Connect with us

Bosznia

FORGYOGÓ RÉZÜST: Boszniában kiírták a választásokat, ami miatt tovább bonyolódik a helyzet

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lonac
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A bosznia-hercegovinai horvátok körében és Horvátországban is hatalmas hullámokat vert fel, hogy a boszniai választási bizottság annak ellenére kiírta a választásokat, hogy nem sikerült módosítani a választási törvényt, amelynek kijátszásával a bosnyákok korábban megkárosították a horvátokat. A szerbeket ez kevésbé érdekli, nekik ugyanis a daytoni szerződés külön országrészt biztosított, amelynek önállóságát igyekeznek folyamatosan erősíteni. A választások kiírása azért sem teljesen ésszerű, mert nincs meg a megtartásukhoz szükséges pénzforrás.

Ez nem akadálymentesítés

A boszniai választási bizottság mindezt figyelmen kívül hagyta, és szerdán október 2-ra írta ki az általános választásokat. A testület hét tagja közül hat támogatta a döntést, ellene csak a horvát származású Vlado Rogić szavazott a bizottság két horvát tagja közül. A bosnyák sajtó azonnal meg is vádolta, hogy a zágrábi álláspontot képviselte.

Az amerikai és európai illetékesek korábban többször elmondták, hogy a választásokat mindenképpen meg kell tartani, és a jelek szerint az sem jelentett akadályt, hogy nincs meg a biztos törvényi háttér, és hogy hiányzik a választások megtartásához szükséges pénz, bár az utóbbi még változhat.

A központi választási bizottság közlése szerint a választások finanszírozását a kiírást követő 15 napban meg kell oldani, ellenkező esetben büntetőjogi eljárás indulhat a kormány vagy egyes politikusok ellen, de a választási bizottság elnöke más kényszermegoldásokban is gondolkodik.

A pénz előteremtése azonban nem lesz egyszerű, miután a szükséges összeg nem került elkülönítésre a központi költségvetésben, az Európai Unió pedig ezúttal nem nagyon kívánja átvállalni a költségeket. Bosznia- Hercegovina esetében egyébként is érdemes óvatosnak lenni, amikor bárminek is a megoldásáról beszélünk.

Tehát, fogalmazzunk inkább úgy, hogy ha minden igaz, akkor október első vasárnapján általános választástások várhatók Bosznia- Hercegovinában, amikor jó esetben megválasztják a háromtagú államelnökség szerb, bosnyák és horvát tagját, a szövetségi képviselőit, illetve az országrészek parlamentjeinek képviselőit.

A választások kiírása leginkább a bosnyákoknak kedvez, Horvátországban mindeközben áll a bál, mert már most megjósolható, hogy a bosznia-hercegovinai államelnökségbe a boszniai horvátok nevében nem az a politikus kerül, aki Zágráb számára is elfogadható. A szerbek meg úgy csinálnak, mint akinek édesmindegy, ők építgetik a saját kis államukat, amely vélhetően még kevesebb szállal kötődik majd a „közös hazához”, mint eddig.

Milorad Dodik ezzel kapcsolatban éppen ma délután üzente meg Olaf Scholz német kancellárnak – aki nem sokkal korábban látta vendégül Aleksandar Vučić szerb elnököt – hogy a szerbek részéről nincs szó semmiféle szecesszióról, ők csak alkotmányos jogaikért küzdenek, amit olyan fontos államférfinak, mint Scholz, illene tudnia.

Mindezek után megállapítható, hogy a bosznia-hercegovinai általános választások kiírása nem járul hozzá a „politikai akadálymentesítéshez”, hanem inkább még súlyosabbá teszi a helyzetet, amit a jelek szerint Brüsszelben, de még inkább Washingtonban nem látnak, vagy nem akarnak látni. Ráadásul az USA ezzel újabb ürügyet szolgáltat Oroszországnak, hogy a boszniai szerbek mögé bújva még inkább belekeverjen a „fortyogó boszniai rézüstbe”.

Pofon Horvátországnak

A Zágráb kedvencének számító Dragan Čović levelező tagozaton politizál, a választások kiírását követően ugyanis levelet írt a nemzetközi közösség közelebbről meg nem nevezett képviselőihez, amelyben radikalizmussal vádolta meg a bosnyák politikusokat, akik a bosnyák nemzeti állam megteremtésén dolgoznak. Čović annyira el akarta juttatni levelét mindenkinek, hogy még a Twitterre is feltette, amelyet az utóbbi négy évben csak egyszer használt.

Bakir Izetbegović, az SDA vezetője, aki apja örökébe lépve a bosnyákok legfőbb vezetője, a bosnyák Demokratikus Akciópárt (máshol a Demokratikus Cselekvés Pártja, vagyis az SDA) elnökségének csütörtök délelőtti ülését követően Dragan Čović levelével kapcsolatban kijelentette, hogy számos hazugságot és valótlanságot tartalmaz, mivelhogy a horvátok több pozícióval rendelkeznek, mint amennyi az alkotmány szerint megilletné őket.

Tehát a bosnyákok sem cseréltek lemezt, ez is „régi sláger”, amit Izetbegović már számtalanszor elmondott.

Čović közben Zágrábban járt, ahol találkozott ottani fő mentorával, Andrej Plenković miniszterelnökkel, aki a megbeszélésről beszámolva annyit jegyzett meg a világhálón, hogy Boszniában a választási reform hiányában nem biztosított az államalkotó nemzetek legitim képviselete és az intézmények működőképessége, majd elutazott Varsóba, ahol Ursula von der Leyen karjaiba vetette magát (értsd euroatlanti politizálás), miközben Horvátország nevében 5 millió eurót ajánlott fel Ukrajnának.

Plenković távollétével teret biztosított arra, hogy mások „hangolják fel a témát”, így a zágrábi kormány nevében a más esetekben végsőkig udvarias Gordan Grlić Radman arról biztosította a boszniai horvátokat, hogy Horvátország nem fog tétlenül álldogálni, és nem fogja tétlenül nézi a boszniai horvátok jogfosztását és destabilizálását, plusz továbbra is védelmezi őket a különböző külföldi forgatókönyvekkel szemben.

Zoran Milanović horvát államfő Bosznia- Hercegovina miatt levélben fordult Andrej Plenković miniszterelnökhöz, és javasolta neki a horvát nemzetbiztonsági tanács ülésének összehívását, merthogy „fennáll a veszélye annak, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok nem tudják megválasztani képviselőiket a kormányzati szervekbe, elveszítik az egyenlőségüket és alkotmányos jogaikat”.

Reggelig nem lehetne befejezni ezt a cikket, ha a bosnyákok és a horvátok közötti adok-kapok összes mozzanatát felsorolnánk, a lényeg azonban az, hogy Horvátország az utóbbi egy-két évben hiába tett bármit is a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítása érdekében, nem talált meghallgatásra sem Brüsszelben, kiváltképp pedig Washingtonban.

Ezt nevezhetnénk a horvát diplomácia eddigi legnagyobb kudarcának, vagy az amerikai külpolitikai establishment csökönyösségének, amely valamilyen „háborús romantika által vezérelve” még mindig a bosnyákokat támogatja, amivel megteremti a lehetőséget más külföldi szereplők számára, hogy hozzáférjenek az előbb említett rézüsthöz.

Ezt a zágrábi Jutarnji list kommentátora úgy foglalta össze, hogy Milanović horvát elnöknek szembe kell néznie azzal a „keserű igazsággal”, amely szerint „nincs az a blokád, amely megoldja a bosznia-hercegovinai válságot”, vagyis a horvát elnök hiába fenyegetődzött Finnország vagy Svédország, korábban pedig Ukrajna NATO-tagságának megvétózásával, Bosznia- Hercegovinával kapcsolatban a horvát kérések süket fülekre találnak.

A zágrábi reggeli lap kommentátora ezzel kapcsolatban még megjegyezte, hogy az „Európai Unió ismét tehetetlennek bizonyult, ami nem újdonság”.

Bosznia

ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bombázó, államelnökség, Cvijanovic
B-1B LANCER: A miheztartás végett az Egyesült Államok erőt demonstrál a Balkánon (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.

Amerikai erődemonstráció

A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai és más települések légterében.

Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.

A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.

A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”

James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.

A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.

Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

bombázó, Cvijanovic, államelnökség

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)

Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”

A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”

Az amerikai külügy bekeményít

A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy

  • lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
  • lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
  • lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
  • lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
  • az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.

    Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.

    A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.

    Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.

    Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.

    Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.

    De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.

    A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.

    Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.

    Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt

    A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.

    Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.

    Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

    bombázó, Cvijanovic, államelnökség

    RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)

    Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.

    Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.

    A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.

    Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.

    Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.

    Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.

    Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.

    A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.

    Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.

    Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.

    Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.

    Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava