...
Connect with us

A Háború

NAGY VESZEKEDÉS: Orbán magának akarja-e Ukrajna egy részét?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

blic orban
Olvasási idő: 4 perc

A háború árnyékában „nagy veszekedés” folyik Magyarország és Ukrajna között – írja a Ringier Axel Springer médiaistállóba tartozó belgrádi Blic, amely felteszi a kérdést, hogy Orbán magának akarja-e Ukrajna egy részét? A belgrádi napilap internetes oldalán megjelent cikk szerint a NATO-tag Magyarország és a szomszédos Ukrajna között szikrázik a feszültség, miközben a nyugati vezetők Brüsszelben az orosz invázióra adott válaszokról tárgyalnak.

A helyzet felvázolása

A magyar kormány szóvivője visszautasította Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes felvetését, miszerint Magyarország talán azért habozik az Oroszország elleni szankciók bevezetésével, és azért tagadja meg a fegyverek szállítását Kijevnek, mert Kárpátaljára – a magyar kisebbségnek otthont adó nyugat-ukrajnai régióra – vágyik.

Ahogyan a hivatalos magyar vezetés az utóbbi időben Ukrajnával szemben viselkedik, az a volt Szovjetunió egyes orosz szatellitállamainak a magatartásánál is rosszabb. A magyarok nem támogatják a szankciókat. Fegyvert nem adnak. Nem engedélyezik a más országokból származó fegyverkészletek átszállítását. Gyakorlatilag mindenre nemet mondanak. Nagyon kicsi a különbség a hivatalos Budapest retorikája és a nyíltan oroszbarát álláspont között. Miért? Azért, mert kedvezményesen akarnak orosz gázt? Vagy talán azért, mert csendben a mi Kárpátaljánkról álmodoznak?

– idézi fel a belgrádi Blic az ukrán miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzését.

Ukrajna miniszterelnök-helyettesének megjegyzése „nemcsak megalapozatlan, de őrült is” – válaszolta a magyar kormány szóvivője, hozzátéve, hogy „szomorú volt látni ezt a hamis hírt, amelyet a szomszédos ország illetékesei terjesztenek”.

Az orbáni mérleg

A Blic ezt követően megjegyzi, hogy amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök ebben a hónapban egy választási nagygyűlésen beszédet mondott pártja szavazóinak, határozott támogatást kapott a Nyugat és Oroszország közötti egyensúly megteremtésére irányuló törekvésében az ukrajnai háborúban.

Az orosz invázió kínos lehet Orbán számára, aki az elmúlt évtizedben jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával, de a válsággal kapcsolatos óvatos, pragmatikus álláspontját a választók jól fogadták. A kormányzó Fidesz a szoros versenyben előre lépett az április 3-i parlamenti választások előtt, miközben a nyugatbarát ellenzék Ukrajnának szóló nyílt támogatását a választók „háborús uszításnak” értékelték

– írja a belgrádi Blic, amely hozzáteszi, hogy Orbán elítélte ugyan Oroszország Ukrajna elleni támadását, de kerülte Vlagyimir Putyin elnök személyes bírálatát.

A lap úgy fogalmaz, hogy Orbán megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának Magyarországon keresztül, ellentétben más Ukrajnával határos NATO-tagállamokkal – Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával -, és határozottan ellenezte az orosz energia elleni szankciókat, ezt az álláspontot sok szavazó támogatta.

Orbán a választásokat, amelyeken a negyedik egymást követő ciklus megszerzésére törekszik, választásként tünteti fel a liberális ellenzék, amely szerinte Magyarországot háborúba sodorná, valamint a „béke és stabilitás” között, amelyhez konzervatív Fidesz ragaszkodik

– jegyzi meg a belgrádi hírportál, amely a magyarországi ellenzéket „nem baloldalnak”, hanem liberális irányultságúnak nevezi.

A cikk szerzője, bizonyos J.R. megjegyzi, hogy a járatlanabbak/az avatatlanok számára meglepetés lehet Orbán – és Magyarország – árnyaltabb szemlélete az ukrán válság esetében. A Blic internetes hasábjain a szerző arra emlékeztet, hogy Orbán először 1989-ben került a figyelem középpontjába, amikor megparancsolta az orosz katonáknak, hogy hagyják el Magyarországot, mert a kelet-európai kommunizmus összeomlik. Ám elemzők szerint a jelenlegi klímához hozzájárult Magyarország az Oroszországhoz fűződő szoros energiakapcsolata mellett a Budapest és Kijev között régóta húzódó vita, amelynek középpontjában a Kárpátalja áll.

FOekpmqXsAwf5l8

A feszültség évei

Ukrajnában 150-200 ezer magyar él, szinte valamennyien Kárpátalján. Erős kisebbséget (mintegy 13 százalékot) képviselnek a Romániával, Magyarországgal és Szlovákiával határos ukrán régióban.

A régió az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A következő évtizedekben ennek a területnek az irányítása a rövid életű független Ukrajnától Csehszlovákiához került át, hogy utána Magyarországhoz kerüljön, amely hat hónappal a második világháború előtt megszállta és annektálta a terület nagy részét.

A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolták, és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokkal 2014 óta konfliktusba keveredett Kijev hasonló forgatókönyvtől tartott Kárpátalján,  különös tekintettel Orbán „nagymagyar földrajzi praktizálására”, valamint a jelenlegi Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Románia területeire vonatkozó igények megnyilvánulására 

– fejtette ki véleményét a belgrádi cikkszerző, majd hozzátette, hogy „Budapest és Kijev többször is összetűzésbe került, ahogy Magyarország állítja, a magyarok nyelvhasználati jogának korlátozása miatt Ukrajnában”, majd megjegyezte még, hogy ezek a panaszok leginkább a 2017-es törvénnyel kapcsolatosak, amely korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát az ukrán iskolákban.

Két évvel később a kijevi törvényhozók az ukránt rögzítették az ország elsődleges nyelvévé. Ez a törvény elrendelte, hogy azok a középiskolák, amelyekben oroszul és más kisebbségi nyelveken tanítottak, térjenek át ukránra. Az intézkedést a 2014-es „majdani tiltakozó mozgalom” nyomán fogadták el, amely megdöntötte az oroszbarát elnököt, és ami a Krím orosz megszállásához vezetett. A feszültség a kettős magyar állampolgárság ukrajnai jogszerűségével kapcsolatban is kitört. A nyugat-ukrajnai Beregszász városában 2018-ban jelent meg egy videó, amelyen állítólag az látható, amint magyarok magyar útlevelet kapnak a helyi konzulátuson.




A Blic szerint további olaj volt tűzre az a mintegy 300 magyar nevet tartalmazó lista közzététele, amelyet honlapján tett közzé a „Mirotvorci” ukrán félkatonai nacionalista csoport. A mindenben elfogatóparancsra emlékeztető lista félelmet keltett a kárpátaljai magyar kisebbségben, mert a „Mirotvorci” régóta ismert megfélemlítési módszereiről.

Miután a listán szereplő személyek közül több is gyilkosság áldozata lett, Magyarország behívatta Ukrajna budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzon nála. Az esetet követően a konzulok kölcsönös kiutasítására került sor. Egy feszültséggel teli időszak után Magyarország és Ukrajna elkezdett visszatérni a járvány előtti normális viszonyhoz. De tavaly októberben Kijev azzal vádolta meg Budapestet, hogy „beavatkozik a belügyeibe”, miután az ukrajnai önkormányzati választásokon magyarbarát jelölteket támogatott.

A Blic cikke ezzel-kurtán furcsán zárul semmiféle következtetés vagy megállapítás nélkül, ha csak nem idézzük vissza a cikk címét, vagy pedig a pirossal kiemelt idézetet.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a „lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.