Magyarország
A GOOGLE MIATT: Törökország neve változhat, hogy ne keverjék őket össze a pulykákkal
Jelenleg a török kormány diplomáciai erőfeszítéseket tesz, hogy sikeresen megváltoztassa az ország angol nevét “Turkey”-ről a török elnevezésre, azaz “Türkiye”-re. A döntés még tavaly december elején született, amikor egy elnöki kommünikében Recep Tayyip Erdoğan kihirdette, hogy ezentúl az angol (Turkey), német (Türkei), francia (Turquie) és egyéb kifejezések helyett a Türkiye szót kell használni. Az nem tisztázott, hogy magyar relációban a Törökország kifejezés maradhat-e (vélhetően igen), de a bilaterális, angol nyelvű kapcsolatokban Ankara számára már jó pont, ha az angol verzió helyett a törököt használják, lásd például a december 21-i V4- Törökország fórumot, melynek kiírásain a török diplomácia kérésére már a Türkiye változat szerepelt.
Nem Pulykaország
De mi a baj a már meggyökeresedett Turkey kifejezéssel? Nos, angol nyelven a turkey pulykát jelent, így például a Google-ben Törökországra keresők sok esetben a testes észak-amerikai baromfira akadnak, ami zavaró (a török nemzeti öntudat szempontjából), bár eddig együtt lehetett élni vele.
A döntés mögött egy átfogó “rebranding” áll, amelyben Törökország (vagy legalábbis a török vezetés) megpróbálja újrapozícionálni az országot.
Névváltoztatásra már más esetekben is volt példa. Így Perzsiából Irán lett még 1935-ben, vagy 2016-ban a Czech Republic helyett jött a Czechia, igaz, ez utóbbi nem vált a nemzetközileg elismert hivatalos elnevezéssé, viszont már mi is inkább Georgiának nevezzük Grúziát.
Ha a névváltoztatást nem egy másik hatalom kényszeríti rá az adott országra (lásd Macedóniából Észak- Macedónia), akkor valamilyen belső hatalomépítési törekvés áll mögötte; jelen esetben a török nacionalizmusnak való megfelelés, kiegészülve az országimázs változtatására tett erőfeszítésekkel.
A törökök pedig mindkettőben jók, tudatos stratégia keretében építik a turizmusukat, illetve népszerűsítik külföldön – a magyar tévénézők mostanság is lépten-nyomon Törökországot népszerűsítő reklámokba futhatnak bele – a kultúrájuk és az ország történelmének remekeit, a nemzeti konyhától Szinán (Mimar Sinan) mecsetein kereszetül az ókori romokig.
A kommüniké rámutat, hogy a Türkiye elnevezés a török nemzet kultúrájának, civilizációjának és értékeinek legjobb kifejezési módja; egyúttal a Made in Turkey kifejezés helyére a Made in Türkiye kerül.
#helloTürkiye
Az elnöki döntést már elkezdték átültetni a hivatalos kommunikációba: az állami angol nyelvű hírcsatorna,a TRT World már Türkiye kifejezést használja a hírekben, a török külügyminisztérium angol neve a honlapján Ministry of Foreign Affairsforthe Republic of Türkiye lett, s a nemzetközi bilaterális kapcsolatokban is igyekeznek ezt megkövetelni.
“Turkey” yerine; tarihimizi, medeniyetimizi, değerlerimizi ve kültürümüzü daha iyi yansıtan “Türkiye” markasını kullanalım.#helloTürkiye pic.twitter.com/PyO5UimrI3
— Balıkesir Posta Gazetesi (@Balikesirposta) March 8, 2022
Január közepétől pedig a Kommunikációs Elnökség új programot is kezdett az országba érkező turisták hozzászoktatásához: a #helloTürkiye kampány keretében népszerűsítő filmet is készítettek, így kényelmesebb, ha a magyar turisták is hozzászoktatják a fülüket a Turkey helyett használatba kerülő a Türkiye-hez.
A világ azonban – legalábbis angol nyelven – még jellemzően Turkey-ként hivatkozik az országra. Persze, a törököknek szuverén joguk van a kampányolásra, a bilaterális kapcsolatokban pedig tesztelhetik a partner rugalmasságát – a név elfogadásával kapcsolatos gesztust akár politikai állásfoglalásként lehet értékelni könnyen.
Valós, kötelező érvényű változás akkor lesz, ha az ENSZ is úgy dönt. Egyelőre még a török fél csak gondolkodik a jelentkezésen – az orosz-ukrán háború sokkal jobban leköti a figyelmüket, s még az ENSZ-főtitkárral is erről egyeztetnek, igaz António Guterres megdicsérte tegnap Erdoğant az Ukrajna és Oroszország közötti közvetítési erőfeszítéseiért.
Amennyiben az ENSZ zöld utat ad, akkor a Turkey helyett ezúttal már Türkiye-ként kell hivatkozni az országra angolul. A török fél szeretné elérni, hogy a török szó, Türkiye szerepeljen mindenhol, itt egyelőre nem világos, hogy az angol betűkészlet hajlandó lesz-e megtűrni a török ü-t.
Magyarország is változtasson!
A BALK ezúttal ünnepélyesen kezdeményezi, hogy Magyarország is változtassa meg angol nevét, és ezentúl ne Hungary formában emlegessenek bennünket, mert ez kitűnő lehetőséget kínál az “éhséggel” kapcsolatos összefüggés felemlegetésére, pedig mi (még) nem az éhezők birodalma vagyunk.
Nem mondhatjuk, hogy ez sérti a magyar nemzeti öntudatot, de rosszízű viccelődésre ad lehetőséget, amitől megóvhatnánk a partnereinket és magunkat is.
Szerencsére a Google nem keveri össze a két kifejezést, így ha valaki angolul keres rá Magyarországra, akkor nem csontváz kinézetű emberek tekintenek vissza rá a képernyőről.
Ezt a sci-fi jellegű kampányt stílusosan elnevezhetnénk az “éhezők viadalának” egy igazságosabb angol országnévért, mint modjuk: Turulland vagy vagy a török elnevezésre hajazó “Macaristan”. Az új angol elnevezésre vonatkozó további javaslatokat a cikk alatt található Facebook-modulon várjuk.
Szerbia
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
A belgrádi vezetés egyre inkább a KFOR-ra hárítja a felelősséget a vasárnapi eseményekért – természetesen Albin Kurti koszovói miniszterelnökön kívül, miközben azt kéri, hogy a nemzetközi békefenntartó haderő vegye át az ellenőrzést az északi területeken. Miloš Vučević védelmi miniszter, aki nemrég lett a Szerb Haladó Párt elnöke, újabb csavart vitt a konfliktusba, a szerbiai állami televízió (RTS) képernyőjén ugyanis kiábrándultságát fejezte a KFOR-ral kapcsolatban, amely szerinte félreállt, és megengedte a vadászatot a szerbekre.
Másféle reakciót vártak a KFOR-tól
Vučević úgy nyilatkozott, hogy Szerbia más reakciót várt a KFOR-tól, amelynek bázisa nincs túl messze a szeptember 24-i események helyszínétől.
A szerbiai védelmi miniszter szerint a nemzetközi haderő félreállt, és megengedte, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök vadászhassanak a szerbekre.
A szerb politikus úgy fogalmazott, hogy sokan elsietik a vélemények megfogalmazását, amikor megint a rossz fiúk szerepét szánják a szerbeknek, és azt állítják, hogy Szerbia mozgatja a szálakat, és bármiféle terrorcselekményt szponzorál.
Vučević hangsúlyozza, hogy Belgrádot leginkább a koszovói (és metóhiai) szerbek helyzete aggasztja, különösen az északi területeken.
– A Kurti-rezsim az egész északot terrorellenes akcióövezetnek nyilvánította, ami lehetővé teszi számukra, hogy minden szabályt megszegve tegyék, amit tesznek
– jelentette ki a szerb politikus, aki Aleksandar Vučić szerb elnök odaadó híve, “karakteresebb megfogalmazást” most vele kapcsolatban nem használnánk a helyzet súlyosságára való tekintettel.
Vučević szerint nem csak üldözésről, lövöldözésről, szó szerint
a szerbek kilövéséről van szó, hanem házakba történő betörésekről, zaklatásokról, tömeges letartóztatásokról és mindannak a folytatásáról, ami hónapok óta a szerbek ellen zajlik.
A szerb védelmi miniszter megjegyezte, hogy mindez ellentétes a brüsszeli megállapodásokkal, de valaki mégis megengedte Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek, hogy bázist építsen a koszovói különleges erők (ROSU) számára a szerbek által lakott északi területeken, hogy fokozza a jelenlétét, és hogy állig felfegyverzett rendőrök jelenjenek meg a különleges járműveikkel.
Vučević szavai szerint valaki azt is megengedte, hogy választási bohózatot mutasson be (konténeres választások), és ezáltal a szavazatok két-három százalékával polgármestereket avattak, és valaki abba is beleegyezett, hogy leváltsák az északi területetek rendőri vezetőjét, miközben a feltételezett valaki nem szankcionálta a brüsszeli megállapodások megszegését.
A KFOR-nak kellett volna leállítania a lövöldözést
A szerbiai politikus megjegyezte, hogy Belgrád elítélte a koszovói albán rendőr meggyilkolását, és hangoztatta, hogy szerb részről semmiféle összecsapásokat nem akarnak, és megértik minden család és minden nemzet fájdalmát.
– Ami ezután történt, az borzalom volt, a szerbeket üldözték és vadállatként vadászták le a Banjska környéki erdőkben. Az egymás után publikált felvételekből kiderül, hogy valaki jól előkészítette mindezt
– jelentette ki Vučević, de azt nem tudta megmondani, hogy a koszovói albánok ezt maguk készítették elő, vagy valaki segített nekik.
A szerb védelmi miniszter az állami televízió stúdiójában (Forrás: Screenshot)
A szerb védelmi miniszter szerint Szerbia szerette volna és várta a KFOR reakcióját, ezért csalódottnak érzik magukat.
– Szerintünk azonnal mozgósítani kellett volna a KFOR-t, mert a KFOR az első, amely az ilyen helyzetekben reagál, és megakadályozza a további vérontást és a további emberáldozatokat
– nyilatkozta a szerbiai állami televízió stúdiójában Vučević, aki hozzátette, hogy az EULEX-nek is ki kellett volna mennie annak megvizsgálása érdekében, hogy valakit büntetőeljárás alá kell-e vonni, és vannak-e büntetőjogi és egyéb nyomozati elemek.
Vučević szerint a KFOR-nak kellett volna megállítania a lövöldözést.
– Kimentek ugyan, de félreálltak, és megengedték, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök folytassák a szerbek levadászását Banjska térségében
– észrevételezte ismételten a miniszter, és egyúttal megjegyezte, hogy a KFOR “az egyetlen legitim erő” Koszovóban, amellyel beszélni kell akár a legalacsonyabb technikai szinten is, bár ez a párbeszéd rosszabb, mint korábban.
– De az együttműködést nem szüntethetjük meg, mert az veszélyes lenne a koszovói (és metóhiai) szerbekre, és rossz lenne Szerbiának is, bár a párbeszéd szó szerint elemi technikai szintre csökkent
– mondta Vučević azzal sem törődve hogy ez nem teljesen igaz, mert Aleksandar Vučić szerb elnök június 14-én találkozott Angelo Michele Ristuccia tábornokkal, akivel saját instagramos bevallása szerint “korrekt megbeszélést” folytatott.
A szerb elnök június 14-én találkozott a KFOR parancsnokával, majd tíz nappal később részt vett egy találkozón, amelyen a szerb vezérkari főnök tárgyalt az olasz tábornokkal (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Tíz nappal később Milan Mojsilović szerbiai vezérkari főnök szintén eszmét cserélt az olasz katonatiszttel, ezen a találkozón is részt vett a szerb elnök, mint a hadsereg főparancsnoka. Erre talán nem mondhatjuk, hogy “elemi szintre csökkent” párbeszédről van szó.
Vučević az előbbi kijelentés igazságtartalmától függetlenül vagy éppen nem függetlenül megjegyezte, hogy szerb részről sokkal aktívabb szerepet várnak a KFOR-tól, amelyben többszáz magyar katona teljesít szolgálatot, és nem azt szeretnék, hogy a megfigyelő szerepébe helyezze magát valamelyik félreeső domboldalon, és onnan nézze, hogy hány szerbet ölnek meg az albán rendőrök.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English6 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent