Connect with us

Horvátország

TÖPÖRTYŰS CSOKI: És felszállott a Galamb a vármegye házára

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

doerina cvarak
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Bár szívem szerint arról értekeznék, hogy a zágrábi Kraš csokoládégyár egy április 1-i tréfa nem várt közönségsikerére reagálva megvalósította a töpörtyűs csokoládé-projektet, és szombaton áruba is bocsátja a Dorina čvarak limited edition csokit. Ám mivel köztudomásúlag: az élet nem habos torta, a kötelesség nem rózsaágy és a nemzetközi helyzet is egyre fokozódik, ezért egyéb „komoly” dolgokkal fogok foglalkozni.

Mit akar a Golob?

Robert Golob – azaz, ha magyarítanánk, Galamb Róbert – a szlovén parlamenti választások kissé váratlan győztese, a szabadságot tűzte zászlajára, mint végső és legfontosabb célt.

Ami nyilván arra kellene utalnia, hogy a Janša-féle jobboldali kormány alatt valamiféle diktatorikus elnyomásától szenvedett a szegény szlovén nép.

Persze, a bepörgött-bepörgetett választók nem tudják, hogy a politika a realitások talaján mozog, azaz: ahogy költői megközelítéssel mondják, a „lehetséges művészete”, de vajon van-e egyáltalán, ami nem lehetséges? Így megint csalódni fognak, mert ami egyedül változni fog Szlovéniában, az a retorika.

Ez már Golob első interjújából is kiviláglik, amelyet a szlovén közszolgálati televíziónak adott.

Elöljáróban megnyugtatta a horvátokat, hogy az új szlovén kormány jó viszonyokat szeretne ápolni a szomszédaival, így Horvátországgal is. Ezzel némiképpen elejét vette azoknak a találgatásoknak, hogy Szlovénia esetleg a határrendezéssel kapcsolatban próbálja majd zsarolni Horvátországot, ennek a övezethez való csatlakozásáról szóló szavazás folyamán.

Amit Golob a külpolitikával kapcsolatban hangsúlyozott, hogy a továbbiakban nem lesznek „szóló akciók”, amelyek szembe mennének az EU külpolitikájával. Golob a választási kampány alatt sűrűn hangoztatott véleménye ugyanis éppen az volt, hogy Janša különcködő akció a nemzetközi porondon veszélyeztették a szlovén érdekeket.

Viszont a Horvátország felé felhúzott szlovén határkerítés további sorsa kapcsán már jóval óvatosabban fogalmazott, annyira, hogy elkerülte a választ, mondván, hogy ezzel a kormány felállása után foglalkoznak.

A valahol júniusban felálló kormány fő feladatai között az őszre esetlegesen fellépő energetikai válság kezelését és a koronavírus-járvány újraindulása esetén meghozandó intézkedéseket nevezte meg.

Mit olvasnak a Bloombergen?

Amíg a kedves olvasó emészti a fenti csacskaságokat, Monty Python-stílusban, valami egészen másra fordítjuk a szót.

A jobb emlékezettel rendelkezők számára talán ismerősnek tűnik az Infobip horvát „egyszarvú” neve. A szoftvercég idén valamikor kimegy a tőzsdére és ez akkora hír, hogy az amerikai Bloombergen is a legolvasottabbak közé tartozik.

Annakidején, amikor a BALK foglalkozott vele, az Infobip értéke meghaladta az egy milliárd dollárt – innen az egyszarvú elnevezés -, ez a Blomberg szerint mostanra 5 milliárd dollárra növekedett, azaz körülbelül kiegyenlítődött a jobb sorsra érdemes Mol- INA kőolajipari vállalat értékével.

Ezzel folytatódott az a trend, hogy a horvát high-tech cégek töretlenül folytatják növekedésüket, de erről a politika egy szót sem szól.

Érdekes, hogy még a nyugati források is igencsak ignorálják a horvát gazdaság szinte illegalitásban növekvő ágazatát, így legutóbb a Deutsche Welle közölt egy hosszabb fejtegetést egy magát szakértőnek tekintő német közgazdász tollából, aki szerinte Horvátországra nehéz idők várnak, mert az idegenforgalmon kívül, alig számíthat más bevételre.

És a töpörtyűs csoki? Az semmi?

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava