Connect with us

Bosznia

NEM LESZ SURRANÓPÁLYA: Bosznia-Hercegovinának is teljesítenie kell(ene)
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a múlt héten három balkáni országot keresett fel, Észak- Macedóniát, Albániát és Bosznia- Hercegovinát, amelyek közül mindegyik az Európai Unióba vágyakozik, bár Bosznia- Hercegovinára ez a legkevésbé igaz. Ennek a részleteit igyekszünk az alábbiakban kifejteni, merthogy ott van baj bőven a belső tényezők politikai impotenciája és a külső tényezők felfokozott beavatkozási vágyat miatt. A látogatás egyik célja az volt, hogy Borrell a személyes jelenléttel mérsékelje az ukrajnai harcok miatt a nyugat-balkáni térségben növekvő feszültséget. A látogatás meglehetősen vegyes eredményekkel zárult a bosznia-hercegovinai politikai elit számára.

Az EU nem enged

A 2022. március 10-i német külügyminiszteri látogatást követően magas rangú uniós vezető érkezett Szarajevóba. Míg Annalena Baerbock német külügyminiszter asszony látogatását az ukrajnai háború tematizálta át teljesen, Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselő érkezéséhez valamennyi boszniai politikai oldal komoly elvárásokat támasztott.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán több nyugat-balkáni állam vezetése előtt megcsillant egy pillanatra a gyorsított és könnyített uniós csatlakozásban manifesztálódó remény csalfa sugara. Ennek előzményeként több uniós tagállam kezdeményezte a harcok súlyosbodását követően az Ukrajnával folytatott uniós tárgyalások felgyorsítását, amitől sokan fellelkesültek a Balkánon, hogy az ukrajnai válság farvizén esetleg ők is becsusszanhatnak az Európai Unióba.

Mindez nem csak a jelenleg zajló katonai cselekmények fényében mond ellen a brüsszeli bürokráciára jellemző fontolva haladásnak, hanem amiatt is, hogy az EU a korábbi évtizedekben csak a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező tagjelöltek esetében volt hajlandó bármely kivételt tenni a csatlakozási folyamat lépcsőiben.

Az Ukrajnával összefüggésben megfogalmazott javaslat cunamiként terjedt a boszniai politikusok körében, akiknek többsége él-hal az uniós tagság eléréséért, mivel abban látják a folyamatosan egyensúlyi problémákkal küzdő államháztartás pozitív irányba orientálásának kimeríthetetlen forrását, vagyis az uniós támogatást.

Az EU és az USA képviselői legutóbb 2022. január 30-án igyekeztek egy több napos tárgyalás során nyugvópontra juttatni a 2021. nyara óta élesen szembe szegülő boszniai politikai csoportokat. A vita azóta is a választási törvény uniós elveknek megfelelő módosításán folyik. Mindegyik fél kidolgozta a maga választási reform tervezetét, és abból 2021. novembere óta egy centit sem enged, annak ellenére, hogy vészesen közeledik a 2022. októberi országos választás, amit már az új jogszabály alapján kellene lebonyolítani.

Angelina Eichhorst az EU Külügyi Szolgálatának boszniai kapcsolatokkal foglalkozó vezetője a januári egyeztetésen még hathatós amerikai diplomáciai segítséggel sem tudott semmilyen lőrelépést elérni a jogszabály elfogadása érdekében.

Ennél is komolyabb probléma, hogy az unió a 2021. évi országjelentésben komolyan elmarasztalta a tagjelölti státuszra áhítozó Bosznia- Hercegovinát. A szigorú brüsszeli verdikt kimondta, hogy a tagjelölti státusz elnyeréséhez korábban megállapított tizennégy kritérium közül egyet sem sikerült Bosznia- Hercegovinának teljesítenie.

A naivitással nem vádolható boszniai politikai vezetők az ukrajnai helyzet kapcsán várták, hogy az unió átértékeli a tagfelvételi gyakorlatát, és megnyit alternatív lehetőségeket a “muszka veszedelem” terjedésének megállítása végett. Ezzel a nagyívű elvárással kezdték meg a boszniai politikusok a tárgyalásokat az unió legmagasabb külpolitikai tisztviselőjével, aki gyors ütemben kiábrándította a helyi szereplőket.

Sűrű nap felemás eredményekkel

Borrell egynaposra tervezett látogatása négy nagyobb horderejű találkozót ölelt fel. A látogatást az EUFOR Butmirban lévő támaszpontján kezdte, ahol egy rövid beszédet tartott a csapatok megszemlélését követően. A főképviselő elmondta, hogy az ukrajnai helyzet miatt is fontos az EUFOR jelenléte Boszniában, ami az ország stabilitásának egyik legfontosabb záloga.

A korábbi cikkünkben írtakkal egyezően hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs közvetlen háborús veszély az országban, azonban a csapatok létszámát kétszeresére emelték. A lakosság megnyugtatását célzó szavakat követően Borrell éles témaváltással előadta, hogy Bosznia- Hercegovinának továbbra is két entitásból álló államnak kell maradnia, amelyben mindhárom államalkotó nemzeti tagjai beleszólással bírnak a politikai folyamatokba.

A főképviselő ezzel már a látogatás első szakaszában kiszólt a harmadik entitás mellett hónapok óta kardoskodó boszniai horvát félnek, hogy az uniós külpolitika már most is elég megosztottnak látja az országot, és ezt a helyzetet nem indokolt további közigazgatási egységek létesítésével terhelni.

Ezt követően Borrell a három legnagyobb boszniai párt vezetőjével folytatta. Ebben a formációban a főképviselő egy asztalhoz ültette a szerb Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) elnökét Milorad Dodikot, a Bosznia- Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ- BiH) vezetőjét Dragan Čovićot, és a bosnyák Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratse Akcije, SDA) elnökét Bakir Izetbegovićot.

Az egyeztetést követően Bakir Izetbegović konkrét eredményként számolt be arról, hogy az SDA és a HDZ BiH megállapodott abban, hogy csökkentik a bosnyák-horvát föderáció parlamentjének felső házában a képviselők számát. Azonban jelezte, hogy vannak még a két párt között vitás kérdések, melyeket a közeljövőben rendezni kell az új törvény elfogadásához.

A választási törvény reformáját a boszniai szerb félnél is nagyobb elánnal gátoló Dragan Čović páli fordulatot hajtott végre a Mosztárból Szarajevóba vezető úton, és kijelentette, hogy nyitott a tárgyalások folytatására, mivel el kell fogadni az új választási törvényt még az októberi voksolás előtt.




Dodik újra fenyeget

Milorad Dodiknak maradt a fekete leves, aki előadta, hogy a Borrell által elmondottak alapján az unió nem egyszerűsíti a tagjelölti státusz elnyerését Bosznia- Hercegovina számára. Dodik elmondta továbbá, hogy az unió a korábban megadott kritériumok mellett átfogó alkotmányos reformot vár el Bosznia- Hercegovinától, mert az uniós szakemberek szerint csak ennek eredményeként garantálható olyan elmozdulás, ami lehetővé teszi a későbbi csatlakozást az EU-hoz.

A nyilatkozat végén Dodik közvetetten megfenyegette az EU-t, amikor kifejtette, hogy valótlanok azok a hírek, amelyek szerint a szerb entitás nem kapta volna meg a korábbi hónapokban az unió által folyósítani tervezett támogatást.

Több korábbi cikkünkben is írtunk arról, hogy a nemzetközi közösség 2021. augusztusában kinevezett bosznia-hercegovinai főképviselője, Christian Schmidt a pénzügyi csapok elzárásával akarja a boszniai szerb politikai elitet rákényszeríteni konstruktív politikai magatartásra.

Ezt követően több boszniai lapban jelentek meg a Schmidt által a nemzetközi pénzintézetek – vagyis az IMF és az EBRD – vezetőivel folytatott megbeszélésekről szóló hírek, melyeket követően állítólag csökkentették vagy lassították a boszniai Szerb Köztársaságnak teljesítendő kifizetéseket.

Dodik ezeket a híreket most valótlannak minősítette, és megjegyezte, hogy az uniós források csökkentése csak az egész országra nézve rendelhető el. Amennyiben csak a szerb entitás nem kapna uniós pénzt, az Dodik szerint felvetné a Republika Srpska önálló államként való kezelését, vagyis az megnyithatja a különváláshoz vezető utat, amivel kapcsoltban némi malíciával megjegyezhetjük, hogy vagy fizet az EU, vagy a szerbek kiválnak.

Dodik emellett megjegyezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság pártjai által korábban meghirdetett politikai bojkott véget ért, és a boszniai szerb képviselők – ha húzódozva és fanyalogva is – de visszatértek az alkotmányos intézményekbe.




Kis párt, kis figyelem

Az uniós főképviselő ezt követően nyolc kisebb boszniai párt vezetőivel egyeztetett. A tárgyalásnak ez a módja komoly visszhangot kapott a boszniai médiában. Amiatt bírálták Borrellt, hogy meglehetősen távol áll a demokratikus politikai diskurzustól, hogy a nemzetiségi ellentétek szítására leginkább a kampányaiban építő három nagy párttal külön tárgyalt a progresszívebb, nemzetiségi hovatartozást háttérbe helyező pártoktól.

Elég csak arra gondolni, hogy a belpolitikai feszültségkeltésből a korábbi félévben jelesre vizsgázó Milorad Dodik az SNSD elnökeként, majd az Államelnökség szerb tagjaként kétszer is kifejthette a véleményét az uniós főképviselőjének.

A kis pártok megkapták a találkozón a boszniai választási törvény EU Bizottság által harmonizált munkapéldányát, ami tartalmazta már a január 30-án Neumban tartott egyeztetésen elfogadott technikai módosításokat.

Mirko Šarović a boszniai szerb Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Stranka, SDS) vezetőjének nyilatkozata sajátos képet nyújtott Borrell látogatásáról. A korábbi években visszafogottan nyilatkozó Šarović elmondta, hogy Borrell nem volt a helyzet magaslatán: a főképviselő tárgyi tévedéseket ejtett az egyeztetésen általa elmondottakban, és több alapvető ténnyel nem volt tisztában Bosznia kapcsán.

Šarović ezeket pontosan nem nevezte meg, de a helyzet árnyalása érdekében közölte, hogy Borell több esetben olyan irányú javaslatot tett, ami összeegyeztethetetlen a boszniai alkotmánnyal. Ezt követően Šarović elmondta, hogy a főképviselő által elmondottak alapján ténylegesen felfüggesztették az uniós pénzügyi alapokból származó támogatások folyósítását, ergo Dodik vagy Borell nem mondott igazat. (Vagy Šarović.)

Šarović szerint ezzel az EU annyit ér el, hogy a boszniai lakosokat bünteti a három nagy párt, különösen a január 5. óta az USA által már kétszeresen is szankciós listára tett Milorad Dodik miatt.

A látogatás zárásaként Borell protokolláris viziten vett részt a boszniai Államelnökség mindhárom, ami mellékesen szólva teljesen felesleges volt, mert Dodikkal már találkozott, a másik kettőnek viszont túl sok beleszólása úgy sincs a saját véleményének kialakításához, gondolkodik helyettük ugyanis más, akivel Borrell már szintén találkozott a pártvezetőkkel folytatott megbeszélésen.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava