NEM ÉRDEKLI BRÜSSZEL: Összevonná Bosznia-Hercegovina és Ukrajna uniós csatlakozását a horvát elnök

Zoran Milanović horvát államfő, aki korábban a NATO-ból már kitiltotta Ukrajnát, amiért az ukrán szélsőséges Mirotvorec Központ azonnal fekete listára tette. Az általunk gyakran Zoki Bondnak nevezett horvát államfő ismét „osztotta a tutit”, most Ukrajana uniós csatlakozásával kapcsolatban, de ezúttal eltekintünk a ragadványnév használatától.

Az ősi föld

A horvát köztársasági elnök Livnoba látogatott, ahonnan ősei származnak, hogy részt vegyen a bosznia-hercegovinai városban tartott „háborús megemlékezésen”, amelyet a harminc évvel ezelőtti események indokoltak.

A városi tanács ünnepélyes ülése után Milanović koszorúzott, majd gyertyát gyújtott a „horvát nép szabadságáért elesettek emlékműve” előtt. Az ünnepi ülésen alkalmi beszédet mondott, az ilyen megnyilvánulásai igazi kincsesbányának számítanak.

A horvát köztársasági elnök beszéde elején azt javasolta, hogy legközelebb a mostanihoz hasonló összejöveteleken Bosznia- Hercegovina és Horvátország himnusza után játsszák el az Európai Unió himnuszát, az Örömódát is, hogy ezzel is kifejezzék, hogy hova tartanak, és hogy hova tartoznak.

– Nincs olyan ország, amely jobban szeretné Bosznia- Hercegovina uniós csatlakozását, mint Horvátország, szentimentális okokból, de ha úgy tetszik, akkor önző szempontok alapján

– mondta a horvát köztársasági elnök, aki úgy fogalmazott, hogy szereti Svédországot és Finnországot, de Horvátországra esküdött fel, „ebből a cipőből pedig nem lehet kilépni”.

Milanović már korábban tanúbizonyságot tett arról, hogy Ukrajnát kevésbé szereti, most viszont önző szempontok is felmerültek.

– Ha felajánlják, hogy írjam alá a kelet- és közép-európai országok levelét, amelyben követelik, hogy Ukrajna azonnal kapja meg a tagjelölti státuszt, azt mondom, hogy lehet, de nem Bosznia- Hercegovina nélkül. Ez olyan, mintha valaki levágnák a karomat

– mondta a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy az „európai Boszniáért” sokkal „szaporább a levegővétel” Zágrábban, mint Szarajevó nagy részében.

Kettős mérce

A horvát elnök elutasította a Németországból és más országokból származó „úgynevezett európai politikusok” vádjait, hogy nacionalista, vagy hogy szélsőséges nacionalista, véleménye szerint az ilyen megnyilvánulásokhoz „alacsony formát” kell hozni az életben.

– Ha valami nem vagyok, akkor nem vagyok nacionalista. És ha valami nem vagyok, akkor nem vagyok soviniszta

– jelentette ki Milanović, aki megjegyezte, hogy a maga politikai útját eddig Horvátországban építette, és ezentúl is ezt kívánja tenni.

– Nem érdekel Brüsszel, ott nincs perspektívám, de ez nem jelenti azt, hogy Horvátország számára nem látok benne óriási esélyt

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki Livnoban összehasonlította az ukrajnai háborút a kilencvenes évek balkáni eseményeivel, és ezt nem először tette.

– Ha nekünk annyi (fegyverünk) lett volna, ami most Ukrajnának van, Vukovár nem esett volna el. A tankok nem keltek volna át a Dunán

– mondta Zoran Milanović, aki ismételten fájlalta, hogy annak idején Horvátország és Bosznia- Hercegovina nem, hogy nem kapott nyugati fegyvert, hanem fegyverembargót vezettek be ellene.