A Háború
SZOVJET UFO: Nem éppen Mathias Rust, de majdnem

Amikor 1987-ben Mathias Rust vigyorogva kimászott a Cessnájából a Vörös Tér tőszomszédságában, a fél világ fetrengett a röhögéstől, és elméskedett a szovjet légvédelem/légierő felsülésén. Miután egy kis “ficli országról van szó”, a nagy hírügynökségek, tévétársaságok nem nagyon vették észre, hogy Zágrábra egy nagyobbacska hidegháborús katonai drón zuhant. Vagy pedig kényelmetlen lett volna észrevenni, mert hogy majdnem akkora felsülésről van szó, mint amilyet a Rust-féle huszárvágás okozott.
Történelmi tények
Mindenesetre az eset úgy kerül be a történelembe, hogy a NATO-által ellenőrzött egységes légtérben a szomszédban dúló, nagyszabású háború idején, Románia és Magyarország érintésével egy elszabadult, vagy nem elszabadult drón Horvátország, tehát egy NATO-tagország fővárosában zuhant le, és csak a gondviselésnek köszönhetően nem okozott tragédiát.
Nem csoda, hogy a horvát védelmi minisztérium sajtótájékoztatóján az újságírók kicsontozták mind a védelmi minisztert, mind a vezérkari főnököt, akik megnyugtató módon igyekezték kommunikálni a nagy semmit. Vagyis, hogy a védelmi rendszerek a fülük botját sem mozdították, miközben egy azonosítatlan, jókora repülő objektum (mondjuk rövidítve ki, hogy egy UFO) közeledett a magyar határ felől a horvát fővároshoz.
Nem vezették rá a MIG-eket, nem lőtték miszklibe a szántóföldek felett, hanem megvárták, hogy lezuhanjon Zágrábra.
A nagyokat nyelő Robert Hranj tengernagy & vezérkari főnök (még), és a “pókerarccal okosan nézek ki” szerepet eljátszó Mario Banožić védelmi miniszter (még), végül kénytelen volt bizonyos értelemben beismerni, hogy a horvát védelmi rendszer post festum reagált a történésekre, bár ez esetben ez csupán részben a horvátok hibája.
Mint azt a horvát vezérkari főnök is igyekezett elmondani, a horvát radarrendszerek természetesen észlelték a határon átlépő gépet, ám a hét perc nem volt elegendő semmilyen reakcióra sem. Ezt Hranj nem mondta, de a lényeg az, hogy a horvátok számítanak (számítottak?) a NATO korai riasztására, és a légvédelmi rendszerük is ehhez igazodik. Már az a kevés ami van, mert nem titok, hogy különben a légvédelem a horvát hadsereg leggyengébb része.
A nemcsak a korai riasztás maradt el, de a riasztás úgy általában. A robotrepülőgép, amelyik inkább cirkálórakétára hajaz, átvánszorgott a román légtéren, azután 40 percet tartózkodott a magyar légtérben, hogy Kapronca környékén lépjen be a horvát légtérbe.
Ez laikus számára arra enged következtetni, hogy valaki NATO-szinten “nagyon elbaltázta” az ügyet, miután Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta Plenkovićnak, hogy a szovjet időkből visszamaradt UFO a magyar légtérbe Romániából érkezett.
A szovjet UFO
Ezek szerint Magyarországnak is tudomása volt arról, hogy egy öt tonnát meghaladó jószág röpköd a légtérben, és ezt az automatizált rendszerek továbbadták valamelyik NATO központnak.
Az hogy nem indultak el a román MIG-ek, a magyar Gripenek, vagy éppen a francia De Gaulle, vagy az amerikai Truman anyahajók vadászgépei, vagy az olasz, a görög F-16-osok, teljességgel érthetetlen , akárcsak az is, hogy miért nem lőtték le valahol a viszonylag alacsony, ezer méter magasságban közlekedő micsodát.
Szóval, mindenki tudott róla, miközben a horvátoknak senki sem szólt, és a NATO sem tett semmit a védelmébe ajánlott légtér biztonságáért. Pedig ez csak egy hidegháborús ócskaság volt, amelyet már 1989-ben kivontak a szolgálatból. Rossz belegondolni, mi lenne, ha fejlett orosz cirkalórakétákat, drónokat kellene megállítani.
Azokat is ilyen nyugodtan néznénk, és majd csak a becsapódás után kezdenénk “erélyes intézkedésekbe, a szövetségesek bevonásával”?
Egy kevéssé hihető internetes elmélet szerint téves volt az útvonalmeghatározás, és a ukrajnai Yarun városa helyett a zágrábi Jarunban landolt a micsoda. Az ukránok egyenlőre még cáfolják annak lehetőségét, hogy az ő drónjukról lenne szó, ám másé nagyon nem lehet.
A Tu-141-eseket Harkiv mellett gyártották – így nem nagyon lehet orosz drónról – és a fennmaradó készletből raktak össze az ukránok hatvanvalahány darabot 2014 után. Miután kifejezetten felderítési célokat szolgáló, jócskán elavult robotrepülőgépekről van szó, nem valószínű, hogy orosz viccelődésről lenne szó, inkább arról, hogy az ukrán gép meghibásodott, és eltért az eredeti pályájáról.
Remélhetőleg a közeljövőben a NATO is megszólal.
Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország4 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország3 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Albánia3 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Szerbiában nincs röghöz kötés, a fiatal orvosok külföldre mennek
-
Szlovénia5 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le