TÖPÖRTYŰS CSOKI: És felszállott a Galamb a vármegye házára

Bár szívem szerint arról értekeznék, hogy a zágrábi Kraš csokoládégyár egy április 1-i tréfa nem várt közönségsikerére reagálva megvalósította a töpörtyűs csokoládé-projektet, és szombaton áruba is bocsátja a Dorina čvarak limited edition csokit. Ám mivel köztudomásúlag: az élet nem habos torta, a kötelesség nem rózsaágy és a nemzetközi helyzet is egyre fokozódik, ezért egyéb „komoly” dolgokkal fogok foglalkozni.

Mit akar a Golob?

Robert Golob – azaz, ha magyarítanánk, Galamb Róbert – a szlovén parlamenti választások kissé váratlan győztese, a szabadságot tűzte zászlajára, mint végső és legfontosabb célt.

Ami nyilván arra kellene utalnia, hogy a Janša-féle jobboldali kormány alatt valamiféle diktatorikus elnyomásától szenvedett a szegény szlovén nép.

Persze, a bepörgött-bepörgetett választók nem tudják, hogy a politika a realitások talaján mozog, azaz: ahogy költői megközelítéssel mondják, a „lehetséges művészete”, de vajon van-e egyáltalán, ami nem lehetséges? Így megint csalódni fognak, mert ami egyedül változni fog Szlovéniában, az a retorika.

Ez már Golob első interjújából is kiviláglik, amelyet a szlovén közszolgálati televíziónak adott.

Elöljáróban megnyugtatta a horvátokat, hogy az új szlovén kormány jó viszonyokat szeretne ápolni a szomszédaival, így Horvátországgal is. Ezzel némiképpen elejét vette azoknak a találgatásoknak, hogy Szlovénia esetleg a határrendezéssel kapcsolatban próbálja majd zsarolni Horvátországot, ennek a schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló szavazás folyamán.

Amit Golob a külpolitikával kapcsolatban hangsúlyozott, hogy a továbbiakban nem lesznek „szóló akciók”, amelyek szembe mennének az EU külpolitikájával. Golob a választási kampány alatt sűrűn hangoztatott véleménye ugyanis éppen az volt, hogy Janša különcködő akció a nemzetközi porondon veszélyeztették a szlovén érdekeket.

Viszont a Horvátország felé felhúzott szlovén határkerítés további sorsa kapcsán már jóval óvatosabban fogalmazott, annyira, hogy elkerülte a választ, mondván, hogy ezzel a kormány felállása után foglalkoznak.

A valahol júniusban felálló kormány fő feladatai között az őszre esetlegesen fellépő energetikai válság kezelését és a koronavírus-járvány újraindulása esetén meghozandó intézkedéseket nevezte meg.

Mit olvasnak a Bloombergen?

Amíg a kedves olvasó emészti a fenti csacskaságokat, Monty Python-stílusban, valami egészen másra fordítjuk a szót.

A jobb emlékezettel rendelkezők számára talán ismerősnek tűnik az Infobip horvát „egyszarvú” neve. A szoftvercég idén valamikor kimegy a tőzsdére és ez akkora hír, hogy az amerikai Bloombergen is a legolvasottabbak közé tartozik.

Annakidején, amikor a BALK foglalkozott vele, az Infobip értéke meghaladta az egy milliárd dollárt – innen az egyszarvú elnevezés -, ez a Blomberg szerint mostanra 5 milliárd dollárra növekedett, azaz körülbelül kiegyenlítődött a jobb sorsra érdemes Mol- INA kőolajipari vállalat értékével.

Ezzel folytatódott az a trend, hogy a horvát high-tech cégek töretlenül folytatják növekedésüket, de erről a politika egy szót sem szól.

Érdekes, hogy még a nyugati források is igencsak ignorálják a horvát gazdaság szinte illegalitásban növekvő ágazatát, így legutóbb a Deutsche Welle közölt egy hosszabb fejtegetést egy magát szakértőnek tekintő német közgazdász tollából, aki szerinte Horvátországra nehéz idők várnak, mert az idegenforgalmon kívül, alig számíthat más bevételre.

És a töpörtyűs csoki? Az semmi?