Connect with us

Bosznia

KI A BŰNÖS? Az orosz külügyminiszter szerint a volt főmegbízottat terheli a felelősség a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetért

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szergej lavrov
A cikk meghallgatása

Az orosz külügyminiszter szerint Valentin Inzko, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője “felelőtlen magatartásával” jelentősen rontotta a belpolitikai légkört Bosznia- Hercegovinában. Szergej Lavrov a szarajevói Oslobođenje napilapnak/hírportálnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy abszolút komolytalan “elengedni” egy ilyen provokációt, majd becsapni az ajtót, és otthagyni a káosz következményeit a többiekre. Itt jegyzendő meg, hogy a brit baloldali Guardian szerint, nemrégiben hasonló álláspontra helyezkedett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is.

A bosnyák körökhöz közeli szarajevói központi lap/hírportál tudósítója arra hívta fel az orosz külügyminiszter figyelmét, hogy Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja azt állítja, hogy a “békét veszélyeztető fenyegetéseit” Oroszország egyértelműen támogatja, majd megkérdezte Lavrovot, hogy ez tényleg így van-e.

Az orosz külügyminiszter válaszában mindenek előtt megjegyezte, hogy nem tud egyetérteni azzal a tézissel, miszerint Milorad Dodik bosznia-hercegovinai elnökségi tag kezdeményezései veszélyt jelentenek a békére, és az ilyen kijelentéseket nem csak, hogy nem osztja, hanem megalapozatlannak is tartja.

– Oroszország, mint a daytoni békemegállapodás egyik kezes állama, rendkívül felelősségteljesen közelíti meg kötelezettségeit, és szorosan figyelemmel kíséri a bosznia-hercegovinai helyzet alakulását. Őszintén szólva aggaszt bennünket az etnikumok közötti párbeszéd és az országba vetett bizalom mértékének példátlan csökkenése a konfliktus utáni időszakban

– jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki úgy fogalmazott, hogy Moszkva véleménye szerint a daytoni etnikai-közigazgatási architektúra felülvizsgálatára irányuló kísérleteket külföldről támogatják, országokat azonban nem nevezett meg. Mellékesen szólva azonban nem nehéz kitalálni, hogy “mire is gondolt a költő”.

– Véleményünk szerint ez összefüggésben áll a Bosznia- Hercegovinával kapcsolatban megjelenő unitarizmusra és központosításra való törekvésekkel az országot alkotó népek és entitások alkotmányos jogkörének rovására. Egy ilyen politika rendkívül veszélyes az ország, a régió és Európa egészére nézve

– jelentette ki Szergej Lavrov, aki szerint Oroszország erre figyelmeztette mind a Bosznia- Hercegovinán belüli partnereit, mind a “külső játékosokat”, majd itt tért ki a nemzetközi közösség nyáron távozott főmegbízottjának szerepére, és a népírtás tagadásával kapcsolatban hozott törvényerejű rendeletre.

– Valentin Inzko volt főképviselő is jelentősen rontotta a belpolitikai légkört teljesen felelőtlen magatartásával a Btk.-módosításokkal kapcsolatban. Teljesen komolytalan egy ilyen provokációt megengedni szó szerint a lemondás előestéjén, becsapni az ajtót, és mindenkit otthagyni az azt követő káosz következményeinek rendezésében

– fogalmazott az orosz külügyminiszter, aki szerint a mostani eset “ismét megmutatta”, hogy a főképviselő a külső protektorátus intézménye, és nemcsak túlhaladott, hanem a problémák forrásává is vált.

– Rég megérett az idő arra, hogy ezt megszüntessék, és hogy a szuverén Bosznia- Hercegovinát felszabadítsák a túlzott gyámság alól, amely megalázó az ország népei számára

– mondta Szergej Lavrov, aki ezzel egyértelművé tette, hogy Moszkva a főmegbízotti hivatal felszámolására törekszik, ami egyébként legalább annyira jelenti a daytoni szerződés felrúgását, mint az unitarizmusra és központosításra vonatkozó törekvések, miközben mindenki Daytonra teszi le a nagyesküt.

Nincs semmilyen párbeszéd

Bosznia- Hercegovinában nincs párbeszéd a három “államalkotó nemzet” között, most körülbelül ugyanaz a helyzet, mint 25 évvel ezelőtt: a szerbek és a horvátok nem akarnak együtt élni a bosnyákokkal, az utóbbiak viszont úgy akarnak együtt élni az előző kettővel, hogy ők viszik a prímet.

De nincs párbeszéd a nagyhatalmak között sem, amelyek közül az egyik nyíltan a szerbeket támogatja, a másik pedig a bosnyákokat, miközben a boszniai horvátok az anyaországuk segítségével akarnak érvény szerezni elvárásaiknak: közkeletű megfogalmazással élve, hol Brüsszelbe szaladnak, hol meg Washingtonba. Persze, a futkározásból kiveszik a részüket a bosnyákok is, akik most Brüsszelhez fordultak a magyar miniszterelnök nyilatkozatai miatt.

– Meg kell említenem, hogy Washington az utóbbi időben kerüli, hogy Bosznia- Hercegovináról, vagy magáról a balkáni kérdésről beszéljen velünk. Reméljük, hogy a Biden-kormányzatnak lesz elég politikai akarata és oka arra, hogy a Balkánt ne változtassa az oroszellenes konfrontáció újabb frontjává, ami végzetes következményekkel járhat az egész Európára nézve

– jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ennek ellenére cáfolta, hogy Bosznia- Hercegovina a globális “orosz-amerikai konfrontáció áldozata”.

– Oroszország nem mások érdekeinek a rovására oldja meg problémáit, és nem állítja a partnereit egy abszolút hamis választás elé, hogy “vagy velünk, vagy ellenünk”

– szögezte le Lavrov, aki itt mondott még olyan közhelyeket, hogy Oroszország minden fél érdekeit figyelembe veszi, hogy a befogadó párbeszédre törekszik, vagy hogy a regionális kérdések regionális megoldásokat igényelnek.

Ezek a közhelyek a másik oldalon is ismerősen csenghetnek, hiszen ott ugyanúgy előkelő helyet foglalnak a diplomáciai szöveggyűjtemények azon fejezetében, amelyben a szimpatikusság/jófejűség látszatát keltő semmitmondások szerepelnek.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava