Bosznia
VÁRHELYI ÉS DODIK ÖSSZEBESZÉLT: Szarajevóban ezt olvasták ki az EU misszióvezetőjének Brüsszelbe küldött jelentéséből, jött is a cáfolat
Egy szarajevói internetes portál beszámolója szerint november végén Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos megállapodott Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusával arról, hogy az entitás parlamentje rendkívüli ülést tart, amelyen visszaveszi Bosznia-Hercegovinától a szövetségi államra átruházott kompetenciák jelentős részét. Az istraga.ba Johann Sattlernek, az Európai Unió szarajevói misszióvezetője Brüsszelbe küldött jelentésére hivatkozva azt írta, hogy a magyar bővítési biztos egyetértett/megállapodott Dodikkal abban, miszerint a jogkörök visszadelegálásának megkezdését hat hónapra elhalasztják. A 25 oldalas Sattler-jelentéshez az istraga.ba jutott hozzá, és tette közzé annak egyes részleteit.
Az események rekonstruálása
Az EU bosznia-hercegovinai küldöttségvezetőjének, Johann Sattlernek a jelentése azt erősíti meg, hogy „véletlenek pedig nincsenek” – mert a boszniai hírportál szerint a véletlenek menetrendjét Várhelyi és Dodik előre lekártyázta.
A Sattler-jelentés állítólag november 25-én érkezett meg Brüsszelbe, ahol azonban nem léptek, mert nem olvasták el, vagy mert nem éppen azt tartalmazza, amit az istraga.ba említésre méltónak talált. A cikk azonban elég nagy kavarodást okozott, azért fogalmazunk, így mert nem szeretnénk itt az elején rögtön az egyik érintett személy szavaival élni, és mert igencsak összefügg Magyarországgal is.
Az események önmagukban ugyan nem cáfolják meg az istraga.ba cikkét, de a történteket rendkívül nehéz rekonstruálni, miután megszoktuk már, hogy a politika a szófacsarás művészete, de csak akkor, ha egyáltalán művészetnek szándékozunk tekinteni. Mi összeraktunk egy mozaikot, ennek során jó néhány forrást igénybe vettünk, de korántsem mernénk állítani, hogy megtaláltuk az igazságot.
Inkább csak megnyitunk néhány kérdést, de óva intünk mindenkit bármilyen megdönthetetlen konklúzió levonásától, nem ismerjük ugyanis az összes tényt, és ha ismernénk is, ez a Balkán, ahol tonnaszámra gyártják a történelmet, és sokféle igazság létezik, de a valóság mindegyiktől eltér vagy többé, vagy kevésbé.
Azért érdemes elővenni a naptárt, és visszalapozni néhány hetet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, november 6-án néhány órás „váratlan”, vagyis inkább „meglepetésszerű” látogatást tett Banja Lukában, amiről a BALK információi szerint Szarajevóban is a sajtóból értesült az illetékesek jó része, a látogatást tehát nem verték előre nagydobra.
Milorad Dodik a Banja Lukához közeli Laktašiban látta vendégül a magyar miniszterelnököt, és Szijjártó Péter külügyminisztert, akiket ezt követően elvittek abba a helyi szeszfőzdébe is, ahol a Đedova rakija (Nagyapa pálinkája) elnevezésű szeszes italt állítják elő. Ez lehet egy elterelő információ, amellyel a valódi okot leplezték.
A találkozó érdemi részét minden bizonnyal nem a pálinka miatt tartották a Banja Lukához közeli Laktašiban, hanem azért, mert Banja Lukát az ellenzék, vagyis egy boszniai szerb Karácsony irányítja, és nem szerették volna, hogy a „kelleténél több részlet” kiszivárogjon. Az ellenzéki győzelmet annak idején Dodik „churchilli öntudattal” reagálta le.
A Dodik-Orbán találkozót követően Várhelyi uniós bővítési biztos november végén Boszniába látogatott, ahol az Európai Unió nevében felszólította az egymással rivalizáló bosznia-hercegovinai vezetőket, hogy folytassák a párbeszédet, mert különben az ország, értsd, ők személyesen is, jelentős összegektől esnek el, mivel arrafelé erősen enyvesek a kezek, tehát ez eléggé nyomós érvnek számít.
Erre rímel Orbán Viktor bejelentése, hogy Magyarország ugyanakkor 100 millió euróval támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot. A miniszterelnöki indoklás szerint a magyar kormány a felelős szomszédságpolitika jegyében és a régió stabilitása érdekében adja Dodikéknak ezt az összeget, pontosabban a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és közepes vállalkozásoknak gazdaságfejlesztési támogatásaként. Hivatalosan, de hogy ezek a pénzek aztán valójában hol végzik, azzal kapcsoltban találgatásokba nem bocsátkoznánk.
A kormányinfón történt miniszterelnöki bejelentés előtt Várhelyi Olivér a Twitteren közölte, országgal, de főleg a világgal, hogy beszélt Milorad Dodikkal, mert szerette volna „nyomon követni” legutóbbi látogatását.
– írta Várhelyi december 17-én a Twitteren, a bejegyzést azonban nem csak angolról, hanem diplomáciai nyelvről lefordítva, Várhelyi – ismerve Dodik „heves vérmérsékletét” – azt üzente a boszniai szerb politikusnak az általánosságokba becsomagolva, hogy maradjon már veszteg, és tartsa a száját. Az üzenet második fele is érdekes, hiszen a magyar bővítési biztos ismételten befenyítette a boszniai vezetőket, hogy ha nem tesznek sürgős lépéseket a feszültség oldására, és nem tartózkodnak a bizalom és az állami intézmények aláásásától, akkor azt kockáztatják, hogy „szignifikáns” anyagi támogatástól esnek el, kivéve a boszniai szerbeket, illetve Dodikot, akiket/akit a magyar állam már megtámogatott. 
Várhelyi itt nem említette, hogy a másik két nemzet képviselővel is beszélt volna korábbi tárgyalásainak „nyomon követése” érdekében.
Annak felsorolására itt most nincs idő, és nincs hely, hogy ki mindenki válaszolt a magyar bővítési biztosnak a Twitteren, és hogy a válaszolok mit tartalmaztak.
Kanyarodjuk innen inkább vissza a boszniai szerbek december 10-i üléséhez, főleg hogy Várhelyinek más feladatai is voltak a keleti bővítés terén, Grúziát, Moldovát, Montenegrót, Koszovót vagy éppen Szerbiát illetően.
A Sattler-jelentés
Az istraga.ba birtokába került, és három diplomáciai forrás által is hitelesnek minősített dokumentumot Sattler nagykövet közvetlenül azt követően írta, hogy a bővítési biztos november 24-én és 25-én Bosznia-Hercegovinában járt, és találkozott az ottani legnagyobb politikai pártok tisztségviselőivel és vezetőivel.
Az istraga.ba szerint Sattler jelentésében megjegyezte, hogy Várhelyi Olivér látogatása során a boszniai szerb parlament rendkívüli üléséhez kapcsolódó tevékenységekről tárgyalt Dodikkal. Ne feledjük el, hogy ekkora majdnem három hét telt el az Orbán-Dodik találkozótól, tehát volt idő a Boszniával kapcsolatos magyar álláspont kimunkálására, amelyet Várhelyi az európai elképzelések mellett/helyett prezentálhatott a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagjának, beleértve ebbe a száz milliós támogatást is, de ezt fogjuk fel feltételezésként.
Az uniós misszióvezető jelentése szerint állítólag megállapodás jött létre arról, hogy a boszniai válság előidézésével kapcsolatos felelőséget Valentin Inzkora, a nemzetközi közösség korábbi bosznia-hercegovinai főképviselőjére hárítják át a Srebrenicát érintő népirtási törvény kihirdetése miatt, amiről korábban már a Guardian is beszámolt, és ahogy azt a Dodik körüli boszniai szerbek mantrázzák.
Az istraga.ba megjegyezte, hogy a december 10-re tervezett rendkívüli üléssel kapcsolatban a bővítési biztos (Várhelyi Olivér) kifejtette, hogy az ülés valóban megtörténik/megtörténhet, de a boszniai szövetségi állami intézményekből való egyoldalú kilépésről szóló törvény elfogadására/életbe léptetésére 6 hónapos moratóriumot kell bevezetni. Sattler szerint megállapodás jött létre abban is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság képviselői lesznek a felelősek minden ellentétes lépésért.
Ennek alapján felmerülhet a gyanú, hogy Budapestről pontosan megmondták Dodikéknak, hogy mit kell tenniük – ezzel kapcsolatban a szóban forgó parlamenti ülésen a boszniai szerb ellenzéket leárulózó Dodik egyértelműen ellenfelei tudtára adta – hogy vannak külföldi barátai, bár ezeket a barátokat akkor nem nevezte meg.
Az istraga.ba szerint teljesen egyértelmű, hogy a vezérlés Budapestről történt, Várhelyi és Dodik ugyanis a boszniai szerb parlamenti határozatok „hatályba lépésének” dinamikája mellett „megegyezett” a rendkívüli ülés megtartásának időpontjában is.
És akkor most megint érdemes elővenni a naptárt, a Sattler-jelentés ugyanis november 25-én készült, és az istraga.ba szerint már akkor az szerepelt benne, hogy a rendkívüli parlamenti ülést a boszniai szerbek december 10-én tartják meg. Megjegyzendő hogy a „látszatdemokrácia jegyében” a boszniai szerb nemzetgyűlés kollégiuma hivatalosan csak december 7-én döntött az időpontról, vagyis az ülést „véletlenül” pontosan arra a napra tette, amely a Sattler-jelentésében is szerepel.
Cáfolat vagy megerősítés
Az istraga.ba arról is beszámolt, hogy a fent említett cikkre reagált Milorad Dodik, a szövetségi elnökség szerb tagja és az Európai Unió szarajevói misszióvezetőjének hivatala is.
Először nézzük, hogy mit mondott a cikkel kapcsolatban Milorad Dodik, az ő nyilatkozata „konkrétabb és rövidebb” is. A Dodiknak feltett kérdés arra vonatkozik, hogy mit mondott neki Várhelyi Olivér az előző uniós főmegbízottal, Valentin Inzkoval kapcsolatban.
– jelentette ki Dodik, az általa említett Avdić pedig a fent ismertetett cikket jegyzi, „oknyomozó tevékenységért” két évvel ezelőtt már életveszélyesen megfenyegették, akkor kiállt mellette az újságírók védelmére alakított szervezet, a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists (CPJ) is, ennek további részleteibe itt nem mennénk bele.
Az Európai Unió szarajevói misszióvezetőjének hivatala ezzel párhuzamosan arról tájékoztatott, hogy a Várhelyivel folytatott találkozón Dodik elmondta: december 10-re hívja össze a boszniai szerb parlament ülését, hogy megkezdje a jogkörök visszavonásának folyamatát, amiből nem lehet arra következtetni, hogy ehhez jóváhagyást vagy beleegyezést kapott.
– olvasható a misszió közleményében, amelyben megjegyezték azt is, hogy Várhelyi álláspontját világosan kifejtette sajtónyilatkozataiban is, amelyek során hangoztatta, hogy a Szerb Köztársaság vezetésének tervei az állami intézmények lerombolására távolabb vinnék Bosznia-Hercegovinát az Európai Unió jogi normáitól, és az ország várakozásra kényszerülne az Európai Unióba vezető úton.
Ezen kívül az uniós bővítési biztos azt is kiemelte, hogy ennek negatív hatása lenne a gazdaságra és a polgárokra is.
A sajtónyilatkozat szerint ezt az álláspontját Várhelyi megismételte néhány nappal ezelőtt, amikor megbeszélést folytatott Milorad Dodikkal, akit felszólított arra, hogy ne tegyen semmilyen egyoldalú és visszafordíthatatlan lépést az állami intézmények lerombolása terén.
A dokumentum megjegyzi, hogy a boszniai szerb parlamentben december 10-én elfogadott állásfoglalásoknak nincs végrehajtó hatályuk, megszavazásuk azonban újabb lépést jelent az eszkalációhoz vezető zsákutcában. A nyilatkozat szerint az Európai Unió teljes mértékben támogatja a Bosznia-Hercegovina területi integritását és szuverenitását, és elutasít minden tervet, amely aláássa Bosznia-Hercegovina alkotmányos kereteit/rendjét.
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
Az UEFA főtitkára meglepődött az MLSZ állásfoglalásán, írt is rögtön Vági úrnak
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
-
Szerbia6 nap telt el azótaMagyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
-
Ukrajna6 nap telt el azótaA Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
-
Koszovó5 nap telt el azótaAláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
Szerbia7 nap telt el azótaA belgrádi orosz nagykövetség az Európából kiutasított orosz diplomaták gyűjtőhelye
