A belgrádi brit nagykövetség cáfolta a szerb Novosti hírportál/napilap állításait, amelyek szerint Nagy-Britannia páncéltörő fegyvereket szállított Koszovónak. A napokban a BALK is beszámolt arról, hogy az említett szerbiai hírportál szerint London állítólag “Javelin” és “NLAW” rakétákat küldött a balkáni országnak. Már akkor megjegyeztük, hogy „ha igaz a hír”, mivel tudjuk, hogy milyen „értékeket” képvisel a Novosti hírportál, amely továbbra is erőteljesen uszít. Az állítólagos fegyverszállításról szóló hírt átvette a szerb kormányközeli Infromer is, amelytől szintén nem áll távol az uszítás, ebben azonban nem könnyű eligazodni, mert az említett lapok igencsak túllicitálják egymást ezen a téren.

A brit cáfolat

Nagy-Britannia belgrádi nagykövetsége cáfolta azokat sajtó- és médiaértesüléseket, miszerint a szigetország páncéltörő rakétákat szállított Koszovónak, és koholmánynak nevezte azokat.

– áll a közleményben. A nagykövetség egyúttal „szívélyesen felkérte” a szerb médiát, hogy közlés előtt ellenőrizze az információkat, és ezzel akadályozza a téves vagy hamis hírek terjedését.

A szerbiai kormányközeli napilapok & hírportálok korábban arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság már 50 NLAW könnyű páncéltörő rakétát szállított Koszovóba, és további 20 Javelin rakéta leszállítását tervezi.

A Novosti és az Informer is megjegyezte, hogy olyan fegyverekről van szó, amelyeket az ukránok vetnek be az orosz erők ellen Ukrajnában.

A belgrádi Informer még azt is tudni vélte, hogy a páncéltörő fegyverek leszállítása annak az egyezmények az alapján történt, amelyet Boris Johnson brit miniszterelnök február végén kötött Albin Kurti „hamis/hazug” államával, mármint Koszovóval, amelyet a háborúra készít fel.

A brit cáfolat ellenére a Novosti, és természetesen az Informer is folyamatosan uszít, a két lap több cikkében is kiemelt helyen említi meg az állítólagos brit fegyverszállítási ügyet, amellyel véleményük szerint Nagy-Britannia „olajat önt a tűzre”.

– írja egyik kommentárjában a Novosti, amely csak ezzel a bekezdéssel több célt is elér: párhuzamot vont például az ukrajnai és koszovói helyzet között miután megállapította, hogy a térségben, mármint a Balkánon, amúgy is nagy a feszültség. (Ilyen sajtó mellett ezen ne is csodálkozzunk.)

A párhuzamot erősíti, hogy a nyugat ugyanazokkal a fegyverekkel látja el a pristinai vezetést, amely már évek óta saját hadsereg létrehozására törekszik. A szóhasználat sem véletlenszerű, hiszen annak, hogy a Nyugat az utóbbi hónapokban „elárasztotta” fegyverekkel Ukrajnát, a szerbek fülében van „negatív konnotációja”, főleg annak tudatosítása után, hogy az ukránok ezeket a fegyvereket az oroszok elleni harchoz kapták.

Az uszítás művészete

Egyáltalán nem zárható ki, hogy központilag kitervelt sajtókampányról van szó, amely során a kormányközeli lapok meg nem nevezett forrásokra és egymásra hivatkoztak. Aligha a véletlen műve, hogy a hírre azonnal „rácuppant” az egyre inkább radikalizálódó Ana Brnabić szerb miniszterelnök, és Aleksandar Vulin belügyminiszter, „a szerb világ” egyik legnagyobb szószólója.

Ana Brnabić kijelentette, hogy „komolyan aggasztja” Koszovó felfegyverzése, és különösen az az információ, hogy „mindennek Nagy-Britannia áll a háttérben”.

– mondta Brnabić a Prva televízió egyik műsorában. A Prva mentségére szolgáljon, hogy a csatorna kedd esti híradójában a brit nagykövetség cáfolatát is beolvasta.

Brnabić nyilatkozatával szinte egy időben az Informer hírportárral/napilappal „szoros kapcsolatokat ápoló” Pink televízióban feltűnt Aleksandar Vulin, a „nemzeti ügyekben” elmaradhatatlan szerb belügyminiszter, aki röviden és velősen „ellenséges cselekedetnek” nevezte az állítólagos brit fegyverszállítást.

– mondta Vulin, aki gyakorlatilag úgy fogalmazott, mintha már háború dúlna.

A szerb belügyminiszter arról beszélt, hogy türelmetlenül várja: mit mond minderről (Aleksandar) Vučić, akit korábban a Novosti is megidézett, jelezvén, hogy a szerb elnök 48 órán belül tiltakozni fog Boris Johnson brit kormányfőnél.

Ez azóta sem történt meg, vagy legalábbis Vučić nem számolt be róla Instagram-profilján, ahol néha már azt is jelzi, hogy melyik televízióban mikor fog szerepelni, a fanoknak azért, hogy el ne mulasszák a műsort, az ellendrukereknek pedig azért, hogy mikor ne kapcsoljanak oda.

Miért éppen a britek?

Mivel érdemelték ki a britek az ilyen nagyfokú figyelmet a szerbek részéről? Leginkább azzal, hogy a brit külpolitika az utóbbi időben erőteljesen aktivizálta magát a Balkánon, amiről korábban többször is írtunk.

Ennek egyik eklatáns példája, hogy London nemrégiben szankciókat vezet be Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Željka Cvijanović ellen, az utóbbi névlegesen a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, vagyis Dodik egyik közeli embere.

A szerbek most minden bizonnyal azt gondolják, hogy ezt meg kell bosszulni, amire kitűnő lehetőség kínál Nagy-Britannia erőteljesen ukránbarát politikája.

A példamutatásban elől jár a fent már idézett brit nagykövetség, amely minden internetes felületét ukrán zászlóval díszítette fel, mintha nem is Nagy-Britannia, hanem Ukrajna nagykövetsége lenne, ami Belgrád kellős közepén nemigen tekinthető barátságos gesztusnak.

A szerbek számára kapóra jött az is, hogy a brit speciális erők tagjai képezik ki az ukránokat a tankelhárító rakéták használatára. Erről öt nappal ezelőtt számolt be a The Times egy ukrán parancsnokra hivatkozva, aki szerint a brit instruktorok az ukránok kiképzését a Kijev egyik külvárosában állomásozó két zászlóaljnál végzik.

Jurij Mironenko kapitány, akinek zászlóalja a Kijev északi külvárosában található Obolonban állomásozik, elmondta a Timesnak, hogy a brit katonai kiképzők újoncokat és újonnan besorozott ukrán katonákat készítenek fel a NLAW-ok, vagyis a britek által szállított páncéltörő rakéták használatára, amelyeket a britek rögtön azt követően szállítottak le, hogy az orosz invázió megkezdődött.

A szerbek valószínűleg arra játszottak és játszanak rá ma is, hogy a Times értesülésének lehet áthallása, ha gyorsan gyártanak egy hírt, amelyben ráadásul még párhuzamot is vonnak az ukránok által is használt NLAW-rakétákkal, és a britek ottani kiképző tevékenységével.

Ebben leginkább az a félelmetes, hogy a briteket gyalázó híreket átvették a szerbiai baráti média „legvidékibb” nyúlványai is, tehát a Novosti és az Informer nemcsak saját olvasóit áltatja, merthogy a szerbiai kormánypárti sajtó apraja és nagyja ezt sulykolja, miközben a brit cáfolat „nem jut le a bázisba”.

A pofára esés részünkről az lenne, ha ad absurdum kiderülne, hogy a britek tényleg szállítottak valamilyen vagy akármilyen, netalán éppen ilyen fegyvereket Koszovónak, de a szerbek már ennek feltételezésével is elérték a céljukat, a britek ugyanis nehezen másznak ki ebből a „kabátlopási ügyből”, mivelhogy a Szerbiában uralkodó médianyomás hatására a szerbek egy része talán még azt is elhinné, hogy Nagy-Britannia anyahajókat szállított le Koszovónak.

Hab a tortán

Az már csak hab a tortán, hogy Sasa Toumz ezredes, brit védelmi megbízott és Nebojša Svjetlica ezredes, a szerb védelmi minisztérium és a szerb hadsereg nemzetközi katonai-együttműködési igazgatóságának vezetője egy héttel ezelőtt aláírta az Egyesült Királyság és a Szerbia közötti kétoldalú katonai együttműködési tervet.

A szerb védelmi tárca közleménye szerint a két minisztérium képviselői hazájuk készségét fejezték ki az „eddigi fejlett és érdemi együttműködés” folytatására.

Miközben a szerb kormánypárti médiában megy az emberek hülyítése ezerrel.