Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Horvátországban a karácsony utáni napokra a vezetés országjárása nyomja rá a bélyegét. A miniszterelnök Varasd után Petrinjában, Milanović köztársasági elnök a szomszédos településen, a tavalyi földrengésben szintén érintett Glinában járt. Plenx (Andrej Plenković miniszterelnök) felé valaki hólabdát dobott, ennek azonban tudtunkkal nem lettek következményei, Zoki Bond (Zoran Milanović köztársasági elnök) ugyanakkor megúszta a népharag megnyilvánulásai nélkül.

Nem feledkeztek meg róluk(?)

A miniszterelnöki és elnöki látogatás célja egy és ugyanaz volt: emlékeztetni a választópolgárokat arra, hogy a szóban forgó politikusok nem felejtették el őket, pedig a nehézkesen folyó újjáépítés sokaknál éppen ezt a képzetet váltotta ki.

Ráadásuk a zágrábi kormányzat irányában kritikus média az utóbbi napokban – nyilvánvalóan karácsony okán – több tudósításban számolt be a földrengések során hajlék nélkül maradt emberekről, akik közül sokan ma is konténerekben élnek, miközben a térségben még mindig nem nyugodott meg teljesen a föld.

A BALK-on már így is (túl) sokat szereplő Plenković miniszterelnök esetében csak arra szorítkozunk, hogy véleménye szerint minden rendben van, az újjáépítés esetében egy hosszantartó folyamatra kell számítani, tekintettel a természeti csapás súlyos következményeire.

A szintén gyakran emlegetett köztársasági elnök, akit a BALK olvasói Zoki Bondként is ismerhetnek, ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. A lassú tempóban, bürokratikus akadályokkal jócskán megtűzdelt újjáépítés miatt kesergő polgárokat simán rendre utasította, mondván, hogy „van aki ezzel törődjön”, viszont megajándékozta őket véget nem érő monológjainak egyikével.

A még mindig javarészt romokban heverő Glina lakosai hüledezve hallgatták, hogy Milanović a Bradley gyalogsági harci járművek beszerzésének témájára terelte a szót. Az hogy sem a színhely, sem az alkalom nem volt igazán megfelelő erre, látszólag kicsit sem zavarta, csak elmondta, ami a bögyében van.

A helyszín azért nem volt megfelelő katonai dolgok felemlegetésére, mert a háború előtt, 1991-ben Glina község, és Glina város lakosságának 65-70%-a szerb nemzetiségű volt, és egy réges-régi mondás szerint akasztott ember házában nem illik kötélről beszélni.

– Valaki olyan obstruálja, akinek ehhez szemmel láthatólag üzleti érdekei fűződnek, a helyzet drámai

– mondta a köztársaság elnök, majd a hatásos felütés után zavartalanul folytatta a maga mindent elsöprő Zoki Bond stílusában:

– Valaki, akinek ehhez szemmel láthatólag üzleti érdekei fűződnek, meg akarja akadályozni, hogy az USA által felkínált ajándék eljusson hozzánk. Itt nem egy milliárd dolláról (egy milliárd dolláros költségről – K.R.), hanem 150 millió dolláról van szó. Valaki azt akarja, hogy a horvát hadsereg ne jusson hozzá az ország védelmére nézve fontos eszközökhöz.

Milanović szerint az USA által jobbára donációként felkínált fegyverrendszert Horvátország viszonylag kis befektetéssel olyan eszközzé változtathatná, amelyet a hadsereg az elkövetkező 20 esztendőben sikeresen használhatna. Egyúttal az is kiderült, hogy a köztársasági elnök ébersége határtalan:

– Ennek a valakinek tudnia kell, hogy rajta tartom a szemem, és hogy többet tudok, mint ő hiszi, hogy tudok

– mondta Bond, Zoki Bond.

A megkésett Mikulás

Az előrehozott újévi/balkáni politikai kabarét Milorad Dodik és Bakir Izetbegović interjúja tette teljessé, amelyet a Horvát Televízió adott ajándékba nézőinek.

Dodik megkésett Mikulásként elhalmozta a horvátokat ajándékaival: az interjúból ugyanis megtudhattuk, hogy a Bosznia- Hercegovinában tapasztalható válságért nem ő, vagy a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság hibáztatható, hanem a „senki által meg nem választott” külföldiek, akik az elmúlt években 140 törvényt erőszakoltak rá Bosznia- Hercegovina nemzeteire.

Az újságíró megkérdezte Dodikot, hogy a Szerb Köztársaság esetleges kiválásával a bosznia-hercegovinai alkotmányos válság megoldható-e újabb háború nélkül, amire a boszniai szerb politikus azt válaszolta, hogy „a háború sohasem volt opció”.

Véleménye szerint a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság nem vonult ki az ország alkotmányos rendszeréből, hanem éppen ellenkezőleg, visszaállította az alkotmányos rendet. Mert – Dodik szerint – Bosznia- Hercegovinának az alkotmány nem nyújtott sokat, így a Szerb Köztársaság semmit sem vesz el tőle.

– Bosznia- Hercegovina ezzel visszatér alkotmányos keretei közé. Ha valakitől valamit elvettek, az a Szerb Köztársaság, a Föderáció és az államalkotó nemzetek, annak érdekében, hogy egy olyan közös intézményrendszert népszerűsítsenek, amely végig eredménytelenül működött

– mondta Dodik, aki végezetül annak a véleményének adott hangot, miszerint elképzelhetetlen, hogy tavaszig módosítani lehessen a bosznia-hercegovinai választási törvényt.

A tervek szerint a bosznia-hercegovinai általános választásokat 2022. október 2-án tartják. Ha egyáltalán megtartják, mert Bosznia- Hercegovinát nem csak a szerbek kiválása sodorhatja a szakadék szélére, hanem a választások szerb vagy horvát részről, esetleg mindkét említett nemzet oldaláról történő bojkottja.

– A választási törvény módosítását már 2011-től szorgalmazzuk. Annak, aki derűlátóan tekint a kérdésre, elmondhatom, hogy ez most már lehetetlen

A bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja végül kötött egy nagy masnit a verbális ajándékcsomagra, miszerint a harmadik (horvát) entitás jöhet létre, ha a bosnyákok lehetővé teszik a horvátok számára, hogy saját képviselőt válasszanak az elnökségbe, amihez mellékesen szólva módosítani kellene a választási törvényt, vagyis bele kellene nyúlni a daytoni szerződésbe. Erről itt írtunk egy érthető, és kimerítő tanulmányt.

– Véleményem szerint a harmadik államalkotó területi egység létrehozása nélkül nem beszélhetünk semmilyen Bosznia- Hercegovináról. Szerintem ez méltányos volna, és végül is megbeszélés kérdése. De a bosnyákok arra készülnek, hogy ezt leszavazzák, és ezt Bakir Izetbegović nyilvánosan is bejelentette. Miután az átszavazás a továbbiakban nem csak az elnökségre nézve lenne igaz, hanem a Népek Házára is, ez azt jelentené, hogy a horvátok nem léteznek politikai nemzetként

– mondta Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai parlament felső házára utalva, amelybe a bosnyákok, a szerbek és a horvátok 5+5+5 képviselőt delegálnak, vagyis a rendszer nem követi a lakosság számának arányát, amit bosnyák részről fájlalnak, de igyekeznek leplezni, mint amint azt tette Bakir Izetbegović, aki szintén a horvát közszolgálti televíziónak nyilatkozott.

Néz, de nem lát

– Nem látok bosnyák unitarizmust Bosznia- Hercegovinában. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a horvátok, mint a legkisebb nemzet, „relakszált” helyzetben érezzék magukat. A 300 fontos pozícióból a horvátok 46-al rendelkeznek azon túl, amit az alkotmány garantál nekik. Az ország lakosságának 15%-át alkotják, miközben a miniszteri és igazgatói helyek több mint 33%-át mondhatják magukénak

– jelentette Bakir Izetbegović, a boszniai Demokratikus Akciópárt elnöke, aki ezzel akarta a horvát nézők szívébe belopni magát, és aki egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy megnyilvánulásaiban befeketítse Dodikot, így ezt most sem hagyta ki.

– Dodik állandóan sértegeti Bosznia- Hercegovinát, sértegeti a bosnyákokat, néha a horvátokat is, és sértegeti a nemzetközi közösség képviselőit. Mindent megtesz annak érdekében, hogy kudarcba fulladjon a történet, de ebben a történetben sokkal nagyobb lesz a kudarc a boszniai Szerb Köztársaság esetében

– jósolta a legnagyobb bosnyák párt vezetője, aki szerint Dodik nem arra készül, hogy kiváljon Bosznia- Hercegovinából, hanem arra, hogy húsz évvel ezelőtti állapotokra vesse vissza a reformokat, és hogy a Szerb Köztársaság állammá váljon az államon, vagyis Bosznia- Hercegovinán belül.