Ingatlanok
SZERB INGATLANPIAC: A gazdag oroszokra várnak
A cikk meghallgatásaAnnyian vannak, mint az oroszok, és ez mostanában Belgrád esetében mindinkább igaz, mivel több és több orosz tűnik fel a szerb fővárosban. A belgrádi hírportálok beszámolója szerint gyakrabban látni orosz családokat az utcákon, az éttermekben, a tömegközlekedési eszközökön, mint korábban, az új körülmények pedig komoly változásokat idéznek elő a belgrádi ingatlanpiacon.
Belgrád a Londongrad nyomában?
Belgrádban sosem voltak olcsók az ingatlanok, az ukrajnai háború miatt pedig a lakásárak még inkább az egekbe szöktek. Ennek legfőbb oka, hogy az oroszok esetében Szerbia baráti országnak számít, ezért jó menedék azok számára, akik el akarják hagyni Oroszországot. Ellentétben az európai politikát a szólamok szintjén szolgamód követő Montenegróval, ahol talán a legtöbb az egy négyzetméterre eső oroszok száma a Balkánon.
Belgrád ugyan még nem egészen olyan, mint Londongrad, de abba az irányba halad.
Nemrég egy belgrádi ingatlaniroda majdnem eladott egy dedinjei villát – a Dedinje városrész Belgrád Rózsadombja – az eladó azonban az utolsó pillanatban visszalépett, pedig az ajánlat 2,5 millió euróról, vagyis majdnem egy milliárd forintról szólt.
– Egyértelműen megmondta, hogy azért lép vissza, mert jó esélye van arra, hogy drágábban adja el a házat az oroszoknak
– árulta el a Blicnek a meg nem nevezett ingatlaniroda munkatársa, aki hozzátette, hogy egyre több hasonló esettel találkoznak.
Bérelnek vagy vásárolnak
Az oroszok érkezése felkavarta a kedélyeket a belgrádi ingatlanpiacon. Egy másik ingatlaniroda vezetője szerint sokan bérelnek lakást Szerbiában, illetve a szerb fővárosban, de még kevesen szeretnének lakást venni.
Uroš Jovanović, az Art nekretnine ügynökség igazgatójának becslése szerint jelenleg a Szerbiába érkező oroszok 95 százaléka szeretne lakást bérelni, és csak 5 százalékuk érdeklődik a vásárlás iránt.
A helyi ingatlanirodák állítása szerint az oroszok a jó helyen lévő, kényelmes, két-három hálószobás és a még az annál is nagyobb lakásokat keresik, amelyeknek parkolójuk is van.
A szerb fővárosba érkező oroszok többsége fiatal, de mindenképpen 45 év alatti, többségük Belgrádból szeretné tovább végezni a munkáját. Az ingatlanirodáknak az a benyomásuk, hogy a szerb fővárosba érkező oroszoknak van pénzük.
Vásárláskor a lakások esetében alsó szinten 2500 eurót (kb. egymillió forintot) adnak négyzetméterenként, így az ingatlanok sokszor több mint 200 ezer euróba (75-80 millió forint) kerülnek.
A házakat leggyakrabban viszont nem magánszemélyek, hanem oroszországi vagy nyugat-európai cégek veszik meg oroszországi vagy ukrajnai (nem kötelezően ukrán) alkalmazottaik számára, a pénzt pedig nem sajnálják.
Belgrád azért válhatott népszerűvé, mert Montenegróban odaveszhetnek az orosz tulajdonban lévő ingatlanok, ha a kis balkáni kis állam nem csak szavak szintjén csatlakozik az uniós szankciókhoz, hanem a valóságban is tesz valamit az uniós rendelkezések bevezetése terén, ami akár közel 20 ezer, orosz tulajdonban lévő luxusingatlan lefoglalását is jelentheti.
A cikk meghallgatásaA koronavírus-járvány ellenére tavaly több ingatlant értékesítettek Szerbiában, mint az előző három évben. Mintegy 4,2 milliárd eurós forgalomról van szó, amelynek 80 százaléka készpénzben valósult meg. Mindez történik egy olyan országban, ahol 500 euró a havi átlagkereset. Az új lakások átlagos négyzetméterára jelenleg 1300 euró Szerbiában, a régi építésű ingatlanoké pedig 1000 euró körül mozog – hozta nyilvánosságra a szerb köztelevízió vendégeként a Szerbiai Gazdasági Kamara egyik illetékese.
A hihetetlen legek
Nenad Đorđević a kamara képviseletében elmondta, hogy a járvány előtti időszakhoz képest az új építésű ingatlanok ára 10-15 százalékkal, a régi építésűeké pedig 6-8 százalékkal növekedett. Belgrádban még kifejezettebb az áremelkedés, miután ott zajlik az ország ingatlanforgalmának 60 százaléka.
Hivatalos adatok szerint a legdrágább új építésű lakást a Belgrád Víziváros területén adták el, ennek négyzetméteréért 9632 eurót fizetett az új tulajdonos. Ha a régi építésű ingatlanokat nézzük, akkor Belgrád óvárosában kelt el a legdrágább lakás, ennek négyzetméteréért 4452 eurót fizettek. Ugyanitt értékesítették az ország legdrágább ingatlanát is: egy 431 négyzetméteres lakást közel 1,5 millió euróért.
NOV, LUX, 4.0 stan u Beogradu na vodi / New, Luxury, 3-bdrm apartment in Belgrade Waterfronthttps://t.co/VFrJrd6eaghttps://t.co/Acs7e3DOVa#nekretnine #beograd #Izdavanje #stanovi #realestate #belgrade #renting #Apartment #BelgradeWaterfront #BeogradNaVodi #serbia #Srbija pic.twitter.com/CpPD8Qj0ZI
— Costa Properties (@Properties_srb) February 4, 2021
A fővárostól Újvidék sem maradt el, ott adták el ugyanis a legdrágább irodahelyiséget, amelynek négyzetmétere 11.026 euróba került.
A tavalyi év első felében ugyan érezhető volt az ingatlanpiac visszaesése, ám a második félévben rohamosan növekedett az adásvételi szerződések száma. Év végére országszerte összesen 143.154 üzletkötés történt, ami két százalékkal meghaladta a 2019-ben jegyzett rekordot.
A járvány alatt csaknem 4,2 milliárd euró értékben értékesítettek ingatlant Szerbiában. Ez meghaladta a 2019-ben megvalósított 4,1 milliárdos forgalmat is, de túlszárnyalta a 2018-ban jegyezett 3,6 milliárd eurót, illetve a 2017-es 2,97 milliárdot is. Ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy folyamatos a növekedés.
A legek sorolásakor mindenképpen meg kell említeni, hogy a vevők 2020 utolsó negyedévében közel egy milliárd eurót készpénzben fizettek ki.
Ki vásárol készpénzért?
– Készpénzzel többnyire a tehetősebb vevők fizetnek, akik általában több lakást vesznek egyszerre
– mondta el tapasztalatait a Politika napilapnak Kaća Lazarević ingatlankereskedő, aki szerint banki kölcsönt mostanában csak kispénzű emberek vesznek fel.
– A koronavírus-járványt megelőző időszakban nem volt jellemző, hogy az ingatlanok készpénzért keltek el. Most viszont a banki megtakarítássokkal rendelkezők attól félnek, hogy elértéktelenedik a pénzük a folyószámlán, így inkább új építésű lakásokba vagy üzlethelyiségekbe fektetnek
– magyarázta a saját ingatlanközvetítő irodával rendelkező Lazarević, aki szerint a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény a pénzek eredetének vizsgálására kötelezi az irodákat, így az általuk közvetített adásvételek esetében nem kerülhet sor gyanús pénzmozgásra.
A koronavírus-járványt megelőző időszakban nem volt jellemző, hogy az ingatlanok készpénzért keltek el. Most viszont a banki megtakarítássokkal rendelkezők attól tartanak, hogy elértéktelenedik a pénzük a folyószámlán, így inkább új építésű lakásokba vagy üzlethelyiségekbe fektetnek
A közvetlen eladásokat meghirdető kivitelezők viszont nem kötelesek ellenőrizni a pénzek származását, és ezért sok esetben kétes ügyleteket jelentenek be
– tette hozzá.
Honnan származik a pénz?
– Az elmúlt időszakban a vevők évente átlagosan 80-90 ezer lakásért fizettek készpénzben
– erősítette meg Goran Radosavljević, a belgrádi FEFA közgazdasági magánegyetem tanára. A professzor szerint (is) gyanús, hogy egy gazdaságilag instabil és szegény országban évi 3-4 milliárd eurós forgalmat valósít meg az ingatlanpiac.
A professzor kiemelte, hogy Szerbiában elég jól szabályozott az ingatlankereskedelem, az építőipar viszont annál kevésbé, pedig ebben a szektorban nagy mennyiségű pénz forog, amelynek eredetét senki sem vizsgálja.
– Bizonyára léteznek törvénytelen tranzakciók, ám az államnak nincs érdekében ezeket felfedni, mert a szigorításokat követően a bruttó hazai termék 10 százalékot esne
– fejtette ki Radosavljević.
Papp György adótanácsadó ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyon eredetének vizsgálásáról szóló törvényt nemrég fogadta elé a szerb kormány. Az új rendelkezéseknek azonban még nem tudnak érvényt szerezni, mert most folyik a szükséges szakemberek képezése.
– Az előző jogszabályok közül a vagyonbecsléséről szóló rendelet alapján lehetett utánajárni a pénz eredetének, ám a legtöbb esetben ezeket az ellenőrzéseket csak felületesen, vagy egyáltalán nem végezték el az adásvételi eljárások során
– válaszolta az adóhivatal egykori igazgatója arra a kérdésre, ami a pénz származásának vizsgálatára vonatkozott.
Ellenőrzés híján
A Szerbiai Közjegyzői Kamara szakemberei szerint az ingatlanokért kifizetett készpénz mennyiségét egyesek tévesen magyarázzák.
– Megtörténhet, hogy a hitelből vásárolt lakást értékesíti a vevő, majd az ezért kapott pénzből két kisebb ingatlant vesz, amelyek közül az egyiket eladva nyaralóhoz jut. Így egy kölcsön után három készpénzes fizetés történt
– példálództak a közjegyzők.
A szerb kormány 2018. április elsején helyezte közjegyzői hatáskörébe az ingatlanok adásvételi eljárásainak levezetését. A hatályba lépést követő első évben 317 gyanús tranzakciót jelentettek be országszerte.
– A közjegyzőknek azonban arról nincs tudomásuk, hogy az ellenőrzéseket követően hány bírósági eljárást indított a pénzmosás megakadályozásával foglalkozó igazgatóság
– válaszolták a kamara szakemberei a készpénzes fizetéssel kapcsolatban, ily módon hárítva el a felelősség kérdését.
______________
Fotó: Twitter
Koszovói albán politikai marketing és a koszovói szerb szabadságharcos fényűző élete
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
A NATO újabb katonákat küld Koszovóba az újonnan kialakult helyzet miatt
Radoičić beismerte, hogy ő szervezte meg a támadást a koszovói rendőrök ellen
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
-
Koszovó7 nap telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
