VÁRHELYI ÉS DODIK ÖSSZEBESZÉLT: Szarajevóban ezt olvasták ki az EU misszióvezetőjének Brüsszelbe küldött jelentéséből, jött is a cáfolat

A cikk meghallgatása

Egy szarajevói internetes portál beszámolója szerint november végén Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos megállapodott Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusával arról, hogy az entitás parlamentje rendkívüli ülést tart, amelyen visszaveszi Bosznia- Hercegovinától a szövetségi államra átruházott kompetenciák jelentős részét. Az istraga.ba Johann Sattlernek, az Európai Unió szarajevói misszióvezetője Brüsszelbe küldött jelentésére hivatkozva azt írta, hogy a magyar bővítési biztos egyetértett/megállapodott Dodikkal abban, miszerint a jogkörök visszadelegálásának megkezdését hat hónapra elhalasztják. A 25 oldalas Sattler-jelentéshez az istraga.ba jutott hozzá, és tette közzé annak egyes részleteit.

Az események rekonstruálása

Az EU bosznia-hercegovinai küldöttségvezetőjének, Johann Sattlernek a jelentése azt erősíti meg, hogy “véletlenek pedig nincsenek” – mert a boszniai hírportál szerint a véletlenek menetrendjét Várhelyi és Dodik előre lekártyázta.

A Sattler-jelentés állítólag november 25-én érkezett meg Brüsszelbe, ahol azonban nem léptek, mert nem olvasták el, vagy mert nem éppen azt tartalmazza, amit az istraga.ba említésre méltónak talált. A cikk azonban elég nagy kavarodást okozott, azért fogalmazunk, így mert nem szeretnénk itt az elején rögtön az egyik érintett személy szavaival élni, és mert igencsak összefügg Magyarországgal is.

Az események önmagukban ugyan nem cáfolják meg az istraga.ba cikkét, de a történteket rendkívül nehéz rekonstruálni, miután megszoktuk már, hogy a politika a szófacsarás művészete, de csak akkor, ha egyáltalán művészetnek szándékozunk tekinteni. Mi összeraktunk egy mozaikot, ennek során jó néhány forrást igénybe vettünk, de korántsem mernénk állítani, hogy megtaláltuk az igazságot.

Inkább csak megnyitunk néhány kérdést, de óva intünk mindenkit bármilyen megdönthetetlen konklúzió levonásától, nem ismerjük ugyanis az összes tényt, és ha ismernénk is, ez a Balkán, ahol tonnaszámra gyártják a történelmet, és sokféle igazság létezik, de a valóság mindegyiktől eltér vagy többé, vagy kevésbé.

Azért érdemes elővenni a naptárt, és visszalapozni néhány hetet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, november 6-án néhány órás “váratlan”, vagyis inkább “meglepetésszerű” látogatást tett Banja Lukában, amiről a BALK információi szerint Szarajevóban is a sajtóból értesült az illetékesek jó része, a látogatást tehát nem verték előre nagydobra.

Milorad Dodik a Banja Lukához közeli Laktašiban látta vendégül a magyar miniszterelnököt, és Szijjártó Péter külügyminisztert, akiket ezt követően elvittek abba a helyi szeszfőzdébe is, ahol a Đedova rakija (Nagyapa pálinkája) elnevezésű szeszes italt állítják elő. Ez lehet egy elterelő információ, amellyel a valódi okot leplezték.

A találkozó érdemi részét minden bizonnyal nem a pálinka miatt tartották a Banja Lukához közeli Laktašiban, hanem azért, mert Banja Lukát az ellenzék, vagyis egy boszniai szerb Karácsony irányítja, és nem szerették volna, hogy a “kelleténél több részlet” kiszivárogjon. Az ellenzéki győzelmet annak idején Dodik “churchilli öntudattal” reagálta le.

A Dodik- Orbán találkozót követően Várhelyi uniós bővítési biztos november végén Boszniába látogatott, ahol az Európai Unió nevében felszólította az egymással rivalizáló bosznia-hercegovinai vezetőket, hogy folytassák a párbeszédet, mert különben az ország, értsd, ők személyesen is, jelentős összegektől esnek el, mivel arrafelé erősen enyvesek a kezek, tehát ez eléggé nyomós érvnek számít.

Erre rímel Orbán Viktor bejelentése, hogy Magyarország ugyanakkor 100 millió euróval támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot. A miniszterelnöki indoklás szerint a magyar kormány a felelős szomszédságpolitika jegyében és a régió stabilitása érdekében adja Dodikéknak ezt az összeget, pontosabban a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és közepes vállalkozásoknak gazdaságfejlesztési támogatásaként. Hivatalosan, de hogy ezek a pénzek aztán valójában hol végzik, azzal kapcsoltban találgatásokba nem bocsátkoznánk.

A kormányinfón történt miniszterelnöki bejelentés előtt Várhelyi Olivér a Twitteren közölte, országgal, de főleg a világgal, hogy beszélt Milorad Dodikkal, mert szerette volna “nyomon követni” legutóbbi látogatását.

– Hangsúlyoztam, hogy sürgős lépésekre van szükség a feszültségek oldására, illetve azoknak a retorikáknak és akcióknak az elkerülésére, amelyek aláássák a bizalmat és az állami intézményeket, ezek működését sürgősen helyre kell állítani

– írta Várhelyi december 17-én a Twitteren, a bejegyzést azonban nem csak angolról, hanem diplomáciai nyelvről lefordítva, Várhelyi – ismerve Dodik “heves vérmérsékletét” – azt üzente a boszniai szerb politikusnak az általánosságokba becsomagolva, hogy maradjon már veszteg, és tartsa a száját. Az üzenet második fele is érdekes, hiszen a magyar bővítési biztos ismételten befenyítette a boszniai vezetőket, hogy ha nem tesznek sürgős lépéseket a feszültség oldására, és nem tartózkodnak a bizalom és az állami intézmények aláásásától, akkor azt kockáztatják, hogy “szignifikáns” anyagi támogatástól esnek el, kivéve a boszniai szerbeket, illetve Dodikot, akiket/akit a magyar állam már megtámogatott.

Várhelyi itt nem említette, hogy a másik két nemzet képviselővel is beszélt volna korábbi tárgyalásainak “nyomon követése” érdekében.

Annak felsorolására itt most nincs idő, és nincs hely, hogy ki mindenki válaszolt a magyar bővítési biztosnak a Twitteren, és hogy a válaszolok mit tartalmaztak.

Kanyarodjuk innen inkább vissza a boszniai szerbek december 10-i üléséhez, főleg hogy Várhelyinek más feladatai is voltak a keleti bővítés terén, Grúziát, Moldovát, Montenegrót, Koszovót vagy éppen Szerbiát illetően.

A Sattler-jelentés

Az istraga.ba birtokába került, és három diplomáciai forrás által is hitelesnek minősített dokumentumot Sattler nagykövet közvetlenül azt követően írta, hogy a bővítési biztos november 24-én és 25-én Bosznia- Hercegovinában járt, és találkozott az ottani legnagyobb politikai pártok tisztségviselőivel és vezetőivel.

Az istraga.ba szerint Sattler jelentésében megjegyezte, hogy Várhelyi Olivér látogatása során a boszniai szerb parlament rendkívüli üléséhez kapcsolódó tevékenységekről tárgyalt Dodikkal. Ne feledjük el, hogy ekkora majdnem három hét telt el az Orbán- Dodik találkozótól, tehát volt idő a Boszniával kapcsolatos magyar álláspont kimunkálására, amelyet Várhelyi az európai elképzelések mellett/helyett prezentálhatott a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagjának, beleértve ebbe a száz milliós támogatást is, de ezt fogjuk fel feltételezésként.

Az uniós misszióvezető jelentése szerint állítólag megállapodás jött létre arról, hogy a boszniai válság előidézésével kapcsolatos felelőséget Valentin Inzkora, a nemzetközi közösség korábbi bosznia-hercegovinai főképviselőjére hárítják át a Srebrenicát érintő népirtási törvény kihirdetése miatt, amiről korábban már a Guardian is beszámolt, és ahogy azt a Dodik körüli boszniai szerbek mantrázzák.

Az istraga.ba megjegyezte, hogy a december 10-re tervezett rendkívüli üléssel kapcsolatban a bővítési biztos (Várhelyi Olivér) kifejtette, hogy az ülés valóban megtörténik/megtörténhet, de a boszniai szövetségi állami intézményekből való egyoldalú kilépésről szóló törvény elfogadására/életbe léptetésére 6 hónapos moratóriumot kell bevezetni. Sattler szerint megállapodás jött létre abban is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság képviselői lesznek a felelősek minden ellentétes lépésért.

Ennek alapján felmerülhet a gyanú, hogy Budapestről pontosan megmondták Dodikéknak, hogy mit kell tenniük – ezzel kapcsolatban a szóban forgó parlamenti ülésen a boszniai szerb ellenzéket leárulózó Dodik egyértelműen ellenfelei tudtára adta – hogy vannak külföldi barátai, bár ezeket a barátokat akkor nem nevezte meg.

Az istraga.ba szerint teljesen egyértelmű, hogy a vezérlés Budapestről történt, Várhelyi és Dodik ugyanis a boszniai szerb parlamenti határozatok “hatályba lépésének” dinamikája mellett “megegyezett” a rendkívüli ülés megtartásának időpontjában is.

És akkor most megint érdemes elővenni a naptárt, a Sattler-jelentés ugyanis november 25-én készült, és az istraga.ba szerint már akkor az szerepelt benne, hogy a rendkívüli parlamenti ülést a boszniai szerbek december 10-én tartják meg. Megjegyzendő hogy a “látszatdemokrácia jegyében” a boszniai szerb nemzetgyűlés kollégiuma hivatalosan csak december 7-én döntött az időpontról, vagyis az ülést “véletlenül” pontosan arra a napra tette, amely a Sattler-jelentésében is szerepel.

Cáfolat vagy megerősítés

Az istraga.ba arról is beszámolt, hogy a fent említett cikkre reagált Milorad Dodik, a szövetségi elnökség szerb tagja és az Európai Unió szarajevói misszióvezetőjének hivatala is.

Először nézzük, hogy mit mondott a cikkel kapcsolatban Milorad Dodik, az ő nyilatkozata “konkrétabb és rövidebb” is. A Dodiknak feltett kérdés arra vonatkozik, hogy mit mondott neki Várhelyi Olivér az előző uniós főmegbízottal, Valentin Inzkoval kapcsolatban.

– Azt mondta, hogy Avdo Avdić sz*arást csinál Bosznia- Hercegovinában

– jelentette ki Dodik, az általa említett Avdić pedig a fent ismertetett cikket jegyzi, “oknyomozó tevékenységért” két évvel ezelőtt már életveszélyesen megfenyegették, akkor kiállt mellette az újságírók védelmére alakított szervezet, a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists (CPJ) is, ennek további részleteibe itt nem mennénk bele.

Az Európai Unió szarajevói misszióvezetőjének hivatala ezzel párhuzamosan arról tájékoztatott, hogy a Várhelyivel folytatott találkozón Dodik elmondta: december 10-re hívja össze a boszniai szerb parlament ülését, hogy megkezdje a jogkörök visszavonásának folyamatát, amiből nem lehet arra következtetni, hogy ehhez jóváhagyást vagy beleegyezést kapott.

– Éppen ellenkezőleg, Várhelyi ellenezte ezeket a terveket

– olvasható a misszió közleményében, amelyben megjegyezték azt is, hogy Várhelyi álláspontját világosan kifejtette sajtónyilatkozataiban is, amelyek során hangoztatta, hogy a Szerb Köztársaság vezetésének tervei az állami intézmények lerombolására távolabb vinnék Bosznia- Hercegovinát az Európai Unió jogi normáitól, és az ország várakozásra kényszerülne az Európai Unióba vezető úton.

Ezen kívül az uniós bővítési biztos azt is kiemelte, hogy ennek negatív hatása lenne a gazdaságra és a polgárokra is.

A sajtónyilatkozat szerint ezt az álláspontját Várhelyi megismételte néhány nappal ezelőtt, amikor megbeszélést folytatott Milorad Dodikkal, akit felszólított arra, hogy ne tegyen semmilyen egyoldalú és visszafordíthatatlan lépést az állami intézmények lerombolása terén.

A dokumentum megjegyzi, hogy a boszniai szerb parlamentben december 10-én elfogadott állásfoglalásoknak nincs végrehajtó hatályuk, megszavazásuk azonban újabb lépést jelent az eszkalációhoz vezető zsákutcában. A nyilatkozat szerint az Európai Unió teljes mértékben támogatja a Bosznia- Hercegovina területi integritását és szuverenitását, és elutasít minden tervet, amely aláássa Bosznia- Hercegovina alkotmányos kereteit/rendjét.