A Háború
VÉLEMÉNY EGY SZLOVÉN LAPBAN: Orbán kettős játéka
Orbán kettős játéka – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a ljubljanai Delo napilap internetes oldalának véleményrovatában a magyar miniszterelnök Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő viszonyáról. A cikk szerzője Marius Dragomir, a Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ (CMDS) igazgatója és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. A Delo a cikk alatt – mi pedig a cikk felett jegyezzük meg – hogy a leírtak a szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe a szerkesztőség álláspontjával.
Orbán Viktor egy évtizede kényelmes és kellemes kapcsolatot épít a Kreml-lel és annak vezetőjével, különösen a 2010-es választások megnyerése után -jegyezte meg már a cikk alcímében Marius Dragomir, aki egy példán szemléltette, hogy “a magyar kormánytól sok támogatást kapó, és speciális propagandát folytató Pesti TV-nek az a dolga, hogy “lírai formában énekelje meg” a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort.
A szerző hangsúlyozza, hogy az ukrajnai invázió múlt hónapi kezdete óta a csatorna elképesztően gyorsan terjeszti az oroszbarát dezinformációkat. De ezzel nincs egyedül a Pesti TV. Hasonló, az ukránok hazájukhoz való jogát megkérdőjelező, az orosz agresszióra nyíltan buzdító tudósításokat folyamatosan közöl a magyar kormánypárti média, az ország médiavilágának meghatározó ereje.
Dragomir itt idézi az Átlátszó független médiaelemzését, amely szerint az MTVA országos televízió a háború kezdete óta Ukrajna ellen uszítja a közvéleményt. Németh Balázs, az MTVA műsorvezetője múlt havi Facebook-bejegyzésében utalt arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapitulációja és lemondása “bölcs döntés lenne” – jegyzi meg a szerző, aki hozzáteszi, hogy médiaszakértők válaszul felszólították a magyar médiaszabályozó hivatalt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH): kötelezze az országos médiát, hogy hagyja abba az oroszbarát propaganda sugárzását.
– De tekintve, hogy a szabályozótestületet elárasztják a Fidesz-barát munkatársak, nem történt semmi
– írja Dragomir, aki szerint a magyarországi kormánypárti média által keltett propaganda ellentmond annak, hogy a magyar kormány támogatja az Oroszország elleni szankciókat. Miért játssza Orbán ezt a kettős játékot – nyilvános beszédeiben ellenzi a háborút, miközben utasítja a médiáját Oroszország dicsérésére és a hazugságok terjesztésére?
A cikk szerzője szerint erre két válasz is látszik: a választási előnyök és Orbán Putyin iránti hízelgő rajongása.
A választási szereplés
– Nézzük először a választást! Orbán Oroszország ukrajnai invázióját ellenző stratégiája megnyugtatja azokat a választókat, akik tartanak a konfliktus további eszkalációjától. Ennek örülnek a magyar miniszterelnök uniós kollégái is, akik aggodalmukat fejezték ki a magyar miniszterelnök külpolitikájának kelet felé tolódása miatt, ami békés vezető színében tünteti fel
– jegyzi meg cikkében a Dragomir, aki szerint a Fidesz ugyanakkor az ukrajnai háborút gyorsan lehetőségként használta fel az április 3-i magyar választások előtt.
– Az MTVA szinte minden hírműsora beszámolt az elmúlt hetekben arról, hogy az ellenzéki politikusokat csapatokat és fegyvereket szeretnének küldeni Ukrajnába, amit a magyarok többsége nem támogat. De az ellenzéki pártok ezt soha nem mondták. Ez csak egy diszkreditációs kísérlet volt
– fejtette ki a szerző, aki úgy vélte, hogy az Orbán-féle magyarországi “médiaeltérítési modell” Putyin tervét követve lehetővé tette, hogy a Fideszhez köthető cégek az ország szinte teljes médiaterét átvegyék.
– A Kreml-barát médiakampány, amelyet a Fideszhez erőteljesen kötődő média folytat – a többi nagy európai médiától eltérően – elsősorban arra irányul, hogy szavazatokat szerezzen a közelgő magyarországi választásokon. Ez pedig egészen a választókig terjed
– írja Dragomir, aki szerint nem meglepő, hogy a Pulzus legutóbbi közvélemény-kutatásában Orbán támogatóinak negyede “jogos háborúnak” minősítette az inváziót, amiből a szerző azt a következtetést vonta le, hogy Orbán és pártja nem engedheti meg magának, hogy kevesebb mint egy hónappal a választás előtt elidegenítse ezeket a választókat, ami a többség elvesztését jelentheti.
Orbán hűsége Putyinhoz
– De van egy másik fő oka is annak, hogy a Fidesz-támogató médiában terjeszti a Kreml-barát propagandát. Orbán hűsége Putyinhoz. Orbán egy évtizede épít kényelmes és kellemes kapcsolatot a Kremllel és annak vezetőjével, különösen a 2010-es választásokon történt visszatérése után
– szögezi le a szerző, aki megállapítását azzal támasztja alá, hogy a magyar kormány 2014-ben 12,5 milliárd eurót különített el az orosz tulajdonú Roszatomnak Magyarország egyetlen atomerőművének felújítására. Oroszország 10 milliárd eurós hitelt ígért a projekt megvalósítására (amit az EU időközben blokkolt).
– Orbán többször is dicsérte Oroszországot az illiberális társadalom sikeres megteremtéséért, és rendszeresen csatlakozott Putyinhoz az Európai Unió és a NATO elítélésében. Az Orbán-féle magyarországi médiaeltérítési modell Putyin tervét követve lehetővé tette, hogy a Fideszhez köthető cégek az ország szinte teljes médiaterét átvegyék
– állapítja meg Dragomir, aki ezzel kapcsolatban idézi a Direkt 36 magyar médiacég friss vizsgálatát annak illusztrálására, hogy a miniszterelnök kommunikációs csapata mennyire szigorúan ellenőrzi a magyarországi híráramlást. A rengeteg kiszivárgott dokumentum alapján a jelentés leírja, hogyan használja a kormány az MTI-t, az állami hírügynökséget a magyarországi médiaprogram elkészítéséhez.
– Az ukrajnai háború nehéz megpróbáltatást jelent Orbán számára, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy ismét megnyerje a választást anélkül, hogy megfélemlítené a háborút ellenző magyar választókat vagy elkeserítené a Kremlt. Abban az időben, amikor Európa-szerte a jobboldali vezetők többsége elhatárolódik Putyintól, Orbán rettenetesen igyekszik egyensúlyba hozni mindkét oldalt
– szögezi le a ljubljanai Deloban közzétett cikke végén Marius Dragomir, a Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ (CMDS) igazgatója és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora.
A Háború
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést
Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérést, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgárait Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból