Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

A Háború

NAGY VESZEKEDÉS: Orbán magának akarja-e Ukrajna egy részét?

blic orban
A Blic cikk Orbánról és Magyarországról Ukrajna ürügyén
Olvasási idő: 4 perc

A háború árnyékában “nagy veszekedés” folyik és között – írja a Ringier Axel Springer médiaistállóba tartozó belgrádi , amely felteszi a kérdést, hogy Orbán magának akarja-e Ukrajna egy részét? A belgrádi napilap internetes oldalán megjelent cikk szerint a NATO-tag Magyarország és a szomszédos Ukrajna között szikrázik a feszültség, miközben a nyugati vezetők Brüsszelben az orosz invázióra adott válaszokról tárgyalnak.

A helyzet felvázolása

A magyar szóvivője visszautasította Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes felvetését, miszerint Magyarország talán azért habozik az Oroszország elleni szankciók bevezetésével, és azért tagadja meg a fegyverek szállítását Kijevnek, mert Kárpátaljára – a magyar kisebbségnek otthont adó nyugat-ukrajnai régióra – vágyik.

Ahogyan a hivatalos magyar vezetés az utóbbi időben Ukrajnával szemben viselkedik, az a volt Szovjetunió egyes orosz szatellitállamainak a magatartásánál is rosszabb. A magyarok nem támogatják a szankciókat. Fegyvert nem adnak. Nem engedélyezik a más országokból származó fegyverkészletek átszállítását. Gyakorlatilag mindenre nemet mondanak. Nagyon kicsi a különbség a hivatalos Budapest retorikája és a nyíltan oroszbarát álláspont között. Miért? Azért, mert kedvezményesen akarnak orosz gázt? Vagy talán azért, mert csendben a mi Kárpátaljánkról álmodoznak?

– idézi fel a belgrádi Blic az ukrán miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzését.

Ukrajna miniszterelnök-helyettesének megjegyzése “nemcsak megalapozatlan, de őrült is” – válaszolta a magyar kormány szóvivője, hozzátéve, hogy “szomorú volt látni ezt a hamis hírt, amelyet a szomszédos ország illetékesei terjesztenek”.

Az orbáni mérleg

A Blic ezt követően megjegyzi, hogy amikor magyar miniszterelnök ebben a hónapban egy választási nagygyűlésen beszédet mondott pártja szavazóinak, határozott támogatást kapott a Nyugat és Oroszország közötti egyensúly megteremtésére irányuló törekvésében az ukrajnai háborúban.

Az orosz invázió kínos lehet számára, aki az elmúlt évtizedben jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával, de a válsággal kapcsolatos óvatos, pragmatikus álláspontját a választók jól fogadták. A kormányzó Fidesz a szoros versenyben előre lépett az április 3-i parlamenti előtt, miközben a nyugatbarát ellenzék Ukrajnának szóló nyílt támogatását a választók “háborús uszításnak” értékelték

– írja a belgrádi Blic, amely hozzáteszi, hogy Orbán elítélte ugyan Oroszország Ukrajna elleni támadását, de kerülte Vlagyimir Putyin elnök személyes bírálatát.

A lap úgy fogalmaz, hogy Orbán megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának Magyarországon keresztül, ellentétben más Ukrajnával határos NATO-tagállamokkal – Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával -, és határozottan ellenezte az orosz energia elleni szankciókat, ezt az álláspontot sok szavazó támogatta.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

Orbán a választásokat, amelyeken a negyedik egymást követő ciklus megszerzésére törekszik, választásként tünteti fel a liberális ellenzék, amely szerinte Magyarországot háborúba sodorná, valamint a “béke és stabilitás” között, amelyhez konzervatív Fidesz ragaszkodik

– jegyzi meg a belgrádi hírportál, amely a magyarországi ellenzéket “nem baloldalnak”, hanem liberális irányultságúnak nevezi.

A cikk szerzője, bizonyos J.R. megjegyzi, hogy a járatlanabbak/az avatatlanok számára meglepetés lehet Orbán – és Magyarország – árnyaltabb szemlélete az ukrán válság esetében. A Blic internetes hasábjain a szerző arra emlékeztet, hogy Orbán először 1989-ben került a figyelem középpontjába, amikor megparancsolta az orosz katonáknak, hogy hagyják el Magyarországot, mert a kelet-európai kommunizmus összeomlik. Ám elemzők szerint a jelenlegi klímához hozzájárult Magyarország az Oroszországhoz fűződő szoros energiakapcsolata mellett a Budapest és Kijev között régóta húzódó vita, amelynek középpontjában a Kárpátalja áll.

FOekpmqXsAwf5l8

A feszültség évei

Ukrajnában 150-200 ezer magyar él, szinte valamennyien Kárpátalján. Erős kisebbséget (mintegy 13 százalékot) képviselnek a Romániával, Magyarországgal és Szlovákiával határos ukrán régióban.

A régió az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A következő évtizedekben ennek a területnek az irányítása a rövid életű független Ukrajnától Csehszlovákiához került át, hogy utána Magyarországhoz kerüljön, amely hat hónappal a második világháború előtt megszállta és annektálta a terület nagy részét.

A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolták, és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokkal 2014 óta konfliktusba keveredett Kijev hasonló forgatókönyvtől tartott Kárpátalján,  különös tekintettel Orbán „nagymagyar földrajzi praktizálására”, valamint a jelenlegi Szlovénia, Horvátország, Szerbia és területeire vonatkozó igények megnyilvánulására 


– fejtette ki véleményét a belgrádi cikkszerző, majd hozzátette, hogy “Budapest és Kijev többször is összetűzésbe került, ahogy Magyarország állítja, a magyarok nyelvhasználati jogának korlátozása miatt Ukrajnában”, majd megjegyezte még, hogy ezek a panaszok leginkább a 2017-es törvénnyel kapcsolatosak, amely korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát az ukrán iskolákban.

Két évvel később a kijevi törvényhozók az ukránt rögzítették az ország elsődleges nyelvévé. Ez a törvény elrendelte, hogy azok a középiskolák, amelyekben oroszul és más kisebbségi nyelveken tanítottak, térjenek át ukránra. Az intézkedést a 2014-es “majdani tiltakozó mozgalom” nyomán fogadták el, amely megdöntötte az oroszbarát elnököt, és ami a Krím orosz megszállásához vezetett. A feszültség a kettős magyar állampolgárság ukrajnai jogszerűségével kapcsolatban is kitört. A nyugat-ukrajnai Beregszász városában 2018-ban jelent meg egy videó, amelyen állítólag az látható, amint magyarok magyar útlevelet kapnak a helyi konzulátuson.




A Blic szerint további olaj volt tűzre az a mintegy 300 magyar nevet tartalmazó lista közzététele, amelyet honlapján tett közzé a “Mirotvorci” ukrán félkatonai nacionalista csoport. A mindenben elfogatóparancsra emlékeztető lista félelmet keltett a kárpátaljai magyar kisebbségben, mert a “Mirotvorci” régóta ismert megfélemlítési módszereiről.

Miután a listán szereplő személyek közül több is gyilkosság áldozata lett, Magyarország behívatta Ukrajna budapesti ét, hogy tiltakozzon nála. Az esetet követően a konzulok kölcsönös kiutasítására került sor. Egy feszültséggel teli időszak után Magyarország és Ukrajna elkezdett visszatérni a előtti normális viszonyhoz. De tavaly októberben Kijev azzal vádolta meg Budapestet, hogy “beavatkozik a belügyeibe”, miután az ukrajnai önkormányzati választásokon magyarbarát jelölteket támogatott.

A Blic cikke ezzel-kurtán furcsán zárul semmiféle következtetés vagy megállapítás nélkül, ha csak nem idézzük vissza a cikk címét, vagy pedig a pirossal kiemelt idézetet.


Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: