Horvátország
TÖPÖRTYŰS CSOKI: És felszállott a Galamb a vármegye házára

Bár szívem szerint arról értekeznék, hogy a zágrábi Kraš csokoládégyár egy április 1-i tréfa nem várt közönségsikerére reagálva megvalósította a töpörtyűs csokoládé-projektet, és szombaton áruba is bocsátja a Dorina čvarak limited edition csokit. Ám mivel köztudomásúlag: az élet nem habos torta, a kötelesség nem rózsaágy és a nemzetközi helyzet is egyre fokozódik, ezért egyéb „komoly” dolgokkal fogok foglalkozni.
Mit akar a Golob?
Robert Golob – azaz, ha magyarítanánk, Galamb Róbert – a szlovén parlamenti választások kissé váratlan győztese, a szabadságot tűzte zászlajára, mint végső és legfontosabb célt.
Ami nyilván arra kellene utalnia, hogy a Janša-féle jobboldali kormány alatt valamiféle diktatorikus elnyomásától szenvedett a szegény szlovén nép.
Persze, a bepörgött-bepörgetett választók nem tudják, hogy a politika a realitások talaján mozog, azaz: ahogy költői megközelítéssel mondják, a „lehetséges művészete”, de vajon van-e egyáltalán, ami nem lehetséges? Így megint csalódni fognak, mert ami egyedül változni fog Szlovéniában, az a retorika.
Hírfolyamok
Ez már Golob első interjújából is kiviláglik, amelyet a szlovén közszolgálati televíziónak adott.
Elöljáróban megnyugtatta a horvátokat, hogy az új szlovén kormány jó viszonyokat szeretne ápolni a szomszédaival, így Horvátországgal is. Ezzel némiképpen elejét vette azoknak a találgatásoknak, hogy Szlovénia esetleg a határrendezéssel kapcsolatban próbálja majd zsarolni Horvátországot, ennek a schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló szavazás folyamán.
Amit Golob a külpolitikával kapcsolatban hangsúlyozott, hogy a továbbiakban nem lesznek „szóló akciók”, amelyek szembe mennének az EU külpolitikájával. Golob a választási kampány alatt sűrűn hangoztatott véleménye ugyanis éppen az volt, hogy Janša különcködő akció a nemzetközi porondon veszélyeztették a szlovén érdekeket.
Viszont a Horvátország felé felhúzott szlovén határkerítés további sorsa kapcsán már jóval óvatosabban fogalmazott, annyira, hogy elkerülte a választ, mondván, hogy ezzel a kormány felállása után foglalkoznak.
A valahol júniusban felálló kormány fő feladatai között az őszre esetlegesen fellépő energetikai válság kezelését és a koronavírus-járvány újraindulása esetén meghozandó intézkedéseket nevezte meg.
Mit olvasnak a Bloombergen?
Amíg a kedves olvasó emészti a fenti csacskaságokat, Monty Python-stílusban, valami egészen másra fordítjuk a szót.
A jobb emlékezettel rendelkezők számára talán ismerősnek tűnik az Infobip horvát „egyszarvú” neve. A szoftvercég idén valamikor kimegy a tőzsdére és ez akkora hír, hogy az amerikai Bloombergen is a legolvasottabbak közé tartozik.
Annakidején, amikor a BALK foglalkozott vele, az Infobip értéke meghaladta az egy milliárd dollárt – innen az egyszarvú elnevezés -, ez a Blomberg szerint mostanra 5 milliárd dollárra növekedett, azaz körülbelül kiegyenlítődött a jobb sorsra érdemes Mol- INA kőolajipari vállalat értékével.
Ezzel folytatódott az a trend, hogy a horvát high-tech cégek töretlenül folytatják növekedésüket, de erről a politika egy szót sem szól.
Érdekes, hogy még a nyugati források is igencsak ignorálják a horvát gazdaság szinte illegalitásban növekvő ágazatát, így legutóbb a Deutsche Welle közölt egy hosszabb fejtegetést egy magát szakértőnek tekintő német közgazdász tollából, aki szerinte Horvátországra nehéz idők várnak, mert az idegenforgalmon kívül, alig számíthat más bevételre.
És a töpörtyűs csoki? Az semmi?

Horvátország
SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.
Eszéki napilap Kínában
A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.
Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)
Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.
Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.
A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.
Öreganyám gerendája
A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)
A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.
A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.
Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.
Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.
Zöldek-e a zöldek?
Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.
Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Kapcsolódó cikk
A TUDÓSÍTÓ VISSZAVÁG: Kinek az ángyikája elfogult, továbbá megawattok a föld mélyéről
Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.
Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.
Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.
Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18