törvénytelen eszközökkel befolyásolta az eljárást.
A jelenlegi kabinet leváltása annyira sürgősnek tűnik, hogy az új szlovén kormány rekordidőn belül megalakul, és várhatóan már június 3-án, mindössze 40 nappal a parlamenti választások után megkezdi munkáját.

Horvátország
NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.
Élen a horvát tech cégek
A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.
A régió három országában ma hat „egyszarvú” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).
Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.
Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.
A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.
Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.
2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.
Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.
Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.
Horvát fejlődési stratégia
A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.
Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.
A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.
Erlić rámutatott, hogy a kormányt „objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.
– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet
– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.
Összeszerelő üzemek helyett
Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.
Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.
Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy „az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.
Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan „gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.
A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.
Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt