Szerbia
SZÜLETÉSNAP: Új Tito a szerbek közt

A gyanútlan szerb tévénéző vagy az internet népe nem kerülhette el, hogy a szerb köztársasági elnök ma ünnepelte a születésnapját, igaz nem családi körben, hanem „nemzeti körben”, mert ma is féktelen vágyat érzett arra, hogy a hírek róla – lehetőleg csakis róla – szóljanak. Így aztán gyerekekkel találkozott, telefonos megbeszéléseket folytatott például a török elnökkel is, televízióban szerepelt, vagyis nem éppen szombati vagy születésnapi üzemmódban működött.
A politikusnak nincs születésnapja
A kommunista/szocialista Jugoszláviában az ország apraja & nagyja minden május 25-én megünnepelte Tito elnök születésnapját, ami olyan volt, mintegy elhúzódó olimpiai készülődés, heteken keresztül járta az országot a staféta, amellyel végül valaki befutott az egyik belgrádi stadionba, hogy Jugoszlávia atyjának szimbolikusan átadjon húszmillió jókívánságot.
Ilyenkor még azok is úgy csináltak, hogy szeretik Titót, akik nem szerették, mert mást nemigen tehettek. Leszámítva azokat, akik éppen Goli otok szigetén törték a követ vagy börtönökben raboskodtak, mert megpróbáltak mást tenni.
Ezek az idők mintha visszaköszönnének, mert a szombati nap Szerbiában arról szólt, hogy az elnöknek születésnapja van, pedig úgy csinál, mint ha nem lenne, viszont a lelke mélyén örül, hogy van neki, mert hát egy elnöknek is meg kell születnie valamikor, hogy az legyen belőle, ami lett, de ha más lett volna, akkor is lenne neki születésnapja. És így tovább.
Kínában korábban kel a nap, ezért arrafelé előbb ünneplik a „Szerbelnök” születésnapját, így hát az első köszöntő Pekingből érkezett, Hszi Csin-ping küldte, mert ő még tiszteli a régi hagyományokat, és mert ő is megszületett valamikor.
– valami ilyesmit tartalmazott az „aczélos” kínai elnöki köszöntő, tele egyéb idejétmúlt diplomáciai blablával.
A helyzet súlyosbodik
Erre csak úgy legyint, aki már élt ilyet, a helyzet azonban már délelőtt kezdett egyre gyanúsabbá válni, amikor egy újabb hír vágta pofán azt, aki felment az Alo! baráti hírportálra, vagy bekapcsolta valamelyik kormánypárti televíziót.
Szerbia népe ugyanis arról értesülhetett, hogy a Szerb Haladó Párt köszöntötte születésnapja alkalmából Aleksandar Vučićot, a párt és az ország elnökét.
Ez 11 óra körül volt, akkor még lehetett abban reménykedni, hogy a „Szerbelnök” ebédre majdcsak hazamegy, és a születésnap további részét családja körében tölti el.
De nem ment haza, vagy ha hazament, akkor nem maradt otthon. Mert gyerekekkel találkozott, szerb gyerekekkel, a „szerb világ” minden tájáról, akik természetesen felköszöntötték őt születésnapja alkalmából.
Nagyon szép gesztus, ha egy szerb köztársasági találkozót hoz össze a szerbiai és Szerbián kívül élő gyerekek között, hogy megismerjék egymást, és felébredjen lelkükben a nemzeti együvé tartozás érzése, ám ha egy ilyen regionális találkozó fináléja éppen a köztársasági elnök szeletésnapjára esik, az arra utal, hogy valahol megbicsaklott az egyéni és társadalmi értékrend.
– írta az Instagramra feltett videóhoz a „Szerbelnök”, aki ezzel reagált a hozzá intézett „őszinte gyermeki köszöntőre”, amely akár őszinte is lehetett volna, ha nem előre megírt szövegből olvassák/olvastatják fel.
A nap azonban ezzel nem ért véget, mert a „Szerbelnök” este bevonult egy stúdióba, ahol elég álszent módon beszélt arról, hogy őt nem érdekli a születésnap, mert előtte magasztosabb célok lebegnek, és igazából magának semmit sem kívánt a jeles nap alkalmából.
– mondta a „Szerbelnök”, aki tehát nem önmagának, valamelyest inkább a gyerekeinek, de leginkább a nemzetnek él, aztán az megítélés kérdése, hogy ez rendjén van-e így. Megjegyzendő, hogy ezúttal egy vasúti példával kerülte meg, hogy nevén nevezze a háborút.
Egy dolog azonban érdekelne, hogy miután a kínai elnök köszöntötte őt a messzi távolból, vajon másik barátja megtette-e ugyanezt a közelebbi távolból, és ha háborús gondjai közepette netalán megetette, akkor az miért nem kapott megfelelő publicitást a szerb elnöki Instagram-oldalon, ahonnan már egyenes út vezet a baráti médiába és a halhatatlanságba. Szpaszíba!

Szerbia
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja

A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már megugrott.
Mégsem annyira jó a kereset
A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában. Ez mintegy 268 ezer forintnak, azaz 705 eurónak felel meg, ez a nettó bér.
A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.
Kapcsolódó cikk
ÍGY DÜBÖRÖG SZERBIA: Mire elég a szerb átlagbér, avagy a legkisebb vásárlóerővel Európa élén
Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.
A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.
A nettó medián kereset 2023. januárjában Szerbiában 62 964 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50%-a keresett ennyit, vagy ennél kevesebbet, vagyis fél országnak legfeljebb 536 eurónak megfelelő fizetéssel kellett beérnie.
Büszke a kínai táblájára
A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.

Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország apraját és nagyját a közszolgálati televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.
A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetődzött vele”.
Vučić tavaly még a prezentációkat papíralapú flipchartok segítségével tartotta a Good Will Hunting főszereplőjét megszégyenítő gyorsasággal, a gondos kínaiak azonban látván, hogy a szerb elnök született matematikai zseni, ajándékoztak neki egy-két digitális táblát.
Azon mégis csak jobban festenek a számok a gazdasági jólétről, mellékesen szólva Vučić büszke is a tábláira, szinte gyermeki infantilizmussal ragaszkodik hozzájuk, amivel jó reklámot csinál a kínai IT-iparnak, bár név szerint egyik céget sem említette meg eddig.
Parasztvakítás elnöki szinten
A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.
Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.
A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.
Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.

SZERB GOOD WILL HUNTING: A szerb elnök a kínai tábláján bizonyítja, hogy 718 nagyobb 726-nál (Forrás: Screenshot)
A szerb elnök az említett táblára Horvátországot és Szlovéniát azonban nem vitte fel, pedig a horvátokkal történő rivalizálás gyakran előkerül, ezért csak négy ország maradt a keresetekkel kapcsolatos nyugat-balkáni selejtező csoportban.
Ahhoz viszont kicsit csalni kellet, hogy Szerbia ebben a csoportban megszerezze az első helyet, így fordulhatott elő, hogy 718 nagyobb 726-nál.
Szerbia
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.
Homokvihar miatt ütköztek össze
A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.
Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.
Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.
A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.
Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között