Connect with us

Bosznia

A BÁRÓNŐ VÉLEMÉNYE: Bosznia nem ismétlődhet meg Ukrajnában

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

arminka
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Arminka Helić nem bárónőnek, hanem bosnyáknak született, mégis a brit Lordok Házának a tagja. A legutóbbi délszláv háborúk idején hagyta el menekültként Bosznia- Hercegovinát, ahonnan Londonba távozott, és csatlakozott a brit Konzervatív Párthoz. Helić William Hague brit külügyminiszter különleges tanácsadója volt, David Cameron egykori brit miniszterelnök a Lordok Házába jelölte, miután a Bosznia- Hercegovinából elszármazott politikus bárónői rangot kapott. Diszkréciójáról ismert, nézeteit ritkán osztja meg a közvéleménnyel, most azonban mégis megtette a londoni Timesban (The Times), ahol óvott attól, hogy újabb Bosznia keletkezzen Ukrajnában. Az alábbiakban olvasható a londoni lap számára készült írás.

Küld-e Putyin orosz csapatokat Ukrajnába?

Ha Vlagyimir Putyin csapatait Ukrajnába küldi, akkor ez nem először fordul elő. 2014-ben orosz katonák foglalták el a Krímet. Ezzel egy időben az oroszbarát félkatonai alakulatok és a lázadók Kelet- Ukrajnában fegyveres felkelést robbantottak ki. Amikor az ukrán hadsereg túl erősnek bizonyult számukra, orosz katonákat kaptak erősítésként.

A kezdeti heves harcok nyugvópontra jutottak. 2015 óta folytatódik a lövészárok-háború, amelyet “szórványos tűzszünetek” kísérnek, de soha nem lépnek a háború helyébe. Az orosz által támogatott bábok kikiáltottak két úgynevezett népköztársaságot, Donyecket és Luhanszkot. Évente még mindig több tucat ukrán katona veszti életét a térségben.

Ez a konfliktus állandó töréspontot jelent Ukrajnában, és fenntartja a boldogságra okot aligha adó bizonytalanságot. Az első és eredeti cél az EU- és NATO-tagság megakadályozása volt, ami 2014-ben Oroszországot beavatkozásra késztette, a második pedig az az egyre népszerűbb elképzelés, hogy a moszkvai agresszió miatt ezek a törekvések mindaddig ellehetetlenülnek, amíg Ukrajna határai bizonytalanok, és amíg háború folyik. A gazdasági fejlődést akadályozzák a konfliktusok, amelyekben az ukrán állam folyamatosan érintett.

De Oroszország számára sem ideális a határán kialakult állandó instabilitás, sem az, hogy folyamatosan életben kell tartani ukrajnai bábjait. Putyin jelenlegi katonai erődemonstrációjának egyik lehetséges magyarázata, hogy nyomást akar gyakorolni Ukrajnára Donyeck és Luhanszk állandó státuszának rendezése érdekében.

Moszkva számára az lenne az ideális megoldás, ha a két köztársaságból autonóm körzet jönne létre Ukrajnán belül, amelyek vétójoggal rendelkeznének és spoiler-szerepet töltenének be. Így minden mozgást meg lehetne akadályozni, ami a stabilitás és a jólét, a NATO és az EU irányába történik. Ezáltal az orosz befolyás állandó bázishoz jutna – amely státusánál fogva önfenntartó lenne, és kevesebb befektetést igényelne, mint a jelenlegi status quo.

El kell kerülni Bosznia megismétlődését Ukrajnában!

Donyecktől 1000 mérföldre délnyugatra – távol Oroszországtól, valahol egészen másutt Európába – már létezik példa arra, hogyan működik egy ilyen felépítmény.

1995-ben a daytoni békemegállapodás véget vetett a háborúnak Bosznia- Hercegovinában. Létrehoztak két entitást egy államon belül, amelyek megkapták az államhatalom jelentős részét: ezek a Bosznia- Hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság.

A kormányzati feladatokat etnikai kvóták szerint osztották fel, így sokkal fontosabb szemponttá vált, hogy a szüleid hol imádkoztak, mint hogy milyen képességekkel rendelkezel. Az etnikai tömbök védelme – és ezáltal megszilárdítása és elkülönítése – jegyében az egyének jogai alárendelt tényezőnek számítanak.

Akkoriban ez jó módszernek tűnt a béke megteremtése érdekében. A későbbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a jó forgatókönyvet a rossz szereplők képesek elrontani. A politikai pozíciókat olyan megrögzött embereknek adták, akik az országot életképtelenné akarják tenni, ami lehetővé teszi számukra Bosznia- Hercegovina szétverését, a kormány munkájának meghiúsítását, valamint az előrehaladás megakadályozását. A rendszer hatalmon tartja a korrupt politikusokat, és lehetővé teszi számukra, hogy az átlagpolgároktól váltságdíjat zsaroljanak ki.

Az átlagemberek szenvednek. A korrupció határt szab a lehetőségeiknek, kivéve a gazdagokat és a politikusok hozzátartozóit. A nemzetként történő előrelépés kudarca jelentős gazdasági inaktivitáshoz és hatalmas agyelszíváshoz vezet, mivel a képzett boszniaiak a jobb állások reményében Európába távoznak. Ez rossz az egész régiónak, és rossz Európának is. Bosznia ahelyett, hogy partner lenne a gazdasági növekedésben, inkább erőforrásokat szív el. Ahelyett, hogy hozzájárulna a stabilitáshoz, állandó politikai figyelmet igényel.

A problémákat külső zavarok táplálják. Bosznia stratégiai célja a NATO-val és az Európai Unióval való integráció, miközben azonban a boszniai Szerb Köztársaság entitása a folyamatos külső beavatkozás platformjává vált Boszniában. Sok szerb politikus még mindig “Nagy- Szerbiáról” álmodik, és támogatja azokat Boszniában, akik az országot működésképtelenné tennék, és darabokra akarják szakítani.

Oroszország ugyanakkor elégedett a helyzettel. Arra törekszik, hogy Boszniát folyamatosan az instabilitás szélén tartsa, és megrántsa a láncát, amivel fájdalmat okoz a NATO és Európa számára. “Bosznia- Hercegovina és a NATO közeledése esetén hazánknak reagálnia kell erre az ellenséges tettre” – nyilvánította ki néhány hónappal ezelőtt az orosz nagykövetség.

Ukrajnában ennek a modellnek kell ellenállnunk. A szakadárok és a szomszédokat zaklató autonóm régiók nem megoldást jelentenek, hanem a probléma megszilárdulását – az átlagemberek és a hosszú távú stabilitás rovására. Ha nem mutatjuk meg, hogy felvállaljuk a kockázatokat, és nem keresünk alternatívákat, akkor arra kell számítanunk, hogy Oroszország továbbra is ugyanezt a megközelítést követi máshol is. Ha működik Boszniában és Ukrajnában, akkor működhet a Balti-térségben is. Rajtunk múlik annak bizonyítása, hogy ez nem így van.

Post scriptum

Eddig tartott a ritkán megszólaló “bosnyák bárónő” okfejtése, amelyet nem csak azért érdemes kétszer is elolvasni, mert kibogozható belőle, hogy mi Oroszország szándéka a mostani katonai hacacáréval.

A Balkán szempontjából azonban ennél sokkal fontosabb üzenete is van a fenti okfejtésnek, nevezetesen az, hogy Arminka Helić bárónő óva int a “boszniai megoldás” ukrajnai alkalmazásától, amivel arra is utal, hogy a Bosznia- Hercegovina helyzetét szabályozó daytoni szerződés úgy rossz, ahogy van, mert a pojácák hada a legjobb forgatókönyvből is pocsék előadást produkál, és vág a nézők képébe, akik vélhetően nem ezért fizettek, illetve fizetnek ma is.

A BALK-on már többször bíráltam/bíráltuk a daytoni szerződést, amelyet a magam véleménye szerint rég sutba kellett volna vágni, mivelhogy a szatmári békét sem lehet a mai viszonyokra alkalmazni, mindennek van ugyanis szavatossági ideje, bár ezt a békeszerződések esetében nem szokás feltüntetni.

Az oroszoknak azonban nem érdekük, hogy kivonják a forgalomból a romlott portékát, az amerikaiak pedig nem akarják megtenni, mert a daytoni szerződésnek nevezett kotyvalékot ők főzték ki, bár ennek az árát a Nyugat és az Egyesült Államok most Ukrajnában fizeti meg, az oroszok Bosznia példáján ugyanis megtanulták, hogy miként lehet más országokat folyamatos függőségben tartani.

Mindebből logikusan levonható a következtetés, hogy aki a daytoni szerződésre esküdözik éjjel és nappal, és éjt nappallá téve, az nem csak Bosznia- Hercegovina, hanem Ukrajna ellensége is, és minden fohász a daytoni szerződéshez sok kis Bosznia létrehozásának ágyaz meg a posztszovjet és a posztkommunista térségben, de vélhetően máshol is.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava