Koszovó
FEGYVERKEZÉS: Koszovó állítólag páncéltörő rakétákat kapott, a szerbek háborognak

A nagy erőkkel fegyverkező Szerbia rossz néven vette, hogy szerb állítások szerint Nagy- Britannia Javelin és NLAW páncéltörő rakétákat szállított le Koszovónak. A szerbek egy nemrég tartott hadgyakorlaton dicsekedtek el az oroszoktól decemberben beszerzett Kornet- E rakétákkal, amelyek körülbelül ugyanezt a célt szolgálják, mint amihez most a Koszovói Biztonsági Erők jutnak hozzá brit forrásból. Ha igaz a hír.
„Olaj a tűzre”
A belgrádi Novosti szombaton este számolt be arról, hogy az „ukrajnai háború és a térségben uralkodó politikai feszültségek közepette Nagy- Britannia úgy döntött, hogy olajat önt a tűzre”.
Az erősen kormánypárti hírportál úgy tudja, hogy London „Javelin” és „NLAW” rakétákat szállított le a pristinai hatóságoknak. A szerbek általában „hatóságoknak” és nem kormánynak nevezik a pristinai vezetést, ezzel is jelzik, hogy nem ismerik el Koszovó államiságát, így annak kormánya sem lehet.
Hasonlóan a nagy testvérhez, amely „különleges műveleteket” emleget, vagyis nem nevezi nevén a háborút.
A Novosti megjegyezte, hogy a koszovóiak ugyanolyan páncéltörő rakétákat kaptak, mint amilyeneket az ukrán erők használnak az orosz csapatok elleni harcban.
Egy nappal az ukrajnai háború kitörése előtt a BALK egyik cikkéhez kapcsolt képen ukrán katonák láthatók, amint Javelin rakétákkal gyakorlatoznak, a kép alá azt írtuk, hogy az ukránok ebben, vagyis a páncéltörő rakétákban bíznak.
A szerbek háborognak
A kormánypárti Novosti megtudta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök elnök az elkövetkező 48 órában hivatalos magyarázatot fog kérni Boris Johnson brit miniszterelnöktől.
A szerb hírportál szerint a Koszovói Biztonsági Erők, amelyeket egyelőre csak félig lehet hadseregnek nevezni, ingyenes kiképzést kapnak, hogy szükség esetén tudják használni a páncéltörő fegyvereket.
A Novosti szerint a Javelin föld-levegő rakéta egy brit gyártmányú vállból kilőhető lövedék. Valójában egy amerikai fejlesztésű hordozható, infravörös önirányítású, „tüzelj és felejtsd el” elven működő páncéltörő rakéta, amelyet a Raytheon és a Lockheed Martin gyárt. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas.
Az NLAW könnyű, hordozható páncéltörő rakéta, amelyet a svéd Saab vállalat állít elő. Az MBT LAW néven is ismert fegyver az erősen védett harckocsik ellen is hatásos, mivel azok vékonyabb tetőpáncélzatát támadja.
A Novosti szerint a „hazug/hamis állam”, ahogy a hírportál és nem csak ez a hírportál Koszovót nevezi, 40 000 euróért jut hozzá egy NLAW rakétakészlethez – vagyis a piaci árnál némileg olcsóbban.
A Novosti honlapján megjelent hírből csöpög a rosszindulat, és erősen propagandacélokat (is) szolgál. Milorad Vučelić (73), a Novosti sajtóbirodalom vezetője ennek nagymestere, hiszen a kilencvenes években a Szerb Szocialista Párt alelnöke, vagyis Slobodan Milošević szerb & jugoszláv elnök egyik nagyon közeli munkatársa volt, 1992 és 1995 között a szerbiai állami televízió vezérigazgatójaként funkcionált, ezt megelőzően az Újvidéki Televíziót vezette.
Akkori tevékenységéért nyugodtan szoríthattak volna neki helyet a hágai kispadon, mivelhogy az általa vezetett propagandamasinéria „mesterfokon űzte” az uszítást bárki ellen, vagyis ő is tagja a kilencvenes évekből visszamaradt „csontvázaknak”.

Szerbia
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.
Soha nem találkozó párhuzamok
A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.
Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.
Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.
A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.
Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.
Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.
Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.
Pristinában rossz a vétel
A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.
A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.
A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.
A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.
Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.
A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.
Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.
Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.
A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.
Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.
Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt