Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Bosznia

SÜLLYESZTŐ: Az EU magyar közbenjárásra módosítaná a srebrenicai népírtásról hozott törvényt, avagy az időablak jelentősége

várhelyi SÜLLYESZTŐ: Az EU magyar közbenjárásra módosítaná a srebrenicai népírtásról hozott törvényt, avagy az időablak jelentősége srebrencia
Egy bosnyák imám a srebrenicai temetőben (Forrás: Twitter)

Olvasási idő: 5 perc

A baloldali Guardian brit lap beszámolója szerint az Európai Unió azon dolgozik, hogy módosítsa a srebrenicai népirtásról szóló törvényt, amelyet a nemzetközi közösség korábbi főmegbízottja, Valentin Inzko hozott “lelépése előtt” egy nappal, és amelyet sokak szerint – főleg a szerb oldalon – elmélyítette a boszniai válságot. Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője júliusban rendelettel módosította a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet, és megtiltotta a srebrenicai és egyéb népirtás tagadását. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményt kibővítő bonni felhatalmazások értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket hozni, vagy politikusokat felmenteni Bosznia-Hercegovinában.

Várhelyi szerint Inzko a bűnös

Az EU magas rangú tisztségviselői a színfalak mögött azon dolgoznak, hogy „kijavítsák” azt az osztrák Inzko által bevezetett törvényt, amely kriminalizálja 8000 muzulmán srebrenicai lemészárlásának tagadását, miután megállapítást nyert, hogy az Inzko által bevezetett törvény regionális konfliktus kirobbanásának kockázatát rejti magában. (Némi malíciával megjegyezhetnénk, hogy már megint egy osztrák miatt fenyeget háború Bosznia-Hercegovinában.)

Milorad Dodikot, a háromoldalú bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagját az utóbbi hónapokban azok a vádak érték, miszerint az ország szétverésére törekedett azzal, hogy kezdeményezte a boszniai szerbek részvételének visszavonását az állami szintű intézményekből.

Mellékesen szólva az általa erőltetett szabályt maga Dodik sem tartotta be, ezért következetességgel aligha vádolható, bár a nemzetközi vezetőkkel készült “családi fotókon” látható, hogy ha nem is vonult ki, de demonstratívan félrevonult (lásd az alábbi képet, de nem ez az egyetlen ilyen eset, csak ez illik a szövegkörnyezethez).

A boszniai szerbek a szövetségi közigazgatásból történő ki/félrevonulással párhuzamosan megkezdték a központi szervekre ruházott jogkörök visszadelegálását a boszniai Szerb Köztársaság szintjére, amivel megerősítették a szerb entitás jogi státusát és kiválási szándékát. A boszniai szerb lépéseket széles körben elítélte a nemzetközi közösség, főleg annak a nyugati félteke, amely azzal vádolta meg Dodikot, hogy háborúba sodorja a térséget.

várhelyi SÜLLYESZTŐ: Az EU magyar közbenjárásra módosítaná a srebrenicai népírtásról hozott törvényt, avagy az időablak jelentősége 3 trojka varhelyi 1 500x319

A nyugati megnyilvánulásoknak tapsoltak is erőteljesen a szarajevói bosnyák vezetők, akik kerülőre-fordulóra Srebrenicát emlegették, ami már Zoran Milanovićnak is feltűnt (most teljesen mindegy, hogy szeretjük, vagy nem szeretjük Zoki Bondot), a horvát elnök ugyanis megjegyezte, hogy a bosnyák vezetők a “halottak számával történő licitálásukkal” túldimenzionálják az általuk elszenvedett áldozat nagyságát.

A Guardian beszámolójában azt írja, hogy kiszivárgó hírek szerint Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az Inzko által életbe léptetett “népirtási törvény” felelős a jelenlegi válság előidézéséért.

Az időablak jelentősége

A baloldali brit lap szerint Várhelyi – aki az Európai Unió és a Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatok erősítéséért felelős – az EU boszniai küldöttségével folytatott megbeszélésen azt az „őszinte értékelését” adta, hogy “Inzko okolható az országban kialakult jelenlegi politikai válságért”, illetve azért, hogy a nemzetközi közösség főképviselői hivatala elveszítette legitimitását.

A bonyolult daytoni rendszert itt igyekeztünk kibogozni, ebbe most csak annyira mennénk bele, hogy ebben a rendszerben létezik egy irányító testület (tagjai: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, az EU soros elnöke, az Európai Bizottság, valamint az Iszlám Konferencia Szervezete, amelyet Törökország képvisel), amelynek fő feladata, hogy a főmegbízottat politikai iránymutatásokkal lássa el, de a főmegbízott személyére is ez a testület tesz ajánlást, amit – és ez a lényeg – az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagy jóvá, vagy nem hagy jóvá. Most az utóbbi eset forog fenn, hiszen Oroszország és Kína nem szavazta meg az új főmegbízott, Christian Schmidt kinevezését, aki ennek ellenére átvette hivatalát Szarajevóban.

Erre mondják a szerbek – és most Várhelyi is – hogy Schmidt tulajdonképpen “illegális/illegitim főmegbízott”, mert a Biztonsági Tanácsban nem szerezte meg a szükséges (nagyhatalmi) támogatást.

A Guardian úgy tudja, hogy Várhelyi szerint Inzko rendelete jogi szempontból vitathatatlan, viszont az problémás, hogy a távozó főképviselő megbízatásának utolsó napján vezette be az törvényt, olyan – ezt már mi jegyezzük meg – utánam a vízözön jelleggel. Várhelyi állásfoglalása abból a jegyzőkönyvből derül ki, amely az EU boszniai küldöttségével folytatott november 25-i megbeszélésen készült.

Különösen azért problémás, mivel ez egy fontos döntés volt, alapos vitának kellett volna megelőznie, amelyben mindenki részt vesz. A kérdés most az, hogy ezt miként lehet korrigálni

– jegyezte meg Várhelyi, akivel kapcsolatban a Guardian arra emlékeztetett, hogy a jobboldali Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz közeli uniós tisztségviselő.

A brit lap szerint Várhelyi azt is kijelentette, hogy a boszniai muszlim (bosnyák) vezetés hajlandó megoldani a kérdést egy új törvény elfogadásával, amely visszahozhatja Dodikot és a boszniai szerb entitást a képbe.

A kiszivárogtatott jegyzőkönyv szerint Várhelyi úgy véli, hogy van kiút a jelenlegi válságból, hiszen a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének december 10-i rendkívüli ülésén, amelyen a képviselők támogatták a kormányzati jogkörök visszavételét a központi szervektől, hagytak egy “időablakot”.

Itt szúrjuk közbe, hogy Milorad Dodik ezen az ülésen hencegett/dicsekedett azzal, hogy vannak külföldi barátai, ugyanakkor árulónak nevezte a vele szembe szegülő boszniai szerb ellenzéket.

A Guardian beszámolója szerint Várhelyi azzal a feltétellel hagyta jóvá a boszniai szerb parlament fent említett döntését a boszniai szerb haderő létrehozásáról, valamint az adóigazgatás, az igazságszolgáltatás és a hírszerzés saját jogkörbe helyezéséről, ha azok jogerőre emelkedését a szerbek hat hónappal elhalasztják, hogy legyen idő a tárgyalásokra.

A baloldali londoni lap megjegyzi, hogy Várhelyi szerint a népirtási törvény által előidézet helyzet kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy Milorad Dodik elismerje Inzko utódjának legitimitását, a német Christian Schmidtet, aki szerint a térség a boszniai háború óta eltelt negyedszázad óta legnagyobb válsága előtt áll, vagy már benne is tocsog.

Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta az értesülést, ennek fényében azonban nagyobb jelentőséget nyer Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozata és elhatározása, hogy megakadályozza Milorad Dodik szankcionálását az Európai Unió részéről, aminek a német külügyminiszter a legnagyobb szószólója.

Orbán jelezte, hogy a boszniai helyzetről tárgyalni kíván az új német vezetéssel, Szijjártó Péter pedig arra szólította fel a német kormányt, hogy képviselői utazzanak el Banja Lukába, és tárgyaljanak a boszniai szerbek képviselőivel, mert lehet, hogy az “segítene a helyzet megértésében”.

Ugyanakkor az előállt helyzet “korrigálásával” kapcsolatban nem került megemlítésre az Egyesült Államok szerepe és véleménye, mert abban szinte biztosak lehetünk, hogy ehhez Bosznia-Hercegovina és a daytoni szerződés főszponzorának, Washingtonnak is lesz még egy-két szava.


Iratkozz fel a napi hírlevélre!

várhelyi SÜLLYESZTŐ: Az EU magyar közbenjárásra módosítaná a srebrenicai népírtásról hozott törvényt, avagy az időablak jelentősége balkanac nagy

Időjárás

Facebook-követés


Google-válogatás