A Háború
VÉLEMÉNY EGY SZLOVÉN LAPBAN: Orbán kettős játéka

Orbán kettős játéka – ezzel a címmel jelent meg egy cikk a ljubljanai Delo napilap internetes oldalának véleményrovatában a magyar miniszterelnök Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő viszonyáról. A cikk szerzője Marius Dragomir, a Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ (CMDS) igazgatója és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. A Delo a cikk alatt – mi pedig a cikk felett jegyezzük meg – hogy a leírtak a szerző véleményét tükrözik, és nem feltétlenül esnek egybe a szerkesztőség álláspontjával.
Orbán Viktor egy évtizede kényelmes és kellemes kapcsolatot épít a Kreml-lel és annak vezetőjével, különösen a 2010-es választások megnyerése után -jegyezte meg már a cikk alcímében Marius Dragomir, aki egy példán szemléltette, hogy “a magyar kormánytól sok támogatást kapó, és speciális propagandát folytató Pesti TV-nek az a dolga, hogy „lírai formában énekelje meg” a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort”.
A szerző hangsúlyozza, hogy az ukrajnai invázió múlt hónapi kezdete óta a csatorna elképesztően gyorsan terjeszti az oroszbarát dezinformációkat. De ezzel nincs egyedül a Pesti TV. Hasonló, az ukránok hazájukhoz való jogát megkérdőjelező, az orosz agresszióra nyíltan buzdító tudósításokat folyamatosan közöl a magyar kormánypárti média, az ország médiavilágának meghatározó ereje.
Dragomir itt idézi az Átlátszó független médiaelemzését, amely szerint az MTVA országos televízió a háború kezdete óta Ukrajna ellen uszítja a közvéleményt. Németh Balázs, az MTVA műsorvezetője múlt havi Facebook-bejegyzésében utalt arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapitulációja és lemondása “bölcs döntés lenne” – jegyzi meg a szerző, aki hozzáteszi, hogy médiaszakértők válaszul felszólították a magyar médiaszabályozó hivatalt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH): kötelezze az országos médiát, hogy hagyja abba az oroszbarát propaganda sugárzását.
– írja Dragomir, aki szerint a magyarországi kormánypárti média által keltett propaganda ellentmond annak, hogy a magyar kormány támogatja az Oroszország elleni szankciókat. Miért játssza Orbán ezt a kettős játékot – nyilvános beszédeiben ellenzi a háborút, miközben utasítja a médiáját Oroszország dicsérésére és a hazugságok terjesztésére?
A cikk szerzője szerint erre két válasz is látszik: a választási előnyök és Orbán Putyin iránti hízelgő rajongása.
A választási szereplés
– jegyzi meg cikkében a Dragomir, aki szerint a Fidesz ugyanakkor az ukrajnai háborút gyorsan lehetőségként használta fel az április 3-i magyar választások előtt.
– fejtette ki a szerző, aki úgy vélte, hogy az Orbán-féle magyarországi “médiaeltérítési modell” Putyin tervét követve lehetővé tette, hogy a Fideszhez köthető cégek az ország szinte teljes médiaterét átvegyék.
– írja Dragomir, aki szerint nem meglepő, hogy a Pulzus legutóbbi közvélemény-kutatásában Orbán támogatóinak negyede „jogos háborúnak” minősítette az inváziót, amiből a szerző azt a következtetést vonta le, hogy Orbán és pártja nem engedheti meg magának, hogy kevesebb mint egy hónappal a választás előtt elidegenítse ezeket a választókat, ami a többség elvesztését jelentheti.
Orbán hűsége Putyinhoz
– szögezi le a szerző, aki megállapítását azzal támasztja alá, hogy a magyar kormány 2014-ben 12,5 milliárd eurót különített el az orosz tulajdonú Roszatomnak Magyarország egyetlen atomerőművének felújítására. Oroszország 10 milliárd eurós hitelt ígért a projekt megvalósítására (amit az EU időközben blokkolt).
– állapítja meg Dragomir, aki ezzel kapcsolatban idézi a Direkt 36 magyar médiacég friss vizsgálatát annak illusztrálására, hogy a miniszterelnök kommunikációs csapata mennyire szigorúan ellenőrzi a magyarországi híráramlást. A rengeteg kiszivárgott dokumentum alapján a jelentés leírja, hogyan használja a kormány az MTI-t, az állami hírügynökséget a magyarországi médiaprogram elkészítéséhez.
– szögezi le a ljubljanai Deloban közzétett cikke végén Marius Dragomir, a Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ (CMDS) igazgatója és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora.
Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország2 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia2 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország2 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Szerbia7 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Albánia23 óra telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le