Bosznia
NEM LESZ SURRANÓPÁLYA: Bosznia-Hercegovinának is teljesítenie kell(ene)

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a múlt héten három balkáni országot keresett fel, Észak- Macedóniát, Albániát és Bosznia- Hercegovinát, amelyek közül mindegyik az Európai Unióba vágyakozik, bár Bosznia- Hercegovinára ez a legkevésbé igaz. Ennek a részleteit igyekszünk az alábbiakban kifejteni, merthogy ott van baj bőven a belső tényezők politikai impotenciája és a külső tényezők felfokozott beavatkozási vágyat miatt. A látogatás egyik célja az volt, hogy Borrell a személyes jelenléttel mérsékelje az ukrajnai harcok miatt a nyugat-balkáni térségben növekvő feszültséget. A látogatás meglehetősen vegyes eredményekkel zárult a bosznia-hercegovinai politikai elit számára.
Az EU nem enged
A 2022. március 10-i német külügyminiszteri látogatást követően magas rangú uniós vezető érkezett Szarajevóba. Míg Annalena Baerbock német külügyminiszter asszony látogatását az ukrajnai háború tematizálta át teljesen, Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselő érkezéséhez valamennyi boszniai politikai oldal komoly elvárásokat támasztott.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán több nyugat-balkáni állam vezetése előtt megcsillant egy pillanatra a gyorsított és könnyített uniós csatlakozásban manifesztálódó remény csalfa sugara. Ennek előzményeként több uniós tagállam kezdeményezte a harcok súlyosbodását követően az Ukrajnával folytatott uniós tárgyalások felgyorsítását, amitől sokan fellelkesültek a Balkánon, hogy az ukrajnai válság farvizén esetleg ők is becsusszanhatnak az Európai Unióba.
Mindez nem csak a jelenleg zajló katonai cselekmények fényében mond ellen a brüsszeli bürokráciára jellemző fontolva haladásnak, hanem amiatt is, hogy az EU a korábbi évtizedekben csak a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező tagjelöltek esetében volt hajlandó bármely kivételt tenni a csatlakozási folyamat lépcsőiben.
Az Ukrajnával összefüggésben megfogalmazott javaslat cunamiként terjedt a boszniai politikusok körében, akiknek többsége él-hal az uniós tagság eléréséért, mivel abban látják a folyamatosan egyensúlyi problémákkal küzdő államháztartás pozitív irányba orientálásának kimeríthetetlen forrását, vagyis az uniós támogatást.
Az EU és az USA képviselői legutóbb 2022. január 30-án igyekeztek egy több napos tárgyalás során nyugvópontra juttatni a 2021. nyara óta élesen szembe szegülő boszniai politikai csoportokat. A vita azóta is a választási törvény uniós elveknek megfelelő módosításán folyik. Mindegyik fél kidolgozta a maga választási reform tervezetét, és abból 2021. novembere óta egy centit sem enged, annak ellenére, hogy vészesen közeledik a 2022. októberi országos választás, amit már az új jogszabály alapján kellene lebonyolítani.
Angelina Eichhorst az EU Külügyi Szolgálatának boszniai kapcsolatokkal foglalkozó vezetője a januári egyeztetésen még hathatós amerikai diplomáciai segítséggel sem tudott semmilyen lőrelépést elérni a jogszabály elfogadása érdekében.
Ennél is komolyabb probléma, hogy az unió a 2021. évi országjelentésben komolyan elmarasztalta a tagjelölti státuszra áhítozó Bosznia- Hercegovinát. A szigorú brüsszeli verdikt kimondta, hogy a tagjelölti státusz elnyeréséhez korábban megállapított tizennégy kritérium közül egyet sem sikerült Bosznia- Hercegovinának teljesítenie.
A naivitással nem vádolható boszniai politikai vezetők az ukrajnai helyzet kapcsán várták, hogy az unió átértékeli a tagfelvételi gyakorlatát, és megnyit alternatív lehetőségeket a „muszka veszedelem” terjedésének megállítása végett. Ezzel a nagyívű elvárással kezdték meg a boszniai politikusok a tárgyalásokat az unió legmagasabb külpolitikai tisztviselőjével, aki gyors ütemben kiábrándította a helyi szereplőket.
Sűrű nap felemás eredményekkel
Borrell egynaposra tervezett látogatása négy nagyobb horderejű találkozót ölelt fel. A látogatást az EUFOR Butmirban lévő támaszpontján kezdte, ahol egy rövid beszédet tartott a csapatok megszemlélését követően. A főképviselő elmondta, hogy az ukrajnai helyzet miatt is fontos az EUFOR jelenléte Boszniában, ami az ország stabilitásának egyik legfontosabb záloga.
A korábbi cikkünkben írtakkal egyezően hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen háborús veszély az országban, azonban a csapatok létszámát kétszeresére emelték. A lakosság megnyugtatását célzó szavakat követően Borrell éles témaváltással előadta, hogy Bosznia- Hercegovinának továbbra is két entitásból álló államnak kell maradnia, amelyben mindhárom államalkotó nemzeti tagjai beleszólással bírnak a politikai folyamatokba.
A főképviselő ezzel már a látogatás első szakaszában kiszólt a harmadik entitás mellett hónapok óta kardoskodó boszniai horvát félnek, hogy az uniós külpolitika már most is elég megosztottnak látja az országot, és ezt a helyzetet nem indokolt további közigazgatási egységek létesítésével terhelni.
Ezt követően Borrell a három legnagyobb boszniai párt vezetőjével folytatta. Ebben a formációban a főképviselő egy asztalhoz ültette a szerb Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) elnökét Milorad Dodikot, a Bosznia- Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ- BiH) vezetőjét Dragan Čovićot, és a bosnyák Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratse Akcije, SDA) elnökét Bakir Izetbegovićot.
Az egyeztetést követően Bakir Izetbegović konkrét eredményként számolt be arról, hogy az SDA és a HDZ BiH megállapodott abban, hogy csökkentik a bosnyák-horvát föderáció parlamentjének felső házában a képviselők számát. Azonban jelezte, hogy vannak még a két párt között vitás kérdések, melyeket a közeljövőben rendezni kell az új törvény elfogadásához.
A választási törvény reformáját a boszniai szerb félnél is nagyobb elánnal gátoló Dragan Čović páli fordulatot hajtott végre a Mosztárból Szarajevóba vezető úton, és kijelentette, hogy nyitott a tárgyalások folytatására, mivel el kell fogadni az új választási törvényt még az októberi voksolás előtt.
Dodik újra fenyeget
Milorad Dodiknak maradt a fekete leves, aki előadta, hogy a Borrell által elmondottak alapján az unió nem egyszerűsíti a tagjelölti státusz elnyerését Bosznia- Hercegovina számára. Dodik elmondta továbbá, hogy az unió a korábban megadott kritériumok mellett átfogó alkotmányos reformot vár el Bosznia- Hercegovinától, mert az uniós szakemberek szerint csak ennek eredményeként garantálható olyan elmozdulás, ami lehetővé teszi a későbbi csatlakozást az EU-hoz.
A nyilatkozat végén Dodik közvetetten megfenyegette az EU-t, amikor kifejtette, hogy valótlanok azok a hírek, amelyek szerint a szerb entitás nem kapta volna meg a korábbi hónapokban az unió által folyósítani tervezett támogatást.
Több korábbi cikkünkben is írtunk arról, hogy a nemzetközi közösség 2021. augusztusában kinevezett bosznia-hercegovinai főképviselője, Christian Schmidt a pénzügyi csapok elzárásával akarja a boszniai szerb politikai elitet rákényszeríteni konstruktív politikai magatartásra.
Ezt követően több boszniai lapban jelentek meg a Schmidt által a nemzetközi pénzintézetek – vagyis az IMF és az EBRD – vezetőivel folytatott megbeszélésekről szóló hírek, melyeket követően állítólag csökkentették vagy lassították a boszniai Szerb Köztársaságnak teljesítendő kifizetéseket.
Dodik ezeket a híreket most valótlannak minősítette, és megjegyezte, hogy az uniós források csökkentése csak az egész országra nézve rendelhető el. Amennyiben csak a szerb entitás nem kapna uniós pénzt, az Dodik szerint felvetné a Republika Srpska önálló államként való kezelését, vagyis az megnyithatja a különváláshoz vezető utat, amivel kapcsoltban némi malíciával megjegyezhetjük, hogy vagy fizet az EU, vagy a szerbek kiválnak.
Dodik emellett megjegyezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság pártjai által korábban meghirdetett politikai bojkott véget ért, és a boszniai szerb képviselők – ha húzódozva és fanyalogva is – de visszatértek az alkotmányos intézményekbe.
Kis párt, kis figyelem
Az uniós főképviselő ezt követően nyolc kisebb boszniai párt vezetőivel egyeztetett. A tárgyalásnak ez a módja komoly visszhangot kapott a boszniai médiában. Amiatt bírálták Borrellt, hogy meglehetősen távol áll a demokratikus politikai diskurzustól, hogy a nemzetiségi ellentétek szítására leginkább a kampányaiban építő három nagy párttal külön tárgyalt a progresszívebb, nemzetiségi hovatartozást háttérbe helyező pártoktól.
Elég csak arra gondolni, hogy a belpolitikai feszültségkeltésből a korábbi félévben jelesre vizsgázó Milorad Dodik az SNSD elnökeként, majd az Államelnökség szerb tagjaként kétszer is kifejthette a véleményét az uniós főképviselőjének.
A kis pártok megkapták a találkozón a boszniai választási törvény EU Bizottság által harmonizált munkapéldányát, ami tartalmazta már a január 30-án Neumban tartott egyeztetésen elfogadott technikai módosításokat.
Mirko Šarović a boszniai szerb Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Stranka, SDS) vezetőjének nyilatkozata sajátos képet nyújtott Borrell látogatásáról. A korábbi években visszafogottan nyilatkozó Šarović elmondta, hogy Borrell nem volt a helyzet magaslatán: a főképviselő tárgyi tévedéseket ejtett az egyeztetésen általa elmondottakban, és több alapvető ténnyel nem volt tisztában Bosznia kapcsán.
Šarović ezeket pontosan nem nevezte meg, de a helyzet árnyalása érdekében közölte, hogy Borell több esetben olyan irányú javaslatot tett, ami összeegyeztethetetlen a boszniai alkotmánnyal. Ezt követően Šarović elmondta, hogy a főképviselő által elmondottak alapján ténylegesen felfüggesztették az uniós pénzügyi alapokból származó támogatások folyósítását, ergo Dodik vagy Borell nem mondott igazat. (Vagy Šarović.)
Šarović szerint ezzel az EU annyit ér el, hogy a boszniai lakosokat bünteti a három nagy párt, különösen a január 5. óta az USA által már kétszeresen is szankciós listára tett Milorad Dodik miatt.
A látogatás zárásaként Borell protokolláris viziten vett részt a boszniai Államelnökség mindhárom, ami mellékesen szólva teljesen felesleges volt, mert Dodikkal már találkozott, a másik kettőnek viszont túl sok beleszólása úgy sincs a saját véleményének kialakításához, gondolkodik helyettük ugyanis más, akivel Borrell már szintén találkozott a pártvezetőkkel folytatott megbeszélésen.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English2 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia3 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben