Connect with us

A Háború

VÉLEMÉNY EGY SZLOVÉN LAPBAN: Orbán kettős játéka

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

delo dvojna igra
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

Orbán kettős játéka – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a ljubljanai Delo napilap internetes oldalának véleményrovatában a magyar miniszterelnök Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő viszonyáról. A cikk szerzője Marius Dragomir, a Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központ (CMDS) igazgatója és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. A Delo a cikk alatt – mi pedig a cikk felett jegyezzük meg – hogy a leírtak a szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe a szerkesztőség álláspontjával.

Orbán Viktor egy évtizede kényelmes és kellemes kapcsolatot épít a -lel és annak vezetőjével, különösen a 2010-es választások megnyerése után -jegyezte meg már a cikk alcímében Marius Dragomir, aki egy példán szemléltette, hogy “a magyar kormánytól sok támogatást kapó, és speciális propagandát folytató Pesti TV-nek az a dolga, hogy „lírai formában énekelje meg” a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort”.

A szerző hangsúlyozza, hogy az ukrajnai invázió múlt hónapi kezdete óta a csatorna elképesztően gyorsan terjeszti az oroszbarát dezinformációkat. De ezzel nincs egyedül a Pesti TV. Hasonló, az ukránok hazájukhoz való jogát megkérdőjelező, az orosz agresszióra nyíltan buzdító tudósításokat folyamatosan közöl a magyar kormánypárti média, az ország médiavilágának meghatározó ereje.

Dragomir itt idézi az Átlátszó független médiaelemzését, amely szerint az MTVA országos televízió a háború kezdete óta Ukrajna ellen uszítja a közvéleményt. Németh Balázs, az MTVA műsorvezetője múlt havi Facebook-bejegyzésében utalt arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapitulációja és lemondása “bölcs döntés lenne” – jegyzi meg a szerző, aki hozzáteszi, hogy médiaszakértők válaszul felszólították a magyar médiaszabályozó hivatalt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH): kötelezze az országos médiát, hogy hagyja abba az oroszbarát propaganda sugárzását.

De tekintve, hogy a szabályozótestületet elárasztják a Fidesz-barát munkatársak, nem történt semmi

– írja Dragomir, aki szerint a magyarországi kormánypárti média által keltett propaganda ellentmond annak, hogy a magyar kormány támogatja az Oroszország elleni szankciókat. Miért játssza Orbán ezt a kettős játékot – nyilvános beszédeiben ellenzi a háborút, miközben utasítja a médiáját Oroszország dicsérésére és a hazugságok terjesztésére?

A cikk szerzője szerint erre két válasz is látszik: a választási előnyök és Orbán Putyin iránti hízelgő rajongása.

A választási szereplés

Nézzük először a választást! Orbán Oroszország ukrajnai invázióját ellenző stratégiája megnyugtatja azokat a választókat, akik tartanak a konfliktus további eszkalációjától. Ennek örülnek a magyar miniszterelnök uniós kollégái is, akik aggodalmukat fejezték ki a magyar miniszterelnök külpolitikájának kelet felé tolódása miatt, ami békés vezető színében tünteti fel

– jegyzi meg cikkében a Dragomir, aki szerint a Fidesz ugyanakkor az ukrajnai háborút gyorsan lehetőségként használta fel az április 3-i magyar választások előtt.

Az MTVA szinte minden hírműsora beszámolt az elmúlt hetekben arról, hogy az ellenzéki politikusokat csapatokat és fegyvereket szeretnének küldeni Ukrajnába, amit a magyarok többsége nem támogat. De az ellenzéki pártok ezt soha nem mondták. Ez csak egy diszkreditációs kísérlet volt

– fejtette ki a szerző, aki úgy vélte, hogy az Orbán-féle magyarországi “médiaeltérítési modell” Putyin tervét követve lehetővé tette, hogy a Fideszhez köthető cégek az ország szinte teljes médiaterét átvegyék.

A Kreml-barát médiakampány, amelyet a Fideszhez erőteljesen kötődő média folytat – a többi nagy európai médiától eltérően – elsősorban arra irányul, hogy szavazatokat szerezzen a közelgő magyarországi választásokon. Ez pedig egészen a választókig terjed

– írja Dragomir, aki szerint nem meglepő, hogy a Pulzus legutóbbi közvélemény-kutatásában Orbán támogatóinak negyede „jogos háborúnak” minősítette az inváziót, amiből a szerző azt a következtetést vonta le, hogy Orbán és pártja nem engedheti meg magának, hogy kevesebb mint egy hónappal a választás előtt elidegenítse ezeket a választókat, ami a többség elvesztését jelentheti.

Orbán hűsége Putyinhoz

De van egy másik fő oka is annak, hogy a Fidesz-támogató médiában terjeszti a Kreml-barát propagandát. Orbán hűsége Putyinhoz. Orbán egy évtizede épít kényelmes és kellemes kapcsolatot a Kremllel és annak vezetőjével, különösen a 2010-es választásokon történt visszatérése után

– szögezi le a szerző, aki megállapítását azzal támasztja alá, hogy a magyar kormány 2014-ben 12,5 milliárd eurót különített el az orosz tulajdonú Roszatomnak Magyarország egyetlen atomerőművének felújítására. Oroszország 10 milliárd eurós hitelt ígért a projekt megvalósítására (amit az EU időközben blokkolt).

Orbán többször is dicsérte Oroszországot az illiberális társadalom sikeres megteremtéséért, és rendszeresen csatlakozott Putyinhoz az Európai Unió és a NATO elítélésében. Az Orbán-féle magyarországi médiaeltérítési modell Putyin tervét követve lehetővé tette, hogy a Fideszhez köthető cégek az ország szinte teljes médiaterét átvegyék

– állapítja meg Dragomir, aki ezzel kapcsolatban idézi a Direkt 36 magyar médiacég friss vizsgálatát annak illusztrálására, hogy a miniszterelnök kommunikációs csapata mennyire szigorúan ellenőrzi a magyarországi híráramlást. A rengeteg kiszivárgott dokumentum alapján a jelentés leírja, hogyan használja a kormány az MTI-t, az állami hírügynökséget a magyarországi médiaprogram elkészítéséhez.

Az ukrajnai háború nehéz megpróbáltatást jelent Orbán számára, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét megnyerje a választást anélkül, hogy megfélemlítené a háborút ellenző magyar választókat vagy elkeserítené a Kremlt. Abban az időben, amikor Európa-szerte a jobboldali vezetők többsége elhatárolódik Putyintól, Orbán rettenetesen igyekszik egyensúlyba hozni mindkét oldalt

– szögezi le a ljubljanai Deloban közzétett cikke végén Marius Dragomir, a Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központ (CMDS) igazgatója és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós ére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: